Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-04 / 232. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTOBER 4., KEDD Megkérdeztük Miért szigorították az állattartást Pomázon? Rendeletet alkotott a képviselő-testület Pomázon az állattartásról. Mit tartalmaz a rendelet és miért volt rá szükség? — érdeklődtünk a község jegyzőjétől, dr. Czink Józseftől. — A célunk az, hogy a nagyközség idegenforgalmi adottságait, kiránduló és pihenőterületi jellegét figyelembe véve biztosítsuk az állattartáshoz fűződő érdekeket — kezdte válaszát. — Az utóbbi időben sajnos elszaporodtak nálunk a kóbor kutyák, s nem egyszer megtámadják a járókelőket. Van köztünk olyan, amelyiket kidobtak a kocsiból az út szélén, s olyan is, amelyikkel egyszerűen nem törődik a gazdája. A családi házaknál ezért a kutyát kötelező zárt területen tartani vagy megkötni, és természetesen három hónapos koráig be- oltatni veszettség ellen. Az is meghatározott, hogy hány kutyát tarthat egy ember. A szabadon kóborló ebeket a gyepmester a szentendrei telephelyre szállítja, ennek költségeit a tulajdonos fizeti, hacsak nem gazdátlan az eb. Szigorító rendeleteket hoztunk a haszonállatok tartásával kapcsolatban is, a lakótelepi lakásokban pedig egyenesen tilos az ilyen jószágok tartása. V. Cs. Vélemények a világkiállításról Félek, már túl késéi A kormány expóval kapcsolatos döntése felkavarta az ország közvéleményét A lakosság nagy része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről. — Bár aláírtam az újságban megjelent ívet, pesszimista vagyok a kérdéssel kapcsolatban — nyilatkozta Jurányi Rudolfrié budapesti lakos. — Ha lesz népszavazás, természetesen elmegyek, de félek, már túl késő, külföldön már leírták az expó magyarországi megrendezését. Gazdasági szakember ugyan nem vagyok, de azt azért tudom, a rendezvény több szempontból hasznos lenne. Több évre munkalehetőséget biztosítana azoknak, akik eddig még sehol nem tudtak elhelyezkedni. Az ország von- zaná magához a tőkebefektetést, ha megtudnák, hogy létezünk és hogy hol vagyunk. Persze az igazi hasznot a nagy cégek és vállalatok fölöznék le, de azt hiszem, mi, egyszerű emberek is jól járnánk. Máskülönben pedig aki szereti a hazáját, az nem lehet a világkiállítás ellen. A kormány érvei — ha lehet egyáltalán ezeket érveknek nevezni — elfogadhatatlanok. Túl sok pénzbe került a készülődés ahhoz, hogy most csak úgy, mindent abbahagyjunk. Folytatni kell, s a befektetett pénz többszörösen visszatérni. A népszavazás eredményének befolyásolnia kell a kormányt, de azt is el tudom képzelni, hogy arra hivatkoznak majd, túl késő folytatni. (varga) Iskolatámogatási kételyek Színvonalcsökkenés várható? A kormány oktatási programjából hiányzó konkrét szervezési és finanszírozási javaslatok kidolgozására, illetve egyáltalán a helyzet felmérésére kezdett tárgyalásokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a szákmai szervezetekkel — derült ki a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. A helyzetfelmérés során olyan gondokkal szembesültek, hogy például az iskolák 92 százalékát fenntartó ön- kormányzati szektorban óriási egyenlőtlenségek tapasztalhatók — tudtuk meg Báthory Zoltán helyettes államtitkártól. A kiegészítő támogatás alsó határa 22 ezer, a felső 435 ezer (!) forint. Az előző kormány által is felvetett szervezési megoldásokon túl az iskolák esélyegyenlőtlenségét például a normatív támogatás 30-35 százalékos emelésével kívánják módosítani, a fogyó gyermeklétszám tudatában. Létszám- és bérgazdálkodást vezetnének be, mely vagy a pedagógusok óraszámának vagy az osztálylétszámoknak a növelésével és a felesleges pedagógusok elbocsátásával járna. A pedagógusbérek egy részét az önkormányzatokhoz utalnák, hogy a teljesítmények differenciált honorálását lehetővé tegyék. A bérek költségvetési kifizetése és a dologi támogatás önkormányzatokhoz utalása a feladatok pontos elhatárolásának irányába mutat,' amit pozitívumként értékelt a tárcával elsőként tárgyaló Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, Magyar Levente. Katasztrofális helyzetet idézhet elő ugyanakkor a növekvő Mi lesz az egyházi oktatással? Burkolt támadások (Folytatás az /. oldalról) — Megelőző interpellációmat azért fogalmaztam meg, mert a kormányprogram vitájában előkerült, a közoktatási megállapodások (melyeket valamennyi iskolatípussal megkötötték az illetékesek) felülvizsgálatát célzó javaslatot egyértelműen az egyházi iskolák elleni burkolt támadásnak értékelem. Nem titkolom, hogy számomra a felülvizsgálat kifejezés — lásd az expó ügyét — valójában a megszüntetést juttatja eszembe. Emellett különösen sérelmesnek érzem, hogy ezzel a kérdéssel a közoktatási törvény módosítása előtt foglalkozik a kabinet. — Miért tart személy szerint ön, s maguk az érintettek, az egyházi iskolákba járó diákok szülei egy ilyen felülvizsgálattól ? — Aggodalmaink hasonlóak: miként magam is, a szülők is azt tételezik fel egy ilyen módosítási javaslatról, hogy annak következtében akaratlanul is, de előbb-utóbb tandíjfizetési kötelezettséget vezetnek majd be a támogatás nélkül maradó egyházi iskolákban. Pedig ilyen gyakorlat egyelőre az országban működő több mint 140 ilyen intézmény egyikénél sincs. — Hogyan függ össze ön szerint egy ilyen anyagi természetit következménnyel járó intézkedés a hazai iskolarendszer sokoldalúsága ellen indított támadással? — Azzal, hogy a kormány — az említett intézkedés következtében — pénzügyi gondok elé állítja az egyházi iskolákat, szinte egyszerre rákényszeríti azokat a tandíjak bevezetésére. Ebből pedig az következik, hogy a szülők egy része nem tudja tovább vállalni gyermekének az említett típusú iskolában való továbbtanulását. Ez pedig az alapvető —- lelkiismereti és vallási — szabadságjogok durva megsértése: azzal ugyanis, ha egy szülő ma nem dönthet azonos feltételek mellett gyermekének például egy állami vagy egy egyházi, akár magán, illetve alapítványi intézménybe való járatásáról, az alkotmányban is deklarált szabadságjogok sérülnek. — Gyakran hallani a kormány részéről durvább, s olykor __ enyhébb, inkább csak célozgató, sejtelmes utalásokat, véleményeket az egyházi iskolák ellen. Mi lehet ennek a kettős hangvételnek az oka? — Úgy látom, hogy a fenti kérdésben még a kormányon belül sincs teljes egyetértés. Hogyan is lehetne, ha éppen a miniszter úr tanácsadója, név szerint Horn Gábor, maga is érintett ebben a kérdésben. Alapítványi iskolája van, így ezzel a támogatások megvonásának ügyét, illetve a különféle iskolatípusok eltérő honorálását a bőrén is megérezheti. Ehhez hasonlóan zavar az a nagyfokú tájékozatlanság, melyet a szakmai kérdésekben tapasztalok egyes illetékesek részéről. Lehet, hogy emögött a törvények felszínes ismerete húzódik meg, de attól is tartok, hogy az intézkedésekre jogosultak ugyan kellőképpen tájékozottak, ám tudatosan formálják intézkedéseiket az elmúlt négy esztendő eredményeinek ellenére. M. É. Megalakult a Kovász A népben, nemzetben gondolkodó vállalkozók a közelmúltban megalakították a Kárpát Országos Vállalkozási Szövetséget, amelyet az illetékes bíróság augusztusban nyilvántartásba vett. Bereczky László, a Kovász elnökségi tagja elmondta, hogy céljuk a nemzet iránt elkötelezett közép- osztály megteremtése olymódon, hogy a tagok egymás termékeit vásárolják, egymás szolgáltatásait veszik igénybe, ilyenek híján pedig lehetőleg magyar árut vásárolnak. Mivel a Kovász bírósági bejegyzésére alig egy hónapja került sor, a taglétszám még nem túl magas, azonban jelentős érdeklődés mutatkozik a szövetség iránt az ország legkülönbözőbb részeiből, az összetétel pedig már most is rendkívül sokszínű. Található a tagok között például építész, nyomdász, jogász, autószerelő, borozótulajdonos, kiskereskedő. A szövetség vezetői várják minél több szakmában és minél többféle szolgáltatással foglalkozó vállalkozók jelentkezését. F. R. Tűzoltók a Parlamentben Az Országházból érkezett riasztásra tegnap reggel 9 óra előtt néhány perccel a Fővárosi Tűzoltóság kilenc kocsival kivonult az Országházhoz, mert arról kaptak jelzést, hogy a kupolacsarnokban füstszag. észlelhető. A tűzoltók maguk is megállapították, hogy valóban füstszag van. Ezért a 38 tűzoltó részletesen átvizsgálta a kupolát és térségét, és egy óra múltán megállapította, hogy a füstszag megszűnt, tűzre vagy a füst eredetére utaló jelet sehol sem találtak. árak ismeretében, hogy dologi kiadásokra semmit nem kíván nyújtani az önkormányzatoknak a pótköltségvetés. Visszarendeződésnek ítélte Magyar Levente az egyházakkal kötött közoktatási megállapodások felbontási szándékát, mert az alapfeladat ellátásáért fizetendő költségek is az önkormányzatokat terhelik majd. A kistelepüléseknek állni kell a másutt iskolázott helyi gyerekek kiegészítő támogatását, mégha ehhez költségvetési hozzájárulást is kellene számukra biztosítani — és ez a viszonylagos újra- központosítás megint csak visszarendeződés lesz. De ha a tárca nem néz szembe a helyzettel, ez iskolákat már néhány helyen hitelből működtető önkormányzatoknak be kell zárni. (veszelszky) MDF-sajtótájékoztató a pesti városházán Merénylet az önkormányzatok ellen A szokatlan körülmények közt megszületett önkormányzati törvényről, a címzett és céltámogatások rendszerének megváltoztatásáról és a fővárosi közlekedési beruházások elmaradásáról tartottak sajtótájékoztatót tegnap a városházán. . A fővárosi közgyűlés MDF-frakciójának nevében Demeter Ervin frakció- vezető az önkormányzati választásokról szólva elmondta: az ellenzék egységes kivonulása a parlamenti ülésteremből olyan kemény, de demokratikus lépés volt, amely az utolsó tiltakozási lehetőség egy olyan törvényjavaslattal szemben, ahol az ellenzék érdemi észrevételeit meg sem hallgatták, el sem fogadták. A parlament gyorsított ütemben „átdarálta” mind az alkotmánymódosítást, mind pedig az önkormányzati törvényt. A fővárost érintő kérdésekről a frakcióvezető elmondta, módosító indítványt terjesztettek be azért, hogy a fővárosi testületbe ne csak pártlistán kerülhessenek be képviselők, hanem vegyen részt a munkában a főváros 23 polgár- mestere is. Ez egy lehetőség lett volna a kerületek számára, hogy az őket érintő kérdésekben a megválasztott polgármesterek dönthessenek. Enélkül a módosítás nélkül becsapják a választópolgárokat. A második módosító indítványuk arról szólt, hogy a négy évig működő forrás- megosztást ne változtassák meg. A mostani törvény szerint a kerületeknek juttatandó támogatásról a fővárosi közgyűlés dönt. Ez azért nem jó — hangsúlyozta —, mert nemhogy csökkentené, inkább növeli a főváros és a kerületek közti feszültséget. A három ellenzéki javaslat közül a kormánypártok egyet sem fogadtak el. Demeter Ervin szerint meg kell szüntetni a fővárosnak , azon kiváltságait, amelyek más önkormányzatokban egyáltalán nem szerepelnek. Újabb merényletként értékelte a címzett és céltámogatások rendszerének megváltoztatását. Mindeddig a parlament döntött az alanyi jogon járó támogatásokról, most azonban a kormány hatáskörébe tartozik a támogatások odaítélése. Emellett csökkentették a lehetséges támogatások mértékét is: például a szennyvíztisztítás esetében az eddigi 50 százalékról 40 százalékra. Manninger Jenő frakcióvezető-helyettes a közlekedési beruházások elmaradásáról elmondta, az egész város területén a munkákat lassított ütemben végzik. A Világkiállítási Programirodától átvett a főváros 4,5 milliárd forintot, de ennek csak kis részét, mintegy 350 milliót használtak fel. Elmondta továbbá, hogy nem teljesülnek a közlekedési tervben foglaltak sem, így például késik az 5-ös út megépítése, a Szerémi út is lassabban épül. A főváros idei költségvetésében már egyetlen szó sem esik a Hungária körúti villamospálya építéséről, ugyanígy nem beszélnek újabb autóbuszok beszerzéséről sem. Erre várhatóan sor kerül, mondta Manninger Jenő, hiszen ez jól fog jönni a választási kampánykor. Egyáltalán semmiféle fejlesztés nem történt a fővárosi parkolás korszerűbbé tételére, ami azt jelenti, hogy az előirányzott 100 millió forintból semmit sem költöttek el. Nem tartja megfelelőnek a pénzügyi-finanszírozási ellenőrzést sem, ami azt jelenti, hogy a különböző beruházások kivitelezői a megállapított áron felül utólagos költségtérítéseket követelnek. Emellett a főváros nem helyez kellő hangsúlyt arra, hogy bevételei növekedjenek. Sajnálatos tény az, mondta, hogy úgy néz ki, ebből a módszerből rendszer lesz. A közös ellenzéki főpolgármester-jelöltről szólva az MDF frakcióvezetője elmondta, azért állították Szentgyörgyvölgyi Pétert jelöltnek, mert számukra személye azt garantálja, hogy elveivel mind a négy ellenzéki párt egyet tud érteni. Természetesen az egyeztető tárgyalások még. folynak, de nagy az esély, hogy létrejön egy ellenzéki megállapodás, mondta Demeter Ervin. (w. b.)
