Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-14 / 241. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. OKTOBER 14.. PENTEK Magyar gép a siker útján Családi vállalkozás Gödöllőn Nemrég egy fiatalemberrel beszéltem, aki életében még nem dolgozott egy napot sem. Nem naplopó, hanem öregdiák. Az a fajta, akik régen tíz évig jurá- tuskodtak, s kopasz fejjel még csak az ügyvédboj- tárkodásig jutottak. Ez az ifjú most, huszonévesen végzi a szakközépiskolát esti tagozaton, szülői kontóra. Arra a kérdésemre, hogy számításai szerint mikor ér révbe, s számít-e az életben átütő sikerre, naivan azt mondta: előttem az egész élet, ráérek még a sikert hajszolni. MAG-RO Takarmánykeverő kisüzem > I 0-1 TERMÉNYEK ______ @ n 1, szállító vezeték 2, daráló, daratartállyal 3, összemérő mérleg 4, keverő csiga 5, keverő tartály 6, adalék beöntő ajtó Simái Róbert alig öt évvel idősebb a könnyelmű fiatalembernél, de már az első öt percben világossá válik a számomra, ő tizenévesen is pontosan tudta, hogy mit akar. Nem lebegett a szülők által biztosított gondtalan jólét felszínén, hanem pontos elképzelései voltak arról, hogy ő maga miként teremti meg azt. Tanult szakmája a terményértékesítés és -forgalmazás, ehhez viszont nem elég kereskedőnek lenni, ismemi kell a mezőgazdasági tudnivalókat is. Megrendelésre gyártják Tavaly, pont most egy éve, családi vállalkozásban megalapította a Mag-Ro Bt.-t Gödöllőn, s mint ügyvezető igazgató, lassan, de biztosan terjeszkedik a térségben. Ma már nemcsak -terménykereskedő, újabban takarmánykeverő gépet is forgalmaz. Egy olyan gépet — illetve gépcsaládot —, a család tagjai terveztek és fejlesztettek ki. Apósa, Szlaukovszkij István tervezte, míg a prototípust az édesapja, Simái Kálmán készítette el, ma pedig már sorozatban gyártják. — Mondjuk inkább úgy, megrendelésre gyártjuk őket. Ugyanis az alapgépet mindenkor a megrendelő igényei szerint adaptáljuk, figyelembe véve a terep adottságait. Köny- nyebb a gépen gyártás közben némi változtatásokat eszközölni, mint a falakat áttörni, vagy netán külön épületet emelni a takarmánykeveréshez. Ez is az egyik ok, amiért a megrendelők felfigyeltek a gépünkre — mondja a fiatal menedzser. A TKK—3 és TKK—5 típusjelzésű berendezéseket keverék takarmányok — tápok — előállítására alakították ki. Létrehozásával a kisgazdaságok és kisüzemi állattartó telepek igényeinek kívántak eleget tenni. Ugyanakkor alkalmazhatják szűkebb körzetek tápszükségletét ellátni kívánó vállalkozók, bérkeverés vagy tápgyártás formájában. A berendezéssel végezhető egyszerű terménydarálás is, de más iparágak szemcsés vagy porszerű, több alkotóból álló termékeinek homoge- nizálása is. Mik az előnyei a Mag-Ro Bt. kínálta terméknek? A darálandó anyagokat pneumatikus szállítócsövön szívja fel a daráló, így a kézi feltöltés csak a kiegészítőkre korlátozódik. A termény- és egyéb komponensdarákat tartállyal ellátott mérleg méri ösz- sze, pillanatnyi mennyiségük a mérleg kijelzőjén követhető szemmel. A darálás, összet mérés és az előző adag keverése egy időben és egymástól függetlenül folyik. Az egyszerű felépítésből adódóan a működtetésükhöz elegendő egy személy, a kialakításból kö- vetkeztetően a helyigényük mérsékelt. Szállítási határidő 40 nap 0 S most nézzük meg, miként működik ez a kisüzem. Első műveletként a szállítócső szívófejét a darálandó szemes anyagba helyezik. A halomban tárolt terményeket (1) és nagyobb tömegű komponenseket a daráló (2) felszívja, majd felaprítja. A dara a daratartályba hullik, mennyisége a receptora alapján folyamatosan következő a beépített összemérő (3) számlapján. Ha a szükséges alapanyag-mennyiség összegyűlt, egy tolózáron keresztül átáramlanak a keverőegységbe (5). Miután a keverőcsiga (4) átszállította az alapanyag darákat, a keverőszekrény tetején lévő ajtón (6) keresztül beönthetők a szükséges adalékanyagok. Mindez terménytől függően 8—12 percet vesz igénybe. A TKK—3 óránként 480—600 kilogramm anyagot őröl és kever, a TKK—5 600—900 kilót. A gépek hasznos térfogata 600, illetve 1000 liter. A kisebbik változat ára 380 ezer forint, a nagyobbiké 420 ezer. Plusz az áfa, amit visz- sza lehet igényelni. A szállítási határidő a megrendeléstől számított maximum 40 naptári nap. — Hol láthatnék ezekből a gépekből egyet működés közben? — kérdeztem az ügyvezető igazgatótól. — Többek közt Gombán, Csömörön, Tótkomlóson, de mutathatok egyet Gödöllőn is. Nemcsak jó, de olcsó is! Együtt megyünk ki a helyszínre, Gaál Attila terménykereskedő Hóvirág utcai telephelyére. A TKK—3 beszerelve, üzemképesen áll a helyén, de mivel a kőművesek a padlózat burkolását végzik, munka közben végül is nem láttam. — Nyugodtan megírhatja, jól működik a masina — nyugtat meg a gazda. — Végeztem egy kis számítást, mintegy 200 forintot nyerek a tápon mázsánként, ha nem bérmunkában végeztetem az őrlést és keverést. Hasonló pozitív véleményezést kaptam a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökétől is. — Jelen voltam néhány próbaüzemeltetésnél, láttam, tapasztaltam, hogy mire képesek a Mag-Ro Bt. gépei. És azt is meg merem kockáztatni, ennyi pénzért, a mai gépárak mellett, nem drága — mondotta Pod- maniczky Béla. A takarmánykeverő kisüzemről még annyit: minden további információval a PMGSZ-iroda szolgál, sőt kérésre megküldi a prospektust is a gazdakörtagoknak. A kalászos gabonák 1994-es mérlege Van elég vetőmag rgjjn A Központi Statiszti- 1/^sJ kai Hivatal Budapes- ti és Pest Megyei Igazgatósága nyilvánosságra hozta a kalászos gabonák 1994. évi terméseredményeit Pest megyében. Ennek értelmében a megye gazdaságai ebben az évben több mint 87 ezer hektár — az előző évinél 4,4 százalékkal nagyobb — területről takarítottak be kalászos gabonát. A magtárakba került 351,6 ezer tonna gabona több mint kétszerese az előző évi termésnek, az 1986—1990 évek átlagos mennyiségétől azonban 18-19 százalékkal elmaradt. A kalászosok hektáronkénti hozama jóval meghaladta az 1993. évi alacsony termésátlagokat, de nem érte el a várakozások szerinti mennyiséget. A tavaszi esőzések után beköszöntő, hosszan tartó meleg nem kedvezett a gabonáknak. A legfontosabb gabonafélénk — a búza — vetésterülete 1994-ben 55 586 hektár volt, hat százalékkal maradt el az előző évitől. A betakarított összes termés 255,3 tonna, amely mintegy 72 százaléka az 1986—1990-es évek átlagos mennyiségének. A hektáronkénti hozam 4592 kilogramm volt, megközelítően azonos az országos átlaggal. Nagy gondot jelent azonban a termelőknek, hogy több helyen a búza minősége nem felel meg az előírásoknak, kisebb az étkezési célra értékesíthető mennyiség aránya. Rozsból 20 888 tonna termett, majdnem kétszerese az 1993. évinek, amely mind a vetésterület, mind pedig a termésátlag nagyarányú növekedésének az eredménye. Árpából a 15 százalékkal nagyobb területről 61 279 tonnát takarítottak be a gazdaságok az előző évi 27 590 tonnával szemben. Mindkét árpa hozama meghaladta az előző évit, az őszi árpa még az 1986—1990-es évek átlagánál is jobb termést adott. Őszi árpából 4010, tavaszi árpából pedig 3134 kilogrammos hektáronkénti hozamot értek el a megye gazdaságai. Évek óta egyre nagyobb területen termelnek a megyében tavaszi árpát. A kétféle árpa vetésterületi aránya az 1986—1990 években 71:29 volt, ez 1994-ben 51, illetve 49 százalékra módosult. A zab területe — 1086 hektár — 28 százalékkal haladta meg az előző évit, ami egyben azt is jelzi, hogy a lótartás fellendült, a kisgazdaságokban egyre többen veszik igénybe igavonóként a lovakat. A betakarított mennyiség 1917 tonna volt. Termésátlaga 1765 kilogramm, ami lényegesen — 52 százalékkal — nagyobb az előző évinél. Ennek ellenére az országban a legalacsonyabb termésátlag Pest megyében volt, amely az országos átlagnál mintegy egynegyedével maradt el. A tritikále termesztése újból jelentős a megyében. 1994-ben 3844 hektáron termelték a gazdaságok, a betakarított mennyiség 12 284 tonna volt. A kalászos gabonafélék termelésének országos alakulását tekintve, Pest megye csak 5,1 százalékkal van jelen az össztermelésben, mely 6 936 796 tonna volt. Ez a mennyiség egyenesen arányos a vetésterületek nagyságával, vagyis az egy hektárra kivetített terméshozam nagyjából megegyezik az országos átlaggal, sőt a rozs esetében ezen felül volt. Búzából 4592, rozsból 2199, őszi és tavaszi árpából 4010 illetve 3134, tritikáléból 3196 és zabból 1765 kilót takarítottak be hektáronként. Ugyanez sorrendben, országosan a következőképp alakult: 4610, 2180, 3600, 4210, 3300, 2320. Amiből az derül ki, hogy a zab hozama Pest megyében valóban alatta maradt az országos átlagnak. És most vessünk egy pillantást a gazdálkodási formák szerinti megoszlásra, illetve eredményekre. A területet tekintve a mezőgazdasági szövetkezetek vezetnek 35 152 hektárral. Őket követik a mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok — 28 167 hektár —, míg a kistermelők csupán 18 157 hektáron vetettek kalászos gabonát 1994-ben. A termésmennyiség alakulásában ugyanez a sorrend: 149 336, 104 941 és 72 558 tonna. Nem így a termésátlagnál. Az első helyen itt is a szövetkezetek állnak, második helyen a kistermelők, míg a mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok a harmadik helyre szorultak. A közölt adatok előzetesek, de jelentős eltérés aligha lesz. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet adatai szerint körülbelül 100 tonna fémzárolt őszibúza-vető- mag vár a termelőkre az idei vetési időszakban. Az intézet munkatársai fokozott figyelmet szenteltek a vetőmagok minőségének, ezért rendszeresen ellenőrizték a szaporítóként bejegyzett termelőket, illetve azok termékeit. A vetőmagtermelő területek jelentősen nőttek az utóbbi időben. Míg tavaly csak 40,6 ezer, az idén már 52,6 ezer hektáron termelték az őszibúza-szaporí- tóanyagot. A 39 államilag minősített búzafajtán kívül 13 fajtajelölt is szerepelt a vetőmagpalettán, s ezekből, előzetes becslések szerint mintegy 250-260 tonna vetőmagot takarítottak be a termelők, de csak 200 ezer tonna az a mennyiség, ami alapul szolgál mint vetőmag. A szakemberek ugyanis kimutatták, hogy a tisztítás, szelektálás során jelentős — körülbelül 50 százalékos — veszteséggel kell számolni. Vagyis a minősített szaporítóanyag-mennyiség legfeljebb 100 ezer tonna lesz. A hektáronkénti vetőmag- szükségletet figyelembe véve ez a mennyiség 450 ezer hektár bevetésére elégséges, s lényegében fedi az igényeket. Ugyanis a termelők zöme — 1-1,1 millió hektár búzaterülettel számolva — még mindig ellenőrizetlen, saját termésű vetőmagot használ, s ez főleg a kistermelőkre, magángazdákra jellemző, lévén, hogy ez a vetőmagkategória jóval- ta olcsóbb. Várható-e áremelkedés a fémzárolt búzavetőmag területén? A Gabonaszövetség vetőmagszekciójának állás- foglalása szerint nem, nagyjából maradnak a tavalyi árak. Az I. és II. osztályú szaporítóanyag mázsája 1200—1450 forint, amire rájön a 12—15 százalékos árrés, a 300 forintos csávázási költség, valamint 10 százalékos áfa. Végeredményben tehát 1800—2100 forintért lehet megvásárolni a fémzárolt búzavetőmag mázsáját. A fentiekkel kapcsolatban azt is megtudtuk, hogy a Pioneer Hi-Bred szakemberei öt őszibúza-fajtajelölt- tel próbálkoztak tavaly és az idén kiváló sikerrel. Ezeket 1995-ben kínálják majd megvételre, illetve termelésre a gabonatermelőknek. Mint már máskor is, ezúton is felhívjuk a gazdakörök tagjainak figyelmét, vetőmagvásárlás előtt feltétlenül kérjék ki a PMGSZ-iroda véleményét. A szövetség begyűjtötte a forgalmazók árajánlatait, s esetenkét kedvezményeket biztosít a gazdáknak. A magyar mezőgazdaság kézben tartja a lakosság kenyérellátását Vimola Károly felvétele Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-281-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 76Ö-000960
