Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-27 / 252. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. OKTOBER 27., CSÜTÖRTÖK A Stylus Ciprusra készül Lassú a fenyő beszerzése 1 zet erőltetett me­netben valósította meg országosan is újszerű­nek ítélt elképzelését. Ne­vezetesen egy fenyőpolc gyártását, amellyel egy- egy nappali szobát lehet tetszetősen berendezni. A szövetkezetiek maguk vál­lalkoztak mindenre, a tech­nológiától a berendezés megalkotásáig. A program — amire a Stylus mintegy tízmillió forintot áldozott — előkészítése tökélete­sen sikeredett. Csakhogy — tudtuk meg Reich László elnöktől — napjainkban nincs mit megmunkálni. Egyáltalán nem látszott az, hogy a ké­sőbbiekben éppen az alap­anyag beszerzése lesz az égető gond. Jóllehet a cég tudna vásárolni finn vagy svéd fenyőt. Ám olyan drá­gán, hogy az ebből készült bútort lehetetlen lenne kül­honban értékesíteni. Már­pedig a szövetkezet termé­keinek körülbelül kilenc­vennyolc százalékát Nyu­gatra, német partnereknek gyártja. A keleti piacon elfogad­ható a fenyő ára. Viszont alapvető gondot okoz a megbízhatatlan háttér. A román ügyfél szállítási készségével nincs baj. Sőt, a bemutatott minták minő­sége is jó. Ám az ottani ügyintézés balkáni, nehéz­kes. A bürokrácia megkese­ríti az együttműködést. S ami a ceglédieket idegesí­ti, hogy egyelőre nincs más lehetőség a beszerzés­re. A szövetkezet eleget tett az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottsággal kötött szerződés elvárásainak. Az elnök meggyőződéssel vall­ja, hogy erről a programról semmiképpen sem akarnak lemondani. Ellenkezőleg, a benne rejlő üzleti esélyt még jobban ki kell használ­ni. Ezt nem fékezheti le az alapanyag-beszerzés lassú­sága. Annál is inkább, mert a fenyőpolc értékesí­tése az idei árbevételt gya­rapította. Természetesen a termé­kek palettáján továbbra is a tölgy faki sbútor-gyártása lesz meghatározó. Éppen a napokban egyeznek meg a szövetkezet vezetői a jövő esztendei árakról és a mennyiségről. Az elnök akként vélekedett, igen­csak vitatható az a feltéte­lezés, hogy az exportőrök­nek némi előnyt jelent a forint leértékelése, a piac- képesség megőrzésére. Ugyanis a Stylus anyagai­nak mintegy tíz százalékát importálja. Ráadásul a né­met piac — a kinti három­öt százalékos inflációval — nemigen tiszteli a ma­gyarok költségnövekedése­it. S az sem jelentéktelen tény, hogy a németek há­rom-négy évvel ezelőtt jó néhány üzemet szereltek fel — a kinti megbukott cégek berendezéseit adták el — a FÁK országaiban. S ezt a lehetőséget felis­merte az olasz faipari gép­gyártás is. így aztán mű­szakilag fejlett gyárak kezdhették el tevékenysé­güket. Az itt készített árukkal a magyar bútor­ipar lendületét lelassítják. Hiába az elmúlt évek rend­kívül harmonikus, gyümöl­csöző kapcsolata. Á kifo­gástalan együttműködés vajmi keveset számít ak­kor, ha a megrendelő egy márkával olcsóbban eset­leg Ukrajnából vehet ter­méket. Legfeljebb azonos árajánlat esetén a régi, megbízható ügyfél kínála­tát fogadja el. A szövetkezetiek gon­doltak a hazai vásárlókra is. Elkezdték a magyar íz­léshez igazodó fenyőpol­cok gyártását és értékesíté­sét. A minőség persze nyu­gati színvonalú. Akárcsak a felületkezelő anyagoké, amelyek megfelelnek a kinti — környezetvédelmi szempontokat elsődleges­nek tartó — elvárásoknak. Végezetül Reich László elmondta, jövőre mintegy tíz százalékkal kívánják növelni a termelés mennyi­ségét. Ugyanakkor szeret­nék meghódítani Ciprust, éspedig sajátos stratégiá­val. Az elképzelések sze­rint öt-hat magyar cég (nemcsak bútorgyártók) bemutatja 1995 februárjá­ban Limaszolban a ma­gyar lakáskultúra terméke­it. A kezdeményezéssel a megyei szövetség rokon­szenvezett; s napjainkban már az OKISZ is bekap­csolódik a szervezésbe. A Stylus vezetése abban bi­zakodik, hogy a szövetke­zet egy újabb nyugati piacra törhet be. Az már biztos, hogy a munkatár­saknak a következő eszten­dőben sem kell aggódni az állásuk miatt, lesz bő­ven teendőjük. F. F. MNB-tájékoztató Több a megtakarítás Az év első nyolc hónapjá­ban a lakossági megtakarítá­sok jelentősen nőttek, ám ez nem volt elegendő az ál­lamháztartás és a vállalko­zói szektor nettó forrásigé­nyének kielégítéséhez. így tovább folytatódott az or­szág külföldi eladósodása. A bruttó adósságállomány július végén elérte a 26,3 milliárd dollárt, a nettó adósságállomány pedig 17,9 milliárd dollárt tett ki — tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az MTI-t. A tájékoztatás szerint a nettó pénzmegtakarítások az első nyolc hónapban 200,3 milliárd forinttal nö­vekedtek. Augusztus végé­re a lakosság 1296,3 milli­árd forintot tartott bankbeté­tekben, értékpapírokban és készpénzben. A növekedés 24,5 százalékot tett ki. A nettó megtakarítások havi emelkedése a második ne­gyedévtől kezdve rendre meghaladta a múlt évit. A konvertibilis folyó fize­tési mérlegben júliusban to­vább nőtt a deficit, s annak összesített értéke 2,277 mil­liárd dollárt ért el. Ennek mintegy 85 százaléka az árudeviza-forgalomban ke­letkezett. A hiány túlnyomó részét a bankrendszer finan­szírozta. A Magyar Nemze­ti Bank nettó eladósodása a külfölddel szemben hét hó­nap alatt 800 millió dollár­ral növekedett. A kormány­zati szektor adóssága csök­kent, ami annak köszönhe­tő, hogy a volt NDK-val szembeni magyar tartozás törlesztése folytatódott, mégpedig a második 96 mil­lió német márkás részlet ki­fizetése következtében. A bankrendszeren keresztül több mint 600 millió dollár érkezett az országba. A vál­lalkozói szektor külső for­rásbevonása elérte a 400 millió dollárt. Az ország bruttó és nettó eladósodása dollárban szá­molva az amerikai valuta ár­folyamának gyengülése kö­vetkeztében is növekedett. A dollár gyengülésével ma­gyarázható a bruttó adósság több mint 1,7 milliárdos, a nettó adóssága a tényleges gazdasági tranzakciók miatt körülbelül 1,6 milliárd dol­lárral növekedett. Míg a dollár gyengülése növeli az adósságok dollár­ban számított értékét, úgy magasabban tartja a deviza- tartalékok összegét is. A jegybanki tartalékok július végén 5,9 milliárd dollárt tettek ki. A tartalékok azon­ban árfolyamváltozás nél­kül számítva 1,4 milliárd dollárral csökkentek. Olasz estek a Benczúr Hotelben A Budapest egyik leg­szebb és legcsendesebb he­lyén meghúzódó Benczúr Hotel vendégül láthatta már II. János Pál pápát, Zsófia spanyol királynét, rangos hazai és külföldi közéleti személyiségeket, írókat, üzletembereket. Külföldi kapcsolataik is egyre terebélyesebbek: csehországi, horvátországi és norvégjai szállodákkal működnek együtt, meg két olasz nyaralóváros létesít­ményeivel is. Ennek kere­tében rendezik meg most néhány napon át a Ben­czúr termeiben az olasz es­téket, amelyeken az Anco­na di Portonovóból érkező vendégek mutatkoznak be. Ez egybecseng a budapesti szálloda törekvésével: a magyaros vendéglátás érté­kei mellett felvillantani az érdekesebb és vonzó nem­zetközi gasztronómiai irányzatokat is. Ennek je­gyében tálalják fel e na­pokban az érdeklődőknek a nagy hírű olasz konyha ételkülönlegességeit. (s. p.) Nyolc darab környe­zetkímélő, Rába-mo- torral ellátott új Ika­rus autóbuszt állított forgalomba a Zalavo- lán Rt.; a kocsik kö­zül hat megyén belü­li, kettő pedig távolsá­gi járatként közleke­dik. Ezenkívül saját műhelyükben egy Mercedes kisteherau­tót 20 személyes „összkomfortos” busz- szá alakítottak át, amely a Nagykani­zsa—Bécs-útvonalon teljesít szolgálatot. A Volkswagen jövőre újabb modellel, a „Derby”-vel bővíti ter­mékpalettáját Mexikó­ban. A konszern mexi­kói egységének veze­tője a sajtó képviselői­nek elmondta, hogy a pueblai gyárban éven­te 35 ezer Derbyt sze­relnek össze, amely a Spanyolországban gyártott Seat Cordobá- val azonos. Elkészült Dunántúl első nagybani piaca Szombathelyen, a vá­ros keleti határán. A vállalkozás célja, hogy letörje az ország legdrágább zöldség­gyümölcs piacának árait, s lehetőséget ad­jon a környék termelő­inek portékáik helybe- ni értékesítésére. Élelmiszer-ipari kiállítás Párizsban Ehető' kanál Élelmiszer-ipari világkiállí­tás kezdődött vasárnap Pá­rizs egyik elővárosában. A minden második évben megrendezett — s sorrend­ben immár 16. — franciaor­szági nemzetközi bemutató­ra, a SIAL-ra 79 ország kö­zel négyezer kiállítója hoz­ta el termékeit. Ezek kö­zött van Magyarország is: hazánkat 24 vállalat (példá­ul a Bácskai Húsipari Rt., a Hatvani Konzervgyár, a Mavad Rt., vagy a Pick Szeged Szalámigyár) képvi­seli, közel hatszáz négyzet- méteren. A vasárnapi meg­nyitóra 14 külföldi mező- gazdasági miniszter érke­zett Párizsba: köztük Lakos László, a magyar agrártár­ca irányítója is. A SIAL a világ máso­dik legnagyobb élelmiszer- ipari kiállítása, amelyet fő­leg a szakemberek, az élel­miszer-ágazat képviselői számára rendeznek: jellem­ző, hogy a látogatók ki­lencven százaléka közülük kerül ki. Magyarország évek óta nemzeti standon mutatkozik be, hagyomá­nyosan a Hungexpo szer­vezésében. Az ötnapos rendezvé­nyen az idén is számos új­donság várja a látogatókat: a kiállítók legfőbb jelszava e téren a praktikum. így az érdeklődők megcsodálhat­ják a különleges csomagolá­sa miatt 100 napig eltartha­tó tojássárgáját és tojásfe­hérjét, az előre elkészített, s így árult tükörtojást, vagy éppen a fagyasztott tojásrán- tottát és a tésztából készült, megehető kanalat (amely 10 percig tud ellenállni a nedvességnek). Különösen nagy figye­lem kíséri a világ egyik leg­nagyobb agrárhatalma, Franciaország kiállítását: itt viszont kínos incidens kísér­te a szervezést, ugyanis a teljes francia hússzektor a kiállítás bojkottja mellett döntött, így akarva felhívni a figyelmet az ágazat nehéz helyzetére. Pénzügyi romokban a balkáni gépkocsigyár Nyitni vagy tönkremenni A hetvenes és a nyolcvanas években a Szerbia szívében levő kragujeváci Crvena Zastava Művek a nyilvánosság előtt első­sorban a gépkocsigyártásra (és a nem kis állami segítségre) támaszkodva irigylésre méltó fejlődést ért el. A Yugo kocsik a ma­gyarországi utakon is megjelentek, de első­sorban a fejlődő országok piacait igyekez­tek meghódítani. A kezdeti sikerek elbiza- kodottá tették a több mint 52 000 embert foglalkoztató és az egész volt Jugoszlávia gazdaságával együttműködő gyáróriás ve­zetőit. Néhány évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban szándékoztak helyet keresni a nap alatt, de elképzelésük igen­csak naiv, annál inkább pöffeszkedő volt, hiszen olyan autógyárakkal akarták felven­ni a versenyt az olcsó járművek értékesíté­se terén, mint a Hyundai és a Suzuki. Ak­kor az évszázad üzletének nevezték a Yu­go-—America megalapítását, de mindössze két év alatt kiderült, hogy az évszázad szé­gyene lett belőle. A céget egymás után ráz- kódtatták meg a korrupciós és sikkasztási botrányok, amit egy amerikai piac és vér- mérséklet semmiképpen sem viselt el. A második Jugoszlávia széthullásával a Balkán legnagyobb autógyárában zuhanás­szerűen csökkent a termelés és puszta létét kizárólag annak köszönhette, hogy a mű­vek másik, semmivel sem kisebb részlege, a céltermékek gyára (fegyvergyár) jövedel­mét átömlesztették, amiből az egyre elége­detlenebb munkásoknak fizetést és termé­szetbeni juttatásokat biztosítottak. A gyár vezetése már évek óta nem élvezi a szerb aktuális hatalom jóindulatát, és nyílt titok volt, hogy dr. Rodolyub Micics vezérigaz­gatónak mennie kell. Az őrségváltás a bal­káni hagyományoknak megfelelően felfelé buktatással zárult. Micicset átvette a kül­ügyminisztérium és helyébe a szerb kor­mány nemrégi elnökhelyettesét, egyébként az autógyár volt igazgatóját ültették, aki már az első sajtókonferencián meglehető­sen nagyképű kijelentésekkel kápráztatta el a rezsimhű újságírókat. Bejelentette, hogy a mamutvállalat már másnaptól min­denáron nyitni fog a világ felé, és a nem­zetközi gazdasági zárlat feloldása után azonnal felveszi a kapcsolatot régi partne­rével, a torinói FIAT céggel, valamint a Renault gyárral is. Meggyőződése szerint a Yugo kocsik iránt a világban még min­dig jelentős az érdeklődés. Kincstári opti­mizmusa azonban aligha lesz elég ahhoz, hogy az autógyár többet teljesítsen a jelen­legi havi néhány száz félkész járműnél. Va­lamikor ugyanis naponta 600-800 kocsi fu­tott le a szerelőszalagokról. Az is tény, hogy a Crvena Zastava Mű­vek jelenleg a pénzügyi összeomlás küszö­bén áll és nem kevés komoly gazdasági szakember szerint elméleti esély sincs a megmentésére. (both)

Next

/
Thumbnails
Contents