Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-22 / 274. szám
J PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 22., KEDD 7 A „bó'rszobrász” munkáin élőnek tűnnek a tájak 117 éve született Ady Endre Váci műhelylátogatóban Belányi Lászlónál „A mívesség feléledésének szemtanúja lehettem. Csak pár centiméter bőrön élőnek tűnnek a tájak” — olvashatjuk az elragadtatott hangú bejegyzéseket Belányi László iparművész vendégkönyvében, mely 1978 óta elkíséri kiállításaira Váctól Budapesten át Bonnig, az olaszországi Udinéig, majd Finnországba és persze több hazai városba is. A vendégkönyv természetesen gyönyörű bőrkötést kapott, fedelére a művész szülővárosa, Vác középkori látképét mintázta. son kívül sehol sem találtam. A bőrművészet eredetét Keletre vezetik vissza. A gótikában, a kódexek korában könyvkötések formájában virágzott, s a 19. század végén újra felelevenítette a szecesz- szió. A bőrdomborítást a franA szerző felvételei ciák művelték ekkor, és nálunk is voltak jeles képviselői, pl. Nagy Sándor és Belmonte Leo. Magam nyolcévi kísérletezés után jöttem rá e különös művészet nyitjára. — Több nemzetközi elismerésben, díjban volt része, s tagja az UNESCO Művészeti Alapjának. Hol találhatók művei a nagyvilágban, és melyik alkotását emelne ki közülük? — Látható képem a Gellért Szállóban, a Tihanyi Apátság székhelyén, a váci püspöki palotában, németországi, amerikai és hazai magángyűjtőknél, és két olyan neves személyiség tulajdonában is ajándékként, mint Kohl kancellár és Gustav Wabro, Badenwürttemberg államtitkára. Szívesen állítok ki, de nehezen válók meg munkáimtól, inkább megrendelést vállalok egy-egy témára. Képeim közül szülővárosomról, Vácról mintázottak állnak hozzám legközelebb, szívesen foglalkozom a város nagy korszakaival. A barokk Vác legszebb épületeiről már van egy sorozatom, most a város középkori arcát szeretném bőrbe formálni és együtt, egy külön tárlat keretében bemutatni. Érdeklődéssel váijuk ezt a valóban nem mindennapi bemutatót! Muth Ágota Krisztus a kereszten Vajon milyen művészeti ágba sorolhatók Belányi László alkotásai? Besorolhatók-e egyáltalán, és mi a titka, hogy mindenütt egyöntetű csodálkozást és elismerést vált ki, ahol munkáival megjelenik? Bőrdomborítás, rajz vagy bőrplasztika, esetleg bőrfaragás, talán mindez együtt, bár ő maga egyszerűen csak bőrképeknek nevezi. Losonci Miklós művészettörténész szerint: „... egyszemélyes műfaj Belányi, aki nemcsak gyakorolja, hanem felderíti a bőr ajánlatait.” Örömmel tettem eleget a művész meghívásának, aki váci otthonában fogadott, mely egyben „házi műhelye és kiállítóterme” is. A nappali szoba egyik falát saját alkotásai borítják: Vác legszebb műemlékei bőrdomborításban (a Diadalív, templomok, a Gombás-patak hídja és a főtér), híres zeneszerzők portréi (Liszt, Bartók, Mozart, Beethoven), csodalatos fájdalmas Krisztus-fej, Krisztus a kereszten, egy érdekes török pajzs, pipatórium. Egyes képek szépen megmunkált bőrkeretet kaptak, másoknál a bőr a maga természetességében maradt. A „nevető em- ber”-(fej) különös bőrplasztikába hajlítva maga a formába öntött komikum. A szobában szinte minden dísztárgy bőrből való: a kétágú gyertyatartó olyan, mint egy nemes fafaragás, a dohánytartó nyújtás- technikával készült, a különböző formájú és díszítésű apró dobozkák kiapadhatatlan művészi fantázia remekei. Belányi László még inkább fokozza csodálkozásomat, amikor elmondja, hogy most éppen bőr kottatartón dolgozik. — Hogyan talált rá a bőrdomborítás egyedi technikájára egy villamosmérnök-tanár —- kérdezem —■, és mi ennek a különös ipaművészetnek a titka, melynek ma Magyaror- ' szágon ön az egyetlen képviselője? — A bőrdomborítás technikája előttem is sokáig titok A váci városháza volt, ezt ugyanis minden elődöm magával vitte a sírba. Nincs részletes leírás, nem tanítják, meg kell szenvedni érte. Az alkotás vágya gyerekkoromtól élt bennem, fafaragással kezdtem, csak hobbiként. Sokat rajzoltam, ma is minden munkámat rajzban tervezem meg először. A váci Gépipari Technikumban elektronikát tanítottam, s közben fémdomborítással foglalkoztam. Nyaranta lejártam a ’70-es években néhány művészet iránt érdeklődő tanítványommal Zebe- génybe, Dániel Kornél szabadiskolájába, ahol magától a festőművésztől is sokat tanultam, majd ifj. Koffán Károly ismertetett meg a tűzzománctechnikával. Hálás vagyok még Dercsényi Dezső művészettörténésznek is, akihez mindig fordulhattam műértő tanácsért. — Végül mégis a bőrdomborítást választotta, miért? — Több művészeti ágban kipróbáltam magam, amíg rátaláltam a bőrre, amely él, lélegzik, csodálatosan alakítható, és úgy éreztem, hogy ez az én világom. Nem elégedtem meg azzal, hogy nyújtottam, színeztem, faragtam, elkezdtem kutatni a további megmunkálás lehetőségeit. Véletlen szerencse folytán az Egri Érseki Könyvtárban leltem rá bőrdomborításokra, régi bőrkötésű könyvek fedelén. Technikai leírást azonban néhány szűkszavú utaláA történelem napirendjén A Muszáj-Herkules Bardócz Lajos grafikája Rajongtak érte és gyűlölték. Úgy bántak vele, miként az a legnagyobbakhoz illik. Állt oltármagasan a hódolat és imádat dobogóján, akárcsak szigorú ítészek előtt, kik — miként azt Kosztolányi is tette — megtizedelték verseit. Hinné az ember, könnyű megemlékezni egy 117 éve született, s már 75 éve halott költőről. Kiváltképp, ha nagy emberről van szó. Hisz az efféléket már annyiszor szétszedték és összerakták szorgos műítészek, hogy titkuk semmi nem maradt, újat mondani róluk aligha lehet. Nem, hiszen csak sejtéseink vannak a magasságról, a nagy, fényt és biztonságot adó égitestek és szellembolygók természetéről. Tudjuk róluk, hogy egyetemesek, s miként a Napot, éppúgy a géniuszokat sem lehet csak felületesen leírni csupán fényességük színképéből, amely a teljesség, választja ki az ember azt, melyikkel megvilágítja szívét és elméjét. Én az önérzetes Adyt szeretem, azt amelyik szid és dorgál, fedd és fényit rossz természetünk és elmulasztott lehetőségeink miatt. Azt, amelyik imigyen szól: Nekünk Mohács kell. Mert tudom, hogy eközben mire gondol ez a sajátos módszerrel, az elrettentő példa felmutatásával a követendő jó irányt is megjelölő pedagógus. Mert ez, a fajtáját mindennél jobban szerető ember, igencsak azt szerette volna, ha fajtája nem örökösen a Mohácsok útján vergődik a fényre. Szeretem el nem évülő, el nem avuló kérdéseit, amelyek a választ is magukban hordják. Sajátomnak érzem, mert ezek közösségem és egyéni sorsom kérdései is. Ezek a kérdések kellemetlenül, már-már kínosan egyenesek. Talán ezért volt az, hogy a válaszadás elől annyiszor kitértünk. De ezt most már végképp nem tehetjük. Nem, mert e kérdést most — sürgősséggel — a történelem tűzte napirendjére: Mit ér az ember, ha magyar? Paizs Tibor Ünnep a Prado Múzeumban Győri egyetem a régióért Gödöllői rendezvények Szerény külsőségek közt ünnepelték meg szombaton Madridban Spanyolország legrangosabb múzeuma, a Prado fennállásának 175. évfordulóját. A jubileum alkalmából nyitották meg Federico de Madrazo (1815— 1894) spanyol festő, a Prado egykori igazgatója alkotásaiból rendezett, 145 festményt, rajzot és litográfiát bemutató kiállítást. A madridi képtár építését (Museo del Prado) III. Károly király megbízásából Juan de Villanueva tervei szerint kezdték el 1785-ben klasszicista stílusban. A nyilvánosság számára 1819. november 19-én nyílt meg — a mostani jubileumi megemlékezéshez hasonlóan szerény keretek közt. Nem jelent meg a megnyitáson VII. Ferdinánd király és nem képviseltette magát a spanyol nemesség sem. Az épület eredetileg természetrajzi múzeumnak épült. Német nyelvű közlekedés- építő egyetemi képzést indít jövőre a győri Széchenyi István Főiskola a Pozsonyi Műszaki Egyetemmel együttműködve. Az oktatási programot a két intézmény közösen dolgozta ki. Eszerint a hallgatók a szorgalmi időben részint Győrött, részint Pozsonyban tanulnak. Német nyelvterületen tanulmányutakon vehetnek részt, osztrák és német vállalatoknál szakmai gyakorlatot folytathatnak, s diplomamunkájukat is elkészíthetik német vagy osztrák egyetemeken, hiszen Ausztriából és Németországból is több egyetem, valamint főiskola vesz részt a programban. Az újfajta képzést — amely a szakmai ismeretek megszerzésén túl, idegen nyelv magas színtű elsajátítását tűzi céljául — jövőre 15 szlovák és ugyanennyi magyar fiatallal tervezik megindítani. Az egyetemi diplomát a pozsonyi egyetem állítja majd ki a végzetteknek. Erkel Ferenc születésének 184. évfordulója tiszteletére ma délután hangversenyt rendez a gödöllői, Erkelről elnevezett általános iskola az agrártudományi egyetem aulájában. Közreműködik a város szimfonikus zenekara, valamint az iskola ének-zene tagozatának énekkara Farkas Pál vezényletével. Az ünnepi hangversenyen köszöntőt mond Gödöllő polgármestere, dr. Gémesi György. Ezen a rendezvényen kerül sor a 40 év iskolánk történetéből című kiadvány bemutatására is. * Lapunk tegnapi számában, a Bemutatkozott a Pátria Kör című írásunk kapcsán Gödöllőről telefonon értesítettek: objektív okok miatt a Kossuth-kiállítás nem a városházán, hanem a Petőfi Sándor Általános Iskolában tekinthető meg december 2-áig; ide várják mind az egyéni, mind pedig a csoportos látogatókat.
