Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-27 / 252. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK 5 Mitől savanyodtak el földjeink? A biogazdálkodás ma nem alternatíva A Pest Megyei Hírlap hasábjain 1994. október 14-én megjelent „A biogazdálkodás csupán divat" című interjú, amelyben néhány értelemzavaró fogalmazás került. A pontos tájékoztatás érdekében feltétlen célszerű a cikk e mondanivalóit pontosítani. A biogazdálkodás termékei — különböző statisztikai adatok és becslések alapján az európai országokban — a piac mindössze 1—5%-át jelentik (vagy ennél kevesebbet). Ezen belül a vásárlói igényeket a divat (is), de más tényezők (propaganda, életszínvonal, a túltermelés problémakörének hatékonyabb kezelése stb.) is befolyásolják. Az intenzív kemizációt folytató technológiának, mint ahogy a szövegben egyértelmű, nem a biogazdálkodás, hanem az ún. fenntartható mezőgazdaság az alternatívája. Különösen időszerű ezt hangsúlyozni ma, amikor a kormányprogramban megcélzott 3 milliárd dolláros agrárexportnak nem biztosított az árualapja. Ennek előállítása azonban — természetesen — a környezeti tényezők maximális figyelembe vételével történhet. Sajnálatos módon a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény interpretálása, az elhangzottaktól lényegesen eltérő módon történt. Arról volt szó, hogy talajaink regisztrált elsavanyodása alapvetően immissziós eredetű (savas esők stb.), bár kétségtelen, hogy az említett kormányközi megállapodás keretében a hazánkba került műtrágyák között a talajtanilag indokoltnál nagyobb arányban került az országba a savanyító hatású karbamid. A ’70-es, ’80-as évek növényvédelmi gyakorlatának pedig nincs köze az egyezményhez, hiszen a kereskedelmi megállapodás szerint éppen fordítva: magyar növényvédő szerekért cserébe energiahordozók, később az említett műtrágyák kerültek behozatalra, és csak kevés növényvédő szer (réz-oxiklorid alapanyag és kén). Dr. Eke István főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Parcellázás kezdődik Sződligeten Rosszul időzített elszámolások Nem vártak köszönetét Az október 19-én megjelent Nem számítottak nyereségre című cikkünk a vártnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Polgármesterek, képviselők, egyszerű polgárok mondták el az üggyel kapcsolatos véleményüket, mások — a PVCSV volt dolgozói — panaszuknak adtak hangot, amelyek jogosságáról a Munkaügyi Bíróság fog majd dönteni. Magától értetődik, hogy Szegedi Pál végelszámoló biztos is megkeresett bennünket, akiről azt írtuk, hogy huszonötmillió forint jutalék várományosa, ennyi illeti meg a PVCSV központi vagyon felszámolásából megmaradó ötszázmillió forintból. Szegedi Pál a szakmai megfogalmazások pongyolasága ellen emelt szót, valamint a cikkben megjelent összegek pontatlanságát kifogásolta. Ennek tisztázása végett kerekasztal-beszélgetést javasolt, melyre meghívót kaptunk mi, s a cikkben megszólaltak Józsa László tápiógyörgyei és Bezzegh István maglódi polgár- mesterek. Az utóbbi eljött, az előbbi nem, ám számunkra épp Bezzegh István nyilatkozata volt a perdöntő, lévén, hogy a számadatok tőle származtak. Miután nemrégiben rendezési terv készült a területre, s arra az önkormányzati képviselő- testület áldását adta, hamarosan parcellázás, új építési telkek kialakítása kezdődik Sződligeten a Rákos-patak, a 2-es út, a Duna és a védőgát által határolt településrészen. — A rendezési tervben 72 darab egyenként átlagosan 420 négyszögöles összközművesí- tett. a község telefonhálózatába is bekapcsolt telek kialakítása szerepel — mondta lapunknak Schrőck Ish'án polgármester, hozzátéve: a parcellázás megkezdése előtt még hátra van egy jelentős beruházás, nevezetesen a védőgát mintegy 600 méterrel való meghosszabbítása. — Gondolom, végzett valamiféle igényfelmérést az önkormányzat a parcellázás elhatározását megelőzően. — Ha csak szűk körben is, de természetesen volt igényfelmérés. Ennek során kiderült: számos érdeklődő jelentkezése várható, minden valószínűség szerint rövid időn belül gazdára találnak a telkek. Hozzáteszem: lévén, hogy szép fekvése, fővároshoz való közelsége lévén Sződliget az átlagnál kedvezőbb helyzetben lévő település, csodálkoznék, ha nehezen menne az értékesítés. Megítélésem szerint úgy a környékből, mint az ország távolabbi régióiból egyaránt sok vevőjelöltre lehet számítani. — Mennyit kell majd fizetniük a telkekért a majdani tulajdonosoknak, s előreláthatólag mekkora összeg lesz a község .tiszta bevétele? — A telkek négyszögölenkénti ára 10 ezer forint körül mozog majd, az önkormányzat pedig végeredményben mintegy 100 millió forint tiszta bevételre számíthat. Ebből az ösz- szegből számos égetően szükséges beruházást, többek között az úthálózat és a közvilágítás fejlesztését, az iskola és az óvoda bővítését lehet majd megoldani. — Megemlítette az iskola és az óvoda bővítését is, ami azt feltételezi, hogy Sződligeten sok más településsel ellentétben nő a gyermeklétszám... — Ez valóban így van, a községben egy-két évtől eltekintve hosszú idő óta növekszik a gyermekek száma, ami nagyon örvendetes. — Mikor kezdődik az új telkek értékesítése? — Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, jövő tavasszal. Hozzáteszem: ha realizálni tudja a telkek eladása nyomán tervezett bevételt, s az összeget elképzelésének megfelelően sikerül felhasználnia, Sződliget önkormányzatának hosszú évekig nem kell majd nagy beruházásokra költenie: úgy az infrastruktúra, mint az intézmények terén minden meglesz a községben, ami egy ekkora településen szükséges. — Egy utolsó kérdés: számolniuk kell a 72 új telek majdani tulajdonosainak valamiféle speciális építési előírással? — Igen. 80 centiméter magas lábazaton kell állnia a terület valamennyi majdani építményének. .. ..v . . „(ribáry) Szegedi Pál dióhéjban felelevenítette a PVCSV megszüntetésének több mint két évét. Mint mondotta, a megszüntetés és felszámolás nem azonos fogalom, ez a cikk egyik pontatlansága. 1992-ben a megyei önkormányzat nevezte ki vállalati biztosnak, s egy év állt rendelkezésére a PVCSV vagyonának felosztására, s a függőben lévő finansziális ügyek rendezésére. Eközben a víz- és csatornaszolgáltatást működésben kellett a megyében tartani, ami úgy rá, mint a kilenc- venkét település által megbízott nyolc képviselőre a vártnál is nagyobb terhet rótt. Tavaly, 1993. június 30-ig a vagyonmegosztás megtörtént, s ekkor vette kezdetét a központi vagyon értékesítése, amire mint végelszámoló biztos már a nyolcaktól kapott megbízást. Az első számbeli tévedés — nem a részünkről — itt történt, mert irtint Szegedi Pál állítja, a havi tiszteletdíja nem kettőszáz, hanem csak A múlt héten betörő járt a valkói plébánián. Dúl Géza plébános nyitva találta az ajtót, holott bezárta, amikor elment onnan. — Először azt hittem, én felejtettem nyitva — meséli. — Odabent azonnal látszott, hogy járt bent valaki, mert a bezárt szekrény ajtaját felfeszítették, s az íróasztal zárható fiókját is kiborították. — Mit vittek el a betörők? — Most építjük a valkói idősek napközi otthonát, s az erre szánt pénz egy részét vitték el. — Más nem tűnt el? — Nem, a hatvanezer forint kivételével minden megvan. Érdekes, hogy a pénz mellett volt német márka is, ami szintén a hívők adakozásából származik, de valamiért nem kellett a betörőnek. — Az építkezést nem befolyásolja a befürjé^ , százezer forint. A jutalék nagyságát illetőleg is nagy az eltérés. Ugyanis nem a központi vagyon értékesítéséből származó összbevétel öt százalékára jogosult, hanem csak ami abból megmarad. Minekután kifizetik a vállalat adósságait, a dolgozók végkielégítését, a felmondási pénzeket, ezek tb- és egyéb illetékeit, valamint a rekultivációs költséget. A becsült osztandó vagyon 450 millió forint volt — ez az ösz- szeg tévesztette meg az érdekelteket —, ám a felosztásra megmaradó összeg legjobb esetben is csak 160 millió. Ez is csak akkor, ha csökkenteni lehet a rekultivációs kötelezettség ellentételét, s a munkaügyi perek végkimenetele nem von le újabb pénzeket a közös alapból. Következésképp tehát Szegedi Pálnak nem 25, csak 8 millió forint jutalékra van kilátása — optimális esetben. A kerekasztal-beszélge- tés során ismertetett adatok birtokában Bezzegh István elnézést kért Szegedi — Nemrég kaptunk visz- sza egy volt egyházi ingatlant. Élőször arra gondoltunk, hogy felújítjuk, de annyira rossz állapotban volt, hogy inkább lebontottuk, és másikat építünk helyette. Az építkezés jól halad, a falak állnak, most teszik rá a tetőt, s reméljük, hogy jövőre elkészül. Természetesen ez attól függ, mennyi pénzt tudunk előteremteni. Főleg adományokra számítunk. Ha elkészül, mintegy harminc idős ember napközbeni tartózkodására lesz itt lehetőség, s az épületben egy szolgálati lakást is kialakítunk. — Miből tartják majd fenn az intézményt? — Egyrészt a normatív támogatásból, másrészt szerződésünk van az önkormányzattal, amelynek értelmében ők is részt vállalnak majd az üzemeltetési költségekből. ... M. Páltól a tárgyi tévedésekért, az érveket elfogadta, ám mint mondotta, számára a pénzügyi elszámolásról szóló körlevél nem volt világos, ezért beszélt 500 millióról a közgyűlési felszólalásban, valamint a lapunknak adott nyilatkozatában is. És nyilván Józsa László is hasonló cipőben járt, sőt meg merem kockáztatni, kettőjükön kívül mások is eltévedtek a számadatok sűrűjében. Bezzegh többször is kihangsúlyozta, szerinte az információáramlásban volt a baj. Ha Szegedi Pál a körlevélben is — vagy azt megelőzően szóban — ugyanolyan aprólékosan beszámol, elszámol a felosztásra váró összegről, mint tette azt a kerekasz- tal-beszélgetésen, úgy nem került volna sor a félreértésre. Szegedi Pál ezt vitatta, szerinte a körlevél világos és érthető, s a tájékoztatásokat is megtette időben. Természetesen a 400 ezer forint prémium is szóba került, amit költségtérítés címén javasolt Szegedi Pál a nyolcaknak. Mint mondotta, bruttó és nem nettó 400 ezerről van szó, aminek a jóváhagyása nem volt kötelező az ön- kormányzatok számára. Vagyis a 400 ezer részarányosán annyival csökken, ahány település nem járul hozzá a prémiumhoz. Ezért kapott Bezzegh István csak 160 ezer forintot. Ami viszont arra enged következtetni, hogy Józsa elértette a körlevél szövegét, a prémium rájuk eső összegét kötelezőnek vélte, amennyiben a többség úgy szavaz. Azt egy pillanatig sem kívánjuk vitatni, hogy a A faluban gőzerővel folyó kivitelezés, a csatornahálózat és a szennyvíztisztító építése volt a fő témája a pá- tyi testület legutóbbi ülésének. A kivitelező Purátor és Geotorg Kft.-k képviselőinek beszámolóiból kiderült: december 15-re a tisztító megkezdi próbaüzemét, de ez csak legalább száz lakás bekötésével válik igazán lehetségessé. A szükséges feltétel teljesítése a téli időjárás beköszöntővel nehéznek ígérkezik, ezért az önkormányzat kampányba kezd annak érdekében, hogy minél többen építsék ki telkükön a fagyás beállta előtt a csatorna bekötéséhez szükséges aknát. Nem volt sétagalopp ez a két év — jelentette ki Cseke Andor, a földrendező bizottság elnöke beszámolója kez- <je;tén,, Ebből megtudtuk, nyolcak becsülettel eleget tettek a felvállalt feladatoknak, hogy a nyolcvanhat utazás fáradalmai, s az éjszakába nyúló tárgyalások jogán megillette (volna) őket a prémium. Még ha erről az induláskor nem is esett szó. Csakhogy: jogos vagy nem jogos, az érdekeltek önmaguk hibáján kívül, pont most, a választások küszöbén rossz fénybe kerültek. S ezen az sem enyhít, hogy egyesek, köztük Bezzegh is lemondott a számára átutalt bruttó 166 ezer forintról, illetve felajánlotta azt községi célokra. Maglódon ugyanis már terjeszti az ellenzék azt az írást, melyben az áll — többek közt —, hogy a polgármester a képviselők nyomására döntött így. Sejtem, Szegedi Pál is felmérte már, hogy nem a legjobb időben időzítette az elszámolást, hisz ő is érdekelt a választásokon. Rá is árnyékot vethet az ősz-» tozkodási procedúra, jóllehet számára jogos az 5 százalékos jutalék. Megbízói — a kilencvenkét önkormányzat — pont ezzel akarták elérni, ösztönözni, hogy minél több gesztenyét kaparjon ki a számukra. Arra a kérdésemre, hogy ő mire és mennyit kíván felajánlani az őt megillető pénzből, indignáltan válaszol. — A huszonöt- millióból huszonnégyet! Azt már megszokhattam, hogy a közösségért végzett munkáért nem jár köszönet. Nem is vártam. Any- nyit viszont minimum megérdemlek, hogy ne érjen támadás, s ne vitassák el tőlem azt, ami megillet. — Ezt mi is elmondhatjuk — teszi hozzá Bezzegh István a nyolcak nevében. Matula Gy. Oszkár hogy Pátyon késik a negyedik árverésen licitált területek tulajdonba adása. A földviszonyok pátyi átalakulása néhány vitás tulajdoni kérdést is a felszínre vetett, amelyek elbírálását jelenleg már a Legfelsőbb Bíróság végzi. Az elvégzett munkát értékelve a testület százezer forint jutalmat szavazott meg a földrendező bizottság tagjai számára. Az ülés vége felé egy két és fél milliárd forintos beruházási ajánlattal is foglalkozhattak a képviselők. A Garzon Építő Közösség a község területén két különálló helyszínen nyugdíjasotthon megépítésének szándékát jelentette be. Elképzelésük szerint 150 millió forinttal járulnának hozzá Páty közművesítéséhez. A képviselők elvi hozzájárulásukról biztosították a cég megjelent. képviselt..- ... _ JNV£. Betörő a valkói plébánián A valuta nem kellett neki Testületi ülés Pátyon Karácsonyra üzemel a tisztítómű