Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK 5 Amerikai érdeklődő Vácott Műveseállomással bővül a kórház? * Még 1991-ben tör­tént: a német DSK j cég megkereste Vác város önkormányza­tát, s felajánlotta, hogy ameny- nyiben a város hozzájárul, sa­ját beruházásként új épület- szárnnyal bővíti a Jávorszky Ödön Városi Kórházat. Néhány héttel ezelőtt újabb érdeklődőként föltűnt egy amerikai cég is, amely korszerű műveseállomást s hozzá kapcsolódó intenzív részleget kíván építeni és be­rendezni a városi mellett tér­ségi feladatokat is ellátó kór­ház területén — tájékoztatta lapunkat Kovács Tibor, Vác város jegyzője, hozzátéve: lé­vén, hogy a DSK egyetlen lé­pést sem tett mostanáig saját szép terve megvalósításáért, az önkormányzat örömmel fogadta az új jelentkezőt. Kovács Tibor érdeklődé­sünkre elmondta még: ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, Bartos Ferenc polgármester közvetí­tésével hamarosan tárgyaló- asztalhoz ül a két beruházni szándékozó cég, s amennyi­ben megbeszélésükön a DSK esetleg visszalépne, vélhető­en nem lesz akadálya az ame­rikai vállalat terve megvalósí­tásának. (ribáry) A kitűnők nem felvételiznek Evangélikus iskola albérletben Úgy tűnik, hogy végre — négyéves huzavona után — si­kerül megoldást ta­lálni az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma problémájára — mondta Roncz Béla, az iskola igazga­tója. A nagy múltú iskolát — amelyben 1728-ban kez­dődött az oktatás, és ahol 1835 és 1838 között Petőfi Sándor is tanult — 1948-ban államosították, és jelenleg is önkormányzati tu­lajdonban van. Az evangéli­kus egyház — folytatta az igazgató úr — 1990-ben igé­nyelte vissza az épületet az önkormányzattól, de az nem volt hajlandó lemondani ró­la. Azonban az egyház — és elsősorban Detre János aszó­di esperes — kitartó utánjárá­sának köszönhetően mégis sikerült megoldást találni. Nevezetesen azt, hogy az ál­lam 574 millió forintot ad egy új iskolaépület felépíté­sére, ahol majd az egyházi is­kola működhet. Mint Roncz Béla elmondta, az építkezé­seket várhatóan jövő év ápri­lisában kezdik és 1995 nya­rán szeretnék ■ befejezni, hogy szeptember 1-jén már megindulhasson az oktatás. Azonban — annak ellenére, hogy még nincs önálló épüle­tük — az iskola két osztály- lyal szeptemberben meg­kezdte működését. Az okta­táshoz — mondta az igazga­tó úr — az 1. Számú Általá­nos Iskola és az önkormány­zati gimnázium biztosít tan­termeket. Mint megtudtuk, az iskolában kétféle gimnázi­um működik. Egy hatéves (ide az általános iskola 6. osztályának elvégzése után jelentkezhetnek a tanulók) és egy hagyományos négyé­ves. Jelenleg a két első osz­tályban összesen 58 diák ta­nul, akiket szakképzett taná­rok oktatnak. Közülük töb­ben — Roncz Béla, Patkó György vagy Varga Attila, a kémia tanszék adjunktusa — Egerből, az Esterházy Ká­roly Tanárképző Főiskoláról járnak át hetente kétszer Aszódra tanítani. Az igazgató úr elmondta még, hogy a gimnáziumhoz régen kollégium is tartozott, ez azonban jelenleg szintén önkormányzati tulajdonban van, és itt az önkormányzat az evangélikus gimnázium 15 diákjának biztosít szál­lást. Mint mondta, jövőre megpróbálják visszaigényel­ni a kollégiumot, de ha nem kapják meg, akkor az önkor­mányzat 30 tanulójuknak fog helyet biztosítani. Erre azért van szükség, mert jövő­re újabb két első osztályt in­dítanak, és a diákok egy ré­sze nem Aszódról vagy a Galga-völgyből jár be, ha­nem Pest megye távolabbi részeiről, sőt vannak néhá- nyan a környező megyékből is. Ezután az igazgató úr megemlítette, hogy a gimná­zium hivatalosan ugyan evangélikus, de vannak re­formátus, unitárius és katoli­kus diákjaik is, a hitoktatás­nál azonban különválasztják a protestánsokat és a katoli­kusokat. Elmondásából kide­rült, hogy a füzeteket, mun­kafüzeteket és a tankönyve­ket az egyház megvette a diá­koknak, és azóta is közel egymillió forinttal támogatta az iskolát, amiből televíziót, videót, magnót, könyveket vettek, tehát készülnek az önálló életre. Jövőbeli terveikről szólva Roncz Béla elmondta, hogy az önálló iskola felépítése után 600 diákot tudnak majd oktatni, ezenkívül szeretné­nek a környék egyházi cent­rumává válni, valamint szo­ros együttműködést kialakí­tani az ország többi egyházi iskolájával, sőt nemzetközi kapcsolatok kialakítására is törekszenek. Ez utóbbinak vannak már biztató jelei, hi­szen máris jó kapcsolataik vannak Németországban és Finnországban. Végül Detre János espe­restől megtudhattuk, hogy je­les és. kitűnő tanulóiknak nem tartanak felvételi vizs­gát, a többi jelentkezőnek azonban írásbeli felvételin kell majd bizonyítani. Ezzel szeretnék elérni, hogy az is­kola színvonala ne alacso­nyabb legyen, hanem lehető­leg magasabb, mint az önkor­mányzati iskoláé. F. R. Új egyesület a jobbközépen A varsányiak ébren tartják a nemzettudatot Nemzeti Egység Mozgalom néven új társadalmi 1 egyesület alakult a közelmúltban Dunavarsány- ban. Tagjai lehetnek mindazok, akik magukénak vallják a nemzeti-keresztény eszméket, és felelős­séget éreznek a magyarság sorsának alakulása iránt. A Nemzeti Egység Mozga­lom együtt kíván működni minden olyan társadalmi és politikai szervezettel, me­lyeknek eszmeisége azonos vagy közel áll a NEM által meghatározott célkitűzések­hez. Elsősorban a jobbközép pártokra gondolnak (KDNP, FKGP, MDF, MIÉP), de szí­vesen együttműködnek más keresztény pártokkal is, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy a nemzeti baloldal bizo­nyos köreivel kapcsolatba lépjenek. Az egyesület leg­fontosabb feladatának most az elkövetkezendő helyható­sági választásokon való rész­vételt tekinti. Olyan képvise­lőjelölteket kívánnak támo­gatni — függetlenül attól, hogy tagjai vagy nem az em­lített pártok valamelyikének vagy az egyesületnek —, akik hiteles, feddhetetlen em­berek. Olyan jelölteket kíván­nak támogatni, akik szimpati­zánsai a nemzeti elkötelezett eszmének, elfogadják a ke­reszténység fontosságát és el­ismerik annak történelmünk­ben betöltött szerepét. Az egyesület támogatja Dunavar­sány jelenlegi polgármesteré­nek, Pálfy Mártonnak újbóli megválasztását. A Nemzeti Egység Mozga­lom a helyhatósági választá­sok után is folytami kívánja működését. Segíteni szeremé az önkormányzat munkáját, tenni akar a falu boldogulásá­ért. Összejöveteleket is szer­vezni fognak, ahol beszélge­tések és viták keretében tár­gyalhatják meg a mindenna­pi élet dolgait. Az összejöve­telek az egyesület tagjainak és barátainak tájékozottságát is elő kívánja segíteni. A mozgalom alapítói aggodal­mat éreznek azoknak a jelen­ségeknek láttán, amelynek célja a nemzettudat, a ma­gyarságtudat megsemmisíté­se. Sok-sok türelemmel meg­ismertetik a magyarság Kár­pát-medencében 1100 év alatt betöltött szerepét. A Nemzeti Egység Mozgalom dunavarsányi alapítói azt sze­retnék, ha nemzeti összefo­gást hirdető mozgalmuk szer­te az országban hasonló együttműködésre ösztönözné a nemzeti-keresztény és népi erőket. Faragó Károly A rendszerváltozás óta fel­értékelődött az idegen- nyelv-tudás. Egymás után nyílnak a fordítóirodák, s igen keresettek a profi szakfordítók és tolmácsok. Az érdi ipartestület egyedüli tagja egy Német­országban született ma­gyar származású fiatalem­ber, Waldberg Alexander, aki azért települt haza, hogy itthon gyakorolja szakmáját. — Meglepő, hogy Ma­gyarországra jött dolgozni egy olyan időszakban, ami­kor sokan arra töreksze­nek, hogy Nyugaton talál­janak munkát. Nem lettek volna jobb esélyei Német­országban? — kérdeztem. — Magyarországon min­den ellenkező állítással szemben sok a munka, az én szakmámban minden­esetre sokkal több, mint a németeknél. Sokan azt hi­szik, hogy „Nyugaton” minden fenékig tejfel, de ez nem így van. Ezenkívül Magyarországon sokkal na­gyobb szakmai elismerés­ben részesülök; itt sokkal kedvesebbek az emberek, és nem utolsósorban ez a hazám. —- Meg lehet élni ma Magyarországon fordítás­ból? — Feltétlenül! Sőt én itt csak némettel foglalko­zom, pedig a képesítésem ezenkívül még angol és francia nyelvre is szól, de ezzel az egy nyelvvel is jól ki lehet jönni. A német ma nagyon keresett nyelv. — Mikor döntött úgy, hogy áttelepül? — A rendszerváltozás után nyílt meg erre a lehe­tőség, azelőtt nemigen tö­rődtek a külföldi magya­rokkal. A rendszerváltozás előtt is gyakran jártam ha­za, azonban a szocializ­mushoz finoman szólva nem fűlött a fogam. — Tudom, hogy a világ- kiállítás ügyéről is meg­van a véleménye... — Igen! Rengeteget hoz­na az egész országnak, de a szakmámbelieknek is. Meggyőződésem, hogy a fordítók is nagyon fájlal­ják az expó lefújását. Egy ilyen kis országnak nem szabadna kihagyni egy olyan nagy lehetőséget, mint az expó. Nyugaton so­kan szinte nem is tudják, hogy van a világon egy olyan ország, amit Magyar- országnak hívnak. Az expó megismertethetne bennünket a nagyvilággal. Mi, fordítók és tolmácsok készen állunk a külföldiek fogadására! Tóth Szilárd Se pénz, se autó Kocsériak kálváriája egy kocsival Ellenzéki egyeztetés É Kellő alapossággal, és a lakosság vélemé­nyének mindjobbani megismerésével ké­szül a Kereszténydemokrata Néppárt biatorbágyi szerveze­te a közelgő önkormányzati választásra. Megtörtént a négy évvel ezelőtti program felülvizsgálata, majd levélben kérték ki a község közéleti személyiségeinek és vállalko­zóinak véleményét az elkövet­kezendő időszak feladatairól. Némelyikük • a válaszadáson kívül a programalkotásba is bekapcsolódott. A közös mun­ka eredménye kedd este vizs­gázott a nagyközönség előtt; a nyilvános vitát sokan keies- ték fel a helyi lakosok közül. A helyi szervezet tagjai azonban úgy érzik, a program még mindig nincs kész, ezért további két-háromszáz sze­mélyt keresnek meg kérdő­ívekkel. Ebben az érintettek­től véleményt kémek az eltelt négy év fejlesztéseiről, és a jövő legfontosabb feladatai­ról. A válaszok kiértékelése után áll csak össze a helyi szervezet végleges választási elképzelése, és ezután választ­ják ki a program képviseleté­re alkalmasnak talált jelölte­ket is. A várva várt ellenzéki ösz- szefogás is körvonalazódni lát­szik a községben. Egyeztető tárgyalások kezdődtek a ke­reszténydemokraták és a kis­gazdák között, amelynek gyü­mölcse remélhetőleg a közös polgármester- és jelöltállítás lesz- (n. t.) A most következő eset olyan, amelyikre illik a szó­lás: ilyet csak a való élet pro­dukál. Szereplői egy jóhisze­mű kocséri ember, egy általa vásárolt piros Lada, és kálvá­riájuk a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rengete­gében... Palya Ferenc és családja paprika- és dohánytermesz­téssel kuporgatta össze a sze­mélygépkocsi árát. Az adás­vételre ’92 áprilisában a fővá­rosban került sor, az előző tu­lajdonos Szedmák Géza I. ke­rületi lakos. Az autót a fia adta el Palyáéknak, akik bol­dogan vezették haza, és an­nak rendje és módja szerint át is íratták a nevükre. A boldogság azonban csak három hónapig tartott, már nyár elején megjelent a Hungária Biztosító két képvi­selője. Hosszas keresés után akadtak rá a Ladára, amely­nek eltűnését a tulajdonos, az eladó fiatalember apja je­lentette feléjük. És ebben más is szerepelt: számítógép, szintetizátor, összesen három­száznyolcvanezer forint ér­tékben. Minden jel szerint lo­pott kocsit vásárolt Palya Fe­renc. Alighogy ezt átgondolhat­ta volna, Szűcs Attila és Csi­kós Péter rendőrök is megér­keztek a nagykőrösi kapi­tányságról. Határozatot nem muttatak, elmondásuk sze­rint utasítást hajtottak végre. Míg a gondban lévő ember autószerelő ismerőséhez fu­tott tanácsért, a rendőrök el­vitték a kocsit a kapitányság udvarára. Palya Ferencet eziltán két ízben szembesítésre hívták be az I. és XII. kerületi Rend­őrkapitányságra. Miután a pi­ros Ladát áruló fiatalembert mindannyiszor felismerte, egy határozatot kapott kéz­hez, hogy viheti haza az au­tót Nagykőrösről. Ezt azonban nem tudta megtenni, mert a kocsit idő­közben felvitték Pestre, ahol érdeklődésére elmondták: visszaadták az eredeti tulaj­donosának. Ekkor már hét hónap telt el a vásárlás óta. Két hét múl­va fordulni látszott a kocka: újra üzentek, hogy át lehet venni az autót. De ez az út is hiábavalónak bizonyult, mert Szedmákéktól nem sike­rült behozni a kocsit, mivel a rendőrök elmondása szerint: nem volt otthon senki, üres volt a ház. Palya Ferenc és ügyvédje, Cz.ira Enikő azon­ban megmakacsolták magu­kat, és elmentek a Szedmák- ház elé, ellenőrizni, igazat hallottak-e az imént. Kiderült, hogy nem, mert türelmes várakozás után elő­kerültek a házbéliek, akik éles szóváltással elárulták: a Ladát jó helyre dugták, Pa­lya Ferenc nem férhet hozzá a továbbiakban. A kör itt bezárult, és a megkárosított ember panasz­levelek írásába kezdett. Irt Boross Péter akkori belügy­miniszternek és Györgyi Kál­mán legfőbb ügyésznek is. Az ügyben pótnyomozást rendeltek el, és az akta ván­dorolni kezdett a különböző ügyészségek között. Végül Berkes Károly, I., és XII. ke­rületi ügyész kezébe jutott, aki a Budai Központi Kerüle­ti Bíróságon vádatemelt, és így kezdetét vette a büntető­per. Itt azt vizsgálják, hogy csalás történt-e, illetve, hogy mindezzel kit vádolhatnak, ugyanis az apa időközben már nem hibáztatja a fiát, aki ügyleteibe néhány volt kollé­giumi társát is igyekszik bele­keverni. Emellett az ügyvéd­nő is indított egy polgári pert, amelyet jelenleg szüne­teltetnek, mivel folytatásá­hoz meg kell várni a büntető­per ítéletét. A többi csak fejszámolás kérdése. A büntetőper mini­mum két-három évig tart majd el, és utána legalább eny- nyi időt vesz igénybe a polgá­ri is. Győzelem esetén Palya Ferencnek csak a vételár visz- szatéríttetésére nyílik majd lehetősége, mivel a kocsit bir­tokvédelem miatt Szedmá­kéktól többé elhozni már nem tudják. Az eset főszereplője az el­következendő öt-hat évben el­úszott pénze helyett csak az ügyben még tisztázatlan sze­repet betöltött rendőrség taná­csát vághatja zsebre, misze­rint legközelebb csak az ere­deti tulajdonostól vásároljon. Nánási Tamás Szeretné az expót Hazatért a szakfordító

Next

/
Thumbnails
Contents