Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-05 / 233. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTOBER 5., SZERDA Megkérdeztük Miben segít az APEH ügyfélszolgálata? Ha lassan is, de mára már ismertebbé váltak az adójogi információk a lakosság körében. Mindig vannak azonban olyan adózói rétegek, amelyek először találják szembe magukat a jogszabályokkal, az ő problémáik megoldására, kérdéseik megválaszolására jöttek létre az APEH ügyfélszolgálati irodái. — Mi mindenben tudnak segítséget nyújtani ezek az irodák, kik fordulhatnak ide gondjaikkal? — kérdeztük Magas Árpádot, az APEH Pest Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálati osztályának vezetőjét. — Elsősorban adójogi és adóeljárásokhoz kapcsolódó információkat tudunk nyújtani az állampolgároknak — kezdte válaszát. — Az ügyfélszolgálat rendezi a magánerős építkezők áfa-visszatérítését, és az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági kistermelők agrártermelési támogatási igényét is. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a folyószámla ügyekkel kapcsolatban csak információt tudunk adni, annak rendezésével már a Váci úti adókönyvelési osztály foglalkozik. Természetesen az ingyenes nyomtatványokkal is rendelkezésre állunk. A Váci úti központi ügyfélszolgálati irodánkon kívül hat helyen működik kirendeltségünk. Az egyik Budapesten, a Krisztina körúton várja az érdeklődőket, a többi pedig Vácott, Ráckevén, Gödöllőn, Dabason és Cegléden. Magánerős áfa-visszatérítést a központi irodában intézünk. Persze ez a hat iroda korántsem elég, ezért a vidéki kirendeltségeinkből több önkormányzathoz járnak ki a munkatársak, hogy egy héten egyszer fogadják az ügyfeleket. Próbálunk minél közelebb kerülni az adózókhoz, és személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy egyre kevesebb a tájékozatlan ember. V. Cs. Vélemények a világkiállításról Már a fiatalok is félnek A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről. — Elsősorban azért tartanám fontosnak az expó megrendezését, mert mélyítené a magyar nemzeti öntudatot. Az, hogy a lakosság nem akaija, egyszerűen nem igaz, aki ilyen kijelentéseket tesz, manipulálni próbálja a tömegeket — jelentette ki a Dunakeszin élő gimnáziumi tanár, Skripeczki László. — Végeztünk itt egy egyszerű közvélemény-kutatást, egy utcában felkerestünk huszonhat családot, s csak két olyan ember akadt, aki nem írta alá a népszavazásra szólító ívet. Sokan gondoljuk úgy, hogy kell egy olyan esemény a magyaroknak, amire sokáig emlékezhetnek, még az unokáiknak is mesélhetnek róla. A napjainkban elhangzó kijelentések félretájékoztatják a népet, s kizárólag a pénzre teszik a hangsúlyt. Az emberek többségét azért nehéz félrevezetni, tudjuk, hogy ez a rendezvény nem lenne olyan veszteséges, mint amilyennek megpróbálják beállítani, sőt, nagyon szép hasznot hozna. Nagy szükség lenne most a népszavazásra, de abban nem vagyok biztos, hogy mindenki elmenne. Az embereket meg kéne győzni, szervezett tájékoztatásra van szükségük. Sok kis csapat foglalkozik most ezzel az egész országban, de ez még mindig kevés. Dunakeszin pozitív a lakosság hozzáállása, érdekes módon még MSZP-sek is aláírták az ívet. Sokan azért nem csatlakoznak, mert félnek, óvatosak. Az emberek nem felejtették el az elmúlt negyven évet. Lelkiekben a világ- kiállítás mellett állnak, a véleménynyilvánítástól azonban tartózkodnak. A legfurcsább az, hogy már a fiatalok is félnek. Volt tanítványaim elmondták, hogy az ívet azért nem írták alá, mert a személyi számukat is meg kellett volna adni, az pedig veszélyes lehet. V. Cs. Vendég Kambodzsából Norodom Sirivudh herceg, a Kambodzsai Királyság miniszterelnök-helyettese október 11. és 13. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Kovács László külügyminiszter meghívására — jelentette be Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnapi sajtókonferenciáján. A szóvivő elmondta: kambodzsai választások eredményeként létrejött kormánnyal kapcsolataink megfelelően alakulnak, ennek jegyében kerül sor a magas szintű látogatásra is. Lányi Zsolt kisgazda képviselő interpellált Veszélyes gázvezetékről a T. Házban (Folytatás az 1. oldalról) Lakott területen keresztül, forgalmas utak alatt egyáltalán nem lenne szabad vezetni. Feltételezhetően azért, hogy ne kerüljön annyira sokba, a bányászati felügyelet átminősítette ezt a vezetéket közönséges gázelosztó vezetékké, holott ez teljesen szabálytalan, mert a gázelosztó vezetékben uralkodó nyomás legfeljebb 25 bar lehet. — Ön szerint valóban veszélyezteti ez a vezeték azokat a lakott részeket, ahol áthalad? — Nem vagyok dilettáns, hőtechnikával, gáz- és olajégőkkel foglalkoztam, mielőtt képviselő lettem. Volt már a világon példa gázvezeték szivárgása miatti robbanásra. Csak a mexikóit említem, az ottani, 1992-es robbanás 227 áldozatot követelt. Akármilyen tökéletes a szerelés, szivárgás előfordulhat, s ez azért veszélyesebb más csővezetékek szivárgásánál, mert a gázt nem lehet észrevenni, nincs szaga. — Úgy tudjuk, a gázt merkaptánnal keverik, éppen azért, hogy azonnal észrevegyük a szivárgást... — Ez a gáz teljesen tiszta, nincs szaga. Csak akkor lehet észrevenni a szivárgást, amikor már késő. Nem véletlen, hogy Kelen- földön és Albertfalván aláírásokat gyűjtenek az emberek a gázvezeték ellen. — Mit tehetnek az emberek ezek után? — Én megtettem, amit megtehettem, de leszavaztak, pedig ez egy olyan probléma, aminek a pártálláshoz semmi köze nincs. Az ipari miniszter úr megnyugtatott, hogy nem lesz ezzel a vezetékkel semmi baj. Nem tudom, ha mégis bekövetkezik egy tragédia, ki vállalja érte a felelősséget. P. M. Sári küldöttség a váci püspöknél Vérrel-verejtékkel építettek (Folytatás az 1. oldalról) Azok a szülők, akik a Szent János iskolába vitték a gyermekeiket, örültek, hogy végre valami más lesz. — Kivel akarnak találkozni Vácott? — Természetesen Keszthelyi Ferenc püspök úrral. Nagyon sok gond, probléma van, amit neki akarunk elmondani. Az önkormányzati iskolában többször megjelent a televízió, a rádió, több alkalommal jártak ott újságírók — persze akkor, ha valamiféle cirkusz volt. Egyszer sem tartották érdemesnek viszont hírt adni arról, hogy mi egész nyáron vérrel- verejtékkel építettük az iskolánkat. — A tantermeiket mindenképpen meg kívánják tartani? Nemcsak meg akarjuk tartani, hanem meg is fogjuk. Falat bontani? A férfiak oda fognak állni, s csak rajtuk keresztül bonthatják majd. Mi mindeddig türelmesek voltunk, ám ha a papunkról s az iskolánkról van szó, akkor a védelmükért készek vagyunk a vérünket adni. — A kért két terem átadásával az önök nyáron végzett munkája is feleslegesnek bizonyul. — Teljes mértékben. Az emberek mindennap mentek, s mennek az iskolába dolgozni, az épületet bővíteni, éjt nappallá téve, fáradva, magukat nem kímélve. Tették, amit tenniük kellett, mert nekünk erre az iskolára szükségünk van. — A püspökség átadathatja a Szent János Katolikus Iskola két tantermét a magát semlegesnek valló intézménynek? — A felekezeti iskola nem egyházi tulajdonban van — felelte Pásztor Győző kanonok-plébános. — Az ingatlan a dabasi önkormányzaté. A döntés tehát szakmailag az intézmény igazgatójára, jogilag pedig az önkormányzatra tartozik. S erről meg kell kérdezni a polgár- mestert, a képviselő-testületet, valamint a római katolikus egyházközséget is. — Nem azért építkeztünk — mondta Kilincsányi Tamás, az egyházi iskola igazgatója —, hogy átadjuk ezeket a termeket. Ez nem azt jelenti, hogy mi mereven elzárkózunk mindentől, ám a szomszédos iskola gondjainak megoldása nem a mi feladatunk. Ez a település ön- kormányzata és az 1. Számú Általános Iskola közötti probléma, nem pedig a két intézmény közti. — Igazgató úr, ön kapott egy meghívót holnapra, a kultuszminisztériumba. Mit tartalmaz ez? — Egy megbeszélésen kell részt vennem, s velem jön egy iskolaszéki tag is. Semmi bővebbet nem tudok. Valószínűleg az iskolák ügyéről lesz majd szó, ám hogy milyen formában, azt ott tudjuk meg. (nádai) Új lap a Lehetőség Üzleti Lehetőség címmel új sajtótermék jelenik meg ezen a héten, és ez a Lehetőség egyben esély is lehet sokak számára, akik most szeretnének bekapcsolódni az üzleti életbe, vagy szeretnék fellendíteni a vállalkozásukat — tudtuk meg Forró Tamástól, a tegnap megtartott bemutatkozó sajtótájékoztatón. Mint mondta, ez a lap a maga nemében egyedülálló a hazai piacon, hiszen egyfajta információtípust közöl csupán, mégpedig vállalkozói tudnivalókat. Olyan információkat, amelyekre kezdő, vagy továbblépni kívánó vállalkozóknak szükségük lehet. Ezt a típusú lapot — folytatta Forró Tamás — a német Rentrop Kiadó honosította meg a világon, amely a magyar kiadáshoz is nagy segítséget nyújtott, azonban a készítők nem a külföldi kiadványokat fordították le, hanem azok segítségével magyar lapot készítettek. F. R. A betegért mindennap meg kell harcolni Verseny a gyógyításban (Folytatás az I. oldalról) Az egészségügy ma egy piac — értettek egyet ezzel a gondolattal is a találkozón részt vett főorvosok, körzeti orvosok, a regionális szakmai kamarák meghívottai. Ebben a gazdasági helyzetben — szögezték le a szakemberek — a beteg egy tétel; olyan, amelyért — éppen az egészségügyben kialakított finanszírozás rendje szerint — mindennap meg kell harcolni. — Természetesen ezeknek az általános megjegyzéseknek konkrét gazdasági mutatók, sőt intő jelek állnak a hátterében — mondta Gubenyák Gyula, az intézet ügyvezető igazgatója. Eszerint (s erről lapunk már több ízben is beszámolt — A szerk.) — az egykori munkaterápiás intézet gazdálkodásának hiányosságai miatt, a meglévő eszközállomány rossz állapota következtében — 1993 nyarára a működtetés is kérdésessé vált. Alig fél év múlva — folytatta a közelmúlt felidézését a fent említett válság megoldásával megbízott szakember — az intézetben már 74 millió forintot tett ki az adósságállomány. Hogyan tovább? — tettük fel magunknak a kérdést. Ekkor és ezért ült össze a főorvosok „tanácsa”, hogy a gyakorló szakemberek segítségével dolgozza ki az életben maradás és nem utolsósorban az adósság- állomány rendezhetőségének tervét. Az új működtetésű intézet orvosigazgatója leszögezte: az átalakulás kiindulópontjának a meglévő szakmai eredményeket tekintették. Ehhez kapcsolták azt a gazdasági elvárást, mely szerint olyan intézményt kell működtetni Pomázon és környékén, amelyik nemcsak a hagyományos feladatok ellátására, de a regionális fekvő- és járóbeteg-kezelésre, -gyógyításra is alkalmas. .— Régiótól izolált egészségügyi ellátásnak nincs jövője — hangsúlyozta az orvos-igazgató. — Ezért fogtunk hozzá az intézet szakmai profiljának is az átalakításához. Megőriztük természetesen a hagyományos foglalkoztatási tevékenységünket, a szenvedély- betegek gondozásával, rehabilitációjával foglalkozó ágazatunkat, ám ezt aktív gyógyítórészleggel is kiegészítettük. Ütóbbi szakmai profilját még tovább kívánjuk — a térség igényeihez mérten — alakítani úgy, hogy a jövőben is változatlanul meg kívánjuk őrizni a rehabilitációt fő profilunknak. Az intézet — csaknem fél év alatt — eljutott odáig, hogy ma nincsenek mindennapos fizetési nehézségei. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató elmondta kollégáinak azt is, hogy a tervezett s beindított átalakulás eredményessége a továbbiakban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötendő támogatástól, illetve a Népjóléti Minisztériumtól kért segítség megadásától függ. Arra is törekszenek — hallhattuk, s ez ismét csak a regionális tervek megvalósítását segítené elő —, hogy a Pest megyei, illetve a fővárosi önkormányzattal írassanak alá együt- működési támogatásról szóló szerződést. A tegnapi szakmai fórumon a részt vevők részletesen megvitatták a fenti átszervezés lehetőségeit. Valamennyien egyetértettek a gazdálkodási rend átalakításának szükségességében, s abban is, hogy ehhez nagyobb segítséget várnának el az említett önkormányzatoktól, illetve a szaktárcától. Egyelőre úgy tetszik — hangzott ki a hozzászólásokból —, hogy ezt az újszerű, intézményként egyedülálló szervezeti formát csak helybéliek mindennapos küzdelme árán sikerül életben tartani. Pedig — vallották egyként a szakemberek: Pomáz nagyon sokat tehetne a térség jobb egészségügyi ellátásáért. Mallár Éva
