Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-18 / 271. szám
MEGYEI HÍRLÁP / ------------,yVr X XX XVIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM [ Aí%í\ V....... L 7,50 forint 1994. november is., péntek---------------------------------------------------- ------------------------------^>„£^5<M0V.p Kényuraikat jutalmazták a magyarok (2. oldal) Mindenkinek itthon legyen az otthon Beszélgetés Latorcai Jánossal (7. oldal) Egy ország nem élhet segélyből (14. oldal) Kis falvak iskoláiért A súlyosan hátrányos helyzetben lévő kis falvak iskoláinak kiemelt támogatást kértek a kistelepülések és az alapfokú oktatás helyzetével foglalkozó Békéscsabán megrendezett tanácskozás résztvevői. A dél-alföldi térség konferenciáján jelenlévő országgyűlési képviselők, az érintett települések polgármesterei és iskolaigazgatói előtt Szöllősi Istvánná szocialista képviselő, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára kritikus hangú előadásában úgy fogalmazott: jó lenne, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium — az oktatásnak a nevelők számára eleve gyanús „modernizálása” helyett — kidolgozná, miként lehetne segíteni a költségvetés megszorításai miatt veszélybe került kis iskoláknak. Nyolcvanezer köbméter szennyvíz naponta Megoldatlan a Ráckevei-Duna sorsa A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág jelenlegi képe kialakításának szükségessége az 1838-as árvízre vezethető visz- sza — mondta a folyószakasz tegnapi bejárásán Koppány György, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Az esemény a Duna-ág felső végén épült Kvassay- zsilip megtekintésével kezdődött. Itt összesen három zsilip szabályozza a Rácke- vei-Duna-ágba jutó víz- mennyiséget, és ezzel a Duna-ágban lévő víz szintjét is. (A zsilipkapuk víz- áteresztő képessége összesen húsz-huszonöt köbmé- ter/másodperc.) Koppány György szavaiból kiderült, hogy a zsilip többféle funkciót is betölt. Egyrészt — alacsony vízállás esetén — átszivattyúzza a vizet a Ráckevei-Duna-ágba, másrészt 1 megawattos teljesítményű vízerőműként is üzemelhet, ilyenkor áramot termel. Ez utóbbihoz azonban arra van szükség, hogy a víznek legalább másfél méteres esése legyen. Hozzátette, hogy a szivattyúzás — amelyre szerencsére viszonylag ritkán van szükség — naponta száz-százhúszezer forintba kerül. A Duna-ág bejárása során megtudtuk, hogy komoly problémát jelent a hordalékok és az iszap lerakódása. Mint Koppány György elmondta, a Rácke- vei-Duna-ágban utoljára 1988-ban volt mederkotrás, holott évente mintegy Megszépül a váci piac negyvenezer köbméter lebegő iszap rakódik le a felső tíz-tizenkét kilométeres szakaszon. A másik hasonló súlyú problémát a víz minősége jelenti. Az ötvennyolc kilométer hosszú szakasz teljes vízmennyisége öntözési időszakban másfél, télen pedig három és fél, négy hét alatt cserélődik le. A Kvassay-zsilip- nél bekerülő úgynevezett frissítő víz azonban korántsem nevezhető tisztának, hiszen a Dunából jön, amely köztudottan nem a tiszta folyók közé tartozik, különösképpen a budapesti szakaszán. Ebbe, a már eleve szennyezett vízbe pedig számtalan helyen torkollnak bele szennyvízcsatornák. (Folytatás a 4. oldalon) Nincs meg a százezer aláírás Mit ér a kormányzati koncepció? A kormánynak van foglalkoztatáspolitikai koncepciója. Legalábbis reméljük, hogy van, minthogy ezt ismertette Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Szegeden, a munkaügyi tanácsok negyedik országos konferenciáján. A miniszter asszony a női nyugdíjkorhatárral kapcsolatos kijelentésével is kelló' súlyt adott az összejövetelnek. Nem szabad a nő- ket bizonytalanságban tartani — mondotta, s hozzátette, hogy a jelenlegi ötvenöt éves korhatárral a következő' évezredbe nem lehet kilépni. Ami azt illeti, cseppet sem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar hölgyek amiatt éreznék ma bizonytalannak a helyzetüket, hogy a nyugdíjkorhatár miként alakul az ezredfordulón (bár feltehetőén ez sem közömbös számukra). Sokkal inkább izgathatja dolgozó asszonyainkat az a súlyos kérdés, hogy meddig maradhatnak állásaikban, a munkanélkülieket pedig az, hogy vajon mire számíthatnak a nyugdíjkorhatár eló'tti esztendőkben. Ha a miniszter asszony valamiféle frappáns és törvényesíthető' megoldással rukkolna elő, azzal máris eloszlathatná a jövő miatti aggodalmak sűrű ködét. Ma például se szeri, se száma azoknak a negyvenes-ötvenes asszonyoknak, akik több évtizedes munkaviszonnyal a hátuk mögött utcára kerültek, s bármily rátermettek, életerősek, nincs munkáltató, amely igényt tartana rájuk. Rengetegen vannak. Egyetlen bűnük: túl vannak a bűvös harmincötön. A nyugdíjtól még öt, tíz, tizenöt év választja el őket, s máris feleslegesek. Legalábbis a munkaadók szempontjából. Hölgyeink ma számítanak az új kormány szociális érzékenységére. Arra az érzékenységre, amelyről oly sokat hallhattak a választási kampány idején. Nosza, hadd lássák a szakértői bravúrt, hogy saját sorsukon mérhessék: mit is ér az a bizonyos koncepció. Bánó Attila Az önkormányzat megbízása alapján nagy munkába kezdett a nyáron Vácott a Magasépítő- és Kommunális Kft. A cég jelentős összegű rekonstrucióval 1995. szeptember 1-jéig korszerűsíti a Március 15. téren lévő városi piacot. A beruházás első szakasza, az új elárusítóhelyek alapjainak lerakása még a tél beállta előtt befejeződik Vimola Károly felvétele Legfeljebb 84 ezer 933 aláírás tekinthető hitelesnek abból a több mint 112 ezerből, melyet az Új Magyarország kezdeményezésére — az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Pest Megyei Hírlap és a Magyar Fórum segítségével is (A szerk.) — gyűjtöttek ösz- sze az expónépszavazás ügyében — jelentette be Entz, Béla, az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH) vezetője, az Országos Választási Bizottság tegnap esti ülésén. Az OSZH az aláírási ívek tartalmi, formai, szerkesztési ellenőrzését, valamint az aláírók számbavételét teljeskörű- en vizsgálta, a név- és lakcímadatokat pedig 2500 mintát kivéve véletlenszerűen. * A hírrel kapcsolatban lapunk az Ifjúsági Demokrata Fórum illetékesétől megtudta, hogy akkor sem tekintené kudarcnak a népszavazásgyűjtési akciót, ha csak 50 ezernél valamivel több hiteles aláírás gyűlt volna össze. Az Országgyűlésnek ugyanis ez esetben is lehetősége van arra, hogy a kérdést napirendre tűzze, s döntsön a népszavazás kiírásának elrendeléséről, illetve elvetéséről. Mellőzött köztisztviselők Elsorvadnak a kistelepülések A Magyar Közigazgatási Kamarával, valamint a különböző országos önkormányzati szövetségekkel közösen az államigazgatás területén dolgozók egzisztenciális problémáival foglalkozó érdekvédelmi konferenciát rendezett tegnap a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete. Noha a Magyar Köztársaság Köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992-ben alkotott törvény (Ktv.), mely komoly követelményeket támaszt úgy az állami, mint az önkormányzati közigazgatásban dolgozókkal szemben, a követelményeket ellensúlyozó pontokat — kiszámítható pályaút, stabil munkahelyek, államilag garantált javadalmazás — is tartalmaz, a köztisztviselők siralmasnak mondható egzisztenciális helyzete javulás helyett a törvény életbelépése óta tovább romlott — fogalmazódott meg a konferencián, ahol az is elhangzott: az 1995. évi költségvetést előkészítő érdekegyeztető tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a Hom-kabinet a Ktv. által előírt új köztisztvjselői bérrendszer teljes mértékű bevezetéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását a jövő évre nem tervezi. Helyette az állami közigazgatásban — az illetményszint csupán 90 százalékos garantálásával, s a feladatokat érintő hatásvizsgálat nélkül — létszámcsökkentést irányoz elő. Az önkormányzati köztisztviselők illetményének törvényi szinten való biztosítását pedig a szükséges fedezet alig negyedének tervezésével „ön- kormányzati belüggyé” kívánja tenni. A tanácskozás résztvevői megfogalmaztak egy az Országgyűlés elnökének, a hat parlamenti párt frakcióvezetőinek címzett petíciót. (Folytatás a 3. oldalon)
