Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-31 / 255. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 31., HÉTFŐ 5 Amiben megelőztük Ausztriát A segítségadás a kultúra része Galgahévízről már 200 diák látogatását jelentették be az aszódi Petőfi Múzeumnak, ahol a múlt héten nyílt időszaki kiállítás az Országos Mentőszolgálat Kresz Géza Mentőmúzeumának gyűjteményéből. Ez különösen örvendetes, hiszen a szervező Korsós Attila, aszódi mentőfőápoló szíve mélyéből érzi, hogy a segítségadás módjának elsajátítása szerves része az emberi kultúrának. S hogy ebben mennyire igaza van, azt jól példázza, amit e sorok írójának Győri Attila, a Pest Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa mondott: a fehér autókkal évente félmillió sürgős mentést hajtanak végre az országban. A Petőfi-múzeum galériájában a szokásos festmények, szobrok helyett most más mentősrelikviák mellett lélegeztetőkészülékek, kézi működtetésű vastüdő, az első hordozható inkubátor található. A fotók elkészítéséhez a gödöllői egyetem nyújtott segítséget. Az egyik tablón olyan tragikus balesetek felvételei láthatók. melyeket a gyermekek elől fekete lepellel takarnak el. Számukra többet jelentenek azok az oktatóberendezések, melyeken a mentőápolók bemutatják nekik a mesterséges újraélesztés módszereit. Felkai Tamás, a mentőmúzeum igazgatója elmondta, hogy az elmúlt háromnégy évben a mentők napján, május 10-én több alkalmi kiállítást már rendeztek, de most nyílt meg az első időszaki oktató jellegű tárlat. Kresz Géza 1893-ban alapította a múzeumot, amit 1954-ben megsemmisítettek. Hasonló sorsra jutott akkor a tűzoltógyűjtemény is. Tizenkét évvel később nyílt meg az első rohamkocsi-kiállítás, amit ’65-ben megismételtek. Az utóbbin jelen volt a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum tudományos munkatársa, akivel Felkai Tamás arról beszélt, hogy újra létre kéne hozni az oktatásra is alkalmas mentéstörténeti múzeumot. 1969-ben a múzeum és az Országos Mentőszolgálat szerződésbe foglalta ezt a szándékot. A magyar mentésügy centenáriumán, 1987- ben nyitotta meg a múzeumot a Semmelweis-múze- um főigazgatója — Antall József, a későbbi miniszter- elnök —, az a személyiség, akivel 1965-ben is erről beszélt Felkai Tamás. Kommentár nélkül közöljük, hogy Bécsben csak néhány hete nyílt meg a hasonló feladatú osztrák múzeum. A látogatók az evangélikus lelkészotthon udvarán egy Mercedes mentőautóba ülhetnek be. Mire írásunk megjelenik, talán már Aszódra érkezett az a rohamkocsi is, amit 1956-ban állítottak szolgálatba. Január végéig leng a kiállítóterem előtt Országos Mentőszolgálat felirattal az a zászló — Vircsák Mihály készítette —, melyet az Aszódi Mentőállomás varratott, s a szervezet főigazgatójának adományoz a tárlat bezárása után. Balázs Gusztáv A falu megszenvedte e századot Emlékművet avattak Nagymaroson (Folytatás az I. oldalról) — Ezért a boldogabb államoktól eltérően hazánkban csak elvétve találhatók diadaloszlopok. Az ország köztéri szobrainak, emlékműveinek többsége valamely tragikus történelmi eseményhez kötődik — tette hozzá megemlítve: erősítve ezzel az adott település lakosságának összetartozását, több évtizednyi tiltás után 1989, a rendszerváltozás kezdete óta számos város, illetve község állított emlékművet országszerte a két világégés vagy az 1956-os forradalom helyi áldozatainak, hősi halottainak tiszteletére. Szakály Ferenc beszéde után az egyházak helyi vezetői, Pásztor Antal református lelkész és Zimonyi János plébános megáldotta az emlékművet, majd versekből, énekekből összeállított kegyeleti műsor következett az idén 90 éves Nagymarosi Férfikar. Petrás Mária csángó énekművész, Maurer Bernadett és Heinzinger János közreműködésével. * — Noha a temetőben van már egy kegyeleti hely, ahol a helybéliek megemlékezhetnek a századunk történelmi viharainak áldozatul esett nagymarosiakról, az önkormányzat az elmúlt évben úgy döntött: köztéren is kapjanak méltó emlékművet az áldozatok — mondta lapunknak Zoltay Mihály alpolgármester. — Az elképzelést a község lakossága szinte egy emberként támogatta, így az önkormányzat körülbelül egy évvel ezelőtt felkérte Szervátiusz Tibort az emlékmű megalkotására. — Mint azt az emlékművön olvasható hosszú névsor bizonyítja, Nagymaros nagyon megszenvedte e századot. .. — Ez pontosan így van: a második világháborúban 180 helybéli vesztette életét, az ’56-os forradalmat követő véres megtorlás során négy nagymarosi halt mártírhalált, s a kitelepítést illetve az első világégést is nagyon megszenvedte a község. Utóbbi áldozatainak száma ismeretlen. — Hogyan sikerült előteremteni az emlékmű felállításának költségeit? — A szükséges pénz a Nagymarosi Emlékmű Kör Alapítvány és lakossági adományok révén gyűlt össze, s természetesen , az önkormányzat is hozzájárult a költségekhez. (ribáry) Az alkotó, Szervátiusz Tibor az avatóünnepségen Erdősi Agnes felvétele Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. TÚRÁI HÍRLAP ,nríi m .*■ n.T,i[. NÉGYSZÁZNÁL több határozatot és ötvenhárom rendeletet hozott a túrái képviselő-testület az elmúlt négy esztendőben. A határozatoknál mindössze négy, a rendeleteknél három esetben kifogásolt egy-egy megfogalmazást a köztársasági megbízott. KÉT TESTVÉRKÖZSÉGE van Túrának, az erdélyi Csíkszentimre, és a szlovákiai Jászó. A kapcsolatok szabályozására megállapodás-tervezetet készítettek a képviselők, s a végleges formához kikérik a két testvér- település vezetőinek a véleményét is. A CIGÁNY lakosság munkalehetőségeivel, valamint a kisebbségi önkormányzati választással is foglalkozni kívánt a községi képviselő-testület egyik ülésén a közelmúltban. Sajnos, a meghívott etnikai képviselők és egyesületi vezetők akkor nem jelentek meg. A téma így a közelmúltban újra napirendre került. AZ ORSZÁG azon kevés templomai közé tartozik a túrái, ahol szeptembertől júniusig minden vasárnap van énekkari muzsika. Túrán most egy felnőtt énekkar és egy gyermekkórus működik, s a két együttest nagyobb ünnepeken ösz- sze szokták vonni. FELHÍVÁSSAL fordult a falu jegyzője a Túrán működő vendéglátóhelyek vezetőihez, hogy tartsák be a kiskorúakra vonatkozó előírásokat. Rendszeres ugyanis, hogy gyerekeket még a késő esti órákban is látni lehet a szórakozóhelyeken. A jegyző emlékeztet arra, hogy a szabályok megszegése tízezer forintba kerülhet az üzletvezetőknek. HÍRLEVÉL található elhagyott autóroncsokat. Ugyancsak ellenőrzik a közterületeket hatósági engedély nélkül használókat is, a szabálytalankodókat első ízben csupán figyelmeztetik. AZ ORSZÁGOS ásvány- vagyon-nyilvántartásban is szerepel a Podity-dűlőben lévő kőbánya, amely az Óbuda Tsz. tulajdona. Ez utóbbi miatt a terület tájvédelmi körzetté nyilvánítása némi nehézségekbe ütközik, de végül is megoldható feladat. HASZNOSNAK ítéli Fa- lics Béla, a pomázi polgárőrség elnöke az október elején Kókán megrendezett országos polgárőr találkozót. Az egész napos rendezvény rendkívül eredményes volt, sok tapasztalattal tértek haza. MIND GYAKORIBBAK az utóbbi időben az úgynevezett becsületsértési ügyek. Egyes személyek másokat ősi foglalkozást űzőknek neveznek és gyakran mások édesanyját is e jelzővel illetik. Egyes esetekben másoknak azonos ne- műekhez fűződő kapcsolatait elemzik. A szabálysértési előadó többé-kevésbé eredménnyel próbálja kordában tartani az indulatokat. POMÁZON született száz évvel ezelőtt, Alföldi András világhírű régész, a Pomáz Barátai Társaság tervet állított össze az évforduló jővő év nyarán történő méltó megünneplésére. KÉTÉVES a Monori Strázsa, a városi önkormányzat lapja. A lap él és működik — írja dr. Erdélyi Lajos megbízott jegyző, felelős szerkesztő. — Hisz- szük, hogy több ezer olvasónk minden hónapban őszinte érdeklődéssel várja, veszi kézbe. HÍRES MONORIAK címmel indított sorozatot a helyi lap, s októberi számában a Monoron született, vagy működött képzőművészeket veszi számba. A rövid életrajzot is adó lista tekintélyes és örvendetes. AZ OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK időszaka volt a szeptember a József Attila Gimnáziumban. A kirándulásokról szóló beszámoló szerzője megjegyzi: egyre drágább az utazás, minden évben többe kerül a szállás, de az ilyen alkalmakkor szerezhető élmények minden pénznél többet érnek és később nehezen pótolhatók. TÖBB SZÁZ köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik a Monor vonzáskörzetében működő 17 települési önkormányzatnál. Ez indokolja, hogy a lapban érdek- védelmi rovat indult. ÉHSÉGESZTENDŐ volt Monoron 130 éve, miután az előző év termését példátlan jégverés pusztította el. A községházán 140 ember kapott naponként fél liter levest és fél font kenyeret, s a plébánián 15 hasonlót. Szentmártonkátán? Mikor hozzák a gázórát? Ilyen s hasonló kérdések hangzottak el szeptember végén az új iskolában tartott közmeghallgatáson. Több százan voltak kíváncsiak a közügyekre, s a résztvevők elsőként Karai István polgár- mester beszámolóját hallgatták meg az önkormányzat négyéves munkájáról. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor IFJÚSÁGI mellékletet adott közre a Pomáz Barátai Társaság Hírlevél című tájékoztatója. A mellékletben a gyerekek, tanárok nyári erdélyi útjáról olvasható színes beszámoló. ÖTÖDIK évfordulóját ünnepli az idén a társaság, s a Hírlevél két évvel ezelőtt jelent meg először. Mindezen alkalmakból november 14-én este ünnepi közgyűlést tartanak az ifjúságvédő intézetben. HARMINCHÉT olyan középületét vagy magánházat tart számon a Pomáz Barátai Társaság, amely történeti vagy építészeti értékei miatt védettségre érdemes. FOLYAMATOSAN elszállítja a közterület-felügyelet a község területein Az első mentőkocsik egyike maketten . A szerző felvetek
