Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-18 / 271. szám

MEGYEI HÍRLÁP / ------------,yVr X XX XVIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM [ Aí%í\ V....... L 7,50 forint 1994. november is., péntek---------------------------------------------------- ------------------------------^>„£^5<M0V.p Kényuraikat jutalmazták a magyarok (2. oldal) Mindenkinek itthon legyen az otthon Beszélgetés Latorcai Jánossal (7. oldal) Egy ország nem élhet segélyből (14. oldal) Kis falvak iskoláiért A súlyosan hátrányos hely­zetben lévő kis falvak isko­láinak kiemelt támogatást kértek a kistelepülések és az alapfokú oktatás helyze­tével foglalkozó Békéscsa­bán megrendezett tanácsko­zás résztvevői. A dél-alföl­di térség konferenciáján je­lenlévő országgyűlési képvi­selők, az érintett települé­sek polgármesterei és isko­laigazgatói előtt Szöllősi Ist­vánná szocialista képviselő, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára kritikus hangú elő­adásában úgy fogalmazott: jó lenne, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um — az oktatásnak a neve­lők számára eleve gyanús „modernizálása” helyett — kidolgozná, miként lehetne segíteni a költségvetés meg­szorításai miatt veszélybe került kis iskoláknak. Nyolcvanezer köbméter szennyvíz naponta Megoldatlan a Ráckevei-Duna sorsa A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág jelenlegi képe kialakí­tásának szükségessége az 1838-as árvízre vezethető visz- sza — mondta a folyószakasz tegnapi bejárásán Kop­pány György, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság igazgatóhelyettese. Az esemény a Duna-ág felső végén épült Kvassay- zsilip megtekintésével kez­dődött. Itt összesen három zsilip szabályozza a Rácke- vei-Duna-ágba jutó víz- mennyiséget, és ezzel a Duna-ágban lévő víz szint­jét is. (A zsilipkapuk víz- áteresztő képessége össze­sen húsz-huszonöt köbmé- ter/másodperc.) Koppány György szavaiból kiderült, hogy a zsilip többféle funk­ciót is betölt. Egyrészt — alacsony vízállás esetén — átszivattyúzza a vizet a Ráckevei-Duna-ágba, más­részt 1 megawattos teljesít­ményű vízerőműként is üzemelhet, ilyenkor ára­mot termel. Ez utóbbihoz azonban arra van szükség, hogy a víznek legalább másfél méteres esése le­gyen. Hozzátette, hogy a szivattyúzás — amelyre szerencsére viszonylag rit­kán van szükség — napon­ta száz-százhúszezer forint­ba kerül. A Duna-ág bejárása so­rán megtudtuk, hogy ko­moly problémát jelent a hordalékok és az iszap le­rakódása. Mint Koppány György elmondta, a Rácke- vei-Duna-ágban utoljára 1988-ban volt mederkot­rás, holott évente mintegy Megszépül a váci piac negyvenezer köbméter lebe­gő iszap rakódik le a felső tíz-tizenkét kilométeres szakaszon. A másik hason­ló súlyú problémát a víz minősége jelenti. Az ötven­nyolc kilométer hosszú sza­kasz teljes vízmennyisége öntözési időszakban más­fél, télen pedig három és fél, négy hét alatt cserélő­dik le. A Kvassay-zsilip- nél bekerülő úgynevezett frissítő víz azonban koránt­sem nevezhető tisztának, hiszen a Dunából jön, amely köztudottan nem a tiszta folyók közé tartozik, különösképpen a budapesti szakaszán. Ebbe, a már ele­ve szennyezett vízbe pedig számtalan helyen torkoll­nak bele szennyvízcsator­nák. (Folytatás a 4. oldalon) Nincs meg a százezer aláírás Mit ér a kormányzati koncepció? A kormánynak van foglalkoztatáspolitikai kon­cepciója. Legalábbis reméljük, hogy van, minthogy ezt is­mertette Kósáné Kovács Magda munkaügyi minisz­ter Szegeden, a munkaügyi tanácsok negyedik or­szágos konferenciáján. A miniszter asszony a női nyugdíjkorhatárral kapcsolatos kijelentésével is kel­ló' súlyt adott az összejövetelnek. Nem szabad a nő- ket bizonytalanságban tartani — mondotta, s hozzá­tette, hogy a jelenlegi ötvenöt éves korhatárral a kö­vetkező' évezredbe nem lehet kilépni. Ami azt illeti, cseppet sem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar hölgyek amiatt éreznék ma bizonyta­lannak a helyzetüket, hogy a nyugdíjkorhatár mi­ként alakul az ezredfordulón (bár feltehetőén ez sem közömbös számukra). Sokkal inkább izgathat­ja dolgozó asszonyainkat az a súlyos kérdés, hogy meddig maradhatnak állásaikban, a munkanélküli­eket pedig az, hogy vajon mire számíthatnak a nyugdíjkorhatár eló'tti esztendőkben. Ha a minisz­ter asszony valamiféle frappáns és törvényesíthető' megoldással rukkolna elő, azzal máris eloszlathat­ná a jövő miatti aggodalmak sűrű ködét. Ma például se szeri, se száma azoknak a negyve­nes-ötvenes asszonyoknak, akik több évtizedes mun­kaviszonnyal a hátuk mögött utcára kerültek, s bár­mily rátermettek, életerősek, nincs munkáltató, amely igényt tartana rájuk. Rengetegen vannak. Egyetlen bűnük: túl vannak a bűvös harmincötön. A nyugdíjtól még öt, tíz, tizenöt év választja el őket, s máris feleslegesek. Legalábbis a munkaadók szempontjából. Hölgyeink ma számítanak az új kor­mány szociális érzékenységére. Arra az érzékeny­ségre, amelyről oly sokat hallhattak a választási kampány idején. Nosza, hadd lássák a szakértői bravúrt, hogy sa­ját sorsukon mérhessék: mit is ér az a bizonyos kon­cepció. Bánó Attila Az önkormányzat megbízása alapján nagy munkába kezdett a nyáron Vácott a Magasépítő- és Kommunális Kft. A cég jelentős összegű rekonstrucióval 1995. szeptember 1-jéig korszerűsíti a Március 15. téren lévő városi piacot. A beruhá­zás első szakasza, az új elárusítóhelyek alapjainak lerakása még a tél beállta előtt befejeződik Vimola Károly felvétele Legfeljebb 84 ezer 933 alá­írás tekinthető hitelesnek ab­ból a több mint 112 ezerből, melyet az Új Magyarország kezdeményezésére — az Ifjú­sági Demokrata Fórum, a Pest Megyei Hírlap és a Ma­gyar Fórum segítségével is (A szerk.) — gyűjtöttek ösz- sze az expónépszavazás ügyében — jelentette be Entz, Béla, az Országos Sze­mélyiadat- és Lakcímnyilván­tartó Hivatal (OSZH) vezető­je, az Országos Választási Bi­zottság tegnap esti ülésén. Az OSZH az aláírási ívek tartalmi, formai, szerkesztési ellenőrzését, valamint az alá­írók számbavételét teljeskörű- en vizsgálta, a név- és lakcí­madatokat pedig 2500 mintát kivéve véletlenszerűen. * A hírrel kapcsolatban la­punk az Ifjúsági Demokrata Fórum illetékesétől megtud­ta, hogy akkor sem tekintené kudarcnak a népszavazás­gyűjtési akciót, ha csak 50 ezernél valamivel több hite­les aláírás gyűlt volna össze. Az Országgyűlésnek ugyanis ez esetben is lehetősége van arra, hogy a kérdést napirend­re tűzze, s döntsön a népsza­vazás kiírásának elrendelésé­ről, illetve elvetéséről. Mellőzött köztisztviselők Elsorvadnak a kistelepülések A Magyar Közigazgatási Kamarával, valamint a külön­böző országos önkormányzati szövetségekkel közösen az államigazgatás területén dolgozók egzisztenciális problémáival foglalkozó érdekvédelmi konferenciát rendezett tegnap a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete. Noha a Magyar Köztársa­ság Köztisztviselők jogállá­sáról szóló, 1992-ben alko­tott törvény (Ktv.), mely ko­moly követelményeket tá­maszt úgy az állami, mint az önkormányzati közigaz­gatásban dolgozókkal szem­ben, a követelményeket el­lensúlyozó pontokat — ki­számítható pályaút, stabil munkahelyek, államilag ga­rantált javadalmazás — is tartalmaz, a köztisztviselők siralmasnak mondható eg­zisztenciális helyzete javu­lás helyett a törvény életbe­lépése óta tovább romlott — fogalmazódott meg a konferencián, ahol az is el­hangzott: az 1995. évi költ­ségvetést előkészítő érdek­egyeztető tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a Hom-kabinet a Ktv. által előírt új köztisztvjselői bér­rendszer teljes mértékű be­vezetéséhez szükséges pénz­ügyi fedezet biztosítását a jövő évre nem tervezi. He­lyette az állami közigazga­tásban — az illetményszint csupán 90 százalékos garan­tálásával, s a feladatokat érintő hatásvizsgálat nélkül — létszámcsökkentést irá­nyoz elő. Az önkormányza­ti köztisztviselők illetmé­nyének törvényi szinten való biztosítását pedig a szükséges fedezet alig ne­gyedének tervezésével „ön- kormányzati belüggyé” kí­vánja tenni. A tanácskozás résztvevői megfogalmaztak egy az Or­szággyűlés elnökének, a hat parlamenti párt frakcióveze­tőinek címzett petíciót. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents