Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-21 / 247. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 21.. PÉNTEK Megkérdeztük Mire fordítja a támogatást a zsámbéki Oskola-Fészek? A napokban hirdette ki közművelődési pályázatának eredményét a Nemzeti Kulturális Alap. A beérkezett pályaművek közül 337 pályázó számára ítélt oda a Közművelődési Szakmai Kollégium vissza nem térítendő támogatást, közülük tizenheten Pest megyeiek. Az egyik megyei pályázó, a zsámbéki Oskola-Fészek az oskolaképző hálózat kiépítéséhez kért és kapott ötszázezer forintos támogatást. — Miben áll a tevékenységük és mire fordítják a támogatást? — kérdeztük Gabnai Katalintól, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola drámapedagógiai tanszékének vezetőjétől. — Az Oskola-Fészek egy mozgalom — válaszolta. — Négy évvel ezelőtt mi indítottuk el, célja, hogy kiépüljön egy, a képzőket képző hálózat. Erre azért van nagy szükség, mert a főiskolák és egyetemek oktatói számára nincs továbbképzési lehetőség, holott erre szükség van, hiszen ők képzik azokat, akik később másokat képeznek majd. Munkánkat minden évben egy meghatározott téma köré csoportosítjuk. Ebben az évben a magatartástudomány területét céloztuk meg, most hirdetjük meg az anyaggyűjtést annak kiderítésére, mi a szerepe a személyközi kommunikációban a mozgóképnek, az állóképnek és az irodalmi szemelvényeknek. Az anyaggyűjtést nem mi végezzük, csak akkor kapjuk meg, amikor már átadható. Az összegyűjtött anyagra támaszkodva szervezünk konzultációt, amelyre meghívjuk azokat a szakembereket, akik a felsőoktatás, a köz- művelődés és a közoktatás bármely területén tevékenykednek. Két évvel ezelőtt az „ünnep” volt a témánk, egyhetes továbbképzésen foglalkoztunk ünnepeink eszmei hátterével, tavaly pedig a továbbképzésünk az „Ahogyan” címet viselte, középpontjában a magyarországi személyközi kommunikáció állt. Nagyon nagy jelentősége van ennek a témának, hiszen hazánkban a személyközi kommunikációhoz a magyart tanító tanárok és tanítók felkészítésére nem állt rendelkezésre könyv. Most, hogy elnyertük az alap támogatását, lehetőségünk nyílik egy újabb téma feldolgozására. P. M. Véget értek a „csaták” Inczédy János elégtételt kapott Még a múlt évben történt: a Magyar Nemzet december 2-ai számában megjelent interjúban tett kijelentése miatt Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke becsületsértési pert indított Erdélyi László megyei főjegyző ellen az ügyben illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságon. — Nemrégiben pont került a peres ügy végére, ugyanis Erdélyi László a bíróság előtt bocsánatot kért tőlem — mondta lapunknak Inczédy János. — Jómagam azt elfogadtam, s ezzel az ügyet lezártnak tekintem. — Ennek ellenére kérem, idézze föl, mi volt az a kijelentés, ami miatt pert indított a főjegyző ellen. — Több olyan, rám néz: ve sértő állítást mondott Erdélyi László az ominózus cikkben, ami mellett nem mehettem el szó nélkül. Közülük a legsúlyosabb az volt, miszerint magánvállal(Folytatás az 1. oldalról) A határfolyó egy másik, Ipolydamásdot és Helembát összekötő' hídját, melyen az elmúlt négy év során, ha nem is mindig, de évente átlagosan 15 alkalommal szabadon át lehetett menni egyik országból a másikba, a jövőben állandóan zárva tartják. — A döntés úgy Helem- bán, mint Ipolydamásdon óriási elkeseredést váltott ki — kozásnak tekintem a közgyűlést. — A közgyűlés múlt év novemberében tartott soros ülésén elhangzott kijelentése miatt, miszerint „az elnök úr orvosi eset”, ön Pásztor Béla közgyűlési tag, Veresegyház polgármestere ellen is becsületsértési pert indított. Ez az ügy is lezárult? — Igen, mégpedig ugyanolyan módon, mint a főjegyző úr elleni per: Pásztor Béla is bocsánatot kért tőlem. Hozzáteszem: mivel ez számomra megfelelő elégtétel, nincs miért tovább melegen tartanom az ügyet. R. Z. mondta lapunknak Gosztonyi Jenő, Ipolydamásd polgár- mestere. — Épp ezért a határozat felülvizsgálatát, illetve a szlovák féllel való újbóli egyeztetést kérve a napokban felkerestem a magyar határőrséget, pontosabban annak területileg illetékes balassagyarmati parancsnokságát, ahol ígéretet kaptam: legkésőbb október 24-éig, azaz hétfőig újból napirendre kerül a kérdés. (ribáry) Ahol Maiétert letartóztatták... Koszorúzás, kitüntetések, családi programok Mécses a hősök emlékére Maiéter Pál letartóztatásának helyszínén, az egykori tököli szovjet laktanya parancsnoki épületében október 23-án, vasárnap délután 3 órakor gyülekezeti termet szentelnek. A szertartás a református egyház liturgiája szerint történik, mivel a volt szovjet laktanyába újonnan költözött civil lakók közül az e vallást követők szerveződtek a leghamarabb gyülekezetbe. A tököli önkormányzat tulajdonában maradó helység használatának lehetősége természetesen adott a más vallásúak, például a római, illetve a görög katolikusok számára is, akiknek a papjai a szertartáson imát mondanak. H. P. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának évfordulójára rendezendő állami ünnepségek eseményeiről tartott sajtótájékoztatót tegnap Világosi Gábor politikai államtitkár a Belügyminisztériumban. Ezen elhangzott: az eseményeket a Belügyminisztérium szervezi, hogy ezzel is kifejezzék a megemlékezés állami jellegét, és elkerüljék a szétaprózódást. Igyekeznek azok számára is vonzóvá tenni a rendezvényeket, akiknek életkorukból adódóan személyes emlékeik nem lehetnek. Október 23-án 8 órakor a Kossuth téren zászlófelvonással kezdődik az események sorozata. A rákoskeresztúri köztemetőben 10 órakor ko- szorúzzák meg a hősök saját. Az eseményen részt vesz Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke. A három államférfi közös koszorút helyez el. Délben tüntetési ünnepséget tartanak a Parlamentben. Családi programot rendeznek 14 órai kezdettel a Kossuth Lajos téren. „Én még nem éltem akkor" címmel aszfaltrajzverseny lesz a gyermekeknek, és szórakoztató műsor az egész család számára. Akik a legérdekesebb rajzokkal díszítik a Parlament előtti járdaszegélyt, azok Mountain-Bike kerékpárt, rádiós magnót, walkmant és egyéb értékes ajándékot nyerhetnek. A díjakat Kuncze Gábor belügyminiszter adja át. A versenyre minden 6—14 éves gyermek nevezhet. Az ünnepi megemlékezés 16 órakor a „ Hozzon egy mécsest a hősök emlékére! című irodalmi műsorral folytatódik. Az ünnep eszmeköréhez kapcsolódó versek, prózai idézetek és népszerű dallamok hangzanak el, neves előadó- művészek és számos kitűnő együttes — zenekar, tánckar, kórus — közreműködésével. 18 órakor meggyújtják a mécseseket a Parlament főlépcsőjén. A hagyományos ünnepi hangversenyen az Állami Operaházban 19 órakor Göncz Árpád mond beszédet. (ga. j.) Film a Széna téri forradalmárokról Magyarország levegőjét szívtam „Tiszta fej és erős, dolgos kéz. Erre van szüksége Magyarországnak, s akkor kell szeretni legjobban a hazát, amikor bajok vannak” — üzente tegnap a magyar fiatalságnak a Magyarország levegőjét szívtam című dokumentumfilm főhőse, a legendás ’56-os amazon, Vadmacska. Szabó bácsi Széna téri forradalmárcsoportjának egyik legügyesebb és -bátrabb hőse gyerekfejjel úszta meg hajszál híján, hogy a német megszállás alatt a „Dunába lőjék” a fasiszta pribékek. S az úgynevezett fölszabadulás úgy kezdődött számára, hogy egy orosz tiszttől kapott hatalmas pofon után közölték vele: „Ti, zsidók, ne örüljetek csak, előbb bosszút állunk a németeken, aztán folytatjuk veletek, ahol ők abbahagyták’’. S hiába szerzett hamis ukrán papírokat, kálváriája nem ért véget, rettegnie kellett, mikor toloncolják „haza”, a Szovjetunióba, ahol szibériai láger várt volna reá. Vadmacska, aki most Tova Meyer asszonyként él Izraelben, soha nem felejti el azoknak az egyszerű embereknek a jóságát, önfeláldozását, akik segítették őt a nehéz napokban, hónapokban, években. Magyarországért, a függetlenségért a szovjet—orosz megszállók ellen harcolt fiatal lányként a Széna téri csoportban. S még 1958-ban Belgiumban az expón is a magyar elhárítás toloncolta ki a magyar pavilonból, mivel „Szabadságot Magyarországnak” föliratú kokárdákat és mézeskalácsszíveket osztogatott. Tegnap a Hunnia Mozi kávézójában ismerhettük meg e nagyszerű, bátor asz- szonyt és a Széna tériekről szóló filmet. A magyar—izraeli koprodukci- ós alkotás rendezője, Or- dódy György és írója, Horváth Tamás és az izraeli stáb: Magay Levy, Shay Goldman, Ron Rotem, Dahlia Horvitz a „Mindent a hazáért” című, Corvin közi forradalmárokat bemutató sorozatuk folytatásának szánják e rendkívüli erejű, szuggesztív dokumentumot is. Pósa Zoltán Nemzeti egységet teremtett Pozsgay Imre rendhagyó politológiai órájával emlékeztek meg közelgő nemzeti ünnepünkről tegnap a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Pozsgay Imre beszédében rövid történelmi áttekintés után az 1956-os forradalom legfontosabb hazai tanulságának nevezte, hogy sorsdöntő kérdésekben — a függetlenség, az állami szuverenitás, a demokrácia akarása terén — nemzeti egységet teremtett. 1956-nak ez az üzenete „kért szót” 1988—89-ben is, amikor ismét hasonló átalakuláson ment át az ország, de „szerencsére akkor nem kellett vérben gázolni” — mondta. „1956 azt is üzeni: aki ebben a hazában akar élni, patriótának kell lennie” — tette hozzá. Megemlékezés a Műegyetemen Közkinccsé tenni ’56 szellemét Rossz fényt vetnek rá (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepség délután három órakor kezdődik az egyetem aulájában egy emléktábla leleplezésével, melyet az egyetem hősi halottainak emlékére avatnak — mondta Kollár Lajos, a Műegyetem 1956 Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezután — folytatta — körülbelül négy órakor a résztvevők a Bem térre vonulnak, ahol megkoszorúzzák az emlékművet, végül pedig fáklyás felvonulás lesz a Margit hídon át a Bazilikához. Itt Tolcsvay Béla és más neves művészek közreműködésével az ünnephez méltó kulturális műsor zárja a megemlékezést. Ä programok ismertetése után Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy szívesen csatlakoztak a rendezvények szervezéséhez, mert közel áll hozzájuk ’56 eszméje, hiszen Rákóczi kurucait és a budapesti fiatalokat is a szabadságvágy fűtötte. Véleménye szerint az 1956 októberi magyarországi események nemcsak hazánk, hanem az egész térség számára fontosak voltak, hiszen ez volt a közép-európai népek szabadságvágyának első megnyilvánulása a kommunizmus hatalomra jutása után. Végül pedig hozzátette, hogy az 1956-os események a műegyetemi ifjúságtól indultak ki október 22-én este, ezért tartják a megemlékezést is 22-én, amelyre mindenkit szeretettel várnak. F. R. Az október 19-ei számunkban megjelent „Nem számítottak nyereségre” című cikkünkre Bezzegh István, Maglód polgármestere egy telefonközleménnyel reagált. Mint elmondta, október 17-én nettó 166 ezer forintot utaltak át számára a Pest Megyei Víz- és Csatorna Vállalat felszámolásában végzett munkájáért tisz- teletdíj-költségtérítés címén. A pénzt átvette, majd a szerdán megtartott rendkívüli pedagógusgyűlésen beAz Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága helyszíni bejáráson ismerkedett tegnap a szigetközi vízhelyzettel. A honatyákat Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta. Egyebek között elmondta: a két évvel ezelőtt bekövetkezett mederáttöltés nyomán a szigetjelentette, hogy az összeget felajánlja a maglódi iskolák, óvodák, a közművelődési intézmény, valamint a helyi rendőrőrs javára. Á nyolcak többi tagja számunkra mindeddig nem jelezte, hogy miként döntött a jutalompénzekről, viszont Szegedi Pál felszámolási biztos módot kért arra, hogy nagy nyilvánosság előtt tisztázzon néhány tárgyi tévedést, mely szerinte rossz fényt vet személyére. (matula) közi dunai mellékágak elöregedési folyamata fokozódott. Kijelentette: értesüléseik szerint a Duna szlovák oldalán nyár vége óta felgyorsult az építkezés, a C változat második üteme 1995 végére elkészül. Ezzel újabb kényszerhelyzet teremtődik a magyar fél számára. Képviselők a Szigetközben Lezárják a hidat?
