Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-15 / 242. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 15., SZOMBAT Első ízben kapták hárman Közel-keleti Nobel-díjasok Az izraeli—palesztin viszályt véglegesen elrendezni kí­vánó oslói egyezmények tetó' alá hozásáért az idei Béke Nobel-díjat megosztva Jasszer Arafat, Simon Peresz és Jichak Rabin kapják. Jeruzsálemben vegyes érzelmek­kel fogadták a vezető izraeli politikusok díjazását. Tegnap délben Oslóban hi­vatalosan bejelentették, hogy az 1994-es Béke No­bel-díjat megosztva odaítél­ték Jasszer Arafat-nak, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetőjének, Simon Pe­resz, izraeli külügyminiszter­nek és Jichak Rabin, az izrae­li miniszterelnöknek. A No- bel-díj bizottság a döntést az­zal indokolta meg, hogy az említett három politikus nagyban hozzájárult ahhoz a történelmi folyamathoz, melynek célja a gyűlöletnek együttműködéssel, békés úton történő fölszámolása. Simon Peresz díjazása meglepetésnek számít, mivel az ő nevét eddig Abu Mázin palesztin politikussal együtt emlegették. Abu Mázin — az oslói egyezmények palesz­tin aláírója — az idén csak azért nem kaphatott Nobel- díjat, mert azt a szabályok ér­telmében legföljebb három személynek ítélhetik oda megosztva. A bejelentés után Simon Peresz, izraeli külügyminiszter Jeruzsálem­ben azt mondta, hogy a díjat elsősorban a norvég nép, il­letve annak kormánya érde­melné meg, mivel otthont adott az oslói egyezménye­ket megelőző titkos tárgyalá­soknak. Peresz kijelentette, hogy a térség politikusainak tovább kell lépniük és „váll­vetve egészen új, a békén és a gazdasági fölvirágzáson alapuló Közel-Keletet kell fölépíteni”. Mose Samír, izraeli költő szerint Arafatnak nem No- bel-díj, hanem valójában kö­tél járna, míg Rabint és Pe­reszt a népharag űzi majd el a kormány éléről. Micháel Ejtán, az ellenzéki Likud- tömb vezető politikusa sze­rint pedig Rabin miniszterel­nöknek az előadói kategóri­ában Oscar-díjat kellett vol­na odaítélni az Arafattal megejtett épületes színész mutatvánnyal is felérő wa­shingtoni kézfogásáért. Amosz Kénán, szépíró, a ne­ves újságíró viszont azt mondta, hogy Rabin és Ara­fat a békére irányuló bátor erőfeszítések jelképei, s már csak azért is megérdem­lik a Nobel-díjat. Jasszer Arafat tegnap az egyiptomi Alexandriában folytatott egyórás megbeszélést War­ren Christopher, amerikai külügyminiszterrel. A meg­beszélés után a PFSZ veze­tője a Nobel-díjra reagálva kijelentette, hogy az valójá­ban az egész palesztin né­pet illeti meg. Az 1994-es Béke Nobel- díj ünnepélyes kiosztására december 10-én kerül sor a norvég fővárosban. Hering József N emhiába hallhattuk évtizedeken keresztül, hogy ná­lunk a munka becsület és dicsőség dolga, baloldali kormányunk ebben is példát mutat és fáradhatatlanul dolgozik. Tárgyal, egyeztet, dönt, kinevez, határoz, fel­ment, átcsoportosít, kirúg, felülbírál, beterjeszt, meg­szüntet és megőriz — egyszóval kormányoz. S nem is akárhogyan. Nemcsak gyors és dinamikus, hanem mese­hősökhöz illő furfanggal az akadályokat is legyőzi. Az emlékezetes parlamenti kivonulás után például a szocialisták rájöttek arra, hogy felesleges ennyit bíbelőd­ni az ellenzékkel, az állandó konszenzuskeresés és egyeztetés csak lassítja a munkát. Ezentúl előre megha­tározzák, melyek azok a témák, ahol szó lehet a párbe­szédről, s melyek azok, ahol nem. Mondani sem kell, ez utóbbi csomag mennyivel izgalmasabb, de be kell látni, az idő sürget, az országot rendbe kell tenni, lehetőleg minél előbb, így semmi szükség nincs az időhúzásra. De nemcsak az ellenzék vacakol, a minap az Érdek­egyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke is arra vetemedett, hogy levelet merészelt írni a minisz­terelnöknek. De ez még hagyján, levelet írni nem bűn. De ebben a förtelmes küldeményben az állt, hogy a kor­mány azonnal függessze fel a jövő évi költségvetés elő­készítő munkálatait mindaddig, amíg nem egyeztet az ÉT-vel. Megértem én a szegény szakszervezeteket, hisz elhitték, miért ne hitték volna el a tavaszi ígéreteket, mi­szerint a fejük felett, hátuk mögött, talpuk alatt ezentúl döntést nem hoznak. Elhitték azt is, hogy az új kormány­ban a szakértelemnél csak egy lesz nagyobb, a szociális érzékenység. Most aztán meg levelet írnak. Az is szemléletes, ahogyan a kabinet fogadta a ké­rést. A kormányszóvivő ultimátumnak minősítette a le­velet, mely, elmondása szerint, megdöbbenést keltett a kormánytagok körében, akik a javaslatot elfogadhatat­lannak minősítették. Felrepülök most gondolatban és máris a kormányülésen találom magam. Felolvassák a levelet, néma csend. Szó bennszakad, lehel let megsze­gik. Látom Vastagh Pál arcát, maga a döbbenet, látom Kovács Pál arcát, maga a döbbenet, látom Fodor Gábor arcát, maga a döbbenet, látom Keleti György arcát (ja, Holnap választanak a németek Tizenkét év a mérlegen Több mint hatvanmillió német szavazópolgár járul­hat holnap az urnákhoz, hogy döntsön a képviselő­ház, a Bundestag új össze­tételéről. Az egyesülés utáni má­sodik össznémet választás nagy kérdése, hogy marad-e a 12 éve hatal­mon lévő, Helmut Kohl kancellár vezette keresz­ténydemokrata—szabadde­mokrata koalíció, vagy a jelenlegi ellenzéki pártok a szociáldemokraták veze­tésével új kormányt alakít­hatnak. A harmadik lehe­tőség, hogy az utóbbi idő­ben rendkívül gyengén szereplő szabaddemokrata Binder és a nagymarosiak Julius Binder, a bősi erőmű szlovák beruházási igazga­tója a létesítményt bemuta­tó budapesti kiállítás meg­nyitóját követő napon a szlovák rádióban az erőmű­vet pártoló álláspontok „bu­dapesti győzelméről” nyilat­kozott. A kiállítás legfőbb hoza- dékának azt nevezte, hogy a nagymarosi polgármester kijelentette: Nagymaros és a vele szomszédos három falu lakóinak többsége egyértelműen a vízlépcső nagymarosi részének befeje­zését pártolja — ezért a se­gítségünket kérte. FDP kiesése esetén a Kohl vezette Német Ke­reszténydemokrata Párt (CDU) és bajor testvér­pártja, a Német Keresz­tényszociális Unió (CSU) a Német Szociáldemokra­ta Párttal (SPD) hoz létre egy úgynevezett nagykoa­líciót. A közvélemény-kutató intézetek egyöntetűen azt jósolják, hogy a CDU/ CSU 1990-es 43,8 százalé­kos eredményét erősen megközelítve a szavaza­tok 42-43 százalékára szá­míthat. Az utóbbi években hal­vánnyá, önállótlanná vált, s az utóbbi hét tartományi Olekszandr Moroz, az ukrán parlament elnöke tegnap hiva­talosan is felvetette, hogy az Ukrajna biztonságát szavatoló nemzetközi memorandumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet de­cember elejei, budapesti csúcstalálkozójának idején ír­ják alá. Moroz ezt a finn kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélésen javasolta. Moroz kifejtette: a doku­mentumban nem csak a politi­kai felelősséget kellene rögzí­teni, hanem azt is, hogy mi­kor és pontosan milyen mér­tékben járulnak hozzá az atomhatalmak az ukrán hadá­választáson a helyi parla­mentekből kiesett Német Szabaddemokrata Párt (FDP) esélyeit a közvéle­mény-kutatók változóan ítélik meg, a legtöbb fel­mérés 5-7 százalékot jósol. A nagyobb társadalmi igazságosságot hirdető SPD esetében a négy év­vel ezelőtti 33,5 százalék­kal szemben most 35-38 százalékot tartanak való­színűnek a közvélemény­kutatók. Az egykori keletnémet ellenzékieket és a környe­zetvédőket tömörítő Szö­vetség, 90/Zöldek várható­an a szavazatok hét-nyolc százalékára számíthatnak. szati rakéták leszereléséhez és a gazdaság talpraállításához. Csak ezután lehetséges, hogy megkezdődjenek az atom- sorompó-egyezményhez való ukrán csatlakozás előkészüle­tei — hangoztatta a politikus. Moroz néhány hete egy másik indítványt is tett. Eszerint jövő év januárjában Kijevben egy nemzetközi konferenciát kellene rendez­ni az atomsorompó-egyez- mény lejárta utáni feladatok­ról. Az értekezleten tanúsí­tott nyugati magatartástól tet­te függővé, hogy Ukrajna vé­gül is csatlakozik-e az egyez­ményhez vagy sem. A nagyvilág hírei Thomas Klestil osztrák államfő tegnap Franz Vra- nitzkyt, a Szociáldemokra­ta Párt elnökét, ügyvezető kancellárt bízta meg az új kormány megalakításával. Megfenyegette William' Perry amerikai védelmi mi­niszter Dzsidádban Bagda- dot: ha nem vonja vissza az elit Köztársasági Gárdának még mindig a kuvaiti határ­melléken tartózkodó alaku­latát, akkor a Pentagon na­gyobb haderőt is kész az öbölbe küldeni. Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két téma a román és ma­gyar történészek vegyes bizottságának Bukarest­ben és Nagyváradon — keddtől péntekig — meg­tartott ülésén. A szlovák törvénytár leg­újabb füzete közli azt a tör­vényt, amelynek értelmében az ország vegyesen lakott te­lepüléseinek többségében, az ott élő nemzetiség nyel­vén is kötelező feltüntetni a helységek nevét. A közlés té­nye egyben a törvény életbe lépését is jelenti. Olaszország kész a hite­lezők párizsi klubja által hozott döntésnek megfele­lően az orosz adósság át­ütemezésére — jelentette ki Jelcin tegnap azután, hogy Berlusconi miniszter- elnökkel aláírta a barátsá­gi és együttműködési meg­állapodást Ukrajna biztonsága Budapesten írják alá? EGY HÉT Miért megyen Hack Péter a kávéházba? nem látom, mert őt a Híradóban láttam, épp az amerikai vezérkari főnök mögött feszengett), látom Kósáné Ko­vács Magda arcát, maga a döbbenet, látom Baja Ferenc fiatal arcát, maga a döbbenet, látom a többiekét is, a helyzet drámai. Nem is értem a szakszervezeti vezető­ket, felelőtlenségükkel miért hozzák ilyen kellemetlen helyzetbe a kormányt. Még szerencse, hogy az ocsúdás után egyhangúlag elfogadhatatlannak minősítették az ul­timátumot. Az új kormányzati stílus és a fergeteges tempó látha­tóan pozitívan hatott a köztársasági elnökre is. Göncz Árpád egy tollvonással megszüntette a médiaháborút, egyetlen gyors döntéssel megoldotta az önkormányzati választásokat (alkotmány- és törvénymódosításokkal együtt), most pedig egyetlen gombnyomással megindí­totta az Audi-gyár motorkészítő üzemét. Történt ugyan­is, hogy a híres német cég éppen két éve, száznyolcvan európai város közül (a Magyar Hírlap szerint száz, de ki­csire nem adunk) döntött Győr mellett, többek között földrajzi fekvése, gazdag ipari múltja, szakképzett mun­kaerő-kínálata és fejlett infrastruktúrája miatt. Szerdán kezdődött tehát hivatalosan is a motorgyártás Győrben, mint említettem, államfői gombnyomással. Szakértők azt is hozzátették, hogy a GM (Szentgotthárd), a Suzuki (Esztergom), a Ford (Székesfehérvár) után az Audi meg­jelenésével hazánknak komoly esélye van arra, hogy az évezred végéig jelentős autóipari gyártás és beszállítói hálózat alakuljon ki, húzóágazattá válva az ipari terme­lésben. Ki gépen száll fölébe, annak tetszik a földrajzi fek­vés, az ipari múlt, a szakképzett munkaerő és az infra­struktúra. De nem kizárt, hogy a felelőtlen németek el­kapkodták e döntést. Lehet, hogy nem találtak a száz- nyolcvan (MH: száz) közül szebb földrajzi fekvést vagy jobb infrastruktúrát, az azonban biztos, hogy nem hall­gattak a figyelmeztető szóra. Nem vették komolyan a miniszterelnök churchilli beszédét, amelyben hű képet festett az ország jelenlegi katasztrofális állapotáról. Nem szenteltek kellő figyelmet a pénzügyminiszter ál­landó aggodalmainak, egyensúly, GDP, fogyasztás, mi­egyebek, s az is megbocsáthatatlan, hogy nem vették fi­gyelembe a kampányidőszak versenyfutásában azt a kü­lön etapot, amely arról szólt, hogy mikor volt az ország rosszabb helyzetben, ’90-ben vagy most. Ha mindezek­re hallgattak volna, nem kényszerítették volna az állam­elnököt arra, hogy a gazdasági folyamatokba beavatkoz­va indítógombokat nyomogasson. Mit szólnak majd ak­kor, ha megjelenik néhány tanulmány (pesszimista szer­ző van bőven), amely kimutatja, hogy az alkatrészgyár­tás sosem lesz húzóágazat. Lesz majd akkor döbbenet, tán még nagyobb, mint a minap Kunczén. Miket fecsegek én költségvetésről meg autóiparról, amikor vannak nagyobb horderejű ügyek is. Néhány hete a hadügyminiszter pakolt ki, hogy figyelték a felesé­gét, (azóta elmarasztalták Für Lajost, s ha így mennek a dolgok, még le is csukhatják szegényt, akkor itt a demok­rácia), most pedig egy országgyűlési képviselő vallotta be, hogy őt is figyelték. A hír olyannyira döbbenetes, hogy a pártsemleges Híradó első tudósításként közölte (Göncz és a gombnyomogatás csak ezután bő negyedórá­val következett.) Szóval, ott áll a hórihorgas Hack Péter a parlamenti folyosón, szemben a kamerával és mondja. Hogy mit, azt nem sikerült megfejtenem, csakúgy, mint másnap a napilapok tudósításait sem. Szóval a választá­sok után (illetve előtt, ja nem, után), de még az új kor­mány megalakulása előtt, két férfi, a főnökök nem tud­ták, kávéház, a tavasz tizenhét pillanata, hogy lehallgat­ták-e, kifigyelték, ki figyel oda, kéne már egy törvény, Hack most hall róla először, tá-ti-ti-tá, titkosítom. J ó Herczeg Ferenc évtizedekig izgalomban tartotta az olvasókat, járt-e Cecil a Török utcában? Most a kér­dés csak az, mit keresett egy szabaddemokrata képviselő a kávéházban. És egyáltalán: vannak-e még kávéházak? Székely Adám

Next

/
Thumbnails
Contents