Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-08 / 236. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 8., SZOMBAT Jobboldali előretörést jósolnak Ausztria választás előtt Holnap 5 millió 800 ezer osztrák választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy szavazatával eldöntse, mely pártok képviselői osztozzanak a Nemzeti Tanács (parlament) 184 képviselői helyén. A tét nagy: lényegében a nyolc éve kormányon lévő nagykoalíció, a Vranitzky vezette szociáldemokraták és a keresztény-konzervatív Néppárt közös kormányzásának folytatásáról döntenek a polgárok. A két párt az eddigi parlamentben fölényes, kétharmados többséggel rendelkezett. Felmérések szerint ez most veszélyben van, nem beszélve arról, hogy a nyolc év nézeteltérései kikezdték a koalíciót, s most első ízben elképzelhető a néppártiak kis koalíciója a szélsőjobboldali Szabadság- párttal, amelynek népszerűsége egyre nő, választási eredménye a helyi megmérettetéseken folyamatosan javul. A mandátumokért a legjobb eséllyel az öt eddigi parlamenti párt, az SPÓ (szociáldemokrata), az OVP (Néppárt), az ellenzéki Szabadságpárt, a Zöldek és Liberális Fórum indul. Ami az esélyeket illeti, a szociáldemokraták elnöke, a kancellár változatlanul első a népszerűségi listán — különösen, hogy Klestil államfő magánéleti botrányai miatt lemaradt mögötte. A párt ennek ellenére folyamatosan hanyatlik, legutóbb, alig egy héttel az országos választás előtt, több mint öt százalékkal kevesebb szavazattal volt kénytelen beérni a munkáskamarai választáson. Az előrejelzések szerint az SPÖ nem éri el a négy évvel ezelőtti 42 százalékot, sőt, a bűvös negyven alá süllyed. (A Néppártnak legutóbb csak 27-28 százalékot jósoltak, míg a Szabadságpárt elérheti a 20-23 százalékot is.) Alois Mock külügyminiszter egyenesen ellenzékbe akarja küldeni kancellárját, s a pártelnök, Erhard Busek ugyan tagadja, hogy a szélsőjobboldali FPÖ felé kacsingatnak, ám e szavakat egyéb megnyilvánulások folyamatosan cáfolják. A Néppárt a jelenlegi parlamentben 60 mandátummal rendelkezik, ám népszerűsége és a helyi választásokon rá adott szavazatok aránya egyfolytában csökken. A koalíciós partnereket egyaránt sújtja az emberek csömöre a nagypártoktól, s a soraikban kimutatható ösz- szefonódások, korrupciógyanús ügyletek. Ezeket azután az ország legtehetségesebb populista politikusa, a szabadságpárti Jörg Haider rendre leleplezi, ügyes időzítéssel az emberek elé tárja, és igyekszik kedvükre való megoldásokat mellékelni, ámelyek látványosak, egyszerűek és többnyire nem reálisak. Ezt a körülményt azonban kevesen érzékelik. Haider időről időre nagy ügyekben — külföldiellenes népszavazás, Európai Unióhoz csatlakozás — vereséget szenved, de ez nem töri le, energikusan agitál és szerez egyre több szavazatot. B ámulatos érzéke van államfőnknek ahhoz, hogy olyan időpontokra tűzze ki a választások napját, amelyek egyházi jellegük miatt széles tömegek érdekeit sértik. Ez történt májusban is, hiszen a nyolcadika kijelölése már élévé valószínűsítette a 22-i második fordulót, ez pedig pünkösd vasárnapja volt. Mivel elnöki hatáskörbe csak az első forduló kitűzése tartozik, így a választási bizottságnak kellett kikínlódnia a megoldást. Itt született meg tíz-tízes patthelyzet után a bizottság elnökének egyszemélyes döntése, azaz a 29-i második forduló. Államelnökünk nem fogadta meg az akkori kormánypártok javallatát, hogy május 15. és 29. legyen a két időpont, így három hétre növekedett a két forduló közötti különbség, hosszabb volt a kampány, drágábbak a költségek. Nem is értem, miért nem számolta ki, mármint a többletköltségeket néhány ráérő közgazdász, miért nem foglalkozott ezzel sok kitűnő publicista, s ha nem csal a memóriám, mintha a hosszú kampányt is az előző kormány nyakába varrták volna. A Göncz Árpád-i bölcsesség most december 11-ét, ezüstvasárnapot, advent harmadik vasárnapját pécézte ki az urna- töltésekhez. S ha most feltételeznénk — persze csak nagyon halkan —, hogy ez a buldózerkormány nem ment volna neki az alkotmányosságot alapvetően érintő kérdéseknek (sajnos nekiment), de mondom, ha nem ment volna neki, akkor fennállna az a történelmileg-politikailag-pszichikailag-szocioló- giailag-turisztikailag (a sor folytatható) szokatlan helyzet, hogy szentkarácsony ünnepén, december 25-én lenne a választások második fordulója. Ez esetben több konstruktív javaslatot is figyelembe kellene venni. Azt például, hogy ne reggel hatkor, hanem éjjel egy órakor nyissák ki a szavazóhelyiségeket, így az éjféli miséről távozók azonnal leszavazhatnának, egy füst alatt, az állam és egyház szétválasztásáról pedig merengjenek a szabadgondolkodók. Arra is fel kellene hívni az állampolgárok figyelmét, hogy — szeretet ünnepié ide vagy oda — lehetőleg ne utazzanak rokonaikhoz, ne csa* Ezt nem Szekeres úr mondta, hanem én. Szerb felháborodás a mészárlásért Nem bíznak az ENSZ-katonákban Elképzelhető, hogy a boszniai szerbek az ENSZ Oltalmazási Erőinek kivonását fogják kérni az Igman-hegy- ségben létrehozott demilitarizált övezetben állomásozó húsz szerb katona meggyilkolása és megcsonkítása miatt. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök azzal támasztotta alá fenyegetését, hogy az ENSZ-katonák nem akadályozzák meg a muzulmánokat a szerb és muzulmán csapatok szétválasztásáról kötött egyezmények sorozatos megsértésében. Ez arra vezethet, hogy Bosznia elhagyására kérjük az ENSZ-erőket, mivel a kéksisakosok nem képesek betartatni az egyezményeket — idézte a Beta belgrádi hírügynökség a boszniai szerb elnököt, aki hozzátette, hogy a tömegy- gyilkosság után a szerbek felülvizsgálják azon döntésüket, mellyel hozzájárultak a szarajevói repülőtér Szöul gazdasági sikere Jövőre is folytatódik a délkoreai gazdaság felfelé ívelése, és a növekedés üteme számítások szerint 7,4 százalékos lesz — közölte tegnap a Koreai Gazdasági és Kereskedelmi Intézet. A gazdasági fellendülés üteme a nemzeti össztermék (GNP) növekedésében mérve az idén 8,3 százalék körül várható. Némiképp lassul és valószínűleg 5,8 százalékos lesz az infláció üteme, az idei évre várt 6,2 százalékos fogyasztóiár-emelkedést követően. A kormányintézet úgy kalkulál, hogy az export a jövő évben 10 százalékkal nő, és értéke 102,3 milliárd dollár lesz. megnyitásához. A szarajevói légihidat két héttel ezelőtt zárták le, miután a NATO légiereje csapást mért egy Szarajevóhoz közeli szerb tankra, s a szer- bek bosszúból az ENSZ repülőgépeinek lelövésével fenyegetőztek. Á boszniai főváros körzetében állomásozó szerb hadsereg parancsnoksága a szerb katonák meggyilSzlovéniában december 4-én tartják meg a helyhatósági választásokat. Áz új önkormányzatok alakításáról minap elfogadott törvény alapján három nemzetiségileg vegyes önkormányzat jött létre — a Mo- ravske Toplice-i, a salovci és a lendvai. Az utóbbiban él a 9-10 ezer lelket számláló szlovéniai magyarság zöme. A választási törvény értelmében ezekben az önkormányzatokban külön nemzetiségi tanácsokat hoznak létre, ezenkívül pedig az önkormányzati közgyűlésekben legalább egy helyet biztosítani kell a kisebbségiek képviselőjének. A kolásával kapcsolatban kiadott közleményében megállapítja: a muzulmán erők akciójukkal tüzet vetettek egy lőporos hordóra, s a robbanás nemcsak Szarajevót, hanem jóval nagyobb területet is lángba boríthat. A parancsnokság részben az ENSZ-erő- ket tette felelőssé a támadásért, azt állítva, hogy a kéksapkások felelőtlenül viselkedtek, s nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek. ENSZ-források megerősítették, hogy a megölt katonák holttestét a támadók megcsonkították: több katona torkát átvágták, s né- hányukon égési sebek láthatóak. még működő eddigi testület tegnapi ülésén azonban kiderült, hogy a lendvai ön- kormányzatban az 1991- es népszámlálási adatok szerint éppen a szlovén nemzetiségűek vannak kisebbségben, vagyis a lakosság 42 százaléka szlovén, míg a magyarok aránya 44 százalék. A képviselők a mai ülésen ezért nem járultak hozzá a választási körzet létrehozásához, és a ljubljanai vezetéshez fordultak, hangot adva annak a félelmüknek, hogy a „szlovén kisebbség” az új lendvai önkormányzatban nem tudja majd érvényesíteni saját érdekeit. A nagyvilág hírei Jé Az intifáda, azaz a palesztin felkelés 1987-ben történt meghirdetése óta több mint kétezer palesztin vesztette életét izraeli katonák, polgárok vagy pedig saját honfitársaik keze által. A felkelésben elesett palesztinok majdnem felének a haláláért honfitársaik a felelősek. Jé Svédországban fölénybe kerültek az Európai Unióhoz való csatlakozás hívei a legújabb közvélemény-kutatások szerint. A kormány reméli, hogy Norvégiával, Finnországgal és Ausztriával együtt 1995. január l-jétől csatlakozhat az európai közösséghez. Jé Öt amerikai katona vesztette életét csütörtökön, amikor helikopterük lezuhant a Koreai Köztársaságban. A szemtanúk szerint a helikopter nagyfeszültségű távvezetékkel ütközött. ^ Kínában péntekre virradóan valószínűleg kísérleti atomrohbantást hajtottak végre — közölte a Canberrában működő földrengésjelző központ. A Lop Nor kísérleti terepén végrehajtott robbanás hatóereje 40 és 150 kilotonna közötti hagyományos robbanóanyagnak felelt meg. Jé Az azerbajdzsáni parlament tegnap jóváhagyta Szurat Huszeinov kormányfő leváltását, és megfosztotta a politikust képviselői mentelmi jogától is. Többletjogok a lendvai magyaroknak? EGY HÉT Kiskarácsony, nagy frakció ládi kötelékben töltsék az^ ünnepet, hanem mindenki maradjon a szavazókörzetében. És akkor Magyarország győzni fog. No, persze nem olyan forró a kása (mint Evelyn), a parlamenti többség az ellenzéki kivonulás után gondoskodott arról, hogy ne legyen második forduló, így az imént felsorolt javaslatok elvesztették aktualitásukat. Sőt, miként májusban, államelnökünk most is mentesül a felelősség alól ezzel a bölcs parlamenti döntéssel. A hét dörgedelmét Szekeres Imre eresztette el, amikor egyébként nélkülözhetetlen mosolyát mellőzve reagált a fejleményekre. Azt találta mondani, hogy az MSZP a leghatározottabban visszautasítja azt, hogy az önkormányzati törvénycsomag tárgyalásával, szavazásával kapcsolatos eseményeket bárki is alkotmányos diktatúrának, a rendszer- változás visszafordításának értékelje. Ezzel vagdalkozni — tette hozzá — tisztességtelen és értelmetlen. Punktum.* Azt is hangsúlyozta, hogy a történtek miatt a politikai felelősség egyértelműen az ellenzéki pártoké. Ez aztán a beszéd! Adva van egy behemót 72 százalékos parlamenti többség, amely sorra hozza nagy horderejű, ám vitatható döntéseit, és akkor a politikai felelősség az ici-pici ellenzéké. Bevallom Szekeres úrnak, hogy magamba mélyedtem, s arra a felismerésre jutottam, hogy ez bizony már alkotmányos diktatúra és a rendszerváltás visszafordítása. (így vag- dalkoztam tehát magamban.) Erre jön az ukáz, hogy a leghatározottabban visszautasítják, hogy bárki is így vélekedjen. Bárkikkel ugyan nem találkoztam, de beszéltem néhány valakivel, és simili modo ugyanaz a vélemény, hogy ez bizony az alkotmányos diktatúra kezdete és a rendszer- váltás visszafordítása. A vita tehát nincs lezárva, de meg kell jegyezni, nincs segítségemre ebben a legnépszerűbb napilap sem. Az elmúlt négy évben kőkemény kormánybíráló Népszabadság most jól látható zavarokkal küszködik. Hol van már a százforintos kenyér, hol vannak a hungaristák... Ez az újság kezd hasonlítani egykori önmagához, ami évtizedekig volt. Meg kell felelni a bizalomnak, ki kell szolgálni e szörnyűséges négy év után az aulikus érdekeket. Itt van például a szerdai címlap, ahol négy hasábon a kétsoros főcím: A parlament elfogadta a nyolcszázalékos visszamenőleges nyugdíjemelést. Hogy oda ne rohanjunk, homlokon csókolni legalább a hírlapárust. Nem hiszem, hogy létezik felelős szerkesztő, aki ne tudná, hogy ez a cím, ez a szánalmas kampányközlés mennyire hazug. Az új parlamentnek ugyanis nem elfogadnia kellett volna ezt, mert ez már korábban törvényerőre emelkedett, csupán be kellett volna tartania az előző parlament döntését. És akkor a nyugdíjasok — oh, szociális érzékenység — már rég megkapták volna azt, ami törvényesen jár nekik. Ehelyett a szakértő kormány vacakolt, visszavonta, elhalasztotta, mértékben és időpontokban ködösített, aztán egyszer csak megszületik a kései döntés, ami a Nép- szabadság címlapján olvasható. Zseniális a televízió legújabb politikai műsora, olybá tűnik, mint egy felvizezett, megszelídített Össztűz. Öt zsurnaliszta faggatja a miniszterelnököt, repkednek a kérdések, a légy zümmögését is hallani lehetne, ha lennének ebben az októberi télben. Senki meg nem kérdezné, egy nappal az első tárgyalás után, hogy is volt az a baleset. Na jó, ez lehet magánügy. De senki meg nem kérdezné, két nappal a parlamenti vita után, hogy is áll a helyzet az expóval. Ez pedig a legnagyobb mértékben közügy. E helyett a Népszabadság frontembere azt mondja, hogy Jánosi Imre. Hóm Gyula meg röptében válaszol, hogy: „György, de ez nem gond”. Hát tényleg nem az. Mára elég is ennyi a Népszabadságról, a Magyar Televízióról és — fájdalom — a szentkarácsonyról. Székely Ádám
