Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-18 / 271. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 18., PÉNTEK 5 Emléktáblát avatott Ketrecben a volt ketrecgyártók a városvédő egyesület Megvennék az üzemet £ Galcsek György ) (1864—1917): pá- \ pai prelátus, kanonok, szemináriumi rektor. Kiemelkedő a köz- művelődési és jótékonysági tevékenysége. A város pénzügyi bizottságának elnöke. A közélelmezés biztosa. A Honvéd-Hadikór- ház lelkipásztora — olvasható azon a nemrégiben elkészült utcanév-ismertető emléktáblán, melyet a minap avatott fel Vácott az emléktáblát készíttető Váci Városvédők és Városszépí- tők Egyesülete. Galcsek György, aki a Trencsén vármegyéhez tartozó Zsolnán született, szülővárosában illetve Vácott járt középiskolába, a teológiát pedig a méltán híres bécsi Pázmáneumban végezte. A császárvárosi tanulóévek illetve 1888-ban történt pappá szentelése után előbb kisebb településeken szolgált, majd 1892-ben Vácra került. Itt a papi szeminárium rektora s egyben jog—történelem—filozófiatanára lett. Később teológiai doktori fokozatot nyert s mind magasabbra emelkedett az egyházi hierarchiában: előbb pápai káplán, majd kanonok, végül pápai prelá- tusnak nevezték ki. Élete a tanítás és a szociális munka jegyében telt. Utóbbi téren váci önkormányzati képviselőként, a város pénzügyi-közélelme- zésügyi bizottságának elnökeként az I. világháború idején pedig a váci hadikórház lelkipásztoraként tevékenykedett. (r-y) Testületi ülés Biatorbágyon Új utcákat nyitnak A november 24-ére tervezett cikluszáró ünnepi összejövetel előtti utolsó ülését tartotta meg a minap a bi- atorbágyi testület. Palovics Lajos polgár- mester napirend előtti tájékoztatójából kiderült: a község belterületének 95 százalékán elkészült a csatornahálózat, és a gázkivitelezés is a végéhez ért. Az utóbbi szépséghibája csak az, hogy a tizenhárom települést összefogó gázhálózatot megvásárló Mól Rt. által kifizetett ösz- szeget a kivitelező Inno- terv Rt. nem utalja át az önkormányzatoknak, ezért Biatorbágynak is már a fizetési meghagyás eszközéhez kellett nyúlnia. Elfogadták a képviselők a VMK Kft. által benyújtott rendezési tervet, amely a község felső végében kialakítandó telephelyüket foglalja magában. Ezzel együtt egy régóta húzódó gond is megoldódik, ugyanis a szolgáltató cég és a MÁV által a községnek átadott területeken utcák nyitására is lehetőség nyílik. így olyan telkek jutnak kijárathoz, amelyekre még a tanács adott annak idején utca híján is építési engedélyeket. A II. világháborús emlékmű sorsa is végre sínre került a testület utolsó ülésén. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleményének helyet adva a műalkotás helyét a polgár- mesteri hivatal előtti parkban jelölték ki. Tervezésére és elkészítésére pedig a neves művészt, Csik- szentmihályi Róbertét kéri fel a község önkormányzata. N. T. Majosházán tevékenykedik a Syncromad Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. üzeme. A kft. 51 százalékos tulajdonosa a Klaus-Grits- teinwerk nevű német cég, amely kisállattenyésztési cikkeket gyárt és forgalmaz. Elsősorban a postaga- lambsporttal foglalkozók számára kínálja termékeit. A cég Németországban évente mintegy nyolcmillió márkás forgalmat bonyolít le, nem csoda hát, hogy Hegedűs Csaba, a 49 százalék magyar tulajdonosa két és fél évvel ezelőtt nagy lehetőséget látott egy közös vállalkozás megalakításában. Bérbe vették Hegedűs Csabának már régebben volt egy cége, ezen keresztül került kapcsolatba a német partnerrel. Évekkel ezelőtt szállított oda és importált is onnan. A közös üzleti vállalkozás gondolata akkor született meg, amikor a Dunavarsányi Petőfi Tsz bérbe adta a volt ketrecgyártó üzemét. A bérbevétel feltétele az volt, hogy a még meglévő anyag- és raktár- készletet, valamint az ott dolgozókat is vegye át a kft. A Syncromad ezt teljesítette, később azonban kiderült, hogy az átvett anyagok nem illenek bele az új profilba, a mai napig raktáron fekszenek, még értékesíteni sem tudják. A ketrecgyártó üzem a termelőszövetkezet legsikeresebb ágazata volt korábban, nyúl- és tojatóket- receket gyártottak, annak idején Egyiptomba komplett nyúltelepeket szállítottak. Hitel nincs A Syncromad tehát bérbe vette az üzemet a gépekkel együtt, s átvette a dolgozókat. Megkezdhették a termelést. Termékeik 98 százaléka exportra kerül, hazai forgalmuk elenyésző. Fennállásuk első fél évében már 60 ezer márkát exportáltak, évről évre nő a termelés, 1996-tól várhatóan évi hatszázezer márkás exportforgalmat bonyolítanak majd le. A baj csak az, hogy már az első lépéseiket nehezítette a kis alaptőke, a termelő- szövetkezet régi, elavult gépparkja, az öreg szerszámok, a magas bérleti díj, s az, hogy teljesen át kellett szervezni az üzemet a megváltozott profdra. Adósságukat a termelőszövetkezet felé a mai napig nem tudták teljes egészében kifizetni. Hegedűs Csaba ügyvezető hitelt próbált szerezni, Adomány a gyermekvárosnak A Fóti Gyermekvárosba látogat vasárnap délelőtt Michael Carayon manilai természetgyógyász, aki harmadik alkalommal tartott pszichológiai tanfolyamot „Indulj a lelki fejlődés útján” címmel hazánkban. A világhírű tudós egyébként nemcsak tanít, hanem gyógyít is Magyarországon, rákos betegségekben szenvedőket kezel eredménnyel. Már az első kurzus kezdetekor elhatározta, hogy a tandíjat jótékony célra fordítja, s ajándékokat vásárol a fóti gyerekeknek. Mindhárom alkalommal sokan látogatták előadásait, s mindenki annyit fizetett, amennyit jónak látott. Volt, aki száz forintot adott, de nemritkán előfordult a foglalkozásonkénti ezer forint is, így összesen százezer forint gyűlt össze a játékokra. (v. cs.) Kivételesen fotózhattunk abban a sötétkamrában, ahol a fényképészeti filmeket tekercselik. A váci Forte Fotokémiai Részvénytársaságnál évente két-hárommillió darab filmcsomagot készítenek hazai, távol-keleti, valamint újabban ázsiai piacra. A szalagvágó gép mellett Ballon József részlegvezető' olyan munkaműveletet végez, amelyet csak halványzöld fénynél tehet Vimola Károly felvétele Viteldíjat emeltek Ülést tartott tegnap délután Dunakeszi város kép- viselő-testülete. Napirenden szerepelt többek között a jövő évi költségvetési koncepció, s a testület 1995. évi munkaterve. Ez utóbbi csak három hónapot ölel fel, célja, hogy az új önkormányzat működését segítse a kezdeti időszakban. Megtárgyalták még a lakások és helyiségek bérbeadására vonatkozó rendelet módosítását, s határoztak a menetrendszerű helyi autóbuszjárat viteldíja módosításának kérdésében. Eddig 28 forintba került egy autóbuszjegy, mely ezentúl 34 forint lesz. A fontosabb témákon kívül tizennyolc kisebb horderejű kérdést is megvitattak a tagok. (p. m.) ám a magyar bankok nem álltak vele szóba, mondván, nincs a kft.-nek annyi vagyona, amit fedezetnek elfogadnának. A német társ garanciafedezete is csak abban az esetben lenne elégséges, ha márkát utalna át és zároltatná egy évre, csakhogy a magyar bankok olyan alacsony kamatot fizetnek, hogy a német partner nem hajlandó itt elhelyezni a pénzét. A kör bezárult, a kft. vergődik. Nyeresége nincs, pénze éppen csak annyi, hogy ki tudja fizetni a dolgozók alacsony bérét és annak járulékait, a bérleti díjat, az energiát, s meg tudja venni az anyagot, amit feldolgoz. Nincs pénz, nincs beruházás, pedig ez nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a kft. versenyképes termékeket állíthasson elő. Még reménykednek A hazai infláció is súlyosan érinti az üzemet, a német partner ugyanis csak a külföldi inflációs rátával engedi emelni az árakat, amely évi 6-7 százalék, s ez az itthoni viszonylatban nagyon kevés. — Nem próbálták felszámolni a kft.-t? — Felmerült ez a gondolat is — válaszolta Hegedűs Csaba —, de a dolgozókkal megbeszéltük, s közösen úgy határoztunk, hogy a jövő évet még megvárjuk. Talán ez év végére teljesen kifizetjük a termelőszövetkezetnek az adósságunkat, s reméljük, hogy 1995-ben meg tudjuk vermi az üzemet. Akkor lenne remény magyar hitelre, beruházásokra, létszámnövelésre és bérfejlesztésre. Addig sajnos minderre nincs lehetőség, a dolgozók keresete alig haladja meg a létminimumot. Talán ismét fellendül a hazai nyúlte- nyésztés is, s ezzel növekedhet forgalmunk. — Mi lesz, ha nem valósulnak meg ezek a remények? — Ha nem fejleszthetünk, ha nem fordíthatjuk nyereségesre a vállalkozásunkat, akkor sajnos nincs más választásunk, be kell zárnunk az üzemet. Különös helyzetbe kerültek a majosházi volt ketrecgyártók. Miközben több százezer márkás exportot bonyolítanak le évente, a dolgozók a létminimumon vagy éppen hogy fölötte tengődnek. Az üzem dolgozik, nagy értéket termel, huszonegy embert foglalkoztat, ezenkívül munkát ad bedof- gozóknak és alvállalkozóknak is. Vajon tényleg nincs kiút ebből a helyzetből? Pável Melinda Négy esztendős munka eredménye Harmadik helyen áll a megyei listán Hosszas gondolkodás után a felkéréseknek engedve döntöttem úgy, hogy újra indulok a választáson — nyilatkozta lapunknak Palovics Lajos, Biatorbágy polgár- mestere. Akik eddig segítettek, azok most is mellettem állnak, jelenleg a KDNP és az FKGP közös polgármesterjelöltje vagyok, és úgy érzem, számos társadalmi és kulturális szervezet támogatását is sikerült elnyernem négyéves munkámmal. Amit elértem, az nem csak az én érdemem, és az általam képviselt, következő négy évre szóló program is a közös munkálkodás gyümölcse — jelentette ki a polgármester. Mint megtudtuk, a kereszténydemokraták helyi jelöltjeinek mindegyike rendelkezik már a szükséges számú ajánlással. A párt községi szervezetének jelmondata: „Az építkezést folytatni kell!” A program főbb pontjai is a házépítés műveleteit tükrözik: az elmúlt négy évben sikerült az alapozás, de ez nem elegendő, folytatni kell: építeni, tető alá hozni és csinosítani az elért eredményeket. Az úthálózatra és a közművekre is ráfér a további fejlesztés. Jelentős lépéseket szükséges tenni az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport területén is: a következő ciklusban el lehetne készíteni a színház- termet, az uszodát, új postát és az orvosi rendelőket. A vállalkozók mozgásterét bankok, biztosítók számának növelésével lehetne bővíteni. Javítani kell az óvodák és iskolák állapotán is. A csinosítás körébe pedig a falukép és tájkép gondozása, a természet- és környezet- védelem szempontjai tartoznának bele. Szakmai felkészültségének és az önkormányzati munka során elért sikereknek tulajdonítja a polgármester a KDNP megyei listáján elfoglalt előkelő harmadik helyét is. Hangsúlyozta: erős megyei önkormányzatra lenne szükség, mert ellenkező esetben a főváros érdekei könnyen lesöpörhetik az asztalról a falvak és kisvárosok gondjaival való törődést. (nánási)
