Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-05 / 233. szám
is PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 5., SZERDA 3 Zoltai Gusztáv: „Nem nyilatkozom” Csúsztatott az MTI? „Számunkra a jövő kérdése: elérkezik-e ez az ország végre oda, hogy a magyar zsidóság ne csak szülőföldjének, hanem hazájának is tekinthesse — hangsúlyozta Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója Zalaegerszegen, a magyar—izraeli baráti társaságok országos találkozójának zárónapján, vasárnap tartott előadásában — olvasható többek között az MTI tudósításában. Telefonon megkerestük Zoltai Gusztávot, kértük: fejtse ki mondandóját bővebben egy interjúban. Az ügyvezető igazgató a következőképpen válaszolt: — Nem nyilatkozom. Ezt a mondatot egyébként nem is mondtam. A kárpótlással kapcsolatban adtam hangot aggályaimnak, s beszéltem a holocaustról, de ez a mondat nem hangzott el. Legalábbis nem így. A szülőföld és a haza kapcsolatáról beszéltem. Ez így csúsztatás. Még nem láttam az előadásomból kiemelt mondatot, de utánanézek és megteszem a szükséges intézkedésemet. — Megkérem újra, fejtse ki véleményét személyesen! — Ismétlem, nem kívánok nyilatkozni. (bános) A döntést tudomásul vettem, bár nagyon sajnálom, mert szerettem ezt a munkát — mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság távozó vezérigazgatója azt követően, hogy értesült Horn Gyula miniszterelnök intézkedéséről. A miniszterelnök október 3-i hatállyal felmentette az ÁV Rt. igazgatósága tagjainak egy részét, köztük Csépi Lajost. Elhiondotta, hogy egyelőre még nem tudja, hol helyezkedik el, mivel meglehetősen szigorú ösz- szeférhetetlenségi szabályokat kell betartani távozását követően is. Többek között az állami bankrendszerben nem vállalhat állást, elsősorban a magánszektor az, ahol hasznosíthatja eddigi tapasztalatait. Egyébként már hétfő óta szabadságon van, az ÁV Rt. ügyeit helyettese, Jelien Sándor vezérigazgató-helyettes viszi. * Horn Gyula az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság igazgatósága tagjai sorából felmentette dr. Gelenczei Csillát, dr. Hajtó Ödönt, dr. Lovas Istvánt, Nógrádi Lászlót, Osváth Györgyöt és Takácsy Sándort, valamint dr. Bakay Árpádot, az igazgatóság elnökét is. Négyévi időtartamra az igazgatóság tagjává nevezte ki Farkas Istvánt, dr. Illés Máriát, Réti Tamást és Kamarás Miklóst. Egyidejűleg az igazgatóság elnöki tisztségének ellátásával — további intézkedésig — Farkas Istvánt bízta meg. Parlamenti napló • A cenzúra jelei Vita a világkiállítás sorsáról Napirend előtti vitával kezdte meg tegnapi munkanapját az Országgyűlés. Elsőként Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője kért szót, aki a miniszterelnök múlt heti beszédének egyes kitételeire reagált. Az ellenzéki képviselő adatokkal kívánta bizonyítani, hogy Horn Gyula bizonyos — az egészségügyet, a kárpótlást és a mezőgazdaságot érintő — kérdésekben nem a valóságnak megfelelő képet festette az ország helyzetéről. Giczy György (KDNP) amiatt szólalt fel, mert az Új Demokrata című lap szerkesztőségének szétverése óta újabb súlyos incidens történt a magyar sajtó berkein belül. A képviselő az Esti Hírlap egyik múlt heti számának bezúzása miatt emelte fel szavát, mert szerinte az eset azt mutatja, hogy Magyarországon működik a cenzúra. A napilap említett száma a kormányfő múlt heti beszédét bírálta vezércikkében, ezért kellett — a képviselő szerint — a már kinyomtatott példányokat megsemmisíteni. A cenzúra azonban Giczy György szerint nemcsak a nyomtatott sajtónál, hanem az elektronikus médiumok esetében is működik, hiszen a televízióban letiltották a Czakó Gáborral készült beszélgetés bemutatását, és az interjú szerzőjét is elbocsátották. Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után az 1996. évi világkiállítás lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Az előterjesztő Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a javaslat lényegét összegezve elmondta: a kormány indítványozza az 1991-es törvény hatályon kívül helyezését, a világkiállítási alap felszámolását, az ideiglenes vásárváros építésének leállítását. Ugyanakkor folytatni kívánja a fővárosi infrastruktúra fejlesztését, az egyetemi beruházásokat és a múzeumi rekonstrukciókat. Saját hatáskörében kidolgozza a millecentenáriumi ünnepségek programját és az 1996. év idegenforgalmi feladatait Vendégségben Magyarországon címen, s kibővíti a Hungexpo 1996-os tematikáját is. A gazdasági bizottság többségi véleményét tolmácsoló Bauer Tamás (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy az előző világkiállítási döntésekkel ellentétben a mostani javaslat alapos előzetes számításokon és vizsgálatokon alapul. A kisebbségi véleményt megfogalmazó Ivanics István (MDF) ezzel szemben azt emelte ki, hogy a lemondás politikai döntés volt, amely nem vette figyelembe a rendezvény várható bevételeit és a társadalmi szervek véleményét sem. Megszűnik a Heti Nemzeti Újság Tegnap kaptuk a hírt: megszűnik a Heti Nemzeti Újság. A nemzeti-konzervatív szellemi irányhoz sorolható hetilap még egy évig sem bírta, s jövő' heti számával egyelőre befejezi pályafutását. A történtekről Kiss Dénes főszerkesztőt kérdeztük. — Hogyan értékeli ezt az önök szerkesztősége és a nemzeti sajtó egésze szempontjából egyaránt szomorú tényt? — Úgy értékelem, hogy egy jelentős szellemi erő marad tér nélkül. Magyarán azok az írók, újságírók, tudós emberek, akik hozzánk írtak, ezután még kevesebb helyen jutnak szóhoz. Ez azt jelenti, hogy kisebb az ország földje, hogy kevesebb helyünk van az országban. — Említsen néhányat a jelentősebb szerzők közül. — Ágh István, Bertha Bulcsu, Szakonyi Károly, Gyurkovics Tibor, Döbrentei Koméi, Beke György, Serfőző Simon, Nagy Gáspár, Páskándi Géza, Albert Gábor, Dümmerth Dezső és még hosszan tudnám folytatni. — Hogyan értesültek a lap megszűnéséről? — Közismert, hogy a lapot Lezsák Sándor alapította azzal a céllal, hogy legyen egy nemzeti szellemű hetilap, amely szép lassan irodalmi jellegű lappá alakul át. A választások után bizonyos megígért pénzösszegek nem futottak be. Az utóbbi hónapokban már meg kellett válnunk nyolc munkatársunktól. Huszonnégyről tizenhatra csökkentettük az oldalszámot, noha éppen mostanában kezdett kialakulni a lap végső arculata. A korábbi észrevételek, bírálatok után dicsérő visszhangok érkeztek hozzánk. Lezsák Sándor is bízott abban, hogy ismét kibővíthetjük a lapot a korábbi terjedelemnek megfelelően, és az így kialakuló irodalmi melléklet fiatal írók, költők bemutatását, színházi rovat indítását tette volna lehetővé, illetve a mai magyar művészet fórumává válhatott volna. Lezsák Sándornak azonban váratlanul úgy kellett döntenie, hogy a lap kiadását beszünteti. Reméljük, hogy ez csupán szüneteltetés lesz, és tavasszal talán mód nyílik arra, hogy új alapokról, indulva, takarékoskodva újra indulhat ez a lap vagy egy új újság. — A tőke egyre-másra Barsiné Pataky Etelka (MDF) volt expókormánybiztos cáfolta, hogy megfontolt szakmai döntés lenne az expó elhalasztása. Az új kormány 13 nappal hatalomra jutása után határozott ebben a kérdésben úgy, hogy nem kérte ki a szakértők, a Világkiállítási Programiroda és a társadalom véleményét. A kormánybiztos tagadta, hogy titkos kormányhatározatokban döntöttek volna az expó finanszírozási kérdéseiről, hiszen mind az Uni- versitas-kötvények kibocsátásáról, mind az expóhoz tartozó vállalkozói kedvezményekről széles körű tájékoztatást adtak. Az MDF vezérszónoka szerint a koalíciós paktum titkos pontja volt az expó lemondása. Barsiné Pataky Etelka szerint hamisak a számok, amelyeket az előterjesztés tartalmaz, az expó költségei a jelenlegi tervek szerint 93,7 milliárd forintra rúgnak, s a javaslat 177 milliárd forintos kiadásról beszél. Ez csak akkor lehetséges, hogy ha több olyan beruházást is az expóhoz számítanak — például a Lágymányosi híd megépítését —, amelyek nem kötődnek szorosan a világkiállításhoz. Ilyen alapon akár az MO-ás, az Ml-es vagy a hegyeshalmi vasúti fejlesztés költségeit is az expóhoz lehetne számítani. Nem számol a javaslat az elmaradt bevételekkel sem, hiszen például a Hungexpo számításai szerint mintegy 30 milliárd forint pluszadóbevételre számíthatna a költségvetés az expó megrendezéséből. A társadalom véleményének figyelmen kívül hagyását igazolja Barsiné Pataky Etelka szerint a Gallup Intézet felmérése is, hogy országosan 61, Budapesten pedig 71 százalékos a lakosság körében az expó támogatottsága. A volt kormánybiztos elmondta, hogy habár 182 országot hívtak meg az expóra, mindössze 50 résztvevőre számítottak, s így különösen jó eredménynek számít, hogy 28 ország hivatalosan is megerősítette részvételi szándékát. A világkiállításokon általában vagy egy technikai újdonság, vagy egy újonnan felemelkedő város, illetve ország mutatkozik be. Kivételes lehetőséget jelentett Budapest számára az, hogy itt együtt lett volna jelen mindkét tényező — zárta felszólalását az MDF vezérszónoka. Kása Lajos (Fidesz) többek közt elmondta: a Fidesz sohasem volt expópárti, de most a kármentés a feladat, ezért a párt a törvényjavaslatot' határozottan elutasítja, és arra kéri a kormányzatot, hogy terjesz- szen be egy másik javaslatot, amely több alternatívát mutat fel. Amerikai tiltakozás Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalosan csak tegnap értesült arról, hogy amerikai állampolgárok rendőri atrocitások miatt panaszt tettek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. Szeptemberben országos idegenrendészeti ellenőrzést tartottak, hogy kiszűrjék a Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldieket. A sajtóból tudták meg, hogy három amerikai állampolgár panaszt tett a velük szembeni rendőri fellépés miatt. Tegnap Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója újabb vizsgálatot rendelt el. Ennek eredményéről ma tájékoztatnak. elolvad a nemzeti sajtó orgánumai mögül. Ön szerint ennek mi az oka? — Ezt a félelemmel magyarázom. A nemzeti sajtót támogató emberek félnek, legyenek akár milliomosok, netán milliárdosok, szinte valamennyien félnek attól, hogy kitudódik: a nemzeti sajtót támogatják. — Mitó1 félhetnek? — Például attól, hogy megvonják tőlük a külkereskedelmi jogot vagy más pénzügyi, banki szankciókkal sújtják őket. A jelenség ismert, gyakran az érintettek sem titkolják. Ilyen korszakban élünk a rendszer- változás utáni ötödik esztendőben. Sohasem gondoltam yolna, hogy az úgynevezett szabadság ezt hozza, ezt jelenti nekünk. Mert ez nem a szabadság. (bánó) Unalmasak, ám fegyelmezettek Sokan azt mondják, hogy a nemzeti erők vereségéhez nagyban hozzájárult az MDF-ben, a KDNP-ben és a Kisgazdapártban, kiváltképp a parlamenti frakciókban tapasztalható négy éven át gyakorolt fegyelmezetlenség, ami némely frakció töréséhez is vezetett. Mindenféle elemzési szándék nélkül kijelenthetem, hogy ez biztos igaz, hiszen tények is bizonyítják: az MDF-frakcióból vált ki a MIÉP, a Piacpárt és a Király B. Izabella alapította párt is. De lehet, hogy még néhány hirtelen nem is jut az eszembe. E fegyelmezetlenség lehet, hogy vereséghez vezetett, ám meg kell mondanom őszintén, hogy ez a demokratikus szeleburdiság még mindig szimpatikusabb számomra, mint az a töretlen egység, amely napjainkban tapasztalható kiváltképp a szocialista párt frakciójában, ahol számomra megszeppent gyerekeknek tűnő képviselők ülnek a padokban. Ezek a képviselők, gyanítom, igenis tudomásul vették, hogy ők egy olyan régi mintára berendezkedett parlament orr szággyűlési képviselői lesznek, akik nem ugrálnak föl, nem vesznek össze, hanem frakcióvezetőjük intésére, pontosabban az előzetes utasításoknak megfelelően nyomják meg az előttük lévő gombokat. Módfelett unalmas társaság, s lehet: évtizedeken át gyakorolják majd a hatalmat, s tán egyszer eljutnak oda, hogy az ellenzék végképp kivonul az ülésteremből, ők pedig majd két-két napon tavaszi, őszi és téli ülésszakon szavazzák meg mindazt a sületlenséget, amit a pártjaik, mint párthatározatokat, kormányuk, mint kormányrendeleteket terjeszt eléjük. Mert megértem: gyakran jókat lehet mosolyogni, sőt nevetni Torgyán József sziporkáin, ám tegyük hozzá, a szocialista padsorokból Torgyán Józsefhez hasonló sziporkázó nem tűnt még fel. A szocialisták közül eddig még csak a miniszterelnök úron mosolyoghattunk, legutóbb akkor, amikor nagy horderejű, semmitmondó beszédét ráerőltette a parlamentre, s a tévén át az egész társadalomra. Igaz, ez esetben kínunkban tettük ezt. (Vödrös) Felmentették Csépi Lajost Az állami bankrendszerben nem vállalhat állást
