Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-15 / 242. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTOBER 15., SZOMBAT Pest megyei településfejlesztésekről Ahol értékek szabják meg az érdeket Beszélgetés Hajnóczi Péter főépítésszel Az egyik szemünk sír, a másik meg nevet a Pest megyei települések újabb kori változásait figyelve. Az elmúlt négy év példátlan lendületű fejlesztéseket hozott, de sok helyütt mintha nem vették volna figyelembe, hogy a civili­zált környezethez a rendezettség, a településszerkezet át­tekinthetősége, a közterületek ápoltsága éppúgy hozzá­tartozik. Tud-e a megye, vagy a napokban a parlamenti bizottság elé kerülő területfejlesztési törvény segíteni ab­ban, hogy az önkormányzatok átgondolt településfejlesz­tésre térjenek át — kérdeztük Hajnóczi Péter megyei főé­pítészt, aki egyben a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium területi főépítésze is. — Az 1990-es rendszer- változás után életbe lépő törvények következtében a közigazgatás átesett a ló má­sik oldalára — mondta a kapkodó városfejlesztések okairól a főépítész. — A te­lepülések kis városállamok lettek, amelyek teljes önál­lósággal döntenek jövőjük­ről. Megszűnt a középszint (a megye) beavatkozási le­hetősége, és az állam is csak válságmenedzselő sze­repet vállalt az elmaradott térségek fejlesztésére. A te­lepülésfejlesztések az ön- kormányzatoktól függően nagyon tarka képet mutat­nak a megyében. Sok he­lyütt van elképzelés és en­nek megfelelő városfejlesz­tési terv, míg másutt szabad­verseny fejlődés érvénye­sül: a vállalkozók elé kiterí­tik a térképet és ott és azt épít, amit akar. Vagyis a vá­rosfejlesztést a vállalkozói érdekek kiszolgálása hatá- tozza meg. — Érd vagy Budapest más elővárosainak esete kü­lönösen riasztó példája az átgondolatlan városfejlesz­tésnek. — Egész Pest megyében rosszabb a helyzet, mint ál­talában az országban, és ez különösen áll az agglomerá­cióra. Tekintve, hogy ezek az elővárosok ugródeszkát jelentenek egy fővárosi lete­lepedésre, kis falvakból ug­rásszerűen lettek nagy lét- lekszámú települések, az építkezések következetes összehangolása nélkül. — Eddig milyen lehetősé­ge volt a megyének beavat­kozásra, és mi várható a jö­vőben ? — Mint megyei főépí­tész, elvileg hozzám tarto­zott a város rendezési ter­vek egyeztetése, de a gya­korlatban sok beleszólási jo­gom nem volt. Ezen min­denképpen szeretnénk vál­toztatni. Nyilvánvalóan me­gyei szakemberként azt sze­retném, ha az önkormányza­tok előre elkészített tervek alapján tárgyalnának a vál­lalkozókkal, és adott eset­ben meghatároznák az eszté­tikai paramétereket (mekko­ra épületet, milyen homlok­zattal, milyen építőanyagok ból lehet építeni) is. De is­métlem, itt még nem tar­tunk. — Milyen konkrét lépése­ket tettek a helyzet megvál­toztatására? — Tudományos felméré­seket végeztettünk PEST- TERV-vel és az MTA Regi­onális Kutatások Központjá­val, amelyek a legkülönbö­zőbb szempontok szerint analizálják az egyes térsé­gek településeit. Ennek alapján most készül Pest megye területfejlesztési koncepciója. Noha ennek célja inkább az infrastruktu­rális és szolgáltatási beruhá­zások összehangoltatása és az együttműködési lehetősé­gek feltérképezése, de segí­teni szeretnénk a városfej­lesztésben is. Olyan eszkö­zök biztosításával, amelyek segítségével a célokat el le­het érni. Szeretnénk ugyan­akkor elérni, hogy minden településnek legyen általá­nos rendezési terve, de a költségigények miatt ez csak akkor valósulhatna meg, ha a rendezési tervek hatósági műfajjá válhatná­nak, amelyek elkészítését az állam anyagilag támogatja. — Mi várható a most el­készült területfejlesztési tör­vénytől? — Megyei területfejleszté­si tanácsokat kívánnak létre­hozni az összehangolt mun­kára, de ezekben egyedül a közgyűlés elnöke képviselné a megyei önkormányzatot. Ugyanakkor bizonyos felada­tok elvégzésére is felállíta­nánk testületeket (a közigaz­gatási területnél kisebb, vagy jóval átfogóbb terüle­tek fejlesztésének irányításá­ra), amiben szintén képvisel­tetnénk magunkat. De én ezeket a megoldásokat félpo- zitív döntéseknek tartom, hi­szen nem támaszkodnak egyértelműen a megye meg­lévő szellemi és közigazgatá­si kapacitásaira. — Mégis, mire számíthat­nak a helyzet megváltozásá­ig azok, akik rendezett váro­sokban szeretnének élni? . —Csak az önkormányza­tok szemléletének megválto­zására, aminek már vannak je­lei. A települések sok helyütt védik építészeti értékeiket, ami magával hozhatja, hogy a történelmileg kialakult vá­rosszerkezeteket is elkezdik védeni, és minden további fej­lesztést ezekhez és a hagyo­mányos építkezési módok­hoz igazodva hajtanak végre. D. Veszelszky Sára Eőszi Lőrinc orvos, Kösd „megmentójének” emlékmű­ve a helyi katolikus templom előtti téren Vimola Károly felvétele A Neufeld-alapítvány idei díjazottjai A Neufeld Anna Alapít­ványt Hincz Gyula festő­művész hozta létre 1984-ben (a „magyar Pi- casso”-nak tartott, Vácott alkotó művésznagyság fe­leségéről nevezte el alapít­ványát). Hincz Gyula aka­rata szerint évi emlékdíj­ban részesülnek azok, akik a modern művészetek terü­letén sikereket értek el. A díjátadásra rendszerint a névadó születésnapján, ok­tóber 15-én került sor a váci városi díszünnepsé­gen. Idén, október 22-én délután 6 órakor lesz a díj­átadó ünnepség a Bartók Béla Zeneiskola nagyter­mében — az 1956-os forra­dalom tiszteletére tartandó rendezvények sorában, és a következők részesülnek a Neufeld Anna Alapít­vány-díjban: Makiári Jó­zsef (Vác) zeneművész, Áb­rahám Balázs (Vác) zene­tanár, Markó Erzsébet (Vác) festőművész, Gaál Hincz Gyula: Anna (1978, bronz) József (Budapest) grafikus- művész, költő és Zombor- ka Márta (Vác) múzeum­igazgató. Az emlékdíjat Bartos Ferenc, Vác polgár- mestere adja át. Keresztény filmek a keresztény szellemért A Jó Hír Nemzetközi Keresztény Film Alapítvány azért jött létre s került bejegyzésre ez év tavaszán, mert a rendszerváltás mellett hatékony szellemi változásra is szüksége van az egyénnek és a társadalomnak egyaránt — mondotta Folk György alapítótag a csütörtöki, az új­ságírók székházában megtartott sajtótájékoztatón. Az alapítvány e változás elősegítésén munkálkodva kíván­ja a keresztény kultúrát a médián keresztül minél több emberrel megismertetni. Az alapítvány politikai pártok­tól, intézményektől független, de felekezetekhez, gyüle­kezetekhez, szektákhoz sem tartozik — s ezt a „kívülál­lását” tevékenysége során is meg kívánja őrizni — tájé­koztatott Berta László a kuratórium elnöke. Szakács Viktor alapítványi képviselő tevékenységük fő célkitűzéseit ismertette. Ennek értelmében fontosnak tartják az egyetemes egyházi kultúra értékeinek feltárá­sát, megőrzését, megfilmesítését. A film által bemutat­ni, miként valósul meg a Biblia élő igazsága az embe­rek életében napjainkban. Terveikről végezetül elhangzott: a közeljövőben olyan játékfilmet készítenek, amely Jézus Krisztus szü­letését, földi szolgálatát, halálát és feltámadását dolgoz­za fel. Az alapítvány nyitott, tevékenységéhez bármely hazai, vagy külföldi természetes, vagy jogi személy, il­letve jogi szervezet kapcsolódhat, pénz, vagy természet­beni adománnyal. Támogatását, amennyiben az alapít­vány céljaival egyetért, a következő bankszámlaszámra folyósíthatja: IBUSZ Bank 218-93098/716.0461. (r. b. a.) Képek egy művésztelep hőskorából Szentendrei festészet Jeges Ernő: Strandvendéglő előtt (1928) Szentendrei festészet 1926—35 között címen nyílik holnap délelőtt kiállítás a Szentendrei Képtárban (Fő tér 2—4.), nyi­tóbeszédet mond László Gyula Széchenyi-díjas régészprofesz- szor. A helyi Ferenczy-múzeum által patronált és megszerve­zett tárlat 1995. február 2-ig látogatható Mezei Mária-emléknap Budakeszin Mezei Máriára emlékeznek ma — mint az előző évek­ben is — születése évfordu­lóján,. utolsó lakóhelyén, Budakeszin. Tisztelői 13 órakor felkeresik és megko­szorúzzák a színművésznő hajdani lakóházát, majd 14 órakor színjátszó szakmai nap kezdődik az Erkel Fe­renc Művelődési Házban. Pest megye különböző tele­püléseiről érkezett színját­szók mutatják be előadásai­kat és tanácskoznak a me­gyei színjátszás jelenéről és jövőjéről. A program házi­gazdája a budakeszi Balassi Kör és Nagy András Lász­ló, a Pest Megyei Közműve­lődési Információs Központ munkatársa. Édes anyanyelvünk-verseny A többéves hagyományok­nak megfelelően pénteken Sátoraljaújhelyen, a Kos­suth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kolában megkezdődött az Édes anyanyelvűnk nyelv- használati verseny országos döntője. Az első napon az írásbeli versenyre került sor, szombaton pedig a szóbeli feladványokat oldják meg a versenyzők. Sátoraljaújhe­lyen 19 megye, Budapest, a megyei jogú városok gimna­zistái, továbbá szakmunkás- képző intézeteinek tanulói vetélkednek. Külön kategóri­ában indulnak a Felvidék­ről, Kárpátaljáról és a Vajda­ságból érkezett magyar ajkú diákok. Az írásbeli és a szó­beli dolgozatokat neves szakemberekből álló zsűri bírálja el. A vetélkedőre ér­kezett diákok szombaton a sátoraljaújhelyi gimnázium udvarán megkoszorúzzák a nagy magyar nyelvújító, Ka­zinczy Ferenc szobrát. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre holnap Széphalomban, a Kazinczy-mauzóleumnál kerül sor. Nyáregyházától Indiáig Tóth István fotóművész kiállítása „Egy csepp India” címmel fényképkiállítás nyílik hol­nap Nyáregyházán, a községháza nagytermében. Tóth István Nyáregyházán született és a Cegléden élű fotómű­vész indiai témájú fényképeit Baranyi Ferenc költő mu­tatja be a közönségnek

Next

/
Thumbnails
Contents