Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-03 / 231. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Megkérdeztük Mit tehetnek az állatvédők? Állatbarátok találkoztak tegnap az Erzsébet téren, ahonnan végigvonultak a Hősök teréig, kimutatva, szívükön viselik az állatok sorsát A demonstráción részt vett a Fekete István Országos Állatvédő Egye­sület is. — Mit tesznek az állatokért? — kérdeztük Varga Gábort, a szervezet társadalmi elnökét —, ameddig új gazdái­hoz nem kerül. Az élel­mezésen kívül 'alig tu­dunk mást megtenni ér­tük, mert'az adományok­ból összejött pénzösszeg nagyon kevés. Sajnos az állatvédelemnek nincs fe­lelős gazdája, nem tarto­zik igazán egyik miniszté­riumhoz sem. Mivel nincs törvény — csak az ebtartási rendelet —, az állatkínzást sem büntetik. Október negyediké az ál­latok világnapja ugyan, de mindannyian tudjuk, hogy ez kevés. Az álla­tokkal mindennap törőd­ni kell, hiszen hozzánk tartoznak, mondhatni társ­bérlők itt, a földön. V. Cs. — Sajnos nem tudunk mindent megtenni, amit szeretnénk — kezdte vá­laszát. — Egyrészt azért, mert nincs hozzá megfe­lelő anyagi hátterünk, másrészt azért, mert az emberek hozzáállása sem megfelelő. Budapesttől negyven kilométerre mű­ködtetünk egy állatmen­helyet, de ez nagyon ke­vés, hiszen csak a fővá­rosban évente több ezer kutya és macska kerül az utcára. Elég szomorú, de csak a legalapvetőbb ellá­tást tudjuk biztosítani a vasadi menhelyre került kutyáknak. A telephely feladata az, hogy addig gondoskodjon az állatról — orvosi ellenőrzés alatt Villamossal a Nagykörúton Befejeződött a budapesti Nagykörút felújításának első szakasza. Tegnap há­rom órakor próbaként végig­gördült az első villamos a felújított pályaszakaszon, és röviddel ezután újrain­dult a menetrend szerinti villamosközlekedés a Nagy­körút teljes hosszán. A munkálatok június 16-án kezdődtek a főváros irányításával, társberuházó volt a Fővárosi Vízművek és a Budapesti Közlekedési Vállalat. Kicserélték többek közt a Nyugati pályaudvar és a Blaha Lujza tér között a Körút alatt húzódó 100 éves vízfőnyomó csövet, és új villamospálya-rendszert építettek. Velemenyek a világkiállításról A kormány befolyásolhatatlan A kormány világkiállítással kapcsolatos döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság nagy része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről. — Mivel az előző kor­mány pártján álltam, megütközéssel vettem tu­domásul a most hatalom­ra jutott társaság döntés­sel is felérő állásfoglalá­sát. Nemcsak én s a csa­ládom, de az egész kör­nyezetem felháborítónak tartja a kormány hozzáál­lását — mondta dr. Nagy Magdolna váci lakos. — Osztom a véleményét azoknak, akik aláírták a népszavazásra szólító ívet. A bosszantó az, hogy a kormány meg sem próbálta meggyőzni az országot döntésének helyességéről, az pedig, hogy nincs pénz, elég gyenge érv, hiszen sem­mire sincs, de azért arra elő lehet teremteni, ami tényleg fontos. Vélemé­nyem szerint létre tud­nánk hozni az expó felté­teleit, s nem hiába tarta­nánk meg a rendezvényt. Az ország gazdasági helyzetén mindenképp sokat segítene, s kulturá­lis szempontból is szük­ség lenne rá. Igaz, Ma­gyarország egyre inkább „benne van” a világ köz­tudatában, de még min­dig nem ismernek min­ket eléggé. Nos, ha a vi­lágkiállítás elmarad, nem is fognak megismer­ni bennünket egyhamar. Úgy érzem, már a nép­szavazással is elkéstünk. Ha sor kerül rá, biztos hogy elmegyek, de bár­mi legyen is az ered­mény, nem hiszem, hogy a dolgok mai állásán vál­toztat. Ahogy a kormány az önkormányzati tör­vényt megszavaztatta, úgy az expót majd lesza­vaztatja. V. Cs. Huszonnyolc darabba tört a térdkalács Magukat biztosítják a polgárőrök (Folytatás az I. oldalról) Megnyitóbeszédében dr. Kopácsy Sándor emlékezte­tett arra, hogy három és fél évvel ezelőtt, amikor meg­alakult a polgárőrség, sok helyen ellenérzésekkel kel­lett megküzdeniük, bizonyí­taniuk kellett rátermettségü­ket, önzetlen segítő szándé­kukat. Ma már huszonöt­ezernél több polgárőr van az országban, akik segíte­nek a rendőröknek a bűnö­zők elleni küzdelemben. Igaz, több anyagi támoga­tásra lenne szükségük, hi­szen sok helyen még min­dig saját zsebükből fedezik a benzinpénzt, és hiányoz­nak a korszerű híradástech­nikai eszközök. Megtudtuk: rendelettervezet készül a polgárőrségről, amely re­mélhetőleg helyzetükön so­kat fog javítani. A sátrakban már ebédhez terítettek, amikor Kiss Hubá­val, a Polgárőrség Pest me­gyei parancsnokával szót váltottam, aki 1994. október elsejétől BM polgári alkal­mazottként a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon dol­gozik. Arról érdeklődtem, hogy ettől mi várható. — Könnyebbé válik a szervezőmunka — válaszol­ta —, mindig megtalálható leszek személyesen és tele­fonon. Már kétezer ember van a szervezetünkben, s lét­számunk a közeljövőben várhatóan gyarapodik. ' ‘ A parancsnok legidősze­rűbb gondjukként a biztosí­tások ügyét említette. Saj­nos járőrözés közben is tör­ténhet baleset, mint ez már két ízben is előfordult. Egyiknél, ahol a polgárőr súlyosan megsérült, az ille­tőnek nem volt biztosítása. A tapasztalatokon okulva most arra törekednek, hogy alapítványi pénzekből, vagy ha másképpen nem megy, saját zsebből, mindenki fi­zesse be ezt az összeget. A rendezvényen találkoz­tam Vázsonyi Árpáddal is, akivel 1992. január 10-én Kerepesen történt az emlí­tett gépkocsibaleset. — 28 helyen tört el a térdkalácsom — mondta —, több mint 4 órás műté­tet hajtottak végre rajtam. A betegállományom már ja­nuárban letelt, de munka nélkül vagyok. Hivatásos gépkocsivezető a szakmám, és mivel a lábam nem jött rendbe, sehol sem alkalmaz­nak. Könnyebb lenne a hely­zetem, ha lett volna biztosí­tásom, de ezzel már késő foglalkozni. Szerintem a biztosító legalább az álta­lunk visszaszerzett lopott gépkocsik után adhatna va­lami kedvezményt. Vázsonyi Árpád súlyos gondjai ellenére sem elkese­redett ember. Szervezője és vezetője lett Kerepesen a megye első kutyás polgárőr­csoportjának. Huszonötén vannak, huszonhárom né­met juhásszal, és a betörők tudják, hogy nem sok jóra számíthatnak, ha találkoz­nak velük. (A kókai polgár­őr-találkozón látványos őr- ző-védőkutya-bemutatóra is sor került.) A hasznos négylábúakat a Microprofit Biztonsági Szolgálat képezte ki a kí­vánt célra, és a bemutatóju­kon meggyőződhettünk ar­ról, hogy adott esetben fegy­verrel is felér a segítségük. A házigazdák nevében Papp János polgármester és Sipos Sándor, a polgárőr­ség helyi szervezetének pa­rancsnoka köszöntötte a vendégeket. Büszkék arra, hogy a nem egészen négyez­res lélekszámú település mi­lyen sok mindent tud felmu­tatni. Most épül 16 millió forintos környezetvédelmi beruházásként egy szeméttá­roló, továbbá művelődési házat és tornatermet adnak át még ebben az esztendő­ben. S méltán lehetnek büsz­kék a polgárőmap megren­dezésére. A sikeres rendez­vényt szponzorálta Nagyká- ta és Tóalmás önkormányza­ta is, továbbá számos kókai vállalkozó, és sok munká­val segített a helybeli nyug­díjasok klubja. (gál) Szentmártonkáta háza Tegnap délelőtt bensőséges ünnepség keretében általá­nos iskolások műsorával adták át Szentmártonkáta új községházát A tanoda udvarán rendőrségi és polgárőr-bemutatót tartottak, melynek során a gyerekek is megismerked­tek a technikával Krekács Róbert felvételei Kimerült a szociális keret Cigányfórum Verőcén A rendkívüli segélyek *nem minden esetben kel­lően körültekintő kiutalá­sa miatt elfogyott az ön- kormányzat szociális jut­tatásokra fordítható éves pénzkerete —^ jelentette ki a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szö­vetsége egyik helyi cso­portja által szervezett rögtönzött falufórumon szombaton, Verőcén, Ka­rácsonyi Zsuzsanna, . az önkormányzat kulturális és szociális bizottságá­nak elnöke. — Külső tá­mogatásból, illetve más célra szánt saját pénzből az önkormányzatnak si­került ugyan mintegy hat- százötvenezer forintot előteremtenie — tette hozzá —, ám ez az ösz- szeg kevés ahhoz, hogy az év hátralévő időszaká­ban ugyanakkora össze­get (ezernyolcszázhet- ven forintot gyermeken­ként) kapjanak a rendsze­res nevelési segélyben ré­szesülő családok, mint eddig. A bejelentés nyomán — a témáról lapunk szom­bati számában már írtunk — indulatos szócsata bon­takozott ki, a falufórum résztvevői egymás szavá­ba vágva igyekeztek han­got adni felháborodásuk­nak. Aki csak szóhoz ju­tott, felelősségre vonta az önkormányzatot, s még olyan felszólaló is akadt, aki a helyi cigánysággal szembeni negatív diszkri­minációval vádolta meg a község irányítóit. R. Z. Tájékoztatási tanfofyam Újságíró-palánták a múzeumban Érdeklődő tekinte- f.-isS* tű fiatalok gyűl- jHtflS tek össze, közel húszán, szomba­ton a Gödöllői Városi Mú­zeumban, hogy a tanfo­lyamindító ismerkedésen meghallgassák Katona Szabó Istvánnak, a Ma­gyar Nemzeti Tájékoztatá­si Alapítvány ügyvezető elnökének eligazító szava­it, Szitányi György esszé­író pedig a képzési prog­ramot vázolta. A Magyar Tájékoztatá­si Egyesület első alkalom­mal indít ilyen — kísérle­ti jellegű — előkészítő tanfolyamot, melynek cél­ja: alapismereteket nyújta­ni sajtóelméletből és az újságírásban alkalmazott műfajokból. Elvégzése önmagában véve ugyan nem jogosít fel semmire, inkább erkölcsi súlya van, de a szerzett tudás­anyagot a fiatalok több pályán is hasznosíthatják. A szervezők pedig latol­gatják, amennyiben az egész éven át tartó elő­adás-sorozat sikeresen zá­rul, megpróbálkoznak e képzési forma beindításá­val más városokban is. Az újságírás iránt érdek­lődő fiatalokkal jeles írók és publicisták foglalkoz­nak majd, az előadásokat minden héten szombaton tartják, s akik csak most szereztek tudomást a tanfo­lyam indításáról, még je­lentkezhetnek. (s. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents