Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-13 / 240. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK 7 Test, szellem, lélek egysége A gyógyulásban hinni is kell Nagyon sok ember fordul manapság olyan orvosokhoz, akik különböző keleti módszerekkel próbálnak gyógyítani, rosszabb esetben varázsolni. Dr. Bodor Géza, a hagyományos keleti (kínai) orvoslással foglalkozó belgyógyász azonban valóban képes, ha nem is minden esetben, de nagy biztonsággal gyógyítani, illetve enyhíteni a betegek problémáin. — Miért kezdett el aku- punktúrás módszerrel foglalkozni? — Tulajdonképpen aneszteziológus vagyok, ami any- nyit jelent, hogy a fő feladatom a műtétek előtti és utáni fájdalomcsillapítás. Annak idején a műtéteket követő fájdalomcsillapítási módszerek elégtelensége és az ezekben a módszerekben rejlő veszélyek voltak azok az okok, amelyek miatt kielégítőbb gyógymódot kerestem, amely egyrészt személyre szabható, másrészt pedig mellékhatásai alig vannak vagy nincsenek és oly módon hasznosíthatóak, ahogy a gyógyszerkezelések soha. Ezután áttevődött a prakszi- som a járóbetegek kezelésére. Az akupunktúrának az a hihetetlen előnye a mai orvosi módszerekkel szemben, hogy kezdetben szinte minimális ismerettel is elég szép sikerek érhetőek el, később pedig, amint a tudás bűvül, úgy kezd a kezelőorvos is egyre inkább érdeklődni ez iránt a szisztéma iránt. Esetemben ez párosul az egész kínai gyógymóddal, hiszen ennek az akupunktúra csak az egyik “tartóoszlopa. Az egész egy nagyon koherens alapokra felépített szisztéma, melynek középpontját a test-lélek-szellem egysége biztosítja. Az ilyen problémákat felismerni, ezeket megoldani, úgy gondolom, ez egy intellektuális élmény. Ráadásul ez a tudás az idő folyamán újra és újra bizonyítást nyer Olyan rendhagyó könyv jelent meg a napokban, melyből megismerhetjük a világszerte megbecsült kardiológus orvosprofesszor, Anta- lóczy Zoltán közírói munkásságát. Az alkotó sajátos látószögből dolgozza fel az egész emberi kultúrát, iro- * dalmat, zenét, matematikát. Könyvében rólunk beszél — nekünk. Gondolatainak mélysége magasan kiemelkedik napjaink közírói terméséből. — „Én mint orvos és mint ember, végső megoldásként akár még az irrealitásban is hiszek” — írja a bevezetésében. — „Annál is inkább van erre reális alapom, mivel mi, orvosok, a beteget lét és nemlét határán állva, akár a klinikai halál állapotából is visszahozhatjuk az életbe. A harcot nem adjuk fel. De mint ember is abban hiszek, hogy a társadalmat, a nemzetet és az emberiséget a minden és semmi határától szintén visz- szahozhatjuk az életbe. Az azáltal, hogy ha jó a diagnosztika, akkor maga a kezelés is egy elég egyértelmű eredményt ad. — Milyen területek kezelhetőek akupunktúrás, illetve a kínai módszer segítségével? — Elsősorban a mozgász- szervi, izületi bántalmak kezelése az, ami ismert az emberek előtt, de ide kell még sorolni az egész összetett pszichológiai problémákat, a helytelen étkezés következtében fellépő betegségeket is. Vannak persze olyan területek, ahol nem lehet egyértelmű és százszázalékos eredményeket elérni, ilyenek például az öröklött betegségek, a daganatok egy- némelyikének kezelése és az idegrendszeri megbetegedések. Ahol tehát könnyű a „megfejtés” ott a hatás is biztos, ez azt jelenti, hogy ha a hagyományos kínai akupunktúrás csatornák mentén történik a hiba, az százszázalékosan rendbe hozható. — Hogyan lehet a bonyolultabb tüneteket kezelni? — A kínai gondolkodás szervekben játszódik, de ezek a szervek tulajdonképpen olyan összetett működési egységek, amelyek az európai gondolkodástól elég távol esnek. így például az érzelmek, de elsősorban a düh és a máj kapcsolata. Nyelvünkben — és más nyelvekben is megvan a kifejezés: elönti az epe. Nos a kínaiak ilyen alapon gyógyítanak: ha a májműködés túlteng, úgy ingerlékeny magatartás lép fel. A feladat ilyenkor a élet élni akar, és mindenáron győzedelmeskedik a halál felett”. A könyv bemutatóját a Püski Könyvesházban tartotta a szerző. Művéről Tamási Orosz János költővel beszélgetett. A könyv hetven fejezetében a tudomány forradalma és erkölcsi világrend, a tudomány és technika, az egészségügy és orvostudomány, valamint Európa és Magyarország témakörökben fejti ki véleményét. A szerző elmondta, hogy hisz az erkölcsi világrendben és annak megtisztító erejében, s hisz a gazdaság, a társadalom és az alkotás szabadságában is. Amint azonban a kollektivizmus megölte a közösségi embert, ugyanígy nyomja el az individualizmus és a liberalizmus az egyént és a szabadságot. — A második technikai tudományos forradalom korában ma még senki nem tudja azt megmondani, hogy a világot hogyan, mimáj működésének fékezése. Ez történhet akupunktúrás kezeléssel, a helyes táplálkozási szokások bevezetésével és rendszeres testmozgással. — Említette a táplálkozási szokásokat. Milyen egészséges egy európai, vagy akár egy magyar ember táplálkozása ? — Teljes mértékben egészségtelen. Túl zsírosat, túl sokat és túl nehezeket eszünk. Hozzátartozna az életmódhoz a rendszeres testmozgás, a sport is. Vannak esetek, mint például a munkahelyeken előforduló pszichés zavarok, amikor egyszerűen csak az étrenden kell változtatni, és ezek a problémák teljes mértékben megszűnnek. — Mi szükséges a gyógyuláshoz, avagy miért fordulnak az emberek akupunkturistához? — Az elsődleges természetesen a hit. Ez elősegít mindenfajta gyógyulási folyamatot. A mai betegállomány nagyon szórt, van aki azért jön hozzám, mert visz- szajáró betegem, van akinek valamilyen közvetlen élménye fűződik egy ilyen kezeléshez és van akit az orvosa küld hozzám. Tehát azt hiszem, ha valaki bízik ebben, akkor közel százszázalékos biztonságban javulni is fog az állapota. Nem mondom, hogy meggyógyul, hiszen a korral járó betegségeken végleges kezelést végrehajtani nem lehet, de állapotot javítani igen. * Sokáig én sem hittem ezekben a „varázslókban”, de amikor saját bőrömön tapasztaltam, hogy egy ilyen kezelés milyen eredményekkel jár, akkor felhagytam korábbi balsejtelmeimmel. Weinwurm Bence lyen elvek alapján kell úgy , berendezni, hogy az az egyes embereknek is és az egész emberiségnek is az otthona legyen — mondta. Antalóczy Zoltánnak meggyőződése, hogy a szabadságnak és a szabad gondolkodásnak korlátái kell hogy legyenek. A szabadságnak az erkölcs adhat igazán emberi méltóságot. A demokráciát is az igazság és az erkölcs kell hogy legi- timizálja. V. Cs. Erkölcs és szellemiség Vadállatok menhelye Gödöllőn Minden év októberének első vasárnapja az állatok világnapja. Vannak, akik nem csak ezen a napon törődnek állatainkkal, hanem életüket teszik fel földi lakótársait nak megmentésére. Pest határában, a gödöllői filmtelep telkén (erdejében) Kása József hosszú évek óta foglalkozik vadállatok és háziállatok befogadásával, gyógyításával, felnevelésével. Állatotthonában szeretet és gondoskodás fogadja az intézményi állatkertek „létszám fölötti”, feleslegessé vált lakóit, csakúgy, mint a magyar vagy estleg román erdőben sérült állatokat. Kosa József és önkéntes segítői sok szabadidőt és nem kevés pénzt áldoznak arra, hogy a természetben már helyüket nem találó medvék, vaddisznók, szarvasok, farkasok és egyéb nálunk nem honos vadállatok jól érezzék magukat és igaz otthonra találjanak. Tóth Tamás, önkéntes segítő' egy, a Veszprémi Állatkertben született, de ott „létszámfölöttivé vált” kamcsatka medvebocsot etet MTl-felvétel Nyugdíjasok pénzéből épült Önkéntesek egyesülete az állatokért A Fekete István Állatvédő' Egyesület közel tíz éve alakult meg társadalmi szervezetként. A szervezet nem véletlenül választotta a természet világáról szóló művek híres szerzőjének nevét, hiszen Fekete István volt az, aki regényeiben megfogalmazta: az emberiség és az állatvilág kapcsolata érzelmi alapokon áll, s felelősséggel, gondoskodással tartozunk barátainknak. Ezt mindannyian tudjuk és hangoztatjuk is sokszor, ennél többre azonban kevesen vagyunk kaphatóak, ezért az állatvilág egy részével mostohán bánik el a sors. — Ma a huszadik század végén, itt Európa közepén olyan az állatokhoz való viszonyunk, mint az általános kulturális állapotunk: szegényes, balkáni — vélekedett Varga Gábor, az egyesület elnöke. — Tulajdonképpen önmagunkhoz való mentális viszonyunk tükröződik az állatokkal való bánásmódban — tette hozzá. Hiányzik az állatvédelmi törvény Hogy miért ez a kemény kritika? Csak Budapesten mintegy száznegyvenezer kutya és három-négyszázezer macska éli világát, nagy részük veszélyeztetett helyzetben. Hűséges társaink az utcán kóborolnak csonttá soványodva, megfélemlítve, kitéve a balesetek vagy az éhen- pusztulás veszélyének, és várják a potenciális gazdi mentő kezét. Ez a gazdi pedig a legtöbb esetben nem más, mint egy nyugdíjas, akinek egy társra, barátra van szüksége. A baj az, hogy anyagi helyzete nem engedi meg, hogy kutyát vagy macskát vegyen magához. — Az állatvédelem teljesen háttérbe szorult — mondta Varga Gábor. — Nincsen állatvédelmi törvény, leszámítva az ebtartási rendeletet, mely már akkor elavult, mikor megalkották. Ennek az ügynek nincs felelős gazdája, nem tudni melyik miniszteri tárcához tartozik. Sorolhatnám a mezőgazdasági minisztériumhoz, a környezetvédelmihez, de egyik sem foglalkozik konkrétan állatvédelemmel. Nem lehet szankcionálni az állatkínzást, vagy azt, ha egy jószágot kidobnak, szélnek eresztenek. A Fekete István Állatvédő Egyesület Vasadon működő menhelyére nyugdíjasok adták össze a pénzt. Itt maximum háromszáz kutya fér el, s a telephelyet adományokból tartja fenn a szervezet úgy ahogy. Nehéz helyzetben a vasadi telep Az idekerülő állatot az orvosi vizsgálat után ivarta- lanítani kellene, majd elkülöníteni és persze gondozni. Mivel hiányoznak az anyagi feltételek, csak az élelmezés, a heti kétszeri orvosi ellenőrzés és a szükségszerű gyógyszer- ezés biztosított. Ez nem szakszerű ugyan, de így is évente több száz kutyát mentenek meg a haláltól, A fővárosi mentést — ami egyébként az önkormányzat feladata lenne — az egyesület végzi egyetlen, majdnem hogy roncs autóval és önkéntes segítőkkel. Ebben az évben az egyesület 4,5 millió forintból gazdálkodik, s ha a legolcsóbb élelmiszert veszik meg, az akkor is 4,3 millió forintba kerül egy évben, el lehet hát képzelni, milyen körülmények között dolgoznak az állatvédők. Persze a fővárostól majd negyven kilométerre eső telephelyen telefon sincs, ami még jobban megnehezíti az önkéntesek munkáját. Októberben elfogynak a forintok — Azok az állatok kerülnek ide, amelyeknek a gazdája meghalt a kórházban, vagy amelyeket kidobtak az utcára — mondja Varga Gábor. — A telep feladata, hogy új gazdihoz közvetítse ki az állatot. Szerintem a korcs kutyák a legkedvesebbek, de sajnos a legszerencsétlenebbek is, hiszen senkinek sem kellenek. Fajtiszta kutyákat igen ritkán kergetnek ki az utcára. Legnagyobb vágyunk, hogy létrehozzunk egy budapesti átmeneti állomást, olyat, ahol szakszerűen el tudnánk látni az állatokat, és csak azután költöztetnék őket a vasadi telepre. Ez ügyben elkezdtünk már tárgyalni Angyalföldön, de még minden nagyon bizonytalan. A legégetőbb problémánk most az, hogy október végére elfogy az állatok élelmezésére szánt pénz, s még semmilyen mentő megoldást nem találtunk. Közös otthonunk a föld, s a állatokat társbérlőként kell kezelnünk, segítséget várnak tőlünk. Talán nem reménytelenül... Varga Csilla
