Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-15 / 242. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. OKTOBER 15.. SZOMBAT Budaörsi békefelhívás 1992-ben a budaörsi Károly-díj elnöke, Tempfli József nagyváradi megyés püspök a díj átadásakor, Mariazell- ben, a nemzetközi sajtó előtt a következőket mondta: „Minden világégéskor a legkiszolgáltatottabbak a kis népek. A megsemmisült értékek pótlása a legnehezebb. A katasztrófák gazdaságuk újbóli talpra állítását és kul­túrájuk fennmaradását veszélyeztetik. Az ilyen legyen- gülésből adódó eltűnés és megsemmisülés veszélyes, mint örökség a következő generációt terheli.” Az üzenet folytatásaként békefelhívással fordulunk a háború leállítására Európa népeihez, állam- és kor­mányfőihez, egyházakhoz, pártjaihoz, egyesületeihez és minden szervezetéhez. Budaörsön október 23-án, 10 órakor a Károly emlék­táblánál koszorúzással egybekötött nagygyűlést szerve­zünk azzal az örökül ránk hagyott üzenettel, hogy: „Mindig arra törekedtem, hogy népeimet a háború bor­zalmaitól minél előbb megszabadítsam”. (IV. Károly ki­rály) Bakk István, a Károly-díj elnöke, városi képvise­lő, továbbá: Wittinghoff Tamás, dr. Keszy-Har- math Péter, Kozma József, Tarján Ernő, Rom- sics Sándor, Kolarics György, Tari Miklós, Pén- zesné V. Ágnes, Maczucza János, Gáspár Tibor, Frank István, Wendler András, Bor Ferenc, Ha­vasi László, Szabó Zsolt, városi képviselők. A nyilasuralomról Csak a tények tükrében Napjainkban felerősödtek a Szálasi Ferencet rehabilitáló nézetek. Néhányan megpró­bálják tagadni és meghamisí­tani a történelmi tényeket, ezért szükséges az, hogy a történészek időről időre a nyilvánosság elé tárják leg­újabb kutatási eredményei­ket — szögezte le Fehér Jó­zsef vezérőrnagy, a Honvé­delmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára azon a tu­dományos ülésen, amelyet „A nyilasuralom Magyaror­szágon” címmel tegnap ren­deztek a budapesti Hadtörté­neti Intézetben. A konferencián felszóla­ló szakemberek előadásaik­ban hangsúlyozták a Szála­si Ferenc által vezetett hun­garista állam diktatórikus és demagóg jellegét, és rá­mutattak arra is: a nyilasok német segítség nélkül soha nem jutottak volna hatalom­ra Magyarországon. Tavasszal mást ígértek Csalódott szakszervezetek „Nehéz bízni abban, hogy a kormány és az érdekkép­viseleti szervezetek között időben létre jön a tervezett társadalomi-gazdasági meg­állapodás”. Ezt Fehér Jó­zsef, a Magyar Köztisztvi­selők és Közalkalmazot­tak Szakszervezetének ügyvezető elnöke jelentet­te ki tegnap Nyíregyhá­zán, a közintézményi tiszt­ségviselők fórumán. A szakszervezeti veze­tő úgy vélte: nehéz lesz egyezségre jutni, ha a ka­binet nem változtat állás­pontján. Hozzátette: a szakszervezetek csalódot­tak, hiszen a hatalomra ju­tott pártok mást ígértek 1994 tavaszán. Akkor alapvető politikai kérdés­ként emlegették a majda­ni, most elérkezett érdek- egyeztetést, s Fehér Jó­zsef szerint kár, hogy er­ről megfeledkeznek. Ma ki figyel? Szeretni kellene végül is Keleti Györgyöt. Irányt mu­tat. Nemcsak a nevében — amivel jogilag sem szabad viccelődni —, hanem önszántú elhatározásból. Muto­gat önkápráztató mutatványai közben, mintha még mindig Kelet felól jönne föl a csillagos-billogos Nap. S immár itthon játszódnak holmi kis-kies keleties té­véklipek. Nap nap után mint csevely-verebek a minisz­ter bácsi vállapján: na most valaki kifigyelt-e valakit, vagy ki figyelt? Ugye, a prancsot is ő adta. A régi mi­niszter. Az MDF-es. Figyeltette az újnak a feleségét. Akit figyeltek. Aki megnyugodhatna: nem a KGB fi­gyelte, hanem a magyarok. Ám a kétkezi szavazópol­gár vértolulásos: az ő felesége éppen a paprikás krumplira figyel. Mindenki figyel mindenkit. Jó kis társasjáték ez: mondjuk én is figyelem a miniszter urat, a legfőbb hadurat. Ugyan milyen mesét tudna kiizzadni, hogy naponként a független televízió képernyőjére kerül­jön? Az ukránok, a szerbek röhögnek a markukba. Maffiaháború — pitiáner dolog. Stratégiájuk: agyo­nütni az előző hadügyminisztert. A hazugság a legcél­szerűbb csappantyú a géppisztolyon. Odavág és rob­bant. Magyarul: ez a gyűlöletpatron. De kérdem: ma ki figyeli a feleségeket? Banos János Megszűntek az RMDSZ félelmei Horn: jogsértő román törvény Mérgező Békési-lista Szabó Iván. az MDF frakci­óvezetője szerint egyértel­mű összeférhetetlenségi szabályok híján csak a poli­tikai légkört mérgezi, hogy kedden „Békési listá­ját” ismertették a Tisztelt Házban. Tegnap szóvá tet­te: a mostani kormánypár­tok honatyái megtalálha­tók az MDF-kormány által privatizált, államiból ma­gáncégekké vált vállalatok vezetésében. Szerinte a kormánypárti képviselők között „szétosztott” helyek 80 százaléka a szocialistá­ké, 20 százaléka a szabad- demokratáké. A figyeltetési ügyek kapcsán nem kívánt pálcát törni a vizsgálódó parla­menti bizottságok felett, érthetetlennek tartja azon­ban a politikai felelősség kimondását Für Lajos ese­tében. Annál is inkább, mert minden miniszter minden tettéért politikai felelősséget visel. Horn Gyula miniszterelnök tegnap reggel fogadta a má­sodik napja Budapesten tar­tózkodó RMDSZ parlamen­ti képviselőcsoportjának küldöttségét. A több mint egyórás tárgyalás után a mi­niszterelnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a megbeszélés során az RMDSZ képviselői szóltak arról, hogy kezdetben — feltehetően, mert nem vol­tak pontosan tájékozódva — bizonyos előítélettel vi­seltettek az új kormánnyal szemben. Amikor azonban megismerték a hiteles állás­pontot, ezek a fenntartások, félelmek megszűntek. Horn Gyula kifejtette: ezért is tartja nagyon hasznosnak ezt a találkozót. A minisz­terelnök a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a tanács­kozás során konkrét ügyek­ről cseréltek véleményt, így többek között az erdé­lyi magyarság támogatásá­nak kérdéséről, a két or­szág közötti alapszerződés megkötéséről és a romániai oktatási törvénytervezetről. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség el­len fellépünk, amely sérti a kisebbségek jogát, s az otta­ni oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar ki­sebbség jogait. A tanácsko­záson az is szóba került, hogy Magyarország milyen magatartást tanúsít Románi­ával vagy Szlovákiával kap­csolatban az Európa Ta­nácsban és más nemzetközi szervezetekben. Horn Gyu­la végezetül azt hangsúlyoz­ta, hogy a szavakon túl na­gyon fontos az erdélyi ma­gyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok konkrét fejlesztése és új ha­tárátkelőhelyek megnyitásá­val a határ átjárhatósága. Verestóy Attila, a román parlamenti szenátus RMDSZ frakcióvezetője el­mondta: meggyőződésem szerint többen bíznak a mos­tani koalícióban, mint ameny- nyien gyanakszanak. Véle­ménye szerint egy széle­sebb, átfogóbb, áttekinthe­tőbb, így vállalhatóbb együttműködést tudnak ki­alakítani a felelős magyar politikai körökkel. Verestóy Attila szerint az új kormány­nyal szemben náluk tapasz­talható fenntartás nem jel­lemzőbb, mint ami Magyar- országon észlelhető, hiszen itt sem mindenki erre a két pártra voksolt, s az erdélyi társadalomban is megvan­nak — ugyanúgy, mint Ma­gyarországon — a rokon- szenvek és az ellenszenvek. A szenátus frakcióvezetője a továbbiakban kifejtette, a két ország hasonló gondok­kal küzd, és ha nem is ha­sonló iramban, de egyazon cél felé halad: demokráciát, civil társadalmat, európai or­szágot akar. Véleménye sze­rint az új kormány semmit sem engedett ezekből a cé­lokból. A KDNP elnökségének nyilatkozata A KDNP elnöksége megüt­közéssel vette a hírt, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja az Érdekegyeztető Ta­nács munkavállalói oldalá­nak azt a követelését, hogy a jövő évi költségvetés tervezé­sét le kell állítani az ÉT-vel történő egyeztetésekig. A kereszténydemokraták emlékeztetnek arra, hogy a kormány átfogó társadalmi­gazdasági megállapodás megkötését helyezte kilátás­ba. Súlyos szakmai hiba volt kivenni ebből már a pótkölt­ségvetést is. Jelenleg látható, hogy az 1995. évi költségve­tés sem kerül bele az átfogó megállapodásba, amely ily módon tartalmatlan színjáték­ká alakulhat. A KDNP elnök­sége felszólítja a kormányt, hogy az Érdekegyeztető Ta­náccsal érdemi tárgyalásokat folytasson. A Kereszténydemokrata Néppárt kész a munkaválla­lói oldallal a költségvetés tárgyában szakértői szintű egyeztetésekre, s a parla­mentben képvisel minden ésszerű és reális javaslatot. Hasonló együttműködést a munkaadói oldal szervezete­ivel is megvalósíthatónak lá­tunk. Az ÉT legfontosabb szerepe az ország gazdasági fellendülését előmozdító és a társadalmi békét biztosító megállapodások megköté­se. Saját alkalmatlanságát bizonyítja a kormány, ha csak felszínes megbeszélé­seket, s nem valódi megálla­podásokat akar. Birodalmakról a Gólyavárban Ezeréves iskola Birodalmak tündöklése és bukása címmel országos konferenciát tartanak a törté­nelemtanárok a hét végén a budapesti Gólyavárban. — Idén a negyedik alka­lommal rendezünk országos tanácskozást — mondotta Miklósi László, a Történe­lemtanárok Egyletének ügy­vivője. — Ezúttal olyan programokat kínálunk, me­lyek nagy segítséget nyújta­nak a gyakorló tanároknak. A nyitó előadásban birodal­mak alkotásával és pusztulá­sával foglalkozik a görög-ró­mai világban címmel Ker­tész István egyetemi tanár. Ezt követően a nomád, majd oszmán birodalomról lesz szó. A vasárnap szakmai elő­adásai az Osztrák—Magyar Monarchiával és 4 szovjet bi­rodalom múltjával és jövőjé­vel foglalkoznak. A találko­zón szekcióüléseken tárgyal­nak majd meg olyan fontos kérdéseket, mint a nemzeti alaptanterv és a történelem- oktatás, a múzeumok és a könyvek szerepe az oktatás­ban, a tankönyvek jelentősé­ge a tudás átadásában. Az első magyar iskolát Pannonhalmán alapították közel ezer éve. Ennek emlé­kére jött létre az az emlékbi­zottság, mely felhívást tett közzé a nevelési-oktatási in­tézmények körében a ma­gyarországi iskola millenniu­mának megünneplésére. Ke­lemen Elemér, a bizottság kuratóriumának titkára el­mondta, hogy a beérkezett pályaművek közül mintegy kétszázat jutalmaztak össze­sen 7,5 millió forinttal. A konferencián azt is megvitat­ják, milyen lehetőségei van­nak a történelemtanároknak arra, hogy csatlakozzanak az éves évforduló megünneplé­séhez. V. Cs. Szereptévesztó' miniszter? Csurka: Keleti felelőtlen Keleti György összetévesz­ti a honvédelmi miniszteri funkciót egy polgárjogi ak­tivista szerepkörével. Ez di­lettáns és tűrhetetlen maga­tartás — jelentette ki Csur­ka István tegnapi, budapes­ti sajtótájékoztatóján. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a közel­múltban kirobbant lehallga­tási botrány és a vele kap­csolatos, úgynevezett „Waschsler-jelentéssel” kapcsolatban hívta össze a sajtó képviselőit. A pártel­nök szerint Keletinek nem volna szabad ilyen felelőtle­nül a közvélemény elé tár­ni a honvédség egyik fon­tos intézménye — a Kato­nai Biztonsági Hivatal — ügyeit. Csurka kijelentette: a bot­rány nyilvánvalóan arra megy ki, hogy lejárassák az MDF vezetésének egy cso­portját. „Szemenszedett ha­zugságnak” nevezte azt az állítást, hogy élettársát azért figyelték meg, mert felvételét kérte a Honvédel­mi Minisztériumba. Erre ugyanis soha nem került sor. MSZP-sek az expóért Régi, ez év tavaszán kiadott újságszerű kiadványt forgatok a kezemben. Az a címe, hogy HARMINC­KÉT NEVÜNK VAN — és egy városunk. Alatta pedig ez áll: Szocialista kampánylap a budapesti választóhoz. A címoldalon Horn Gyula vezércikke Vállaljuk címmel. Hogy mit, azzal most nem aka­rom Önöket fárasztani, csupán egyetlenegy prog­rampontra, ami beljebb van a lapban, szeretném felhívni a figyelmüket, méghozzá oly módon, hogy szóról szóra idézem: — ám az idézet előtt még egy­szer tudatosítani szeretném: a Magyar Szocialista Párt budapesti kampánylapját tartom a kezem­ben. De nézzük, mit is ír: „Az expó sikeres meg­rendezése érdekében az eredeti elképzelés szerint ki kell bővíteni az Expó Kft. tulajdonosi körét, ez­zel a fővárost és az érintett kerületeket a rendez­vény gazdáivá kell tenni. Célra orientált, határo­zott, a parlament által számon kért tevékenység­gel behozható a politikai háborúk miatt elvesztege­tett idő.” No ez az egyik szakasza a Tallózás a bu­dapesti szocialisták programjából című tizenöt föl­sorolásnak. Kérdéseim a következők: Mit jelent az szocialistáéknál, hogy az expó sikeres megren­dezése érdekében? Mit jelent az, hogy az eredeti elképzelés szerint? Mi az, hogy a kerületeket a rendezvény gazdáivá kell tenni? Milyen elvesztege­tett időt kívánnak behozni? De a legfontosabb kér­désem: vajon ezt a pontot hogyan és mint emelte ki a Magyar Szocialista Párt a programjából, s va­jon ha ugyanezt a kérdést a Népszabadság című „ellenzéki” lap teszi föl a szocialistáknak, akkor mit válaszolnának? (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents