Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-21 / 273. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER 21., HÉTFŐ Rossz a közbiztonság Megkérdeztük Mit csinálnak a természetvédők télvíz idején? A természet védelme közös érdekünk. Ha látványos eredmények nincsenek is, lépésről lépésre, lelkiismeretes munkával elérhető, hogy ne romoljon tovább a magyarországi állat- és növényvilág helyzete. A hivatásos természetvédők keményen dolgoznak tavasztól őszig, s ha a terepmunkára télen nincs is mód, azért ebben az évszakban is akad tennivaló. — Mit csinálnak a természetvédők télen? — kérdeztük Péchy Tamást, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetőjét. — Természetesen ilyenkor sem áll meg az élet — kezdte válaszát. — Fontos feladatunk például, hogy a fokozottan védett madaraknak telepített fészkeket állandóan ellenőrizzük, védjük, sőt sok esetben őrizzük. Nagy figyelmet fordítunk az ártéri erdővédelemre is. Ilyenkor történik az állatfajokon belüli állományfelmérés is, s utána a védelmi program kidolgozása. Ebben az évben például a parlagi vipera védelmére fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt, ugyanis ez a faj van most a legnagyobb bajban. Élőteret kell biztosítanunk, s ügyelnünk arra, hogy azt a kevés helyet, ahol még megtalálhatók, ne építsék be, vagy ne szántsák fel. Télre maradnak az adminisztratív munkák is, hiszen erre máskor nem is lenne idő. Tevékenységünk java mindig tavasz- szal kezdődik, s tulajdonképpen ilyenkor dolgozzuk ki a programokat, amelyek egy-egy feladat megoldását szolgálják. V. Cs. Ésszerűbb lakásgazdálkodással, a lakáspiac beindításával öt éven belül megoldható lenne a főváros jelenlegi, katasztrofális lakáshelyzete. Erről Szabó János, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja közös főpolgármester-jelöltje beszélt tegnap, a III. kerületiek számára tartott lakossági fórumon. Szabó János a másik sürgősen megoldandó feladatnak a közbiztonság javítását nevezte. A fórumon Szabó János elképzeléseit ismertetve elmondta: a lakások alapvetően a kerületek hatáskörébe tartoznak, de szükség van egységes fővárosi koncepcióra is. A főpolgármester-jelölt szerint egy központi lakásalap birtokában valamennyi rászoruló réteg — a fiatalok, gyermeküket egyedül nevelők, hajléktalanok — problémáit is kezelni lehetne. Az FKGP programja megfogalmazza a lakásbérleti díjak egységesítésének szükségességét is. Kopjafák magyar, német és szovjet katonáknak Béke kell a népeknek! (Folytatás az 1. oldalról) A főváros védelme érdekében a Gödöllői-dombvidék erdőibe ásták be magukat a német és a magyar katonai egységek. A front 1944. november 18-án továbbvonult. Ezt követően a község lakói ösz- szegyűjtötték a halottakat. Ide. Az egyik kopjafa alatt négy ismeretlen nevű magyar honvéd nyugszik a közös sírban, a másik a német és a szovjet katonák tömegsírjának helyét jelzi. Pontosan, amit az akkori temetés egyetlen ma élő szemtanújának, Laczkó Istvánnak köszönhetünk. Régen esedékes erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget most és itt — ötven év után —, amikor kezdeményezésemre, községünk önkormányzata, Vácszentlászló lakossága nevében kopjafával jelöli meg a csatákban elesett katonák sírjait. Bármelyik oldalon harcoltak. A román katonai parancsnokság gondoskodott saját halottainak eltemetéséről. A szónok kifejtette, hogy a katona, a csapat, a hadsereg vagy helytáll, vagy nem. A katonákat még az ellenség is ilyen alapon ítéli meg, és kivétel nélkül adózik a katonaerényeknek. — Az első világháború után az olaszok Isonzó mellett — folytatta Tóth Imre —, ahol édesapám is harcolt, egy közös hősi emlékművet emeltek, s ezt a feliratot vésték rá: „Ezen a csúcson váltak testvérekké olaszok és magyarok a halálban, akik az életben hű kötelességteljesítéssel harcoltak egymás ellen.” Tóth Imre befejezésül azt kérte a jelenlévőktől, hogy sohase hervadjon el a virág a két kopjafa mögötti sírhalmon! A kopjafákat — Varga István helyi asztalos munkáit — Kovács Sándor polgár- mester leplezte le, majd Sz.tán István ezredessel, az aszódi helyőrség parancsnokával közösen megkoszorúzta a két tömegsírt. A hantokon ezután idős asszonyok helyeztek el virágokat. Balázs Gusztáv A Magyar Vöröskereszt megalakulása, tehát 1881 óta vallja: számára a legfontosabb az emberi élet. Emiatt is fordul a szervezet kiemelt figyelemmel a hazai lakosság, s ezen belül a falun, vidéken élő állampolgárok utóbbi években rohamosan romló egészségi állapota felé. Az okok feltárására, a hatékony megoldások keresésére a humanitárius szervezet programot hirdetett az egészségesebb falvakért elnevezéssel. Megdöbbentő adatokat hallhattunk a minap a Magyar Vöröskereszt székházában tartott sajtótájékoztatón. A szakemberek előrebocsátották: nem a riogatás céljával teszik közzé ezeket, de remélik, hogy ismeretükben többek — felelős törvényhozók, s a konkrét helyi ügyekért tenni tudó önkormányzatok, illetve civil szervezetek is — kiemelten kezelik majd az ott élők egészségének javítását. íme néhány adat: ma hazánkban a 15. életévüket betöltött falusi, vidéki fiatalok várhatóan csak 60 százaléka éri meg a nyugdíj- korhatárt. Ugyancsak a falusi lakosságra vonatkozik az a szám is, mely azt mutatja, hogy a jelenlegi életkörülmények között vidéken 5 évvel alacsonyabb a születéskor várható átlagéletkor. A Vöröskereszt által kezdeményezett mozgalom célja: a falusi és városi lakosság esélyegyenló'ségének megteremtése, az egészség mint érték elfogadtatása az egyéni és a közösségi döntésekben, illetve az egészségben megélt életévek átlagának növelése. E célok elérése érdekében a mozgalom elindítói kiemelt hangsúllyal kívánnak szólni az ifjúsághoz. A mozgalom beindítása előtt fel kívánják venni a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, a településeken működó' civil és humanitárius egyesületekkel, a környezet- védőkkel és a helyi szakirányú szervezetekkel. E célra egyrészről a Magyar Vöröskereszt is elkülönített egy nagyobb ösz- szeget, másrészről jelentős támogatásnak bizonyul az a 9 millió forint, melyet az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat ajánlott meg a mozgalom céljainak megsegítésére. (mailár) Kereszténydemokrata-gyűlés Soroksáron Kifosztották az országot Giczy György: Akik összetartoznak, előbb-utóbb egymásra kell találniuk Krekács Róbert felvétele Jó érzés itt lenni, együtt a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel, hiszen azoknak, akik összetartoznak, előbb-utóbb egymásra kell találniuk — mondta péntek esti, a KDNP választási gyűlésén Giczy György, a párt alel- nöke. Ha már korábban a konzervatív pártok nem tudtak megegyezni a közös jóban — folytatta —, most mindenképpen meg kell egyezniük a közös rosszban. Giczy György sajnálkozásának adott hangot, hogy az ellenzéki pártok nem egyetlen közös főpolgármester-jelöltet állítottak, azonban hozzátette: akkor sem lennék elkeseredve, ha a következő négy évben esetleg nem Latorcai János, hanem Szabó János lenne Budapest főpolgármestere. Mint mondta, jelenleg háttérbe szorultak a kereszténynemzeti erők, azonban amíg érzik, hogy a lakosság részéről igény van erre az irányzatra és ezekre az eszmékre, addig ők sem adják fel a harcot. A médiáról szólva kifejtette, hogy nem az zavarja leginkább, hogy Horn Gyula sokat szerepel a televízióban, hanem az, hogy visszajött Fri- derikusz, hiszen ez a fajta stílus jelenti a legnagyobb veszélyt a kultúrára. Ezután Csapody Miklós, az MDF kampányfőnöke röviden arról szólt, hogy a hazai nemzeti erők számára példaértékű kell hogy legyen a felvidéki magyarok összefogása, majd Szabó János, az FKGP és a MIÉP közös fő- polgármester-jelöljte bejelentette, hogy összegyűlt a kellő számú aláírás, így már biztos, hogy indulhat a decemberi választásokon. A gyűlés végén Torgyán József, a FKGP elnöke kapott szót, aki elmondta, hogy az ország végveszélybe került, hiszen az az út, amelyet jelenlegi vezetőink választottak járhatatlan. Ezek az emberek — Torgyán József szerint — elveszejtik az országot, ezért minden tisztességes magyarnak kötelessége velük és programjukkal szembeszállni. Hangsúlyozta, hogy nem fogadja el Békési Lászlónak azt a koncepcióját, miszerint még jobban meg kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat, különös tekintettel arra, hogy azt a népnek nem a derekára, hanem a nyakára tették. Szintén elfogadhatatlannak tartotta, hogy most azok akarják elvezetni az országot a piacgazdaságba, akik évtizedekig a kommunizmust építették. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy a nép azért van ilyen nehéz helyzetben, mert a kommunista nómenklatúra tagjai egy szűk elittel összefogva kifosztották az országot. F. R. [ _____‘KőzgyfiLÉsi LMTgtHíFó____ A Monor Telefon Társaság Részvénytársaság (Örkény, Kossuth Lajos u. 2. 2377) tisztelettel meghívja a társaság részvényeseit az 1995. január 18-án 14 órakor, Kókán, a Dózsa György u. 1. (2243) szám alatt tartandó közgyűlésre A közgyűlés napirendi pontjai a következők: 1. Az alapító okirat 5.1. pontjának módosítása; határozathozatal az összevont részvény kibocsátásának feltételeiről. 2. Az alapító okirat 6.5. (k) pontjának módosítása. 3. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok díjazásának megállapítása. 4. Egyebek. A közgyűlésen a részvényekhez fűződő szavazati jog a részvények névértékéhez igazodik. Minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a részvényes, aki esedékes vagyoni hozzájárulását a társaság számára nem teljesítette. A szavazás a közgyűlésen nyilvánosan, az igazgatóság által meghatározott módon történik. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés. Szavazati jogát a részvénykönyvbe bejegyzett jogi személy vagy más társaság részvényes a saját cégjegyzésére jogosult képviselője, vagy az e képviselő által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján gyakorolhatja. Ha a közgyűlés, tekintettel az ott képviselt részvények számára, nem lenne határozatképes, akkor a részvénytársaság 1995. január 18-án 15 órakor, változatlan napirenddel, változatlan helyen, megismételt közgyűlést tart. A megismételt közgyűlés tekintet nélkül a képviselt részvények számára, határozatképes lesz. A Monor Telefon Társaság Rt. igazgatósága ^________________________________________________ J A z egészségesebb falusi lakosságért
