Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-23 / 275. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER 23.. SZERDA Megkérdeztük Miért szükséges az esetkocsik cseréje? Az Országos Mentőszolgálat még ebben az évben korszerűsíti esetkocsiparkját, s 410-es típusú Mer­cedes gépkocsikkal cseréli fel az eddigi Toyotá­kat. A ceglédi mentőállomás tegnap kapta meg az új Mercedest, a pilisvörösvári, a szentendrei, a váci és a gödöllői mentőállomásokra pedig már a múlt héten megérkeztek az új autók. Miért szük­séges a mentőgépkocsik cseréje? — kérdeztük dr. Győry Attilát, az OMSZ Pest Megyei Szervezeté­nek vezető főorvosát. — Rohamkocsiként ed­dig is a Mercedesek üze­meltek, ám Pest megyé­ben főként a Toyoták ol­dották meg az eset-, illet­ve szállító feladatokat. Ez utóbbi kocsi mérete nem tette lehetővé az ideális be­tegellátást. A Mercedesek 180 cm-es belmagassága azonban már megfelel az európai normáknak. Ezek­nek az új típusú mentőau­tóknak az is előnyük, hogy a hordágyak oldal­irányban elmozdíthatok, tehát körbejárhatok, sőt a kivehető hordágyak kere­keken is guríthatok. Ezek a változtatások elsősorban a jó betegellátást szolgál­ják. A mentőszolgálat egyébként eszköz- és gyógyszerkészletét is bőví­tette. Ezúttal minden eset­kocsiba bekerül az úgyne­vezett infúziós pumpa, mely segíti a pontosabb gyógyszeres kezelést, to­vábbá egy pulzust és egy oxigénszintet ellenőrző műszert, valamint új —- szalagon kijelző — EKG- készüléket is kapnak az esetkocsik. A mentőautók többsége eddig olyan EKG-készülékkel rendel­kezett, amely egy képer­nyőn jelenítette meg a be­teg szívműködését, ám nem tudta állapotát rögzí­teni. Újfajta gyógyszerké­szítmények is bevezetésre kerülnek. A Mercedesek munkába állítása mintegy két hetet vesz igénybe. Még ez évben megkap­ják az új mentőgépkocsi­kat a nagykátai, az érdi, a ráckevei, illetve a dabasi mentőállomások is. T. Á. Glatz Ferenc előadása Liberális győzelem, konzervatív igazság Európának ebben a térségében nem lehet tisztán nemzetálla­mokat létrehozni, hiszen a kü­lönböző népek annyira össze­keveredtek, hogy nem lehet köztük éles határvonalakat húzni —jelentette ki Glatz Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének professzora, a Ke­reszténydemokrata Néppárt székházában hétfőn este tartott előadásán. Azonban sajnálatos módon — folytatta Glatz Fe­renc — 1920-ban mágis olyan elvek kerültek előtérbe, ame­lyek nem megfelelőek ebben a térségben. Véleménye szerint, minden ember tagja élete során egy családi közösségeknek, egy baráti közö sségnek, egy nem­zeti közösségnek — sőt még sokan még más közösségek­nek is — egyszerre, ezért olyan államra van szükség, amelyben az egyén minden szinten kiélheti az identitását. Az egyén közösséghez való kapcsolódási kötelékeinek leg­fontosabbika a nemzethez való tartozás. Glatz Ferenc hangsúlyozta, hogy az emberek 90 százalé­ka csak egyetlen nyelven, az anyanyelvén tudja tökéletesen kifejezni magát, ezért nincs igazuk azoknak, akik azt állít­ják, hogy kialakul majd az egynyelvű, nemzetek feletti világpolgárság. Végezetül annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Eu­rópában, és így Magyarorszá­gon is majd ’ 150 éve a liberá­lis és a konzervatív erők küz­denek egymással. Mint mond­ta, igaz, hogy 1867-ben a libe­ralizmus győzött, azonban hosszú távon mégis a konzer­vatívoknak lett igazuk. F. R. Kétszeres támogatás A KDNP választási listái (Folytatás az 1. oldalról) A 1Ö 000 fő feletti települések jelöltjeinek névsora: 1. Dr. Szakái Ferenc (Gödöllő), 2. Dr. Inczédy János (Vác), 3. Földi László (Cegléd), 4. Soós Sándor Szentendre), 5. Dr. Sándor István (Nagykáta), 6. Dr. Faragó László, 7. Bajnóc- zi István, 8. Läufer József, 9. Eó'ry Örs, 10. Bognár And­rás, 11. Bedekovich Andor, 12. Mácsay József, 13. Dr. Vancsó Ödön, 14. Dudinszky György né, 15. Dr. Darkó Je­nő, 16. Kis Attila, 17. L Kecs­kés András, 18. Dr. Fiirstner László, 19. Molnár Imréné, 20. Somogyi Gyuláné, 21. Dr. Mészáros Gyula. Mindkét lista esetében a szükséges ajánlások mintegy kétszeresét kapták meg a párt jelöltjei. (n. zs.) Bírál az MDF-frakció A fővárosnak nincs jövő évi költségvetése A Fővárosi Önkormányzat MDF-képviselőcsoportjának négyéves tevékenységéről szá­molt be Demeter Ervin frakció- vezető, országgyűlési képvise­lő és Manninger Jenő frakció­vezető-helyettes, tegnap a vá­rosházán megtartott sajtótájé­koztatón. — Az MDF-képviselőcso- port az önkormányzati testü­let 25 százalékát tette ki — kezdte tájékoztatóját Demeter Ervin —, így a kétharmados döntések meghozatalakor, mintegy szélmalomharcot víva szavazatunk a többség el­lenében. Ennek ellenére nagy része volt képviselőcsopor­tunknak — mint folytatta — a lágymányosi híd építési munkálatainak beindításában, a Budapesten található parlag­területek hasznosításában, va­lamint a közgyűlés és a bizott­ságok működőképességének biztosításában, s abban is, hogy az önkormányzat va­gyonát (köszönhetően a va­gyonleltárnak!) nem hordták még szét. Összességében frak­ciónk egységesen és kiszámít­hatóan politizált, és egy olyan ellenzéki stílust alakítottunk ki az elmúlt négy év során, mely a parlamenti ellenzékre nem volt jellemző, mi több, megpróbáltuk a Fővárosi Ön- kormányzatban folyó (főleg) politikai küzdelmeket város- politikai síkra terelni. A továbbiakban Mannin­ger Jenő szólt azokról az ön- kormányzati mulasztásokról, melyek következtében a fővá­ros egyre nehezebb helyzetbe kerül. így megemlítette, hogy a kényelmetlen, de szükségszerű döntések meg­hozatala (egyes városi vállala­tok átalakításáról) elmaradt. Mivel a Fővárosi Önkor­mányzatnak nincs beruházá­sokat ellenőrző csoportja, ezért egy olyan beruházási gyakorlat alakulhatott ki, ahol a pályázatok kiírása, a verseny elmaradt, s ekképp a nagy építkezések (a körúti fő­nyomócső kicserélése, a vá­sárcsarnok rekonstrukciója) túlköltekezéssel jártak. A Fő­városi Önkormányzat va­gyoni helyzetét tekintve hát­rányt jelentett, hogy a főpol­gármester nem volt képes a kerületek érdekét összehan­golni a városvezetés érdekei­vel, így elmaradtak azok az ingatlaneladások (többek kö­zött az újpesti remíz és a Köz­raktár utcai telek értékesíté­se), melyek hiánya pótolhatat­lan vagyonoktól „szabadítot­ta” meg a fővárost irányító in­tézményt. A környezetvéde­lemre vonatkozó ígéretek is csak kismértékben teljesül­tek: a parkolási helyzet ugyanis megoldatlan, s a két­ütemű gépjárművek lecserélé- si akciója is jelentős siker nél­kül zárult, a nagy anyagi rá­fordítás ellenére. A szenny­víztisztítás foka pedig a négy évvel ezelőtti 15 százalékon stagnál. A közüzemi vállala­tok s a város intézményrend­szere ugyan működik, de csak nagy áldozatok, milliár­dos tartozások árán — tette hozzá Manninger Jenő. Végezetül Demeter Ervin arra a hiártyosságra figyel­meztetett, hogy nem készült még el a Fővárosi Önkor­mányzat 1995. évi költségve­tése, s — vélhetően — a no­vember 30-i határidőig már nem is fog. Konkrét okát ugyan nem tudta — de megje­gyezte: a költségvetés megal­kotásának elodázása elsősor­ban nem politikai kérdés, ha­nem súlyos gazdasági vonat­kozásai lehetnek a jövőre néz­ve. Annyi azonban bizonyos — mint folytatta —,' Demszky Gábornak meg kel­lene találnia a helyes arányt a kampányolás, illetve az érde­mi munka között, hiszen sok még a megoldatlan, sürgős döntést igénylő feladat. Min­denesetre frakciónk levéllel fordul a főjegyzőhöz, ha no­vember 30-ig semmi érdemle­ges nem történik ez ügyben. Végső esetben pedig javasol­ni fogjuk egy rendkívüli köz­gyűlés összehívását is — zár­ta szavait a frakcióvezető. N. V. Az ember és környezete Ma délelőtt nyílik meg Buda­pesten, az Építők Székházá­ban a VI. ergonómiai konfe­rencia, melyet a nemzetközi családévhez kapcsolódóan „Az ember és környezete” címmel rendez meg az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság ipari formatervezési és ergonómiai tanács irodája. A tanácskozást — mely­nek három napján a plenáris üléseken és 21 szekcióban 150 előadás hangzik majd el — megelőző sajtótájékozta­tón Hegedűs József irodaveze­tő, a szervezőbizottság titkára elmondta: az ergonómia vi­szonylag új tudományág, amely az ember és munkakör­nyezetének kölcsönhatásait vizsgálja. Alapvető feladata, hogy a dolgozót, az őt körül­vevő világot és a technikát harmonizálja. Munkakörnyezeten termé­szetesen nem csak annak fizi­kai voltát kell érteni — muta­tott rá —, hanem a tevékeny­ségünk során felhasznált anya­gokat, eszközöket, alkalma­zott módszereket és ezek meg­szervezését is. Az ergonómia igyekszik feltárni viselkedé­sünket, képességeinket és kor­látáinkat, utat mutatva a szak­embereknek, hogy ezek isme­retében megtervezhessék a munkahelyeket. A konferencián az előadók az ergonómia oldaláról köze­lítve foglalkoznak — többek között — az egészségvéde­lem és a munkavédelem kér­déseivel is. (k. m.) Védőoltás a csecsemőknek (Folytatás az 1. oldalról) Az országos tiszti főor­vos kiemelte: a hepatitis A vírusnál sokkal veszélye­sebb a B vírus, mely akár májzsugort, vagy májrákot is előidézhet. Kiváltképp a csecsemők veszélyeztetet­tek, ezért a jövő esztendőtől minden várandós asszony­nál elvégzik a szűrővizsgá­latokat, s amennyiben a kis­mamák szervezetében felfe­dezik a vírust, az újszülötte­ket a születést követően azonnal védőoltásban része­sítik. A tájékoztatón szóba ke­rült az ürömi oltóanyag­gyár körüli vita is. Az épít­kezés, illetve a gyártás elhú­zódása miatt feltehetően is­mét importból kell majd be­szerezni az influenza elleni védőoltás egy jelentős há­nyadát, mivel a hazai oltó­anyag-kapacitás meglehető­sen korlátozott. Az oltó­anyagot egyébként az em­berre ártalmatlan vírusból állítják elő — hangsúlyozta Kertai Pál. Bár az influen­zamegbetegedések többnyi­re nem okoznak súlyos szö­vődményeket, a csecsemők­nél és a hatvan éven felüli­eknél gyakran előfordul va­lamilyen komplikáció, amely akár halálhoz is ve­zethet. Ezért lenne fontos, hogy az influenza elleni ol­tóanyag is rendelkezésre álljon. Tibay \ Az őb BANK Pest Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet a kerepestarcsai OTP-fiók fiókigazgatói munkakörének betöltésére A fiók fő tevékenységi köre: • betétgyűjtés, hitelezés • értékpapír-forgalmazás • kereskedelmi banki tevékenység. A munkakör betöltésének feltételei: • felsőfokú szakirányú iskolai végzettség (Pénzügyi és Számviteli Főiskola, közgazdaság-tudományi egyetem) • legalább ötévi bankszakmai, pénzügyi gyakorlat • három hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Előnyt jelent a vezetői gyakorlat, valamint az idegennyelv-ismeret. Határozott fellépésű, tárgyalóképes, a változásokra gyorsan reagáló szakemberek jelentkezését várjuk. A kinevezés - átmenetileg - két évre szól. A két év letelte után, eredményes munkavégzés esetén, újabb vezetői munkakört ajánlunk fel. Bérezés: a kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza a jelentkező: • részletes szakmai önéletrajzát • iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak másolatát • elképzeléseit a vezetői munkára vonatkozóan. A pályázatot 1994. december 15-éig lehet benyújtani a személyzeti főelőadónak, az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Pest Megyei Igazgatóságán (Budapest, Semmelweis u. 11.1052). A borítékon tüntessék fel: „Pályázat". A pályázatot bizalmasan kezeljük. Az elbírálás eredményéről 30 napon belül értesítést küldünk. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Pest Megyei Igazgatóság Budapest, Semmelweis u. 11. 1052 Telefon: 118-3344. Telefax: 266-3690. Telex: 222-206 V ________________________________J %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents