Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-31 / 255. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 31., HÉTFŐ Megkérdeztük Milyen tervei vannak az érdi jelöltnek? Választási szövetséget kötött október 27-én az MDF, a KDNP és az FKGP helyi szervezete Érden. Ennek értelmé­ben közös jelölteket indítanak az önkormányzati választá­sokon, a város tizennégy kerületében. Közös polgármester­jelöltnek Szabó Lajost, a kulturális bizottság elnökét, helyi képviselőt választották. — Hogyan fogadta a három párt felkérését? — érdeklődtünk Szabó Lajostól. — Nagy megtiszteltetés­nek tartom, hogy mindannyi­an személyem mellett döntöt­tek — kezdte válaszát. — Hatalmas kihívás ez, s szeret­nék minden szempontból megfelelni az érdi lakók el­várásainak. Ha sikerrel járok az önkormányzati választáso­kon, rengeteg problémát kell majd megoldanom a képvise­lő-testülettel közösen. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy pártpolitikától és személyes torzsalkodástól mentes mun­kára van szükség ahhoz, hogy Érd új életet kezdhes­sen. A sok-sok feladat közül legfontosabbnak az infrast­rukturális beruházásokat tar­tom, azt hogy járhatóak le­gyenek végre az utak, s hogy ezeket a beruházásokat érdi vállalkozók végezzék. Fontos lenne továbbá a gyors ügyintézés, hogy a képviselő-testület határozata­it rövid idő alatt végrehajt­sák. Elképzeléseim között szerepel egy lakásépítési program a fiataloknak, s újabb közintézmények létesí­tése is. V. Cs. Tornacsarnokot kapott a nemzetiségi iskola A hét végén új torna­csarnokot adtak át Pomázon a 3-as szá- mú német nemzeti­ségi általános iskolában. A megnyitón Géricz Sándor is­kolaigazgató, Kulin Imre pol­gármester, Németh Csaba, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályveze­tője és Roland Tischmayer, az Oberhausen-Rheinhausen német testvérközség alpol­gármestere mondott ünnepi beszédet. A testvérfalu kép­viselője pénzadományt aján­dékozott a pomázi iskolának a tornaterem további bővíté­sére. Az avatáson a helyi római katolikus és református egy­házak képviselői megáldot­ták a tornacsarnokot, majd a jelenlévők egymás kezét fog­va közösen elmondták a Mi- atyánkot. Az ünnepélyes alkalmat megragadva az iskolaigazga­tó kiosztotta az 1991-ben lét­rehozott Napsugár Alapít­vány ez évi díjait. Emlékpla­kettet és oklevelet kapott An­gela Fühl, aki nagyon sokat tett azért, hogy a két testvér­község szoros kapcsolatba kerülhetett egymással. Az ün­nepi köszöntők és jókívánsá­gok után a gyerekek birtokba vették a Modulor Építőipari és Tervező Kft. által terve­zett és kivitelezett kétszintes csarnokot. D. Cs. Hatékony mezőgazdaságot A mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság Magyarorszá­gon sokkal fontosabb ágazat, mint Európa más országai­ban, ezért a kormány a nemzetgazdaságon belül nagyobb szerepet szán az ágazatnak, mint az elmúlt négy év politi­kája tette. Ezt Lakos László földművelésügyi miniszter je­lentette ki azon a hevesi fórumon, ahol a város és környé­ke agrárszakembereivel találkozott. Mint elmondta: fő cél olyan hatékony, versenyképes mezőgazdaság létrehozása, amely megfizethető hazai ellátást, ugyanakkor tisztes meg­élhetést biztosít a gazdálkodóknak. s Átadták a felújított ócsai templomot Az isteni élet igazsága A reformáció ünnepéhez kapcsolódva szombaton át­adták a felújított ócsai re­formátus templomot. Min­den széksor, a templomha­jó minden talpalatnyi he­lye, de még a templomkert egy része is zsúfolásig meg­telt ünneplő hívőkkel. Zsoltáréneklés és Papp László tiszteletes imája után Búza Attila, Ocsa pol­gármestere arról beszélt, hogy az ősi templom tanú­ságtevő falait látva nem le­het kétséges, hogy a hit ere­je tartotta meg és segítette át nemzetünket a viharos évszázadokon. A polgármester után Fe- jérdy Tamás, a templom fel­újítását végző Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke szólt a mintegy 760 éves templom történetéről, a 120 milliós rekonstrukció főbb állomásairól. Hegedűs Lóránt, a Duna- melléki Egyházkerület püs­pökének sodró erejű, mély összefüggéseket feltáró be­szédében elmondotta: törté­nelmi falak közt, az anya- szentegyház hajlékában, a jövendő hajlékában va­gyunk. E hajlékban a sze­mélyes örökkévalósággal találkozhatunk, mindazzal, ami isteni. A XX. század jobb, és baloldali hamis is­Hegedú's Lóránt: Történelmi falak közt, az anyaszent- egyház hajlékában, a jövendő' hajlékában vagyunk Krekács Róbert felvétele tenei csak poklot, haláltábo­rokat, Gulág-szigetcsopor- tokat hoztak létre. Az ördö­gi élet helyett itt az isteni élet igazságát tanulhatjuk. A mai kort az a mondat jellemzi — folytatta Hege­dűs Lóránt —, hogy „olyan fontos vagyok magamnak, hogy megöllek téged”. Ehe­lyett meg kell tanulnunk azt a mondatot: „olyan fon­tos vagy nekem, hogy meg­halok érted”. E templom átadása törté­nelmünk hajlékának átadá­sa is — hangsúlyozta a szó­nok —, hiszen a történelem stratégiai jelentőséggel ál­dott és vert meg bennün­A magyar szabadságért áldozta életét Jean Pierre Pedrazzini fotóri­porterre, a Paris Match tudósí­tójára emlékeztek, halálának 38. évfordulóján, tegnap az Igazolt Magyar Szabadsághar­cosok Világszövetsége, a Pro Patria et Libertate Alapítvány és a Magyarok Világszövetsé­ge képviselői a Köztársaság téren. Bocskai T. József, az Igazolt Magyar Szabadsághar­cosok Világszövetségének el­nöke emlékezett a magyar sza­badságért életét áldozó fiatal francia hősre. Elmondta: há­lánkat fejezzük ki nemcsak a fiatal francia fotóriporter, Jean Pierre Pedrazzini iránt, hanem a francia nemzet iránt is. A fiatal francia 1956-ban arra vállalkozott, hogy az egész világot tudósítsa arról: mi történik Magyarország tör­ténelmi színpadán. A Köztár­saság téren 1956. október 30-án egy sebesült gyermeket akart megmenteni, amikor őt is találat érte. Bocskai T. Jó­zsef kifejtette: halálával gon­dolunk mindazon tudósítókra, akik a múltban, a jelenben és a jövőben, ha kell, életük árán is vállalják, hogy a valóságot, az igaz történeteket a világ közvéleménye elé tárják. Az ünnepi beszédet követően a Francia Köztársaság nagykö­vetsége, a Vili. kerületi önkor­mányzat, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszö­vetsége, a Pro Patria et Liber­tate Alapítvány és a Magya­rok Világszövetsége képvise­lői a kegyelet koszorúit he­lyezték el a francia fotóripor­ter emléktáblájánál. A csontritkulásról tanácskoztak Debrecenben Majd’ egymillióan szenvedik A korunk egyik népbetegségének tartott csontritkulás­ról tanácskoztak a szakemberek a hét végén Debrecen­ben. A Magyar Osteoporosis és Osleoarthrológiai Tár­saság tegnap befejeződött kongresszusán több mint két­száz szakorvos tekintette át a betegség hazai helyzetét, s foglalt állást az osteoporosis centrumok országos háló­zatának kialakítása mellett. Az osteoporosis, vagyis a csontritkulás az 1990-es évekre világszerte kiemelke­dő népegészségügyi probé- mává vált — hangzott el a tanácskozáson. A lakosság csaknem tíz százaléka csont- ritkulásban szenved: ha­zánkban a betegek száma megközelíti az egymilliót, de a népesség elöregedésé­vel ez a szám folyamatosan növekszik. Különösen a vál­tozás korában levő nők a ve­szélyeztetettek: közülük minden harmadik csontrit­kulásban szenved. A csont- ritkulást lappangó kórnak, vagy néma járványnak is ne­vezik a szakemberek, mert kialakulása szinte teljesen tünetmentes, az első pana­szok — háti vagy deréktáji fájdalom formájában — csak hosszú évek után je­lentkeznek. Idősebb korban különösen a combnyaktörés veszélyes: hazánkban comb­nyaktörést követően több nő hal meg, mind mell-, méhnyak- és méhtestrák kö­vetkeztében együttesen. Hárommilliárd a felsőoktatásra Amennyiben a parlament is jóváhagyja, jövőre elindul­hat a hárommilliárd forin­tos felsőoktatás-fejlesztési program — jelentette be Fo­dor Gábor művelődési és közoktatási miniszter szom­baton Nagykanizsán, egy szakmai fórumon. A tárca vezetője remény­re jogosítónak nevezte a nemzeti alaptantervvel kap­csolatos és 1500 pedagógu­si közvetlenül is bevonó munkát, amellyel várhatóan a jövő év tavaszán készül­nek el. két. A muhi csata, Mohács, Nagymajtény, az 1848— 1849-es forradalom és sza­badságharc, két véres világ­háború és 1956 ellenére né­pünk mégsem tűnt el, mert mindannyiszor a legna­gyobb metafizikai fogalom­hoz, Istenhez menekült — gondoljunk csak a Him­nusz első sorára! Az egyház külső hata­lomra nem tör — szögezte le a püspök —, de a belső kultúra szétsugárzását fel­adatának tartja. Úgy tűnik, a vasfüggönykor után az ál­szabadság, a stadionokban rendezett fékeveszett pop­koncertek, a média korlát­lan és tisztázatlan harsogá­sa elhozta az embertelen­ség és erkölcstelenség ko­rát. A médiának nem hiszte- rizálni, hanem historizálni kell. E templom műemlék ugyan, de egyben korszako­kon át ható érték, ennélfog­va nem kezelhetjük múzeu­mi tárgyként. Aki ide be­lép, lehet, hogy előtte ön­gyilkos akart lenni, de hall­va az Igét, lábakat kér Isten­től, hogy továbbmehessen élete útján; amikor pedig ki­lép Isten házából, úgy érzi, hogy nem lábakat, de szár­nyakat kapott — mondta Hegedűs Lóránt. Az ünnepi beszédek kö­zött és után Csavlek Etelka művésznő éneke és Kovács Endre orgonaművész mu­zsikája emelte az ünnep áhí­tatát a kitűnő akusztikájú templomban. Havas Judit előadóművész Ady Endre Szelíd esti imádság című versét szavalta és Sütő And­rás írásaiból olvasott fel. A tiszta hang, a tökéletes arti­kuláció, és a ma oly ritkán hallható hibátlan kiejtés még felemelőbbé tette az ünnepet. Sajnálatos, hogy a Magyar Televízió Híradójá­ban semmit sem láthattunk belőle. Török András Hévízgyörk egyik büszkesége az Árpád-kori temp­lom az elmúlt romjaiból épült újjá. A századunk­ban emelt másik katolikus templomot is renoválni kellett már. Az idén a torony sisakját építik át Balázs Gusztáv felvétele I

Next

/
Thumbnails
Contents