Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-21 / 273. szám

MAGYARORSZAG Csak azért is A Magyar Televízió csütörtökön, előzetes műsorter­vét felborítva, Gyulai Endre, a szeged—Csanádi ró­mai katolikus egyházmegye püspöke tiltakozására nem mutatta be Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. A világ számos országá­ban betiltott alkotás helyett a francia újhullám egyik legjelesebb rendezőjének, Francois Truffautnak 451° Farenheit című, Ray Bradbury regénye alap­ján készült műve került adásba. Eló'rebocsátva, hogy a filmet mind mondanivaló­ját, mind a színészi alakításokat, a rendezést tekintve kiváló alkotásnak tartom, nem hallgathatom el: a be­mutatásra váró, minden bizonnyal nem egy és nem két film közül épp a 451° Farenheit „beugróvá”téte­le megítélésem szerint provokáció (volt). Horváth Ádám tv-elnök és körei nem is olyan nehezen dekó­dolható „üzenete’} Lám-lám, Bradbury (és Truffaut) víziója, miszerint eljön, eljöhet az idó', amikor az em­beriség évezredek alatt felhalmozódott tudását tartal­mazó és nemzedékről nemzedékre tovább örökítő' könyvek olvasása tiltott, büntetendő' cselekedet lesz, s valaki(k) vagy valami megszabja majd az emberek­nek, miként kulturálódhatnak, nem is biztos, hogy csupán látomás. Lehet, hogy a Magyar Televízió mostani vezetése a keresztény egyházakban, pontosabban a katolikus­ban látja megtestesülni a fenyegető' veszélyt? (ribáry) Újabb iskolavita Hegedűs Lóránt szerint „Hajdúnánáson áll vagy bu­kik a Magyarországi Refor­mátus Egyház egész iskola- rendszerének törvényességi óvása. Ha egy helyen áttö­rik a falat, akkor nyilvánva­lóan a törvénytelenség ural­kodik majd a törvényesség felett”. A református egy­ház zsinatának lelkészi elnö­ke ezt tegnap mondta Haj­dúnánáson. A református püspök a tegnapi igehirdetést követő­en a hajdúnánási templom szószékéről aláírásgyűjtésre szólította fel a híveket an­nak érdekében, hogy vissza­kerüljön egyházi tulajdonba a helyi 2. számú általános iskola. Mint ismeretes, az önkormányzati képviselő- testület néhány napja felül­bírálta korábban kinyilvání­tott szándékát, s úgy dön­tött: mégsem adja vissza az egyháznak egykori tulajdo­nát, a 2. számú iskolát. Újra Fónay Jenő a Pof ősz elnöke Továbbra is igazságtétel A jövőben is az eddigi ve­zető, Fónay Jenő töltheti be az elnöki tisztet a Ma­gyar Politikai Foglyok Or­szágos Szövetségében — dőlt el szombaton, a szer­vezet negyedik, tisztújító kongresszusán, ahol a résztvevők arról is hatá­roztak, hogy ügyvezető el­nökként Baji József, álta­lános elnökhelyettesként Vasvári Vilmos, az etikai bizottság elnökeként Re- gőczi Ottó, a számvizsgá­ló bizottság vezetőjeként Kocsis Lajos, a vidéki tag­ságot képviselő alelnök- ként Lauer László, míg budapesti alelnökként Krasznay Béla foglalhat helyet a jövőben a Pofosz héttagú vezetésében. — Úgy gondolom, hogy a szövetség előtt na­gyon komoly feladatok állnak: egyebek mellett mindent meg kell tennie a kárpótlási jegyek értékál­lóságának megőrzéséért, ki kell eszközölnie az elő­ző parlament által alko­tott igazságtételi és átvilá­gítási törvény mielőbbi maradéktalan végrehajtá­sát — jelentette ki a kong­resszuson a szavazás ered­ményének ismertetését kö­vetően a Pofosz régi-új el­nöke. — Vannak olyan je­lek, például az alanyi jo­gon kárpótoltak érdeké­ben tervezett intézkedé­sek, melyek alapján bízni lehet benne: az új, szocia­lista többségű kormány, az előzetes félelmekkel el­lentétben nem kíván visz- szarendeződést. Lehet te­hát esély a szövetség cél­jainak megvalósulására — tette hozzá. — A Pofosz eddig éven­te körülbelül 2 millió 400 ezer forint állami támoga­tásban részesült, s bár ez is nagyon kevés, úgy tű­nik, hogy jövőre még ke­vesebb központi pénz jut a szervezetnek — mondta a kongresszus után la­punk kérdésére Fónay Je­nő, hozzátéve: a szövet­ség az ország gazdasági helyzetét ismerve csupán annyi támogatást szeretne az államtól, amennyi za­vartalan működéséhez, il­letve legrászorultabb tag­jainak megsegítéséhez szükséges. R. B. * Egy sajnálatos ese­mény megzavarta a Po­fosz kongresszusát: Sze- menyei Kis Tamás újság­írót, aki feleségével érke­zett az eseményre, a ren­dezők nem engedték be az épületbe. „Válaszul” Szemenyei felesége a Ka­csa Magazinból kimásolt anyagokat, röplapokat kezdett osztogatni a bejá­rat előtt, amit a rendezők úgy akadályoztak meg, hogy férjét „megverték”, tőle pedig elvették a táská­ját. A BRFK ügyeletesének tájékoztatása szerint a hölgy lopás miatt felje­lentést tett a XIII. kerü­leti rendőrkapitányságon, ugyanis a tőle elvett sza­tyorból, melyben a röpla­pok is voltak, eltűnt a ri­portermagnója. (MTI) (Folytatás az l. oldalról) Polgármesteri terveiről szólva elmondta: fontosnak tartja a környezetvédelem felkarolását, a közoktatás fellendítését, az oktatás színvonalának emelését, a kínálat bővítését, nem utol­sósorban az egyházi iskolák számának növelését. Lénye­gesnek vélte a kerület lakás- gazdálkodásának korszerűsí­tését, a lakásbővítések támo­gatását, a szociális gondos­kodás kiszélesítését, s a köz­rend, illetve a közbiztonság megszilárdítását a közterü­let-felügyelő szolgálat és a rendőrőrsi hálózat kiterjesz­tése révén. A fórumon Szilvásy György és Balczó Zoltán is felszólalt; beszédeikben a MIÉP és az FKGP helyi ösz- szefogásának okait vázol­ták fel. Kiemelték a közös föllépés céljai közül: a nyílt önkormányzati működés megteremtését, a választó- polgárok önkormányzati munkába való bevonásának fontosságát, s azt, hogy a nemzeti elkötelezettség hosz- szabb távon a népi, nemzeti értékeket valló pártok és emberek viszálykodását, el­lentétét el kell simítsa. * Csurka István, a MIÉP el­nöke fontosnak nevezte, hogy a „romokban heverő magyarság két nemzeti párt­jának” közös polgármester­jelöltje van a főváros — „emberi agyakban és vagyo- nokban gazdag” — II. kerü­letében. Csurka István ne­hezményezte, hogy a sajtó­ban nem jelennek meg a ki­sebb pártok polgármesterje­löltjei, és szerinte, így a nép felszínes benyomások alap­ján fogja szavazatát megten­ni. Megemlítette továbbá a nemzeti tudat káros ellany- hulását, illetve, hogy „a ha­talmon levők napról napra bizonyítják alkalmatlansá­gukat”, Novák Valentin Megválasztották az MDF választmányának vezetőit Tegyen rendet a miniszterelnök! Az MDF országos választ­mánya azt várja Horn Gyu­la miniszterelnöktől: te­gyen rendet, hogy ezután végre megoldások szület­hessenek az országot érintő lényeges kérdésekről. így fogalmaz az MDF Orszá­gos Választmányának nyi­latkozata, amelyet a testület egynapos ülése után ismer­tettek a sajtó munkatársai­val. A választmány elnököt és alelnököt is választott a nap folyamán: Balaton Pé­ter, a párt budapesti választ­mányának elnöke vezeti a testületet, Tóth István, a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei szervezet elnöke pedig az alelnöki teendőket látja el. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy az ország nehéz helyzetbe került. Emiatt a választmány elemezte és ér­tékelte a kialakult belpoliti­kai állapotokat, s megállapí­totta: az országnak költség- vetésre van szüksége. A kor­mány azonban elkésett a jövő évi költségvetés terve­zetével, nincs megállapodás az érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, s a kor­mánykoalícióban is látható­lag növekszik a feszültség — hangsúlyozza a nyilatko­zat. Ezenkívül leszögezi: bár az Országos Választ­mány nem ért egyet a jövő évre tervezett költségvetés tartalmával, a — megítélé­se szerint — túlzott megszo­rításokkal, de mégis támo­gatja a parlamenti frakció döntését a parlament mun­kájának segítéséről annak érdekében, hogy az ország a jövő évet elfogadott költ­ségvetéssel kezdhesse meg. A dokumentum szerint erre a konstruktív ellenzéki ma­gatartásra az elmúlt négy évben nem volt példa. Az MDF választmányának az az álláspontja, hogy ebben a gazdasági helyzetben to­vábbra is növekedést meg­alapozó gazdaságpolitikára van szükség. Zsigmond Attila frakció­szóvivő a miniszterelnök­nek szóló felhívást értelmez­ve kijelentette: csak ha már rend van, akkor lehet az or­szág lényeges kérdéseivel foglalkozni. Sorozatos félre­értések és félretájékoztatá­sok miatt időnként az ellen­zék is zavarba jön — tette hozzá Zsigmond Attila. Az MDF azt várja a kormányfő­től: tegyen meg mindent an­nak érdekében, hogy a két kormányzópárt együttműkö­dése zavartalanná váljon és az ország működését gátló félreértések ne legyenek ilyen gyakoriak. Herényi Károly MDF-szóvivő úgy véli, hogy Hóm Gyula takti­kai megfontolásokból nem a legerősebb „kezdősort” küldte a küzdőtérre, s itt len­ne az ideje annak, hogy vált­son, és levonja a konzekven­ciákat. Mint a szóvivő fogal­mazott: a kormány a műkö­désképtelenség jeleit mutat­ja. Ezt jelzi a privatizáció le­állása, a médiatörvény meg­születésének elhúzódása és a tisztogatási hullám. A szó­vivő kijelentette: a koalíció belső problémáitól vissz­hangzik az ország, s ez el­vonja az energiát a valós problémák megoldásától. Az MDF országos vá­lasztmánya szombati ülé­sén elhatározta: követke­ző, december közepén sor­ra kerülő ülésén öt bizottsá­got hoz létre. Ezek: az ope­ratív helyzet és arculat­elemző, a nemzetpolitikai és programkészítő, a párt alapszabályának módosítá­sát előkészítő, az Országos Választmány és a parla­menti frakció közötti mun­kát koordináló, valamint a mozgalmi és szervezetépí­tési bizottságok. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a vá­lasztmány ebben az össze­tételben március végéig működik — bár a módosí­tott alapszabály szerint már most sem tartoznak tagjai sorába az országos elnökség tagjai, és a parla-. menti frakciót is 10 he­lyett 4 tag képviseli. Az önkormányzati választáso­kat követő három hónap­ban nemcsak a választ­mányban, hanem minden MDF-szervezetben tiszt­újításra kerül sor. Jön-e válasz Lovas levelére? Őexcellenciája, Donald M. Blinken úr­nak, az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti nagykövetének címezte az Új Ma­gyarország november 18-i számában megjelent nyílt levelét Lovas István újság­író, aki lapunknak is rendszeres szerzője. Az egész újságoldalas levélben L. I. mind­azokra a visszásságokra rámutat, amely visszásságok, mint szabad szemmel nem látható vírusok, mint alig látható pókfo­nalak gyöngítették és hálózták be azt a hatalmat, amely Magyarországon a min­dent pusztító szocializmus évtizedei után a kormányrúd közelébe került. E tenyér­nyi helyütt nehéz összegezni L. I. írását, ám elolvasván először az jutott eszembe, hogy lemondanék mindenféle tisztemről, ha én lennék D. M. Blinken. Lemonda­nék azért, mert felelősnek érezném ma­gam mindazért, ami pillanatnyilag Ma­gyarországon történik, hiszen jelenünk olyan egyszerű dolgok következménye, mint hogy a ma hatalmon lévő liberáli­soknak az elmúlt négyéves ciklusban re­túrjegyük volt az USÁ-ba. Ez számomra azt mutatja, hogy az Államok budapesti nagykövetsége nem látta el a feladatát, Blinken úr nem tájékoztatta az Egyesült Államok vezető köreit arról, hogy egy olyan sajtót, rádiót és televíziót részesíte­nek erkölcsi támogatásban, amely nem a demokratikus eszméket hirdeti, hanem ví­rusaival és pókhálóival pont egy demok­ratikus magyar kormányt tettek mozgás- képtelenné (miközben politikai pamflett- ről — Csurka-dolgozat — tárgyalgattak az amerikai szenátusban). Hála Istennek az ilyen jellegű alantas ténykedésekről Amerikában a közelmúltban zajlott vá­lasztásokon lerántották a leplet. S hogy le­rántották, az azt bizonyítja: példamutató­an demokratikus ország Blinken úr hazá­ja. Ott nem módosították a választójogi törvényt, igaz ott nem is állomásoztak év­tizedekig szovjet csapatok... Az amerikai állampolgár, mint az említett választáso­kon kiderült, jól látja, mert láthatja a helyzetét. Sajnos a magyar nem. Igaz, e tisztánlátásért, mint azt L. I. is említi, az amerikai nép jól megkapta a magáét Aczél Endrétől a Magyar Televízióban. A kommentátor lebunkózta a republiká­nusokra voksolókat. S ez egyértelműen mutatja, ha Aczél Endrének az amerikai társadalom e nagyobb hányada a bunkó, akkor ő eddig a most háttérbe szorultak­tól kapta a biztatást ahhoz, hogy kommu­nista múltja után folytathassa ízléstelen­kedését. Magam Lovas István anyagát ol­vasva, és tapasztalva az elmúlt négy év magyarországi történéseit, hiszem, hogy a magyar médiát eluralgók sokkal mar­kánsabb amerikai háttérrel rendelkez­nek, mint gondolnák, hiszen csak nagyon erős támogatók tudatában engedhetik meg maguknak azt az útszéli stílust, ame­lyet Aczél Endre is megengedett magá­nak, s amelyre lapunk a kijelentést köve­tő napon Bunkó című vezércikkben vála­szolt. Biztos vagyok benne, hogy Blinken úr őexcellenciája elolvassa Lovas István levelét, s mint az amerikai diplomáciai élet működő „fogaskereke” eljuttatja azt azokhoz a vezetőihez, akik a Magyaror- szág-politikájukat most kezdik el érvénye­síteni, remélhetőleg már Lovas írását is fi­gyelembe véve. S ennek kapcsán szeret­ném megjegyezni, hogy ha én nagy és erős demokrata lennék, akkor olyan kis ellenzéki lapokra is figyelmet fordítanék, mint amilyen a Pest Megyei Hírlap. Nem kizárt: még a nagy Amerikának is tanul­ságos történetekkel szolgálhatnánk, hi­szen a mondással ellentétben mi már 1990 előtt megtanultuk Európának eb­ben a részében, hogy a rongyszőnyege­ken is tanulságos dolgok játszódhatnak le. (Vödrös) Összefonódik a média- és a pénzvilág

Next

/
Thumbnails
Contents