Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-05 / 233. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 5., SZERDA 5 Kényszerleszállás Némediben Szerencsés baleset kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) Z. M.-ről személyiségi okok miatt nem ejtünk szót, viszont a két kiskorú szülei nem zárkóztak el a nyilvánosság elől. (A földi irányítás azonnal észlelte, hogy a gép eltűnt a látótérből, ezért egy sárkányrepülőt küldtek a felkutatására, majd autókkal mentek a baleset színhelyére. Ekkor már a négy sérült elhagyta a gépet és útban voltak a reptérre. Az utasok arra a kérdésre, hogy óhajtanak-e orvosi ellátást, nemmel feleltek. Csaba és Balázs visszagyalogolt a reptérre, felültek a robogóikra és hazamentek Né- medibe. A reptér személyzete megtette az ilyenkor kötelező intézkedést, jelentették az esetet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) diszpécserének. A térség rendőrkapitányságát viszont a szülők értesítették, ezt követően — már a késő esti órákban — történt meg a rendőrségi vizsgálat, a gyerekek orvosi ellátása és a pilóta vérvétele a némedi orvosi rendelőben. Gödöllei Gedeon szerint minden eljárás a szabályoknak megfelelően történt. Igaz, a repülőtéri eseménynaplóba a három utasról nem esik említés, de mint mondotta, ezt nem írja elő a szabályzat. Arról, hogy a balesetet szenvedettek közül miért csak a pilótát jelentette az LRI-nek, nem kaptam egyértelmű választ, viszont azt határozottan állítja, kiskorúak szülői beleegyezés nélkül is repülhetnek a saját felelősségükre. Egyébként, mint mondotta, az egész ügynek nincs jelentősége, úgy a szülők, mint a rendőrség túllihegték a dolgokat. Varga Csabát és Borbély Balázst külön-külön hallgattam meg a szülők jelenlétében, a két fiú elbeszélése mindenben fedi egymást. Közös megegyezéssel mentünk a reptérre azzal a céllal, hogy sétarepüljünk. Tudtuk, hogy egy 15 perces út ezer forintba kerül személyenként, ezért megkérdeztük a pilótát, mi a helyzet, ha nincs meg a létszám. Azt mondta, akkor is csak ezret fizetünk, de csak a repülés végén. A harmadik utas menet közben csapódott hozzánk, ő ült a pilóta mellé, mi pedig hátúira. Alighogy felemelkedtünk, a pilótajelezte, valami baj van a kormánynyal. Ezt követően a motor leállt, süly- lyedni kezdtünk. Még éreztük, amikor a kerék a földhöz csapódott, s már át is fordultunk. A két gyerek viszonylag nem vesztette el a lélekjelenlétét. Az egyik fiú kirúgta az ajtót, kimászott és segített a másiknak is kimászni, majd mindketten elfutottak 20-25 méter távolra. Mint mondják, féltek, hogy a gép felrobban. Balázs erősen vérzett, a jobb füle felszakadt. Csabának a fejbőre sérült meg, míg Sz. M. — a Jáhn Ferenc Kórház véleményezése szerint — nyolc napon belül gyógyur ló sérüléseket szenvedett. Ettől eltekintve a helyszínre érkező Gödöllei és társai nem tartották fontosnak, hogy a sérülteket — függetlenül attól, hogy kívánják vagy nem — orvosi ellátásban részesítsék, jóllehet ez egy közúti balesetnél is kötelező. Hagyták, hog/ a két fiú visszagyalogoljon a reptérre, sőt megkísérelték őket rávenni, hogy otthon azt mondják, felborultak a motorral. Senkiben nem merült fel, mekkora felelőtlenség két sokkos fiút hagyni felülni a motorra, és felügyelet nélkül elengedni. A baleset súlyosságát illetően, úgy látszik, még a reptériek véleménye is megoszlott. Egyesek „katonadolognak” minősítették, mások viszont azt mondták, no fiúk, mától új dátumot írhattok a személyitekbe, mert ma újra születtetek. Vasárnap menjetek el a misére és mondjatok hálát az Istennek. Mint azt az elején írtam, nincs okom és jogom egyik fél szavahihetőségét sem megkérdőjelezni. Azt viszont igen, vajon létjogosult-é az olyan vállalkozás, mely magában rejti az életveszélyt is. Szabad-e kockáztatni emberek épségét ezer forintért, s vajon mennyire biztonságosak ezek a mezei repterek? Válaszra vár az a kérdés is, hogy repülhetnek-e kiskorúak a'szülők jelenléte és hozzájárulása nélkül. (A két fiú szülői beleegyezéssel és a szülőktől kapott pénzzel indult repülni.) Szeretnénk tudni, be kell-e jegyezni az utasokat felszállás előtt a repülőtéri naplóba, s ha nem, minek az alapján azonosítják az áldozatokat egy halálos kimenetelű baleset következtében. Tisztázásra szorul az élet- és balesetbiztosítás is, kit lehet ilyen esetben perelni. Fölöttébb érdekel, hogy sétarepültetésnél van-e számlaadási kötelezettség, s ha igen, miért mulasztotta ezt el a pilóta. Azt ugyanis erősen kétlem, hogy a mai pénzszűke világban valaki csupán nagylelkűségből három vadidegen utassal felröppen. A némediek elmondása szerint az őszi búcsú alkalmából meghirdetett sétarepülések is 600 forintba kerültek, valótlan tehát az az állítás, hogy a repülőtér csak sportcélokat szolgál. Nem hallgathatom el azt a tényt sem, hogy a hétfői szakértői vizsgálatot lefolytató illetékes — vélem, az LRI embere — nyomatékosan figyelmeztetett, sőt megfenyegetett, a vizsgálat lezártáig ne merjek írni az esetről. Tette ezt azzal a hátsó gondolattal, hogy mire a vizsgálat lezárul, az ügy elveszti jelentőségét, s feledés borul az esetre? Kit érdekel már ez hetek múltán, függetlenül attól, hogy történt-e mulasztás, s kit milyen mértékben terhel a személyi felelősség? Merjük remélni, hogy mind ez nem áll fent, és az okfeltárás az egyik varjú nem vájja ki a másik szemét elv mellőzésével történik. Mint ahogy azt is, hogy a némedi önkormányzat felülvizsgálja a reptér működtetésére kiadott egyéves, ideiglenes engedélyét. Már ami az efféle sétarepüléseket illeti. Matula Gy. Oszkár Előadássorozat Gödöllőn Az ember és környezete Humánökológia — mittakarezaszóösz- 4Mrrg£ szetétel? A lexikon szerint „az ember és környezete kölcsönös egymásra hatásával foglalkozó tudomány”. Akiket közelebbről is érdekel ez a téma, azokat öt előadásból álló sorozatra várják a gödöllői művelődési központba. A sorozat házigazdája, szervezője Varga Ferenc, a gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, aki maga is rendelkezik humánökológus szakképesítéssel. — Az 1920-as években jelent meg a humánökológia kifejezés — tájékoztat. — Azonban akkor még korántsem volt ez önálló tudomány, a legkülönbözőbb tudományágakon belül kezdett fejlődni. A humánökológia filozófiája azon alapszik, hogy az ember kapcsolatban áll a természeti, kulturális és társadalmi környezetével. Keressük a választ, hogy mi az, ami az utóbbiakból értékként, örökségként leginkább felhasználható. — Az ember érdeke és a környezet védelme ellentétben állhat-e egymással, s ha igen, melyik a fontosabb? — Mindkettő fontos. Az ember a környezetével együtt fejlődik. A tudományágnak is két alappillére van: a humanizáció és az ökologizáció. A mostani már a második előadássorozat, melyet a tárgykörben szervezek. Középpontba most az antropológia és a táplálkozástudomány került. — Sokat foglaloznak ma azzal, hogyan táplálkozzunk helyesen. A humánökológia, az első' előadásban szereplő „piramiselv ” mit vall erről? — Nem tud egyedül üdvözítő táplálkozási módról. A „piramiselv” lényege egy piramis, melyben a különböző szinteken a különböző tápértékű ételek elhelyezkednek. Mi csak szemléletet szeretnénk közvetíteni, gondolatokat átadni, melyek vagy megérintenek valakit vagy nem, aztán ha igen, maga dönti el, neki mi a megfelelő. Olyan gondolkodásmódra törekszünk, melyben a részek egésszé állnak össze. Egy példa erre: ha beteg valaki, nem elég a gyógyszerterápia, nem csupán a beteg szervet kell gyógyítani, hanem az egész szervezetet. A humán- ökológiát felforgató tudománynak is nevezik. Túlhaladva a partikuláris tudományokon a globalizáció a célja— Milyen támogatásra számíthatnak? — Előadássorozatunk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyik pályázatán elnyert támogatással jöhetett létre. Az ELTE Természettudományi Karán négy féléves humánökológiai képzés folyik, mely másoddiplomát ad. Magyarországon mintegy nyolcvan humánökológus dolgozik ma, legtöbbjük az oktatásban vagy környezetvédelmi felügyelőségeknél. Egyes esetekben szakértőnek kérik fel őket. Számomra azért jelentett sokat, hogy humánökológiai képzésben részesültem, mert új szemléletet nyújtott a számomra. Némi fogalommal ajándékozott meg arról, hogyan kellene élni, ám azzal is szembesített: messze vagyunk a helyes életmódtól, talán lehetetlen is, hogy elérjük. Megakadályozza az, hogy fogyasztói társadalomban élünk, a sokféle stressz, a megélhetési gondok. Itt nálunk, a Petőfi-iskolában elindult valami. Már megvalósult „zöld büfével”, zöld udvarral „zöld iskolát” szeretnénk kialakítani. A gyerekeknek átadni a humánökológiának azt az elvét: a természet fontosabb, mint a gazdasági haszon. Az előadássorozatról: Elsőként ma — 17 órakor — Az egészséges táplálkozás — a piramiselv címmel hallhatnak előadást. Október 19-én „Nincs a földön oly hitvány anyag, mely így vagy úgy ne szolgálná javad”, november 2-án „A humánökológia mint önálló tudomány vetüle- te az oktatásban”, november 16-án „Az emberi biologi- kum”, november 30-án „A természetvédelmi területek állapotfenntartásának problémái” című előadások hangzanak el. N. A. Bárki nyugodtan sétálhat Nincs maffia Cegléden (Folytatás az 1■ oldalról) A tavalyi nyolc hónaphoz viszonyítva, az idei hasonló időszakban háromszázzal. kevesebb bűncselekményt követtek el a területünkön. A súlyosabb esetek — például a tavaszi dánszentmiklósi fegyveres és a közelmúltbéli álarcos rablás (Patkós Irma művésznő sérelmére követték el) — tetteseit kollégáink felderítették. Szerbek és ukránok... Persze hogy vannak itt is. De ők mindenütt felbukkannak az országban. Kiutasított alakok Kecskeméti László: —- Kétségtelen, hogy Cegléden és környékén több külföldi állampolgár telepedett le. Né- hányan élelmiszer- vagy ruházati boltot nyitottak, s napjainkban is üzemeltetik azt. Persze, nem mindenki becsületes szándékú. Egyesek bűnözésből élnek meg. Velük szemben keményen fellépünk. Felderítettünk illegálisan itt tartózkodó, általában román, s pár ukrán és orosz állampolgárt. A nemkívánatos alakokat kiutasítjuk. „...az ominózus étterem főnöke az egykori Jugoszlávia területéről jött át. Azt suttogja a város, esténként a bolt tele van gengszterekkel, és az egyszerű polgárok már be se mernek menni. ...a múlt hét pénteken a jó szimatú tulajdonos zárva tartotta a találkahelyet. Nem véletlenül, hisz a rendőrök épp aznap hajtottak végre egy nagyszabású razziát. Nagy valószínűséggel a vendégkör jó néhány tagjának gondjai lettek volna az igazoltatással, mivel nem stimmel a tartózkodási engedélyük. ” Kecskeméti László: — A Rákóczi úti pizzéria tulajdonosa valóban jugoszláv állampolgár, aki a Magyar Köztársaság törvényei szerint működteti a létesítményt. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy nem fordulnak meg nála bűnözők — akár külhoniak is —, akik szórakoznak. Az említett pénteki „razziát” én irányítottam. Jártam a területen. Egyébként az üzlet üzemelt, ugyanis ez egy közlekedési akció volt, amitől miért féltek volna az állítólagos maffiózók. Megjegyezném, hogy idegenrendészeti tevékenységünk során július 1-jétől huszonhét személyt — többségében román állampolgárt — utasítottunk ki a területünkről, akik engedély nélkül dolgoztak. Néhány ukránnak és orosznak pedig lejárt a harmincnapos tartózkodási engedélye. Kisebb szabálytalanságért hat külföldit figyelmeztettünk. Három örménnyel szemben büntető- eljárás folyik. Mert a kiutasítási határozat ellenére nem hagyták el az országot. „...úgy másfél hónapja pesti pénzbehajtók egyik akciójuk keretében megbénították Cegléd belvárosát. Szemtanúk elmondása szerint legalább tíz-tizenöt autóval jöttek, legalább öt vénén voltak. Állítólag egy gazdag vállalkozót kerestek meg, akitől négy kiló aranyat vettek el... ” Utasi Tibor: — Augusztus 3-án az esti órákban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletén rögzítettek egy bejelentést. Miszerint éjszaka Cegléden megtámadják H. I. házát. Ezért a rendőrök figyelték az otthonát. Ahol megjelent egy holland, majd egy magyar rendszámú személygépkocsi (az utóbbi BMW típusú) és egy Mercedes. Körülbelül egy óra múlva az egyik kolléga meglátta ezeket a kocsikat a Rákóczi úton, a sörbár előtt parkoltak. Kivonultunk nagyobb rendőri erővel, s igazoltattuk a személyeket. Átkutattuk mindhárom autót. A Mercedes ülése alatt találtunk egy lemezkazettát, -amivel az illetők nem tudtak elszámolni. Ezért előállítottunk három törököt — valamint egy szerbet, akinek lejárt a tartózkodási engedélye —, akiktől megtudtuk, hogy a kazetta H. I. tulajdona. Telefonáltunk a vállalkozónak. O hozta a kulcsot, kinyitotta a ládi- kát, amelyben arany ékszerek voltak. H. I későbbi vallomásából kiderült: vásárolt egy. személygépkocsit, amiért nem tudott fizetni. Ezért zálogba odaadta az aranytárgyakat — a súlyuk egy kilót sem nyomott —, amelyeket akkor kapott volna vissza, ha majdan . kiegyenlíti a tartozását. Ugye, három gépkocsi aligha béníthatta meg a forgalmat. Egyébként a négy személyt — akiket behoztunk a kapitányságra — a mellettünk lévő' tér padján hatan- heten várták. Még inkább figyelnek „A város már most tele van ukránokkal, szerbekkel és mindenféle nációval, a 4-es út mellé minden este innen indulnak strichelni a lányok. ” Dávid Lajos: — Cegléd körzetében a 4-es és 40-es út kereszteződésében korábban egy hölgy — akit budapesti „futtatója” hozott le — kétszer próbált strichelni. Aztán eltűnt. Hiába, itt nem jött össze a biznisz. Mindenesetre igyekszünk megtisztítani a terepet az illegálisan környékünkön tartózkodó szerbektől, ukránoktól és másoktól. ígérhetem, Cegléden bárki nyugodtan sétálhat ezután is az utcákon, parkokban az esti és az éjszakai órákban. Egyébként hozzánk eddig pletykaszinten sem érkezett jelzés pénzbehajtó társaságokról, kommandókról. Váltig állítom: nem létezik maffia a városban. F. F.