Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-18 / 271. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 18., PÉNTEK 3 Salman Rushdie, az iráni költő... Még egyszer a Scorsese-filmről Martin Scorsese rendező Krisztus utolsó megkísértése című ízléstelen, nagy tömegeket sértő (vallásosokat és világiakat egyaránt) filmjét a széles körű tiltakozás után a tévé vezetősége végül is levette a műsorról. Érdekes helyzet állt elő a film sugárzásának elnapolása után. Az Országos Sajtószolgálat útján a Nyilvánosság Klub a demokráciára hivatkozva a művészi alkotások cenzúrázása elleni érvekkel tiltakozott a Scorsese- film sugárzásának letiltása ellen. Az igen tiszteletreméltó „szellemi szabadságharcos”klub összetételét ismervén, az emberben fölvetődik a kérdés: vajon miért és mitől kaptak ihletet oly hamar a művészet szabadságának a védelmezésére? Talán azért lettek ennyire elkötelezett szószólói a művészi alkotások és az alkotók szabadságának, mert ezeket az értékeket annak idején éppen patrónusaik tagadták meg tőlünk? Előttem már leírták mások, jómagam is megtettem, de azért nem árt megismételni: ebben a hazában a keresztény hagyomány, illetve a názáreti Jézusnak a tanai, élete és halála határolja be az emberek többségének a tudatát, hitét, érzelmeit, mindennapi cselekedeteit. Egy ennyire hitgyalázó és obszcén film letiltása ellen szót emelni pedig erkölcstelen tett. De nemcsak erkölcsi téren sántít a „Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének”(milyen szép is ez a névtelenségbe burkolódzó magatartás) a nyilatkozata. Az általános műveltségből is bizonyságot tettek arról, hogy hiába koptatták az egyetemek padjait. Tájékozatlanok ezek a harcos ágálok, hiszen nem kevesebbet állítanak tiltakozó felhívásukban, mint azt, hogy „Salman Rushdie iráni költő”. A száraz valóság ezzel szemben az, hogy a hányatott életű Rushdie Bombay városában született, tehát indiai. írásai pedig olyan prózai alkotások, mint Az éjfél gyermekei, A szégyen vagy pedig a Nyilvánosság Klub ügyvivőit megtévesztő Sátáni versek című könyv. A Sátáni versek ugyanis prózai alkotás, még akkor is, ha a címben szerepel a vers szó. De ettől még Rushdie-t nem nevezhetjük költőnek, azaz versírónak. Az 1988-ban napvilágot látott könyvben ugyanis a Korán bizonyos verseiről, tehát a szúrák (fejezetek) egy-egy mondatáról (arabul: ájá) van szó. Szóval Salman Rushdie nem költő, és nem is iráni. Még akkor sem, ha a perzsa Khomeini ajatollah a Sátáni versekért annak idején kimondta rá a halálos ítéletet. Hering József Az IDF a választásokról Az Ifjúsági Demokrata Fórum külügyi bizottsága az önkormányzati választások erkölcsi és politikai tisztaságának megóvása érdekében nyilatkozatot tett közzé. Eszerint kötelességének tartja, hogy támogassa az összes nemzeti elkötelezettségű párt koalícióját az önkormányzati választásokon; a Fiatal Demokraták Szövetségével való együttműködést fenntartásokkal fogadja; a Szabad Demokraták Szövetségével való bármilyen együttműködést ártalmasnak tekinti. Kormányszóvivői tájékoztató Készül az egészségvédelmi program A kormány elfogadta a következő négy évre szóló egészségügyi programot. Ennek alapvető célja, hogy megállítsa a lakosság egészségi állapotának romlását — jelentette be a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Kovács Pál népjóléti miniszter. Elmondta, hogy az egészségpolitika a népegészségügyi szemléletre épül, és a megelőzést tekinti elsődlegesnek, hisz megbetegedési és halálozási mutatóink alapján hosszú ideje a legrosszabb helyen állunk Európában. A kormányprogram egyrészt előírja, hogy a döntéshozataloknál valamennyi szinten számolni kell azzal: a határozatoknak milyen hatása lesz a lakosság egészségi állapotára. A kormányprogram mindemellett konkrét teendőket is rögzít; elhatározza az egészségvédelem nemzeti programjának kidolgozását, az egészségügy működőképességének és finanszírozhatóságának vizsgálatát, az ellátások szakmai szabályozásának megújítását, az intézmények humánpolitikájának fejlesztését, a gyógyszerár-támogatás és a gyógyszer-forgalmazás új rendszerének kidolgozását — figyelemmel a szociálisan rászorulók nagyobb védelmére —, valamint az egészségügy területén a privatizáció folytatásának ösztönzését A szóvivői tájékoztatón a továbbiakban Lakos László földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti javaslatát a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény módosítására. Ennek értelmében a saját jogon kárpótlásra jogosult nyugdíjasok az eddigi 65. esztendős korhatár helyett ezentúl 60. évük betöltésétől vehetnék igénybe az életjáradékot Hová lett az expóra szánt pénz? Labancok irányítanak A szavazók többsége tavasz- szal a labancokra bízta az ország vezetését — kezdte beszédét tegnap az FKGP és a MIÉP választási gyűlésén Fenyvessy Zoltán, a két párt XI. kerületi polgármesterjelöltje. Mint mondta, sajnálattal tapasztalja, hogy jelenleg minden a pénz körül forog, pedig nem lehet mindennek az értékét pénzben kifejezni. Példaként említette az expót, amelyre egyébként fél éve még volt pénz, érdekes, hogy mára már nincs. Csurka István, a MIÉP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg nincsen nemzeti tájékoztatás, ezért egymást kell felvilágosítani, és akkor talán változtatni tudnak a jelenlegi helyzeten. Mint mondta, nagyon fontos, hogy decemberben az önkormányzatokban megvessék a lábukat a nemzeti erők. A magyar társadalom legnagyobb baja — folytatta Csurka István —, hogy túlságosan hozzászokott a válsághoz, így már nem is érdekli, ha kirabolják. Az expóval kapcsolatban megemlítette, hogy annak értékét a nemzet számára valóban nem lehet forintban kifejezni. Végezetül pedig felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Baráth Etele, aki évekig az expó megrendezésének előkészítéséből élt, most egyáltalán nem képviseli a világkiállítás érdekeit. (r-d) Mi tartja állva a szoborcsoportot? Rádólhet a turistákra A millecentenárium, azaz a honfoglalás ezerszáz éves évfordulója már a kertek ajatt jár, az előkészületekhez alig több mint egy év áll rendelkezésünkre. Száz évvel ezelőtti eleink mindent megtettek, hogy méltóképpen, maradandó alkotásokkal is megünnepeljék azt a tényt, hogy egy évezrede érkeztünk a Kárpát-medencébe. Vajon mi tudunk-e, akarunk-e a nyomdokaikba lépni? Leszámítva azt, hogy elszalasztjuk a világkiállítás kínálta lehetőséget az ünnep fényének emelésére, más vonatkozásban megkezdtük-e már a tényleges készülődést? Lenne tennivaló bőven. Egyik feladatra a Pungor Ernő által létrehozott Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány sajtótájékoztatóján hívták fel a figyelmet. Az alapítvány Anyag- tudományi és Technológiai Intézete vizsgálatokat végzett a budapesti Hősök terén álló Árpád-emlékű Hét vezér szoborcsoportján a Budapest Galéria megbízásából. Ennek eredménye kétségbeejtő: a szoborcsoport, Zala György alkotása, az eltelt száz év alatt megőrizte látványi szépségét, valóságos állapota azonban katasztrofális, statikai és anyagtechnológiái szempontból sürgős felújításra szorul. Gyulai József, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója elmondta, hogy már a szabad szemmel történt vizsgálódás is ijesztő felfedezéseket hozott. A lovak lábai elrepedtek, ugyanez jellemzi a lovak farkának rögzítéshelyeit, a nyeregtakarók lyukasak. A repedéseken és lyukakon az esővíz bejut a szobrok belsejébe, s a korrózió mérhetetlen psztítást okozott már eddig is. A szakemberek a vizsgálat során sokszor tették fel maguknak a kérdést; mi farija állva a szoborcsoportot, amelynek alakjai egyenként több tonna súlyúak? Búza Gábor, az intézet igazgatóhelyettese beszámolt róla, hogy a csoport egyes szobrai különböznek egymástól, ennek minden bizonnyal az a magyarázata, hogy nem egy időben készültek, hanem mintegy tíz év leforgása alatt. Később, feltehetően a háborús sérülések miatt, több apróbb javítást végeztek rajtuk, de mert a szobrok és a „foltok” anyaga nem azonos, a javítással többet ártottak, mint használtak. Szilágyi András, aki a Budapest Galériát képviselte, hangsúlyozta, hogy a vizsgálat egymillió-hatszázezer forintba került, a rekonstrukció költségeit pedig harminc- és ötvenmillió közöttire becsülik. A kormány, a főváros és a millecentenáriumi bizottság ma kézhez kapta a felmérés megállapításait, s remélhető, hogy hamarosan eldől, ki és milyen arányban vállal részt a költségekből. Ha későn bocsátják rendelkezésre a pénzt, annak vagy az lesz a következménye, hogy az évforduló üresen találja a szobrok helyét, mert nem készül el időre a felújítás, vagy hozzá sem kezdenek, akkor viszont kordonnal kell körülzárni a területet, nehogy rádőljön valamelyik brönza- lak a turistákra. Egyik variáció sem szerencsés. Ha meg akarjuk menteni magunknak és utódainknak ezt a gyönyörű alkotást, áldoznunk kell rá, mégpedig minél előbb. P. M. Nem történt bűncselekmény Az Antenna Hungária Rt. igazgatósága a felügyelőbizottsággal közösen ez év júliusában megvizsgálta a társaság előző évi kötelezettségvállalásait. Tekintettel arra, hogy a Kel- vio-ügyben nem volt kizárható gazdasági bűncselekmények elkövetésének lehetősége, az igazgatóság szeptember 21-én büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen gazdasági visszaélés gyanújának tisztázása érdekében. Az üggyel kapcsolatban Bartha József vezérigazgató elmondta, hogy 1992 októberében az Antenna Hungária Rt. jogelődje, a Magyar Műsorszóró Vállalat rendkívül előnyös szerződést kötött egy spanyol céggel, amely üvegszálat szállított volna Magyar- országra. Az első szállítás rendben meg is történt, a második már csak részben valósult meg, a harmadik pedig —- különböző félreértések miatt — teljesen elmaradt. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az Antenna Hungária Rt. és a System Consulting Kft. nevében eljáró személyek egyike sem vádolható semmilyen bűncselekménynyel. Ezt egyébként az ügyben eljáró Budapesti Rendőrfőkapitányság gazdasági osztályának I. alosztálya is megállapította a bekért iratok alapján. F. R. Mellőzött köztisztviselők (Folytatás az 1. oldalról) A petíció megfogalamzza: a köztisztviselők szilárd elhatározása, hogy jogos igényük elutasítása esetén az önkormányzati választásokat követően minden törvényes eszközzel — vagyis akár munka- beszüntetéssel is — élni fognak jogaik érvényesítése érdekében. * A konferencián a községi önkormányzatok képviseletében jelen volt Veres Mihály, Tápiószőlős polgármestere is, aki lapunknak elmondta: mivel úgy látja, hogy amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, vagyis az államilag garantált bérek, s ezzel összefüggésben a munkaerőlétszám továbbra is csökken, működésképtelenné válnak az 5000 lélekszámúnál kisebb települések önkormányzati hivatalai, ezért maradéktalanul egyetértenek a petícióban foglaltakkal. Ribáry Zoltán Legyünk 15 milliónyian tanácsadók Horn Gyulával tökéletesen egyetértünk abban, hogy föloszlatta tanácsadó testületét. Nem azért, mert feltételezzük: tanácsadó testületének minden tagja romlott volt, olyan, aki különféle részvénytársaságoktól, bankoktól meg egyebektől vett fel pénzeket. Minden bizonnyal tisztes polgárok voltak valamennyien, ám ha egy miniszterelnök akkora szavazótáborral rendelkezik, mint Horn Gyula, feltételezheti, hogy sokan egyengetik az útját. A jelenlegi ellenzéki oldalon is sokan állunk olyanok, akik függetlenül attól, hogy milyen pártösszetételű a jelenlegi magyar kormány, nem abban érezzük magunkat érdekeltnek, hogy a rendszer mielőbb összeomoljon, hanem abban, hogy Magyarország minél hamarabb épüljön be Európába, hogy a magyar polgárok életvitele mielőbb hasonlatossá váljék az Ausztriában tapasztaltakhoz. A kormány jelenleg nagyon nehéz időszakát éli, most kell rádöbbennie: korántsem olyan egyszerű ma egy országot vezetni, mint volt a ’60-as és ’70-es években, amikor a Szovjetunióval a háta mögött, parlamenti ellenzék nélkül lehetett hibát hibára halmozni. Akkor természetes volt, hogy Nyugaton azt írtak Magyarországról, amit írtak, ám ne feledjük, az elmúlt négy esztendőben az Antall-kormány másfajta megítélés alá került. Horn Gyulának és kormányának ma már csak az utóbbi lehet a mérce, hiszen a szocialisták a ’90 előtti önmagukkal már nem hasonlíthatják össze magukat. Ezt persze nemcsak külföldön, hanem idehaza is jó lenne bizonyítaniuk, s ehhez nem tanácsnokokból álló testületre van szükség, hanem arra a párbeszédre, amelyet oly nagyon hirdettek a választási kampányukban. S a párbeszédhez azért az sem árt, ha a beszélőkről hébe-hóba kiderül, nem egy pártdoktrína alapján váltak szakértőkké. Magam vallom, ez ügyben is példát vehetnének az elmúlt négy év urairól, akik igenis értettek a nép nyelvén, s a párbeszéd sem volt tőlük idegen, de az ő párbeszédüket úton-útfélen megzavarták a közbekiabáló, mondhatjuk nyugodtan, mélységesen rosszindulatú újságírók. Horn Gyulának ezt már nem szabad eltűrnie, tanácsos figyelembe vennie az elmúlt évek történetét, s csak olyan tanácsadói testülettel szabad szövetkeznie, akik 15 milliónyian mind abban érdekeltek, hogy az ország felemelkedjen. S ők még fizetést sem kérnek a miniszterelnöki kabinetirodán. (Vödrös)
