Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-15 / 242. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 15., SZOMBAT Megkérdeztük Mi lesz a nyugdíj nélküli idős emberekkel? Miután a kormány „elfelejtette” felvenni az állami támogatásban részesítendő társadalmi szervezetek listájára, központi pénzforrás híján a jövőben csupán magánszemélyek adományaira támaszkodhat a Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete, mely mindenekelőtt segélyezéssel, érdekvédejemmel foglalkozik. — Mit lehet tenni ilyen körülmények között, fenn- maradhat-e egyáltalán a szervezet? — kérdeztük Béres Kálmán elnököt. Kevés a ,Jélúti ház” Testre szabott rehabilitáció @ A héten tartották a lelki egészség világnapját. A rendezvényekbe illeszkedett az a tegnapi po- mázi tudományos ülés, melyet a Magyar Pszichiátriai Rehabilitációs Egyesület, a Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaság (egy egykori pomázi munkaterápiás intézet) hívott egybe a mentálhigiéné, a meglehetősen elhanyagolt testi és lelki egészségügyünk érdekében. — Elöljáróban el kell mondanom: az 1991- ben megalakult szervezetünk soha nem kapott súlyának megfelelő állami támogatást, de mostanáig legalább csur- rant-cseppent számunkra némi pénz az államkasszából — válaszolta. — Most ennek is vége, a zömmel egykori tsz-tagok özvegyeinek soraiból kikerülő mintegy kétszázezer nyugdíj nélküli idős ember sorsa a jelek szerint hidegen hagyja az ország vezetőit. Természetesen ebbe nem nyugszunk bele. Elképzelhető, hogy utcai demonstrációval megpróbáljuk álláspontja felülvizsgálatára késztetni a kabinetet. Amennyiben ez nem sikerül, az eddiginél jóval csekélyebb mértékben, kizárólag magánszemélyek adományaiból tudjuk támogatni a jövőben a rászorulókat, akiktől ezúton is megértést kérünk. (ribáry) Mint Kosza Ida, az egyesület vezetője, illetve az említett társaság kiosoro- szi kórházának tudományos igazgatója elmondta: ez a tanácskozás eszmei folytatása annak a munkának, melyet kollégáival együtt 1985-ben kezdtek. Mit fejlődött a tudományág, s annak megítélése, azt jól mutatja az is, miként változott évről évre az ülések megszervezése. Néhány példa a közelmúltból: -kezdetben „A körzeti orvos és a pszichiátriai rehabilitáció ” címet viselte a találkozó, majd ugyanez „Az alapellátás és a pszichiátriai rehabilitáció” néven futott. Az idei fórum címe „A pszichiátriai rehabilitáció jelene hazánkban” volt. A címek nem pusztán egyszerű névváltozások — hangoztatta a szakember. — Jelzik azt is, mennyit, s milyen irányba változott hazánkban a lelki betegségben szenvedő emberek megítélése, a gyógyítás módozatai, s a kezelés utolsó szakaszának, a rehabilitációnak a jelentősége. Utóbbi, azaz a gyógyult beteg személyiségének visz- szaépítése, a betegség előtti állapot újbóli felállítása, az eredeti közösségbe való visszajuttatása volt a fő témája a tegnapi egynapos tudományos ülésnek, melynek délelőtti programját ke- rekasztal-konferencia követte. Utóbbin a már említett intézmények munkatársain kívül a Népjóléti Minisztérium, a Szent Rókus Kórház Pszichiátriai Kollégiumának, s több gyógyító intézménynek a vezető szakemberei is részt vettek. Ezen a zárórendezvények olyan kérdéseket érintettek a szakemberek, mint például átmeneti otthonok finanszírozása. Ma már bizonyított tény — hangzott el a tudományos ülés délelőtti programjában —, hogy a rehabilitációra került (beutalt) egykori beteg gyógyulásában csak akkor érhető el maradandó eredmény, ha annak közreműködésével, saját testére szabott rehabilitációs programmal kezelik őt a szakemberek. Ennek intézményi háttere azonban ma még hiányos: működnek ugyan ideggondozó intézetek, vannak a kórházakon belül is pszichiátriai osztályok. Ugyanakkor kevés az úgynevezett „félúti ház” (melyben a „félút” a kórházból a társadalomba való visszajutás közötti szakaszt jelzi), hiányos az albérleti hálózat, keevés önsegítő' csoport, egyesület, klub működik jelenleg még hazánkban. Mindezek mellett — anyagi és szervezési okok miatt — kevés az intézményen kívüli, rehabilitációs célzatú munkahely is. Megoldást hozhat ez ügyben —- s ez is szóba került a délutáni kerekasztal-konfe- rencián — a már említett rehabilitációs intézmények megfelelő állami támogatása, a tb-finanszírozás rendezése, a helyi önkormányzatoknak a szociális törvényben előírt kötelességük teljesítéséhez adandó természetbeni és pénzbeli segítség. Ezért is nélkülözhetetlen — hangoztatták a szakemberek —, hogy a jelenleginél szervezettebben vonják be a rehabilitációs tevékenységbe az egyházakat, a társadalmi önkénteseket. M. É. A bányatavak is megtisztulnak Miniszterek a Dunánál Lotz Károly és Kuncze Gábor miniszterek, valamint Szili Katalin és Hajós Béla államtitkárok Kabay Sándor Kövizig-igazgató tájékoztatóját hallgatják Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Emellett a kanadai Urbanisztikai Társaság összesen 3,7 millió dollár értékben, külföldi szakemberek bevonásával, megkezdte e térség ökorégiójának feltérképezését, a szennyvízhelyzet pontos felmérését. Ebben a régióban különösen sürgős a délegyházi bányatavak vízminősége romlásának megállítása. Ahogy a sajtótájékoztatón Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára és Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a tavak vize eredetileg tiszta volt, ám a partot üdülőházak lepték el, s a csatornázás nem követte a terjeszkedést. Most az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával meghatározzák a kedvezőtlen folyamat visszafordításának lehetőségeit. Ez a munka egyúttal mintaként szolgál majd hasonló kavicsbányatavak vízminőségének megóvására is. Ugyancsak a térség vízügyi feladatai közé tartozik a Csepel-sziget ár- vízvédelmi rendszerének további kiépítése. MTI-Press tárcapályázat Az MTI-Press szervezésében a kiírt meghívásos tárcapályázatra 100 írás érkezett. A bírálóbizottság, értékelve a pályamunkákat, az I. díjat nem adta ki. A II. díjat Szepesi Attila: A clochard erdő, A kecskés ember és Tódor János: Érettségi találkozó, Népszínház utca című írása nyerte el. III. díjban részesült Ferenczes István: Az üveghegy rabja, Kiss Dénes: Vadászat, Molnos Lajos: A találkozás, Hasznos tárgyaink és Szilágyi István: Foggal és bütyökkel című írása. A zsűri különdíjban részesítette Benedek István, Bállá D. Károly, Béres Attila, Brasnyó István, Csapiár Vilmos, Csíki László, Duba Gyula, Horváth Péter, Konc- zek József, László-Bencsik Sándor, Mezey Katalin, Oláh István és Sigmond István pályamunkáját. Választási kiállítás a megyeházán Régen is voltak botrányok (Folytatás az I. oldalról) Több mint száz esztendő választási küzdelmeit láthatjuk dokumentumokon, melyek felvillantják a választásokhoz kapcsolódó hétköznapokat is. Pomázon a lakosok 1847-ben megpanaszolták a bíróválasztást. A mendei dobolási könyv adatai szerint 1949-ben, amikor a választásokat meghirdették, egyidejűleg a cserebogárirtás időpontját is hírül adták. Egyik Pest megyei községben az írástudatlan Budai Feri bácsi háromszor eladta a szavazati jogát. Látványnak is érdekes Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye 1935-ös választási jegyzőkönyve, valamint Vácz megyei város körbélyegzője. Erdélyi László, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője nyitotta meg a kiállítást, hangsúlyozva, hogy annak célja a politikai kultúra fejlődésének elősegítése. Szólt arról, hogy a dokumentumok is tükrözik: időről időre botrányokkal tarkítottak voltak a hazai választások. A közgondolkodás fejlődésével az ilyesmi elkerülhető. A jelenről szólva kijelentette: az önkormányzati választásokon nemcsak egy párt lehet győztes, hiszen az a cél, hogy mindenütt felkutassák azokat az embereket, akik legtöbbet tudnak tenni a településükért. Zsuffka István, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a kiállítás kapcsán arról beszélt, hogy a december 11-re kitűzött ön- kormányzati választás nem egyszerűen politikai, hanem össznemzeti ügy, mely nagy kihívást jelent a köz- igazgatásban dolgozók számára. Míg az országgyűlési választásokon a pártpolitika állott középpontban, a következő megmérettetésnél, különösen a kisebb településeken, a helyi igények kerülnek inkább előtérbe. Minden köztisztviselő pártsemlegesen dolgozik, s külön figyelmet fordítanak a kisebbségi önkormányzati képviselők választására, ahol ehhez megvannak a feltételek és az igények. A kiállítás megnyitása után konzultációt tartottak a megyei közigazgatási szakemberek számára. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási munkabizottságának elnöke válaszolt a kérdésekre. (ga. j.) Szlovákok felhívása „A szlovák kisebbség fogyatkozik a legnagyobb mértékben a magyarországi nemzetiségek közül. Ezért felhívással fordulunk minden hazánkban élő szlovák honfitársunkhoz, hogy településükön kezdeményezzék a szlovák kisebbségi önkormányzatok létrehozását” — hangzott el a Magyarországi Szlovákok Szövetsége országos választmányának tegnapi ülésén, a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben. Az ülésen többek között elfogadták a kisebbségi ön- kormányzati választáson való részvételről szóló állás- foglalást. Az egészséges száj éve... Nem törik bele a fogunk Katasztrofálisan rossz a mai gyermekek fogazata — szögezte le Szóké Judit docens azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Fogorvosok Egyesülete és a Fővárosi Gyermekfogászati Prevenciós (megelőzéssel foglalkozó) Bizottság által meghirdetett akciók alkalmából tartottak. A téma időszerűségét, túl a fenti megállapításon az adja, hogy 1994 „Az egészséges száj éve”, s november hazánkban immár hagyományosan is a fogászati hónap. Sajnos egyelőre úgy tetszik, fogaink ügyében inkább a reklámhadjárat, mintsem a jobb belátás, a helyes táplálkozás, a rendszeres karbantartás a győztes. Ez okozza, hogy ma az öt és hat év között gyermekeinknek csaknem 80 százalékánál aránytalanul sok a szuvas fog, a 12 év körüli iskolásoknak is legalább öt foguk beteg, míg a középkorú felnőtteknek átlagban 10 foga egyszerűen hiányzik, s 15-16 kezelí> Ezek a lesújtó adatok is szerepelnek majd azon a tudományos konferencián, melyet neves hazai és külföldi szakemberek meghívásával, épp az idei esztendő tárgya kapcsán szervezett a hazai szakvezetés. Rossz fogaink ellen csupán annyit tehetünk, hogy kezeltetjük őket, s nem hagyjuk azokat tovább szuvasodni, kopni, letömi — fordultak ekképpen a szakemberek a nyilvánossághoz is. Mindemellett e tárgykörben a lehető legtöbbet a gondos megelőzéssel érhetjük el. Ennek bizonyítására egy hatéves nemzetközi programhoz is kapcsolódott hazánk. Utóbbinak a legfőbb gondolata az volt, hogy betegségmegelőző ismeretanyagot juttassannak el az érintettekhez: a gyermekekhez, a szülőkhöz, a nevelőkhöz. A szakemberek az oktatási intézményeken túl felkerestek például kismamaklubokat, részt vettek az érdeklődők által egybehívott fórumokon. Ezeken elsősorban a helyes táplálkozás, a szájápolási szokások, a szájegészség megőrzésének az egész testünkre ható kiemelt jelentősége voltak a témák. Ugyanezeket a kérdéseket most tudományos konferencia keretében is megvitatják a szakemberek. (maliár)
