Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-15 / 242. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. OKTOBER 15.. SZOMBAT / Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? Több időt a családra Újra jelöltetik-e magukat a közelgő önkormány­zati választásokon? — tettük fel a kérdést me­gyénk néhány települése polgármesterének, kik­nek válaszát sorozatban közöljük. Kiss János, Nagykőrös polgár- mestere: nem terveztem indu­lásomat sem mint polgármes­ter, sem pedig mint képviselő. A négyévi munka után feltöl- tődésre vágyom. Életem so­rán vezető beosztásokban dol­goztam, amelyekre rengeteg időt és energiát fordítottam. Szeretnék ezután többet a csa­ládommal lenni, hiszem ez az elmúlt négy évben kimaradt az életemből. Mindamellett megjegyzem, sokat tettünk a városért, azonban az a sikerél­mény, amire szükségem lett volna ahhoz, hogy újra indul­jak, elmaradt. Örményi László, Dunake­szi polgármestere: még nem döntöttem, hogy indulok-e, avagy sem. Ha indulok, akkor csak a lakosság támogatására számíthatok. A családom ed­dig is nehezen viselte a mun­kámmal járó nehézségeket, s mindig megpróbálnak rábe­szélni, hogy keressek magam­nak nyugalmasabb állást. A közeljövőben döntöm el, hogy jelöltessem-e magam. Gémesi György, Gödöllő polgármestere: igen, most már eldőlt, hogy indulok, még­hozzá a Gödöllői Lokálpatrió­ta Klub, az MDF és a KDNP támogatásával. Mit szól hozzá a családom? Úgy tudom, még szeretnek. S ebből kifolyólag elviselnek munkámmal együtt. Úri József, Szigetszentmik- lós polgármestere: most kap­tam kézhez a törvényt, s en­nek szellemében, úgy döntöt­tem, hogy elindulok, hiszen nekem alapkikötésem volt az, hogy a polgármestereket köz­vetlenül válasszák. Második kérdésére a válaszom az, hogy függetlenként, pártonkí- vüliként indulok, de nagy a va­lószínűsége annak, hogy az SZDSZ helyi szervezete támo­gatni fogja polgármestersége­met. A családban nagyon ve­gyes hangok tapasztalhatóak, vannak akik örülnek és van­nak akik nem. Azt hiszem, ez természetes. Bartos Ferenc, Vác polgár- mestere: nem tervezem az in­dulásomat. Négy évre vállal­tam ezt a munkát, a négy évet teljesítettem, most szeret­nék visszatérni az eredeti szakmámhoz. Elég fiatalnak érzem még magam, hogy a kiesett négy évet szakmai té­ren bepótoljam. A családom igen nagy megnyugvással konstatálta döntésemet, hi­szen így velük is többet lehe­tek együtt még akkor is, ha munkahelyem Budapesten lesz. (w. b.) Német kézbe kerül a Kommunális Kft.? A német OTTO cég nemrégiben megkereste Vác ön- kormányzatát s felvetette: alaptőke emeléssel többsé­ig gi tulajdonosként beszállna a település lakossági hulla- Wy dékának gyűjtésével, szeméttelepre szállításával fog­lalkozó Kommunális Kft.-be — tájékoztatta lapunkat Kovács Tibor, a város jegyzője. Hozzátette: lévén, hogy a kft. anyagi helyzete rendkívül bizonytalan, az önkormányzat örömmel fo­gadta az OTTO érdeklődését. (r-y) Hol állnak majd a templomok? Nem nyúlnak a főtérhez Két templom épül fel két éven belül Százhalombat- fg'j tán: egy a reformátusok és egy a katolikusok számá- [■ ra. Mivel a város leginkább egy óriási lakótelephez ▼ hasonlít, nem kis fejtörést okozott a tervezőknek, ho­gyan illesszék be az épületeket a település arculatába. Rumi Imrétől, a város főépítészétől érdeklődtünk a részletekről. — A történet 1992-ben kezdődött, amikor a katoli­kus és a református egyház benyújtotta telekigényét az önkormányzathoz templom­építésre. A területet a város főterén vagy annak közelé­ben kívánta kijelölni a testü­let. A polgármesteri hivatal meghívásos tervpályázatot írt ki, melyre heten adták be építészeti terveiket. Olyan személyek indultak a pályázaton, akik valami­lyen módon kötődtek a vá­roshoz, mint például a tele­pülés főterének tervezője, vagy egy a téren álló emlék­mű alkotója. A pályázatok többségében közös volt az, hogy a templomokat a dísz­tér két oldalára helyezték el, beszűkítve a hatalmas, egyébként kihasználatlan te­rületet. Ezt a fajta beépítési tervet elfogadta a képvise­lő-testület. — Természetesen a dön­tés előtt kiállítottuk a pályá­zati munkákat, s tartottunk egy lakossági fórumot is, de akkor még nem igazán érdekelte az embereket a egyházi épületek terve — emlékezett vissza a főépí­tész. — A katolikus temp­lom a főtér egyik oldalán el­helyezett olajláng emlékmű helyére került volna, a refor­mátus templomot pedig egy másik oldalra, a Petőfi-szo- bor és a művelődési ház közé tervezték. A polgárok észrevételei csak azután kezdtek érkezni., miután megszületett a testületi dön­tés. Sokan tiltakoztak a tér beszűkítése ellen. A polgármesteri hivatal által megrendelt közvéle­mény-kutatás kapcsán kide­rült, hogy az emberek több­sége nem szívesen látná a főtéren a templomokat. Eközben a, képviselő-testü­let egy csoportja — mely szintén a lakosság túlnyo­mórészének véleménye mel­lett foglalt állást —*• aláíráso­kat gyűjtött a dísztér beépí­tése ellen. A katolikus egy­ház alapítványi kuratóriu­ma levélben fordult a város vezetőségéhez, hogy az épü­let helyét tegyék át egy tá­volabbi részre, de a képvise­lő-testület a megosztott vé­lemények miatt nem tudott eleget tenni a kérésnek. Csak harmadszorra fogad­ták el a javaslatot az októ­ber 6-ai önkormányzati ülé­sen, s megtörtént a telek­ajándékozás is. A legutóbbi döntés alapján tehát mind­két templom helyét a dísz­térhez egy-egy közel eső te­rületre tették, s így teljesül sokak kívánsága, vagyis a főtér megmarad eredeti álla­potában. — Valószínűleg újra munkához kell látnia Mako- vecz Imrének a katolikus és Nagy Bélának a református templom tervezőjének — vélekedett Rumi Imre —, hiszen változott a helyszín, más környezetbe kell beil­leszteni az építményeket. A református egyház még hivatalosan nem jutott hozzá a telekhez, de nemso­kára ez is megtörténik. A templomépítés mindkét esetben egyházi beruházás, de azok a személyek vagy gazdasági társaságok, ame­lyek szívükön viselik az egyházi épületek sorsát, ter­mészetesen adakozhatnak az alapítványokon keresztül. Varga Csilla A hét végén is kérdezhetnek Hétfőn délelőtt nyit- ja meg a magyar— 'j amerikai érdekeltsé- gű Monor Telefon Társaság Rt. ideiglenes ügy­félszolgálati irodáját a mono- ri művelődési házban, a Bocs­kai út 1. alatt. A telefonigény­lők egyebek mellett a város­ban és a *Monorierdőn folyó hálózatfejlesztési munkák ál­lásáról, a fővonalak bekapcso­lásának ütemezéséről is felvi­lágosítást kaphatnak a rész­vénytársaság munkatársaitól. Az iroda hétfőn és csütör­tökön 8-tól este 7-ig, kedden, szerdán és pénteken 8-tól dél­után 5-ig, szombaton 8-tól 16-ig, míg vasárnap 8-tól 15 óráig fogadja az ügyfeleket. Késik a vagyonvisszaadás Felszállóágban Piliscsaba Morbid Mint egykori diák és gyakorló szülő emlék­szem, mekkora hiányosságok voltak az álta­lános és középiskolás történelemtanítás te­rén. A tankönyvek többségében ugyanis nem találtunk utalást, magyarázatot egy- egy új fogalomról, ezek tisztázására a lexi­konokat forgattuk. Már akinek volt. Nyilván erre a hiányosságra figyelt fel a Holnap Ki­adó, és Markó László szerkesztésében meg­jelentette az Általános Történelmi Fogalom- gyűjtemény című könyvet, illetve az 1990-es alapkiadvány harmadik, bővített változatát. A 300 oldalas könyv köze! 2000 fogalmat ismertet, rövid, könnyen érthető stílusban, s ezzel sokat segít a tanulásban. Ilyen érte­lemben tehát csak elismeréssel szólhatunk a szerzőről. Annál kevésbé lehetünk elégedet­tek a borítót tervező Horváth Péter , munká­jával vagy a tervet jóváhagyó illetékesek­kel. Ugyanis el nem tudom képzelni, mit ke­res az erőszakos halál jelképe, a bitóhurok egy tizenéveseknek szánt tankönyv borító­lapján? Ez több mint groteszk, szerintem morbid. Ha a szöveget nem vesszük figye­lembe, a képmontázsból következtetve — várkastély, ami tömlöc is lehet, pénzhegy, ami rablásból is származhat, plusz a hurok premier plánban — az ember joggal hihet- né, hogy egy krimit forgat a kezében. Mel­lesleg — bár többször is átlapoztam — íté­let-végrehajtással kapcsolatos utalás nincs ÁLTALÁNOS TÖRTÉNELMI fogalomgyOjtemény a szövegben. Mi célt szolgál tehát a szaksze­rűen megkötött „kendergallér” képe a borí­tón, mit akart vele kifejezni a tervező? A magam részéről annak a reményem­nek adok hangot, hogy a jobb sorsra érde­mes kiváló mű negyedik kiadása új borító­val kerül majd a diákság kezébe. (matula) A rendszerváltoztatásig Piliscsaba tipikusan szerep nélküli, alvó tele­pülés volt, ahol a közműellátottság a nullával volt egyenértékű. Az új polgármester, Kasza Péter, esküjéhez hí­ven, olyannyira szívén viselte a község sor­sát, hogy mára a település a környék infra­strukturálisan egyik legjobban ellátott köz­sége. ' Az 1990-es változások magukkal hozták a megyére szinte rátelepedett Rozmaring MGTSZ felrobbantását. Ami azonban jel­lemző volt a téeszekre, Piliscsabán a va­gyonvisszaadás, a földárverések még min­dig nem történtek meg. Ebből tetemes vesz­teségük származik, hiszen például a község határában lévő százhektáros területet meg­vette volna egy angol vállalkozó, mivel azonban nem volt tulajdonos, így az üzlet lehetősége kútbaesett. Mint az talán köztudott, Piliscsabán nagy létszámú szovjet csapatok állomásoz­tak, melyeket két ütemben vontak ki a falu­ból. Ez a község számára óriási gondot je­lentett. Az utánuk maradó ingatlanokat a katolikus egyetem kapta meg. Kasza Péter elmondta, ez volt az első lö­kés, hogy a falu közműellátottsága javul­hasson. A szovjetek rendelkeztek ugyan egy szennyvízderítővel, de ez olyan elavult volt, s a magyar szabványoknak sem felelt meg, hogy szükségessé vált egy új szenny­víztisztító-telep megépítése. A Matáv Rt. faluprogramja segítségével tavaly tavaszra elkészült a beruházás, mely- lyel együtt a csatornahálózatot is bővíteni tudták. Ezzel egyidőben került sor a föld- gázhálózat fejlesztésére is, melynek ered­ményeképpen ma a falu 95 százaléka ren­delkezik földgázzal. Ugyanilyen gyorsan és hatékonyan fej­lesztették a telefonhálózatot is, melynél ugyan voltak és vannak határidőcsúszások, de ez év végéig újabb 770 vonalat kötnek be Piliscsabán. Ezek az előrehozott fejlesz­tések természetesen csak hitelek felvételé­vel váltak lehetővé. Távlati terveik között szerepel egy olyan egészségház létrehozása, amelyben a legkü­lönfélébb szakorvosi rendelésekkel, fejlett műszerállománnyal állnak majd a járóbete­gek szolgálatára. Emellett bővíteni kíván­ják a faluban már két éve működő kábelte­levíziós szolgálatot, s reményeik szerint lét­rejöhet egy regionális kábeltévés csatorna is. Az elmúlt négy év — mondta Kasza Pé­ter — igen nehéz volt, de ugyanakkor na­gyon hasznos. Ma Piliscsaba már nem az a Piliscsaba, mint négy évvel ezelőtt, és ezt az emberek is tudják. W. B. / Uj módszer Amerikából Összefogva a lakossággal Az amerikai székhe­lyű Fenntartható Kö­zösségek Intézete és a magyar Független Ökológiai Központ közös programot indított magyaror­szági városokban, többek kö­zött Szentendrén is. A két szervezet és a város polgár- mesteri hivatala október 25-én írja alá az együttműkö­désről szóló szerződést. A programot az Amerikai Egyesült Államok Környe­zetvédelmi Minisztériuma hívta életre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a településeknek a környezet- védelmi és földhasználati irányelvek kidolgozásában és bevezetésében. Az új módszer helyi közösségekre épül. A társadalmi vezetők, a szakértők és a lakosság ösz- szegyűjti a környezetvédel­mi és humán-egészségügyi adatokat, azt követően pedig kiértékeli azokat. Természe­tes, hogy a környezeti gon­dokat másképpen látják a szakemberek és máshogyan a polgárok. A program készí­tői szerint veszélyes és morá­lisan megengedhetetlen, hogy csupán a tudományos eredményekre és azok szak­értői értelmezésére alapozva szülessenek olyan döntések, amelyeknek következménye­it a helyben lakók érzik meg a leginkább. A programban két társa­dalmi bizottság vesz részt. A szakmai, melynek felada­ta a szakmai és tudományos adatok összegyűjtése és elemzése, valamint a környe­zetpolitikai, mely a várost érintő környezeti problémá­kat gyűjti egybe, • s mind­ezekről folyamatosan tájé­koztatja a lakosságot. Az utóbbi bizottság tagsága reprezentálja a helyi társadal­mat, és képviseli a közössé­gen belüli érdekszférát. V. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents