Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-04 / 232. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 4., KEDD 3 Önkormányzati választás ezüstvasárnap? Újra módosíthatják a törvényt Göncz Árpád tegnap fogadta a parlamenti frakciók képviselőit, meghallgatta véleményüket az önkormányzati törvénycsomagról és az önkormányzati választások várható időpontjáról. — A köztársasági elnök tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy 1994. december 11 -éré kívánja kiírni az önkormányzati választásokat — jelentette be a találkozót követően Faragó András, az államfő szóvivője, ismertetve a köztársasági elnök és a hat frakció képviselőinek egyeztetett álláspontját. A nyilatkozat értelmében legkésőbb ma valamennyi képviselőcsoport megvitatja azt a hatpárti megbeszélésen kialakult javaslatot, hogy az úgynevezett ajánlási, részvételi és eredményességi limit ügyében ismételten kompromisszumot keressenek. Frakciójuk egyetértése esetén a kormánypártok és az ellenzéki pártok még aznap közös javaslatot juttatnak el a köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy teremtse meg az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló, még ki nem hirdetett törvény megfelelő pontjai kompromisszumos módosításának alkotmányos lehetőségét. Az egyes frakciók álláspontjukról írásban tájékoztatják majd a köztársasági elnököt. Az államfő e vélemények ismeretében hozza meg végleges döntését. Pető Iván Tölgy essyról Az SZDSZ képviselőcsoportjának tegnapi ülésén ismét téma volt Tölgyessy Péter képviselő, ügyvivő szembehelyezkedése a frakció közös döntésével. Pető Iván a képviselőcsoport tagjai előtt felvetette: Tölgyessy Péter volt pénteken az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott az önkormányzati törvénycsomag elfogadásakor. Tölgyessy Péter arra hivatkozott, hogy ő a kezdetek óta nem értett egyet a polgármesterek közvetlen választásával, ezért vetette el az alkotmánymódosítást és a törvényt. A frakció több tagja súlyos problémának ítélte, hogy az ellenszavazatokról Tölgyessy Péter nem tájékoztatta előzetesen a képviselő- csoportot. Szankciókról, Tölgyessy Péter esetleges távozásáról azonban nem esett szó a frakcióülésen. A kormányszóvivői iroda közleménye Tovább nem halasztható „Az elmúlt hét péntekén szavazott az Országgyűlés az önkormányzati törvény- csomagról. Az ellenzéki pártok nem vettek részt a szavazásban, kivonultak az ülésteremből. A kormány fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy tovább már nem halasztható az önkormányzatokat érintő törvények kihirdetése, a választás kitűzése. A kormány az előkészítést felgyorsította. Az ország választópolgárait nem lehet állandó bizonytalanságban tartani a választások időpontja tekintetében. A törvények kihirdetése márcsak azért sem odázható tovább, mert a kialakult helyzet veszélyeztetheti az önkormányzatok működését. A kormány kifejezi elhatározottságát, hogy a jövőben is egyeztet az ellenzéki pártokkal a törvényelőkészítés menetében, az alkotmány módosítását igénylő kérdésekben. Ez megtörtént az ön- kormányzati választásokat érintő alkotmánymódosítás ügyében is. Az egyeztetés során az ellenzéki pártok részéről érdemi kifogás nem merült fel a tervezett változtatásokkal szemben. Ezért érthetetlen, hogy az ellenzék tüntetőén távol maradt a szavazástól. Rendkívül nehéz feladatokat kell megoldania a kormánynak. Ezeknél észszerű mértékig figyelembe veszik az ellenzéki javaslatokat, de nagyobb önmérsékletet és együttműködési készséget vár az ellenzéki pártoktól is. Olyan együttműködést, amely a feladatok megoldását segíti és nem azok halogatását.” Parlamenti napló Csak a jogszabályt tartják be Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülése Kónya Imre MDF-frakcióvezető-helyet- tes napirend előtti felszólalásával kezdődött. A demokrata fórum képviselő- csoportjának nevében indokolta frakciója pénteki parlamenti kivonulását. Mint mondta: a többi ellenzéki frakcióval együtt az MDF az ellen tiltakozott, hogy a kormánykoalíció egyoldalúan megváltoztatta az alkotmányt, a választójogi törvényt és az önkormányzati rendszert. Kuncze Gábor belügyminiszter válaszában kijelentette: az alkotmánymódosítás elemeiről — egy kivétellel — egyetértés alakult ki a parlamentben, ííiszen közvetlen polgármester-választással, illetve a megyei közgyűlés közvetlen választásával mind a hat párt egyetértett, s azzal is, hogy az alkotmányba is át kell vezetni a tartózkodási engedéllyel Magyarországon tartózkodók szavazati jogát. A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés lefolytatta a nyugellátások és a baleseti nyugellátások 1994. szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösz- szegű kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Kovács Pál népjóléti miniszter — a határozati javaslat egyik benyújtója — arra emlékeztette a törvényhozást, hogy azért húzódott el a döntés a visszamenőleges kifizetésről, mert az új kabinetnek először meg kellett vizsgálnia: milyen forrásokból teremti elő a szükséges 21,2 milliárd forintot. Mivel a tb-kasszában nem volt elég pénz, a nyugdíj- emelés összegét a költség- vetési hiányra terhelték. Semjén Zsolt (KDNP) rámutatott: a kormány azért halogatta a visszamenőleges nyugdíjemelést, hogy ezzel erősítse önkormányzati választási kampányát. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a T. Ház nem tesz semmi egyebet a javaslat megszavazásakor, mint betartja a törvény előírásait. A felszólalások után Gál Zoltán házelnök lezárta a javaslát általános vitáját. A törvényhozás ma dönt a részletes vitára bocsátásról, és feltehetően sor kerül a határozathozatalra is. A zsidóság kárpótlása A zsidó-kárpótlás ügye, a magyar zsidóságot ért sérelmeknek a párizsi békeszerződésben foglaltak szerinti rendezése lesz az egyik témája a Budapesten tegnap megkezdődött magyar—izraeli igazságügyi tárgyalásoknak. Shlomo Guberman helyettes főállamügyész vezetésével négytagú izraeli igazságügyi delegáció érkezett vasárnap Budapestre. A magyar küldöttséget Csi- ha Judit politikai államtitkár vezeti. Balkanizálódó demokrácia? Beszélgetés Kónya Imrével, az MDF helyettes frakcióvezetőjével {Folytatás az 1. oldalról) Egy ilyen nagy létszámú frakcióval nehéz elfogadtatni, hogy újra és újra meghátráljanak a kisebbségben lévő koalíciós partner előtt. így azután a demokrácia nagy szerencsétlenségére éppen azokkal szemben.makacsolják meg magukat, akik felé rugalmasnak kellene lenniük. — Az új kormányzat részéről nem ez volt az első egyoldalú lépés. A médiumelnökök kinevezése, a törvényes nyugdíjemelések körüli huzavona, a törvénybe foglalt expó tervezett lemondása, majd a mostani választójogi törvénymódosítás is a túlzott érdekérvényesítő akarat bizonyítékai. A kivonulás azt jelenti: betelt a pohár? — A választójogi törvény és az alkotmánymódosítás erőszakos keresztülhaj- szolása olyan veszélyes a demokráciára, hogy egymagában is indokolja a legerőteljesebb tiltakozást, vagyis a kivonulást, mivel az ellenzéknek törvényes, parlamentáris lehetősége nincs arra, hogy egy ilyen erőszakos lépést megakadár lyozzon. De az is igaz, mindez nincs előzmény nélkül, s a kormánykoalíciónak az elmúlt három hónap alatt tett, aggodalomra okot adó lépései már folyamatként foghatók fel. Ennek utolsó lépése volt az, ami pénteken történt. A helyzet súlyos. A kormány a koalíciókötéssel szerzett kivételes hatalmát nem arra használja fel, hogy az ország gondjait megoldja — ezekkel szinte nem is foglalkozik —, hanem arra, hogy még jobban kiteljesítse a saját politikai hatalmát. Az országgyűlési képviselők és a polgár- mesterek közötti összeférhetetlenség feloldása volt számukra a legsürgősebb feladat, amit példátlan módon, visszamenő- legesen intéztek el. A kormánypárti képviselők között számos polgármester van, akik helyzeti előnyben lesznek a választások idején. A kormány számára olyany- nyira fontos a hatalmi koncentráció, hogy még az alkotmányossággal sem törődik. Jó példa erre az expó lemondása is, amely egy érvényes törvény dacára történt, és amely mögött feltehetően szintén hatalmi törekvések húzódnak meg. A jelek szerint, a kormányzati erők nem akarják, hogy a hozzájuk közel álló, gazdaságilag erős csoportosulásokon kívül széles körben mások is megerősödjenek, s ezáltal konkurenciát jelentsenek e csoportok számára. Az expó révén a kisvállalkozók, vagyis az ország legnagyobb vállalkozói rétege erősödhetett volna meg. E rossz döntésnek ők az elsőrendű kárvallottjai. — Ön szerint, e jelenségek mögött netán a kormányzat szereptévesztése áll? — A kormánynak az a feladata, hogy a parlament által hozott törvényeket végrehajtsa. Ehelyett a kormány rendre szembehelyezkedik a törvényekkel, és ha végképp útban van valamelyik, akkor megváltoztatja a többségével. Az expó esetében nemcsak az történik, hogy egy érvényes törvényt nem hajt végre a kormány, hanem az, hogy kifejezetten ellene szegül. Demokráciában ugyanígy elfogadhatatlan egy kormány- váltás idején az a politikai tisztogatás, ami a minisztériumokban, és a tv-ben, a rádióban folyik.. Nem vigyáznak a formákra, s nem vigyáztak akkor sem, amikor a hatpárti tárgyalások alatt Horn Gyula szemrebbenés nélkül aláírta az elnökökre és az alelnökökre tett javaslatát. A koalíció vezetőit semmi nem érdekli, amikor a saját hatalmukról van szó. — E kormányzati lépések miként befolyásolják a magyar demokrácia fejlődését? — Az Antall-kormány annak idején nagy önmegtartóztatással, s éppen a demokratikus folyamatosság érdekében sokat tett azért, hogy minimális legyen a rendszerváltoztatással járó megrázkódtatás. Ezért nem helyezett hatályon kívül számos korábbi törvényt, és nem törekedett az összes pozíció totális elfoglalására. Tudta, hogy négy év múlva választások lesznek, és nem akart balkáni állapotokat. Az MSZP—SZDSZ-koalíció ma egy olyan politikai fordulatot hajt végre, amely négy év múlva könnyen visszaüthet. — Mire gondol? — Arra, hogy a maihoz hasonló tisztogatásra kerülhet sor. Ez jogos aggodalom. Amennyiben a kormánypártiak ilyen messzire mennek el az önérvényesítésben, és mindenütt csak azokat tolják előtérbe, akik az ő oldalukon állnak, akkor félő, hogy a torz helyzet megszűntétől is túl fognak lépni az indokolt mértéken. Ez nem jó senkinek, s főképpen nem a magyar alkotmányosság, a demokrácia fejlődésének. Bánó Attila rokon- vagy ellenszenvvel tekintenek a magyar koalíció pártjaira, azok vezető személyiségeire. Mi sem vagyunk elfogulatlanok. Most azonban ez mellékes. Őszintén örülünk a nagy sikernek, és kívánjuk, hogy a szlovákiai magyar pártok példája legyen követendő az egész magyar nemzetben, minden államban, ahol magyarok élnek és politikai pártokba tömörülnek. Szeretnénk, ha a most megmutatkozott egység fennmaradna, és nem férkőzne be az árulás, a kiváltságosság iránti igény a szlovákiai politikai szereplők közé. Szeretettel gratulálunk a nagy magyar siker minden munkásának, a bölcs szlovákiai magyarságnak és a velük szavazott szlovákoknak és más nemzeti- ségűeknek. A szlovákiai választások eredménye magyar szempontból az összefogás óriási sikerét hozta — tartalmazza Csurka Istvánnak, a MIÉP elnökének tegnapi nyilatkozata. Két egymáshoz közel álló és egy mind ideológiájában, mind politikai gyakorlatában másik oldalinak tekinthető párt együttes fellépése átütő sikert eredményezett. Szlovákia harmadik legnagyobb politikai ereje magyar koalíció, 10,2 százalékos eredményével semmilyen számításból nem lehet kihagyni. Meciar kormányalakítása esetén az ellenzék jelentős tényezője, a demokratikus erők koalíciójából számtanilag nehéz kihagyni. Láttuk, tapasztaltuk — szögezte le —, hogy a szlovák sajtó és politikai ellenfelek nem egyforma Kuncze vicce? Kuncze Gábor belügyminiszter egyik parlamenti expozéjában arra utalt, hogy az ellenzék nyilván egyéb elfoglaltsága miatt hagyta el egy emberként péntek délután a plenáris ülés színhelyét. Ez olyasfajta humor, amit igazán értékelni nem lehet. Abból indulhatott ki a belügyminiszter „eszmefuttatásakor”, hogy jól ismeri azt a bázist, amelyik nemcsak hogy a hatalomba segítette őt és pártját, hanem az MSZP-seket is nagy számban juttatta be a Tisztelt Házba. Valószínűnek tartom, közülük sokan méltatlankodtak a belügyminiszter úr különös kijelentése miatt, de a nagyobbik része, amelyik tegnap is gúnyos mosollyal kísérte például Kónya Imre felszólalását, bizony örült, merthogy Kónyá- ék jól megkapták a magukét. Ez a sportszerűtlen viselkedés, ez a minden eleganciát nélkülöző stílus egyértelműen oda vezet, hogy egyszercsak úgy érzik a mosolygók, tán az se lenne baj, ha ezt az akadékoskodó ellenzéket egyszerűen kitiltanák a Parlamentből. Ezt kitűnően alátámasztja valamelyik közvélemény-kutató intézet közelmúltban végzett felmérése, mely szerint a megkérdezettek felének az a véleménye: nincs is szükség ellenzéki pártokra. Kuncze Gábor komolytalan felszólalásával bizonyította: vállalja ezt a mentalitást. (Vödrös) Csurka a szlovák választásokról Példa Magyarországnak
