Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-21 / 273. szám
MAGYARORSZAG Csak azért is A Magyar Televízió csütörtökön, előzetes műsortervét felborítva, Gyulai Endre, a szeged—Csanádi római katolikus egyházmegye püspöke tiltakozására nem mutatta be Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. A világ számos országában betiltott alkotás helyett a francia újhullám egyik legjelesebb rendezőjének, Francois Truffautnak 451° Farenheit című, Ray Bradbury regénye alapján készült műve került adásba. Eló'rebocsátva, hogy a filmet mind mondanivalóját, mind a színészi alakításokat, a rendezést tekintve kiváló alkotásnak tartom, nem hallgathatom el: a bemutatásra váró, minden bizonnyal nem egy és nem két film közül épp a 451° Farenheit „beugróvá”tétele megítélésem szerint provokáció (volt). Horváth Ádám tv-elnök és körei nem is olyan nehezen dekódolható „üzenete’} Lám-lám, Bradbury (és Truffaut) víziója, miszerint eljön, eljöhet az idó', amikor az emberiség évezredek alatt felhalmozódott tudását tartalmazó és nemzedékről nemzedékre tovább örökítő' könyvek olvasása tiltott, büntetendő' cselekedet lesz, s valaki(k) vagy valami megszabja majd az embereknek, miként kulturálódhatnak, nem is biztos, hogy csupán látomás. Lehet, hogy a Magyar Televízió mostani vezetése a keresztény egyházakban, pontosabban a katolikusban látja megtestesülni a fenyegető' veszélyt? (ribáry) Újabb iskolavita Hegedűs Lóránt szerint „Hajdúnánáson áll vagy bukik a Magyarországi Református Egyház egész iskola- rendszerének törvényességi óvása. Ha egy helyen áttörik a falat, akkor nyilvánvalóan a törvénytelenség uralkodik majd a törvényesség felett”. A református egyház zsinatának lelkészi elnöke ezt tegnap mondta Hajdúnánáson. A református püspök a tegnapi igehirdetést követően a hajdúnánási templom szószékéről aláírásgyűjtésre szólította fel a híveket annak érdekében, hogy visszakerüljön egyházi tulajdonba a helyi 2. számú általános iskola. Mint ismeretes, az önkormányzati képviselő- testület néhány napja felülbírálta korábban kinyilvánított szándékát, s úgy döntött: mégsem adja vissza az egyháznak egykori tulajdonát, a 2. számú iskolát. Újra Fónay Jenő a Pof ősz elnöke Továbbra is igazságtétel A jövőben is az eddigi vezető, Fónay Jenő töltheti be az elnöki tisztet a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségében — dőlt el szombaton, a szervezet negyedik, tisztújító kongresszusán, ahol a résztvevők arról is határoztak, hogy ügyvezető elnökként Baji József, általános elnökhelyettesként Vasvári Vilmos, az etikai bizottság elnökeként Re- gőczi Ottó, a számvizsgáló bizottság vezetőjeként Kocsis Lajos, a vidéki tagságot képviselő alelnök- ként Lauer László, míg budapesti alelnökként Krasznay Béla foglalhat helyet a jövőben a Pofosz héttagú vezetésében. — Úgy gondolom, hogy a szövetség előtt nagyon komoly feladatok állnak: egyebek mellett mindent meg kell tennie a kárpótlási jegyek értékállóságának megőrzéséért, ki kell eszközölnie az előző parlament által alkotott igazságtételi és átvilágítási törvény mielőbbi maradéktalan végrehajtását — jelentette ki a kongresszuson a szavazás eredményének ismertetését követően a Pofosz régi-új elnöke. — Vannak olyan jelek, például az alanyi jogon kárpótoltak érdekében tervezett intézkedések, melyek alapján bízni lehet benne: az új, szocialista többségű kormány, az előzetes félelmekkel ellentétben nem kíván visz- szarendeződést. Lehet tehát esély a szövetség céljainak megvalósulására — tette hozzá. — A Pofosz eddig évente körülbelül 2 millió 400 ezer forint állami támogatásban részesült, s bár ez is nagyon kevés, úgy tűnik, hogy jövőre még kevesebb központi pénz jut a szervezetnek — mondta a kongresszus után lapunk kérdésére Fónay Jenő, hozzátéve: a szövetség az ország gazdasági helyzetét ismerve csupán annyi támogatást szeretne az államtól, amennyi zavartalan működéséhez, illetve legrászorultabb tagjainak megsegítéséhez szükséges. R. B. * Egy sajnálatos esemény megzavarta a Pofosz kongresszusát: Sze- menyei Kis Tamás újságírót, aki feleségével érkezett az eseményre, a rendezők nem engedték be az épületbe. „Válaszul” Szemenyei felesége a Kacsa Magazinból kimásolt anyagokat, röplapokat kezdett osztogatni a bejárat előtt, amit a rendezők úgy akadályoztak meg, hogy férjét „megverték”, tőle pedig elvették a táskáját. A BRFK ügyeletesének tájékoztatása szerint a hölgy lopás miatt feljelentést tett a XIII. kerületi rendőrkapitányságon, ugyanis a tőle elvett szatyorból, melyben a röplapok is voltak, eltűnt a riportermagnója. (MTI) (Folytatás az l. oldalról) Polgármesteri terveiről szólva elmondta: fontosnak tartja a környezetvédelem felkarolását, a közoktatás fellendítését, az oktatás színvonalának emelését, a kínálat bővítését, nem utolsósorban az egyházi iskolák számának növelését. Lényegesnek vélte a kerület lakás- gazdálkodásának korszerűsítését, a lakásbővítések támogatását, a szociális gondoskodás kiszélesítését, s a közrend, illetve a közbiztonság megszilárdítását a közterület-felügyelő szolgálat és a rendőrőrsi hálózat kiterjesztése révén. A fórumon Szilvásy György és Balczó Zoltán is felszólalt; beszédeikben a MIÉP és az FKGP helyi ösz- szefogásának okait vázolták fel. Kiemelték a közös föllépés céljai közül: a nyílt önkormányzati működés megteremtését, a választó- polgárok önkormányzati munkába való bevonásának fontosságát, s azt, hogy a nemzeti elkötelezettség hosz- szabb távon a népi, nemzeti értékeket valló pártok és emberek viszálykodását, ellentétét el kell simítsa. * Csurka István, a MIÉP elnöke fontosnak nevezte, hogy a „romokban heverő magyarság két nemzeti pártjának” közös polgármesterjelöltje van a főváros — „emberi agyakban és vagyo- nokban gazdag” — II. kerületében. Csurka István nehezményezte, hogy a sajtóban nem jelennek meg a kisebb pártok polgármesterjelöltjei, és szerinte, így a nép felszínes benyomások alapján fogja szavazatát megtenni. Megemlítette továbbá a nemzeti tudat káros ellany- hulását, illetve, hogy „a hatalmon levők napról napra bizonyítják alkalmatlanságukat”, Novák Valentin Megválasztották az MDF választmányának vezetőit Tegyen rendet a miniszterelnök! Az MDF országos választmánya azt várja Horn Gyula miniszterelnöktől: tegyen rendet, hogy ezután végre megoldások születhessenek az országot érintő lényeges kérdésekről. így fogalmaz az MDF Országos Választmányának nyilatkozata, amelyet a testület egynapos ülése után ismertettek a sajtó munkatársaival. A választmány elnököt és alelnököt is választott a nap folyamán: Balaton Péter, a párt budapesti választmányának elnöke vezeti a testületet, Tóth István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet elnöke pedig az alelnöki teendőket látja el. A nyilatkozat megállapítja, hogy az ország nehéz helyzetbe került. Emiatt a választmány elemezte és értékelte a kialakult belpolitikai állapotokat, s megállapította: az országnak költség- vetésre van szüksége. A kormány azonban elkésett a jövő évi költségvetés tervezetével, nincs megállapodás az érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, s a kormánykoalícióban is láthatólag növekszik a feszültség — hangsúlyozza a nyilatkozat. Ezenkívül leszögezi: bár az Országos Választmány nem ért egyet a jövő évre tervezett költségvetés tartalmával, a — megítélése szerint — túlzott megszorításokkal, de mégis támogatja a parlamenti frakció döntését a parlament munkájának segítéséről annak érdekében, hogy az ország a jövő évet elfogadott költségvetéssel kezdhesse meg. A dokumentum szerint erre a konstruktív ellenzéki magatartásra az elmúlt négy évben nem volt példa. Az MDF választmányának az az álláspontja, hogy ebben a gazdasági helyzetben továbbra is növekedést megalapozó gazdaságpolitikára van szükség. Zsigmond Attila frakciószóvivő a miniszterelnöknek szóló felhívást értelmezve kijelentette: csak ha már rend van, akkor lehet az ország lényeges kérdéseivel foglalkozni. Sorozatos félreértések és félretájékoztatások miatt időnként az ellenzék is zavarba jön — tette hozzá Zsigmond Attila. Az MDF azt várja a kormányfőtől: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a két kormányzópárt együttműködése zavartalanná váljon és az ország működését gátló félreértések ne legyenek ilyen gyakoriak. Herényi Károly MDF-szóvivő úgy véli, hogy Hóm Gyula taktikai megfontolásokból nem a legerősebb „kezdősort” küldte a küzdőtérre, s itt lenne az ideje annak, hogy váltson, és levonja a konzekvenciákat. Mint a szóvivő fogalmazott: a kormány a működésképtelenség jeleit mutatja. Ezt jelzi a privatizáció leállása, a médiatörvény megszületésének elhúzódása és a tisztogatási hullám. A szóvivő kijelentette: a koalíció belső problémáitól visszhangzik az ország, s ez elvonja az energiát a valós problémák megoldásától. Az MDF országos választmánya szombati ülésén elhatározta: következő, december közepén sorra kerülő ülésén öt bizottságot hoz létre. Ezek: az operatív helyzet és arculatelemző, a nemzetpolitikai és programkészítő, a párt alapszabályának módosítását előkészítő, az Országos Választmány és a parlamenti frakció közötti munkát koordináló, valamint a mozgalmi és szervezetépítési bizottságok. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a választmány ebben az összetételben március végéig működik — bár a módosított alapszabály szerint már most sem tartoznak tagjai sorába az országos elnökség tagjai, és a parla-. menti frakciót is 10 helyett 4 tag képviseli. Az önkormányzati választásokat követő három hónapban nemcsak a választmányban, hanem minden MDF-szervezetben tisztújításra kerül sor. Jön-e válasz Lovas levelére? Őexcellenciája, Donald M. Blinken úrnak, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének címezte az Új Magyarország november 18-i számában megjelent nyílt levelét Lovas István újságíró, aki lapunknak is rendszeres szerzője. Az egész újságoldalas levélben L. I. mindazokra a visszásságokra rámutat, amely visszásságok, mint szabad szemmel nem látható vírusok, mint alig látható pókfonalak gyöngítették és hálózták be azt a hatalmat, amely Magyarországon a mindent pusztító szocializmus évtizedei után a kormányrúd közelébe került. E tenyérnyi helyütt nehéz összegezni L. I. írását, ám elolvasván először az jutott eszembe, hogy lemondanék mindenféle tisztemről, ha én lennék D. M. Blinken. Lemondanék azért, mert felelősnek érezném magam mindazért, ami pillanatnyilag Magyarországon történik, hiszen jelenünk olyan egyszerű dolgok következménye, mint hogy a ma hatalmon lévő liberálisoknak az elmúlt négyéves ciklusban retúrjegyük volt az USÁ-ba. Ez számomra azt mutatja, hogy az Államok budapesti nagykövetsége nem látta el a feladatát, Blinken úr nem tájékoztatta az Egyesült Államok vezető köreit arról, hogy egy olyan sajtót, rádiót és televíziót részesítenek erkölcsi támogatásban, amely nem a demokratikus eszméket hirdeti, hanem vírusaival és pókhálóival pont egy demokratikus magyar kormányt tettek mozgás- képtelenné (miközben politikai pamflett- ről — Csurka-dolgozat — tárgyalgattak az amerikai szenátusban). Hála Istennek az ilyen jellegű alantas ténykedésekről Amerikában a közelmúltban zajlott választásokon lerántották a leplet. S hogy lerántották, az azt bizonyítja: példamutatóan demokratikus ország Blinken úr hazája. Ott nem módosították a választójogi törvényt, igaz ott nem is állomásoztak évtizedekig szovjet csapatok... Az amerikai állampolgár, mint az említett választásokon kiderült, jól látja, mert láthatja a helyzetét. Sajnos a magyar nem. Igaz, e tisztánlátásért, mint azt L. I. is említi, az amerikai nép jól megkapta a magáét Aczél Endrétől a Magyar Televízióban. A kommentátor lebunkózta a republikánusokra voksolókat. S ez egyértelműen mutatja, ha Aczél Endrének az amerikai társadalom e nagyobb hányada a bunkó, akkor ő eddig a most háttérbe szorultaktól kapta a biztatást ahhoz, hogy kommunista múltja után folytathassa ízléstelenkedését. Magam Lovas István anyagát olvasva, és tapasztalva az elmúlt négy év magyarországi történéseit, hiszem, hogy a magyar médiát eluralgók sokkal markánsabb amerikai háttérrel rendelkeznek, mint gondolnák, hiszen csak nagyon erős támogatók tudatában engedhetik meg maguknak azt az útszéli stílust, amelyet Aczél Endre is megengedett magának, s amelyre lapunk a kijelentést követő napon Bunkó című vezércikkben válaszolt. Biztos vagyok benne, hogy Blinken úr őexcellenciája elolvassa Lovas István levelét, s mint az amerikai diplomáciai élet működő „fogaskereke” eljuttatja azt azokhoz a vezetőihez, akik a Magyaror- szág-politikájukat most kezdik el érvényesíteni, remélhetőleg már Lovas írását is figyelembe véve. S ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy ha én nagy és erős demokrata lennék, akkor olyan kis ellenzéki lapokra is figyelmet fordítanék, mint amilyen a Pest Megyei Hírlap. Nem kizárt: még a nagy Amerikának is tanulságos történetekkel szolgálhatnánk, hiszen a mondással ellentétben mi már 1990 előtt megtanultuk Európának ebben a részében, hogy a rongyszőnyegeken is tanulságos dolgok játszódhatnak le. (Vödrös) Összefonódik a média- és a pénzvilág