Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-03 / 231. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ 5 Új gépsor érkezik a téglagyárba Százhúsz évig elegendő' az agyag Közhírré tétetik Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő' helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. A Budai Tégla Rt. három működő gyárat mondhat->P magáénak: a pilis- borosjenőit, a solymárit és a törökbálintit. Ezen kívül van még Solymáron egy műszaki szolgáltató, vala­mint Szurdokpüspökiben egy kovaföld- és gerenda­gyártó üzeme. Leállított téglagyárakkal is rendelke­zik a részvénytársaság, ilyen az érdi, a százhalom­battai és a csillaghegyi egységük. Praczkó József, a Török­bálinti Téglagyár igazgató­ja negyvenegy éve dolgo­zik a szakmában. Százha­lombattán kezdett, ottani születésű, s már az édesap­ja is a téglagyárban keres­te kenyerét, a kemence mellett. A gyakorlatban is­merte meg a munkafolya­matokat, minden helyet, minden beosztást alkalma volt végigpróbálni, így amikor 1963-ban gyárve­zető lett, nemcsak egyete­mi tanulmányaiból, hanem közvetlen tapasztalatok út­ján is jól ismerte a tégla­gyártás minden csínját-bín- ját. Nem sürgős A leállított téglagyárak sorsa még nem dőlt el. Csak egy biztos: a rész­vénytársaságnak nem áll szándékában újra beindíta­ni ezeket, ugyanis annyira elavultak, hogy csak nagy korszerűsítés után lehetne ismét megkezdeni a terme­lést, ez viszont olyan sok­ba kerülne, hogy nem fize- tődne ki. — Mekkora a kereslet most a tégla iránt? A meg­lévő' gyárak kielégítik az igényeket? — Negyvenhét tégla­gyár van ma az országban — válaszolja Praczkó Jó­zsef. — Összesen kétmilli­árd kisméretű termék elő­állítására képes a magyar téglaipar, ebben a szakmá­ban ez a mértékegység. így mondjuk: egy födém- béléstest 9,9 kisméretűt tesz ki. A jelenlegi ma­gyar bázis minden erőfe­szítés nélkül másfél milli­árd kisméretűt tud évente gyártani, a kereslet vi­szont nem haladja meg az egymilliárdot. Mi itt, a fő­város közelében jó helyzet­ben vagyunk, errefelé sok az építkezés, de a távolab­bi országrészekben erősen visszaesett a kereslet. — Ezek szerint nem­csak hogy nem fizetó'dne ki a leállított gyárak újra­indítása, de nincs is erre szükség? — így igaz. Ezeket meg­hirdettük, de nem adta el a részvénytársaság. Nekünk nem sürgős, nem létérde­künk, hogy potom pénzért megszabaduljunk tőlük. A jelentkező vevőket a tégla­gyárak egyáltalán nem ér­deklik, a terület az, ami kellene nekik. Volt valaki­nek olyan ötlete, hogy a százhalombattai téglagyár megfelelne szemétlerakó­helynek. Még rágondolni is rossz, egyrészt mert köz­vetlenül a Duna partján áll és így a szemét óhatatla­nul szennyezné a vizet, másrészt az a gyár olyan gyönyörű építészeti mun­ka, olyan tervdokumentá­ció készült hozzá, olyan te­tőszerkezete van, hogy mu­togatni kellene. Korszerűbben — A működő téglagyárak­ban a munkafolyamatok hagyományosak, vagy már korszerűsítették azo­kat? — Nagyon sok moderni­zálás történt, de még min­dig nem mondhatjuk el, hogy emberi kéz nem ér hozzá a termékhez a gyár­tás során. Ma még bizo­nyos fázisokban kemény fizikai munkát kell a dol­gozóknak végezniük. En­nek a kiváltására vásáro­lunk most egy olasz rakó, ürítő, csomagoló és osztá­lyozó gépsort. Kilencven­hatmillió forintba kerül, s úgy tervezzük, hogy de­cember 31.-ig be is szerel­jük. Unghi István főműveze­tő megmutatja a gyárat. El­indulunk a bányától, meg­nézzük a különféle gépe­ket, amelyek aprítják, lapít­ják az anyagot, előkészítik a préseléshez. Szállítósza­lagokon fut minden, de sokszor kell átrakodni egyik helyről a másikra, s ma még az új gép megér­kezéséig ezt kézi erővel végzik az emberek. A nyers, préselt termék először a szárítókamrákba kerül, 60—80 órát tölte­nek odabent, nagyságuk­tól és tömörségüktől füg­gően. Innen a kemencébe vezet az útjuk, kilencven méter hosszú a gázfűtéses kemence, amelyen 24— 40 óra alatt gördülnek vé­gig lassan a kemenceko­csik a téglákkal. Ha ez is megtörtént, elkészült a tég­la, lehet rakodni és szállíta­ni. A téglagyár szállítással nem foglalkozik, a vevők jönnek ide, ők gondoskod­nak a fuvarról. Természe­tesen az jár a legjobban, aki eljön a gyárba, és itt, helyben veszi meg az épí­tőanyagot, mert így a leg­olcsóbb. Cserepet is Mint Praczkó Józseftől megtudjuk, a Törökbálinti Téglagyár még sok-sok évig működhet. A budai agyagvagyon több mint hatvan százaléka itt találha­tó, mintegy százhúsz évre elegendő. Jelenleg csak téglagyártással foglalkoz­nak, de az agyag minősége lehetővé tenné a cserép­gyártást is, de ahhoz sze­lektív bányaművelésre len­ne szükség. A gyár elődje 1916-ban foglalkozott vi­rágcserepek és tetőcsere­pek gyártásával is. Praczkó József büszke rá, hogy a törökbálinti gyár korszerűsít, az embe­reket nem teszi az utcára, elbocsátás nincs náluk. Igaz, nincsenek sokan, hi­szen a törökbálinti, a száz­halombattai és az érdi gyárban összesen 84 em­ber dolgozik, s ebbe a lét­számba a portástól az igaz­gatóig mindenki beletarto­zik. Csak természetes mó­don csökken a dolgozók száma, nyugdíjba mennek, akik elérték a korhatárt, de volt olyan is, aki élt a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségével. Az igazgató is elérte idén a nyugdíjkorhatárt. Még marad két évig, s utá­na átadja a stafétabotot. Van kinek, mint mondja, van utánpótlás. Annak ide­jén, amikor még fiatal volt, benne is megbíztak, és rá mertek bízni egy gyá­rat, hát ő miért ne hinne a mostani fiatalokban? Pável Melinda Varsányi Fórum UUNAVAKsÁnyI Krtzfcl *n KÉTHAVI IAV KOPJAFÁT állít a Hősök te­rén a dunavarsányi önkor­mányzat, emlékezvén vele mindazokra, akik a hazájuk­tól távol, elhurcolva, vagy ép­pen idehaza lettek áldozatai egy szörnyű korszaknak. Rei­ner Antal soroksári fafaragó népművész gyönyörű munká­ját 23-án avatják fel ünnepé­lyes körülmények között. PÁLYÁZATOT írt ki az általános iskola osztályai ré­szére a Petőfi Művelődési Ház, Nyári élményeink cím­mel. Beküldési határidő: no­vember 1. , LELKÉSZBEIKTATÁS Áporkán címmel meghitt hangulatú tudósításban szá­mol be a Varsányi Fórum ar­ról, hogy új lelkipásztora van a falunak, a Dunavarsányról származó Beregszászi Mari­anne. SIMON FERENC, a duna­varsányi művészklub alapító­ja, vezetője a nyáron két hé­tig a Szőnyi Művésztelep meghívott vendége volt. El­hozta az alkotói verseny kü- löndíját is. VICO, az új bolseviko címmel glosszában tárgyalja a helyi lap a Vico, a médiaki­rály meglehetősen titokzatos hátterű tündöklését és... HÍRLEVÉL KÖZÖSSÉGI HÁZ építését kezdeményezték saját költ­ségükön a Németországban élő pomázi és testvérvárosi németek, írja a Pomáz Bará­tai Társaság tájékoztatója. Az ünnepélyes alapkőleté­telre augusztus 20-án került sor. KÖRNYEZETVÉDEL­MI bejáráson vettek részt Kulin Imre polgármester ve­zetésével szakemberek, s azon a társaság is képvisel­tette magát. Az elöregedett, kivágandó fákat vették számba, s megbeszélték a pótlásuk módjait. KÜLÖNÖS ÉRTÉK van a Községtörténeti Gyűjte­mény birtokában, illetve az épület udvarán lévő kis épít­ményben. Ez a Pest Megyei Temetkezési Vállalat utolsó lófogatú, díszes halottszállí­tó kocsija, amelyet immá­ron restaurálni kellene. A munka 50 ezer forintba ke­rül, a társaságnak erre nincs pénze, aki tud, segítsen. RENDELETET alkotott a képviselő-testület az állat­tartásról, Pomáz egyes ré­szein megtiltotta, más része­in korlátozta a haszonálla­tok tartását. Szabályozták a kutya, macska tartását is. MEGJELENTEK Érden, Parkvárosban az első új tele­fonfülkék. Ez év végéig szerződés szerint a Matáv további hatvan nyilvános fülkét ad át. A bekötéseket Érd-Parkvárosban kezdték meg. AZ IPARTESTÜLET idei termékbemutató-kiállí­tásán 54 vállalkozó termé­kei kaptak helyet. albert­irsai hirek Közéleti hírlap Ára: 25 forint 1993. III. évfolyam • 3. szám MEGNYITOTTA kapuit az Irsai Evangélikus Egy­házközség 50 személyes új óvodája. ÖTVEN évvel ezelőtt szerzett pedagógus-okleve-* let Diószeghy Sarolta ta­nárnő, s a jeles évfordulón aranydiplomával tüntették ki. Borsai György tanár ugyanazon a napon gyé­mántdiplomát kapott, őt 60 éve avatták pedagógus­sá. FÜGGETLEN választá­si szövetség alakult szep­tember elején Albertirsán, jórészt volt párttagokból. NIMRÓD vadászérem kitüntetést adományozott az Országos Magyar Vadá­szati Védegylet Mikloso- vits László festőművész­nek 50. születésnapja al­kalmából, művészeti tevé­kenysége elismeréséül. INGYENES __________________«« N ÖVEKEDETT az idei első félévben az előző év azonos időszakához ké­pest a szociális ellátásra szorulók száma. A kifize­tett segélyek és támogatá­sok összege csaknem 40 százalékkal volt több, mint tavaly. SZENT LÁSZLÓ tér­nek nevezte el az önkor­mányzat a volt Tanácsház teret. HÁROM újv pedagógus mutatkozik be .a Halászte­lek Hírei hasábjain: Bor- bélyné Simon Katalin óvó­nő, Babály Bernadett rajz­tanár és Boross Adrienne tanítónő. SZÜRETI BÁLT és fel­vonulást rendez 15-én a Halászteleki Kisvállalko­zók Klubja. Erről szeptem­ber elején közgyűlésükön döntöttek, amelyet a Kis- bogrács vendéglőben tar­tottak meg. PAPÍRGYŰJTÉST szer­vez október 10—11-éré az általános művelődési köz­pont általános iskolája. A gyűjtők végigjárják a falut. • • • I Váci FóruM4 MANNINGER Gábort je­lölte a város polgármesteré­nek az MDF váci szerkeze­te. Jelenleg ő a szervezet el­nöke. HELYTÖRTÉNETI pá­lyázatok megvalósítása ér­dekében ösztöndíjat létesí­tett egyhangú határozattal a váci képviselő-testület. AZ ELSŐ LAKÁSHOZ jutók támogatásáról döntöt­tek a városatyák. Első lakás­hoz jutóként 150 ezer forint vissza nem térítendő támo­gatást, illetve kölcsönt tizen­két személynek, illetve csa­ládnak szavaztak meg. MEGÉRKEZETT a Szé- rűskertben épülő új kollégi­um részére az előző kor­mány által vállalt és biztosí­tott 160 millió forint. Az építkezés befejezés előtt áll, várhatóan a hónap köze­pén foglalhatják el új helyü­ket a diákok. MEGKEZDŐDIK rövide­sen a váci új középiskola építése, amely körülbelül 340 millió forintba kerül. IFJÚSÁGI fotópályázatot hirdetett a Pest Megyei Köz- művelődési Információs Központ. Huszonhat éven aluliak küldhetnek be pálya­munkákat december 12-ig. NYOLCVAN felnőtt-, di­ák- és gyermekszínjátszó csoport működik folyamato­san Pest megyében. A nyá­ron különböző versenyeken közülük sokan nyertek díja- keit MEZEI MÁRIA-NAPO- KAT rendeznek 15-én, szombaton Budakeszin, s ebből az alkalomból művé­szeti csoportok is bemutat­koznak. BÁBCSOPORTVEZE- TŐ-KÉPZŐ tanfolyamot hirdetett meg az Informáci­ós Központ, a biatorbágyi Prosperó Alapítvány és a Budapesti Művelődési Köz­pont. A tanfolyam novem­berben indul, jelentkezni ok­tóber végéig lehet. MOZGALMAS negyedév van a monori tűzoltók mö­gött. Míg az év első öt hó­napjában 62 esetben kérték segítségüket, az utolsó ne­gyedévben 116 alkalommal szólalt meg a riasztócsengő. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassa­nak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból. Összeállította: Deregán Gábor A kiszárított béléstesteket átrakodják a kemenceko­csira. Kezdődhet a kiégetés > Vimola Károly felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents