Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-04 / 232. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 4., KEDD 5 Az élet fontosabb a megyehatároknál Adósság nélkül kezdik az új ciklust Makád a saját lábára állt (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen előzmények után határozták el, hogy a meg­előzés új módozatait is ke­resik. Ennek volt része a szeptemberben megtartott három közös akció. Mindhárom megye rendőrségének közlekedé­si vezetői ismertették a legfontosabb helyi tapasz­talatokat. Csongrádot közlekedési válságövezet­té nyilvánították, amihez több tényező is hozzájá­rult, egyebek között a „tö­rök invázió” néven is­mert rendkívül balesetve­szélyes átutazóforgalom. Jellemző azonban a gyü­mölcsöző rendőri együtt­működésre, hogy a közös ellenőrzés napján egyet­len személyi sérüléssel járó közlekedési baleset sem volt. Bács-Kiskun megyé­ben részletes elemzéseket készítettek a közlekedési felügyelet részvételével a helyzetről, s beszámoltak arról a megyei közgyűlés­ben. Idén az év első felé­ben a korábbihoz képest több volt a baleset, de a közös akciót követően is­mét javulás tapasztalható. A Pest megyei tapaszta­latokat Sík Gotthilf őr­nagy, közlekedési osztály- vezető ismertette. Évente mintegy kétezer közleke­dési baleset történik a me­gyében, ami nagyon sok, akkor is, ha 1992-höz ké­pest 7,6 százalékos a csök­kenés. A KRESZ-módosí- tás kedvező hatása több dologban is érzékelhető. Jelenleg a gépkocsiban utazók mintegy nyolcvan százaléka bekapcsolja a biztonsági övét, a kocsi­kat kivilágítják. A közle­kedési osztályvezető hang­súlyozta, hogy a megelő­zés nemcsak rendőri fel­adat lenne, hanem az egész társadalom közös ügye, példaként említette, hogy történt Nagykáta tér­ségében egy tragikus bal­eset. Egy motorkerékpá­ros szürkületkor 120 kilo­méteres sebességgel lovas fogatba hajtott. A motor- kerékpár vezetője, utasa és a fogathajtó életét vesz­tette. Jellemző dolog, hogy a motorosnak nem volt jogosítványa, és sem ő, sem utasa nem viselt bukósisakot. A közlekedé­si morál javításával az ilyen esetek megelőzhe­tők lennének. Pest megyében idén szeptember 26-ig 1680 közlekedési baleset tör­tént, ebből 92 volt halá­los, 590 járt súlyos, 998 könnyű sérüléssel. A kö­zös akciót a megye terüle­tén szeptember 23-án 16 órától éjfélig tartották. Ez alatt 22 ittas járművezető­vel szemben jártak el a rendőrök, és 30 jogosít­vány nélküli járművezetőt találtak. Gyorshajtás mi­att 45 eljárás indult. A ki­szabott helyszíni bírság összege meghaladta a két­millió forintot. A közös tapasztalato­kat összegezve Nagy Ká­roly alezredes hangsú­lyozta, hogy a rendőri munkában nincsenek me­gyehatárok. A jövőben is együttműködnek a közös célok érdekében. Javasla­tot tesznek a nemzeti alaptanterv módosítására olyan értelemben, hogy már kisgyermekkortól szerepeljen az iskolai fel­adatok között a közleke­désre nevelés. (ga. j.) Makád ezerháromszáz lel­kes kis település, Pest me­gye legdélebbi csücske a Csepel-szigeten. Jámbor emberek lakják, ezt a helyet a politikai viharok is elkerü­lik, itt nincsenek pártok, nincsenek pártharcok. Úgy is mondhatnánk, hogy a ma- kádiak, mint minden kicsi falu népe, megtanulták a hosszú évek alatt, hogy ne foglalkozzanak azzal, ami nem az ő dolguk. Éppen elég nekik a saját bajuk. A falu meglehetősen ré­gi, már a török hódoltság idejéből is maradt fenn uta­lás arra, hogy az itteniek a Nádas-tóba menekültek a megszállók elől. A környe­ző településeken sok szerb nemzetiségű ember települt le. Makádon csak magya­rok élnek, s szinte valameny- nyien reformátusok. Perben, haragban Vásárhelyi Nagy Antalné a település polgármestere. Ko­rábban, még a társközségi időben elöljáró is volt, s a négy évvel ezelőtti önkor­mányzati választáson rá sza­vazott a falu népe. Szeretik, tisztelik, itt az ügyfélfogadá­si rend nem számít, bármi­kor felkeresheti, akinek va­lamilyen ügyes-bajos dolga van. Nem is esik nehezére a község ezernyi kis gondjá­nak intézése, még azt is ne­vetve mondja, hogy a há­rom gyereke, akik másutt ta­nulnak és csak hétvégéken jönnek haza, csúfolni szok­ták, hogy mindig fekete le­vest főz, meg barna pörköl­tet. Ugyanis folyton betér valaki még szombaton és vasárnap is, ő meg annyira belefeledkezik a más ügyé­be, hogy az ebédet odaégeti. — Makád valósággal be­lerokkant a társközségi lét­be — mondja. — Évtizede­kig nem történt semmi fej­lesztés. Ráadásul a termelő­szövetkezetet is beleolvasz­tották a ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezetbe. Amikor megválasztottak, láttam, hogy sürgősen lépni kell. Az Aranykalász rész- vénytársaágot akart, de mi nem egyeztünk bele, nem lett volna előnyös, ugyanis az rt.-ből kilépni nem lehet. Mi közös kiválást akartunk, mert láttuk, hogy ha nem válunk ki, akkor Makádnak vége. — Nem sikerült kiválni­uk? — Sikerült, de nem úgy, ahogyan mi szerettük vol­na, ezért most perben ál­lunk az Aranykalásszal. Mindenesetre 1992 júniusá­ban megalakítottunk egy té- eszt. Ezerforintos jegyzett tőkével lépett be mindenki, és valamennyien úgy nyilat­koztunk, hogy ha a vagyon­részünket megkapjuk, ebbe a téeszbe hozzuk be. így is történt, sőt, azok a makádi- ak, akik nem tagok, nekünk adták bérbe a földjeiket, pe­dig voltak olyan ráckevei kft.-k, amelyek lényegesen több bérleti díjat ajánlottak. A földön kívül az égvilá­gon semmink sem volt, úgy tudtuk megművelni, hogy a környező települések segí­tettek. Nekünk egy villás­kulcsunk sem volt, később összeadtuk a pénzt, vettünk egy kombájnt és egy MTZ traktort. Most ott tartunk, hogy 865 hektáros bérlemé­nyen gazdálkodunk, időben meg tudjuk művelni, rendel­kezünk vetőmaggal, műtrá­gyával. A termelőszövetke­zetünknek van egy társadal­mi elnöke, a gazdasági vo­nalat pedig én viszem. Fejlődnek — A faluban nincs sem­miféle munkalehetőség. Az aktív korúak régebben is eljártak innen dolgozni Ráckevére, Csepelre, de nagyon sokan elveszítet­ték állásukat. — Segélyezésre mennyit fordít évente az önkor­mányzat? — Rendszeres nevelési segélyre 550 ezer forintot fizettünk ki, a rendkívüli szociális segélyek összege egymillió-kétszázezer fo­rint. Ezenkívül sokan igé­nyelnek ápolási segélyt is, sok itt az öreg, beteg em­ber, a településen élők fele inaktív, azaz nyugdíjas vagy gyerek. — Hány gyerek van Ma­kádon ? — Hatvan óvodásunk yan és százhúz iskolás. Hat évvel ezelőtt épült itt egy új iskola, öt terem van benne, így az első és a má­sodik osztályt másik épü­letben kellett elhelyez­nünk. Az új iskola miatt is folyik egy perünk, ugyanis a tetőzetét teljesen elhibáz­ták, amióta megvan, azóta beázik. Ebben az évben az egyik felét kicseréltetjük, egymillió forintba kerül, és a másik felét is fel kell újítani. Pereljük az egyko­ri kivitelezőt, nem lett vol­na szabad ezt így átvenni. — Milyen településfej­lesztési feladatokat oldot­tak meg az elmúlt négy év­ben? — Gázt kapott a falu, csonkonként 30 ezer forin­tot kellett fizetni. Most fo­lyamatban van a telefonhá­lózat kiépítése, a Kisduna Coom Rt. kapott megbí­zást tizenkilenc Csepel-szi­geti önkormányzattól. Ha­marosan elkészül a beruhá­zás, lakosonként mindösz- sze tizenötezer forintba ke­rül. Rendbe hozattuk az ut­cákat, mert itt olyan fene­ketlen sár volt, hogy esős időben egyáltalán nem le­hetett a faluban közleked­ni. Év végén minden nyug­díjág kap valamit. Tavaly például kétezer forint, úgy­nevezett karácsonyi pénzt adtunk, az idén még nem tudjuk, hogy pénzjuttatás lesz vagy természtbeni ajándék. Tiszta lappal — Közelednek az önkor­mányzati választások. Mik a tervei? — Újra indulok polgár­mesterjelöltként. Nem a hatalom vonz, hanem maga a munka. Olyan jó érzés, amikor újra megol­dunk valamit. Most még a művelődési ház fűtéskor­szerűsítése folyik, jó lenne ott egy igazi faluházat ki­alakítani, ahol az emberek sakkozhatnának, kártyáz­hatnának, ahol helyet kap­hatna esetleg egy idősek klubja. A fiataloknak is nagy szükségük lenne rá, hogy ne a diszkó legyen az egyetlen szórakozási lehe­tőségük. Jó volt az a négy év, a képviselő-testület is remekül dolgozott együtt. Természetesen voltak vi­ták egy-egy kérdésben, de széthúzás, vérre menő el­lentét itt nincs. Azt is fel­tétlenül meg kell említe­nem, hogy képviselőink soha egyetlen fillér tiztelet- díjra nem tartottak igényt. Most, ahogy közelednek a választások, természetesen elbizonytalanodunk, kevés az idő, kár lenne bármibe belefognunk. Korrekt mó­don zárjuk ezt a négyéves időszakot, nincs adóssága a falunak, de megtakarítá­sa sincs. Akár bennünket választanak meg, akár má­sokat, tiszta lappal lehet kezdeni a következő cik­lust. (pável) Alapítvány a váci zsinagógáért Visszanyeri régi szépségét a templom Emlékezés Monoron Monoron e tanév elejétől új neve van az egykori 4. Sz. Általános Iskolának. Szeptembertől Ökumenikus Álta­lános Iskolának hívják. Öktóber 6-án, csütörtökön 18 órai kezdettel a tornateremben ökumenikus imaórát tar­tanak a monori egyházak lelkipásztorai. így kívánnak emlékezni az 1849. október 6-án kivégzett honvéd tá­bornokokra és a szabadságharc áldozataira. Az imaóra után az iskola diáksága a Kossuth-szobornál gyertya- gyújtással és virágok elhelyezésével emlékezik a törté­nelem hőseire. Meghosszabbított határidő' Ha minden az elkép- ') Ms) zeléseknek megfelelő- \Wwr) en alakul, hamarosan SSy?/ visszanyerheti régi szépségét Vácott a Csányi kör­út mellett található, s hosszú évek, évtizedek óta pusztuló zsidó templom: Pethő Ervin ingatlanközvetítő, a váci köz­pontú Magyar—Izraeli Baráti Kör, valamint a magyarorszá­gi izraelita egyházak a napok­ban alapítványt hoztak létre az idén 125 éves műemlék jelle­gű épület megmentése és hasz­nosítása érdekében. — Rendelkezésére bocsát­va a tulajdonát képező temp­lomot és a hozzá tartozó terü­letet, a Magyarországi Holo­caust-emlékhely elnevezésű alapítványhoz egy bizonyos összeggel várhatóan a város önkormányzata is csatlakozni fog — mondta lapunknak az alapítvány létrehozásának kezdeményezője, Pethő Er­vin. — Erről a soron követke­ző, október tizedikén tartan­dó képviselő-testületi ülésen döntenek a városatyák. — Kérem, vázolja az ala­pítvány konkrét elképzeléseit a templom hasznosításáról! — A század elején még mintegy ötszáz zsidó család élt Vácott, ma viszont már tíz alatt van a számuk. Ez java­részt a holocaust számlájára írható: a zsidó népirtásnak na­gyon sok helybéli áldozata volt, jószerével valamennyi váci zsidó családban akadtak elhurcoltak, kivégzettek. Az alapítvány nekik kíván méltó emléket állítani a zsinagógá­ban. Emellett hangversenyte­remként, képzőművészeti ki­állítóhelyként, s eredeti ren­deltetésének megfelejően-idő­vei tálán imahelykent is funk­cionálhatna a templom. — Mikorra várható az el­képzelések megvalósulása? — A zsinagóga és a hozzá tartozó terület rendbetétele egy nagyobb terv, az Alt- hann, Törpe, valamint Eöt­vös utcák, illetve a Csányi körút által határolt terület már folyó átalakításának ré­szeként valósul majd meg, mégpedig reményeim szerint két — de legföljebb négy éven belül. — Gondolom, a város önkor­mányzata mellett más helyről is vár támogatást az alapítvány. — Ez valóban így van. Iz­rael állam budapesti nagykö­vetsége már biztos, hogy ad hozzájárulást, s várhatóan több alapítvány is így tesz majd. Hozzáteszem: bízom benne, hogy Vác lakossága is a nemes cél mellé áll, s áldoz a megvalósítására. (ribáry) Nemegyszer írtunk la­punk hasábjain a Pest- és Nógrád Megyei Húsipari Vállalat (Penomah) ceglé­di gyárának nehéz helyze­téről. Takács Mihály igaz­gatótól megtudtuk, hogy szeptember 28-án a beér­kezett két pályázatot fel­bontották. Ézek közül az egyik nem felelt meg a ki­írás követelményeinek. A másik pedig szerényebb — mintegy négyszáznegy­venötmilliós — összeget kínált fel, ami nem érte el a megjelölt limitárat. Vé­gül is a bírálóbizottság úgy döntött, hogy a pályá­zat határidejét meghosz- szabbítja október 7-ig. Ugyanakkor személyes ér­tesítést kapott valameny- nyi tendert megvásárló, il­letve az elővásárlási jogát bejelentő cég. Péntekig is­mételt — megemelt — ajánlatot lehet tenni. Ámennyiben nem lesz megfelelő javaslat, a fel­számoló határoz arról, hogy miként tovább. Képünk még a múlt évben, a zsinagóga mellett hamaro­san elkészülő negyvennégy lakásos épületegyüttes alapo­zásának idején készült Vimola Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents