Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-18 / 271. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER 18.. PENTEK Megkérdeztük Milyen a Pest megyei madárvilág? Mindössze tizenkét madárfaj él az országban, mely nem tartozik a védett állatok közé. Ilyen például a ve­réb, a csóka, a varjú. A többi szárnyas védelem alatt áll, s hogy meggátolják ezek pusztítását, az állatok esz­mei értékét is többszörösére emelték az elmúlt évben. — Milyen védett madarak fészkelnek Pest megyében — kérdeztük Péchy Tamást, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetőjét. — Vannak olyan terüle­tek a Duna mentén a megyé­ben, amelyek különösen al­kalmasak arra, hogy egy madárpár megtelepedjen — kezdte válaszát. — A Duna­kanyarban, ahol a hegyek le­húzódnak egészen a vízpar­tig, aprómadarak, kiséneke- sek tanyáznak. Ha a Szent­endrei-szigeten haladunk a főváros felé, egyre keve­sebb fészkelő madarat talá­lunk, azért, mert a környé­ket szinte teljesen beépítet­ték. A leggyakoribb madár errefelé a sirály. Ez az állat rendkívüli alkalmazkodóké­pességgel rendelkezik, s még a jég hátán is megél. A legagresszívabb madarak egyike, ha talál . magának egy megfelelő költőhelyet, addig harcol, amíg az övé nem lesz. A táplálkozás sem okoz neki gondot, hi­szen bármilyen hulladékkal beéri. A Budapest közeli partokon kétféle sirály ta­nyázik: a dankasirály és az ezüstsirály. Ez utóbbi jóval nagyobb, mondhatni szebb rokonánál. A Csepel-szige- ten, Ráckevei-Dunán, ahol még megmaradtak a náda­sok, újra gazdagabb az állat­világ. Itt fészkel a vöcsök, a réce, s ha lejjebb megyünk, még gémtelepekre is ráakad­hatunk. Dunaújváros felé, az ártéri részeken élnek a ra­gadozók. A még megma­radt erdőkben költ a héja és az egerészölyv, jóval rit­kább a bamakánya. Néha­napján még karvaly is elve­tődik arrafelé, de ez a ma­dár a fenyveserdőket kedve­li leginkább. Ezek eszmei értéke több százezer forint, így aztán már meggondol­ják az emberek, érdemes-e rájuk vadászni. V. Cs. Nyolcvanezer köbméter szennyvíz naponta Megoldatlan a Ráckevei-Duna sorsa A csillogó víztükör alatt veszedelmesen halmozódik az iszaphordalék Tahim Attila felvétele Feltárások a budai várban Jövő év első félévében fejezik be a budai várban, a Sándor Palota környékén már megkez­dett régészeti feltárást — tájé­koztatták tegnap a helyszínen az újságírókat. A romos épüle­tek helyreállításának előkészí­tésére, illetve a régészeti tevé­kenységre idén mintegy 200 millió forint állt rendelkezésre. Az 1994-es költségvetés eredetileg 350 millió forintot hagyott jóvá, de még 1993-ról is maradt erre a célra több mint 100 millió forint. Bár a pótköltségvetés mindebből 235 millió forintot elvont, a fennmaradó pénz elegendő­nek bizonyul az idei feladatok­hoz. A terület rendezése csak a rendkívül gazdag régészeti anyag felkutatása után kezdőd­het meg. Az eddigiek során például a Színház utca terüle­tén földbe mélyített faszerke­zetű építmények részleteit tár­ták fel, minden bizonnyal a IV. Béla-kori városalapítás ide­jéből. Ez jelentős eredmény, mert általában nem ismertek a városalapítással együtt létre­jött építmények. Ezek az épít­ményrészek az út alól kerültek elő, bizonyítva, hogy a váme­gyed mai utcarendszere nem vezethető vissza az 1250-es évekre, hanem a korábban már megfogalmazott felvetés szerint 1350 körül egy nagy „városrendezés” történt e terü­leten. (Folytatás az I. oldalról) A zsilipekre és a szivattyúzás­ra visszatérve megemlítette, hogy a Duna-ágat az alsó és felső végénél a tassi, illetve a Kvassay-zsilip záija le, így lé­nyegében állóvíznek tekinthe­tő. A szivattyúzásról pedig el­mondta, hogy arra nemcsak a megfelelő vízszint biztosítása miatt van szükség, hanem azért is, mert amikor nagy tö­megű szennyvíz érkezik a Du­nába, úgynevezett szennyvíz- dugó keletkezik, amit a víz megmozgatásával meg lehet szüntetni. Végezetül pedig megemlí­tette, hogy a víz és a környe­zet tisztaságának megóvásá­ban nagy segítséget nyújt a Vízügyi Igazgatóságnak a Ka­nadai Urbanisztikai Intézet, amely dollármilliókkal járul hozzá a víztisztítás költségei­hez. Koppány György elmon­dása szerint, a Duna-ág leg­főbb szennyezője a Dél-pes­ti Szennyvíztisztító Telep, ahonnan naponta hetvenkét- ezer köbméter biológialag tisztított, de bakteorológiai- lag nem tisztított szennyvíz, míg a többi üzemből és a magántelkekről összesen nyolcezer köbméter szenny­víz ömlik a Ráckevei-Duná- ba. F. R. HIRDETÉS A KÖTELEZŐ HAVONTA Sokszor elfelejtjük, hogy negyedévenként be kell fizetni a gépjármű kötelező felelősségbiztosítást. Ha Önnek OTP lakossági folyószámlája van és a Garanciánál köti meg a kötelező biztosítást, havonta utaltathatja át a díjat. ARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. (')|n CSOPORT TAGJA Egy nagybank és egy biztosítótársaság együtt: EZ PÁRATLAN PÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents