Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-13 / 240. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Miben változott az önkormányzati törvény? A napokban kapták kézhez a polgármesterek a Magyar Közlöny azon számát, amelyben a parlament által elfogadott önkormányzati törvénycsomag olvasható. Ennek alapján kérdeztük meg Palovics Lajost, Bi- atorbágy polgármesterét: mi a véleménye az új törvényről? — Elmondhatom, hogy az új önkormányzati törvénymódosítás-csomag számos olyan szakmai hibát tartalmaz, amelyek a közigazgatás résztvevői számára felesleges többletmunkát, bizonytalanságot és nehézséget okoznak. A közeljövőben választandó testületek és polgármesterek legitimitása is megkérdőjelezhető az érvényességi és eredményességi küszöb hiányában, hiszen szélsőséges esetekben akár a lakosság néhány százaléka is megválaszthatja a település vezetőjét. Kérdés, hogy ez a személy tudja-e majd képviselni a többség érdekét? Mindezek mellett a törvénycsomag a választott tisztségviselők, testületek jogainak megnyirbálásával a központosítás felé lép vissza. Idetartozik a tízezer lélekszám feletti települések esetében az arányos képviselet megszüntetése, s a köz- társasági megbízotti rendszer helyett létrehozott köz- igazgatási hivatal belügyminisztériumi irányítás alá helyezése is. De hogy csak egy példát idézzek, számomra érthetetlen, hogy az önállóan és közvetlenül választott polgármester a képviselő-testület feloszlatásakor miért veszti el megbízatását. Véleményem szerint megakadhat a jövőben az a folyamat, amely négy-öt évvel ezelőtt kezdődött el, és célja a közigazgatás emberközelivé formálása volt. Míg a gazdaság modernizálását leginkább az önálló vállalkozások képesek elősegíteni, addig a közigazgatás terén ugyanez a helyzet az önkormányzatokkal. Mivel ezután ez így már nem lehetséges, a kormányprogramban olvasható és hőn áhított modernizálás a legnagyobb jó szándék mellett is hiányosságokat, és késedelmet szenved. N. T. A Magyar Közlöny ez évi 100. számában tegnap megjelent az a belügyminiszteri rendelet, amely a helyi ön- kormányzati képviselők és polgármesterek december 11- i választásával összefüggő eljárási határidőket és határnapokat rögzíti. A rendelet október 12-től 1995. április 10-ig ismerteti a választási szervek létrehozásával, tevékenységével, a jelöléssel, a választási kampánnyal és a választók nyilvántartásával, illetve a kisebbségi önkormányzati választásokkal, valamint a szavazókörök kialakításával összefüggő időpontokat. A jegyzők október 12— 21. között kialakítják a választókerületeket és a szavazóköröket. A törvényben megjelölt 13 hazai kisebbség legkésőbb október 17-ig kezdeményezheti az ország több mipt 3100 településén a helyi kisebbségi önkormányzati választást. A különböző szintű választási bU zottságok tagjait október 21-ig, a szavazatszámláló bizottságokat pedig november 21-ig kell kiegészíteni, illetve megválasztani. A választási bizottságok november 4-ig közzéteszik a választással kapcsolatos tudnivalókat, az érvényes jelölés feltételeit. A jegyzők fjedig ez ideig összeállítják a választók nyilvántartását, amelyen december 10-én 16 óráig lehet változtatni. A választók névjegyzékét november 7—17-ig közszemlére kifüggesztik. November 24-ig döntenek a listák és a jelöltek nyilvántartásba vételéről, s egy nappal később pedig közzéteszik a képviselő- és polgármester-jelöltek és támogatóik nevét, valamint elvégzik a listák sorsolását is. A választópolgárok, illetve a jelölőszervezetek november 6-tól 21-ig ajánlhatnak jelölteket, akiket legkésőbb november 22-én 16 óráig kell bejelenteni a választási bizottságoknál. A kompenzációs fővárosi és megyei listát november 23-ig kell bejelenteni. Választási kampányt november 6-tól december 9-én 24 óráig lehet folytatni, a választásokat érintő közvélemény-kutatás eredményét pedig december 2-án 24 órától, december 11-én 19 óráig nem lehet nyilvánosságra hozni. A helyi választási bizottságok 1995. január 5-ig tájékoztatják az Országos Választási Bizottságot a megválasztott kisebbségi képviselőkről, a szószólókról, február 9-re pedig összehívják a helyi elektort választó kisebbségi választógyűléseket. Az országos kisebbségi önko- rányzatot választó elektorok gyűlését legkésőbb április 10-ig hívják össze. Végül a rendelet kitér a választási iratok megsemmisítésére is, s jelzi, hogy a jegyzőkönyvek első példányát március 13-án át kell adni az illetékes levéltáraknak. Válni akar a szövetség A tűzoltók égető gondjai Drámaterápia Sokaknak, s talán nemcsak a laikusoknak, de egyes szakembereknek is egyelőre furcsának tetszik a címben szereplő gondolattársítás: dráma és terápia. Ugyanakkor ennek a Nyugat-Európá- ban már bevett és használt fogalomnak hazai megismertetése — éppen az egészség- ügyi reform, illetve az annak révén kibontakozó háziorvosi szolgálat, s szociális munka gyakorlati eredményei által —- egyre időszerűbb. Erre kínál alkalmat az a nemzetközi kongresszus, melyet holnaptól tartanak Salgótarjában, s melyen mintegy 120 hazai és külföldi szakértő vitatja meg, milyen szerepe lehet a dramati- kusan eljátszott családhelyzeteknek a gyógyításban, s a krízisek kezelésében. Közismert, hogy a kis közösségek mindennapi eseményei is érzelmekkel, mozdulatokkal sőt olykor hangos indulatokkal kísérve zajlanak. A szakemberek megállapították, hogy egy-egy ilyen közösségben beállt krízis kezeléséhez jó módszer, s eszköz lehet a már említett hétköznapi történések újrajátszása. Sőt, a szaknyelven pszichodrámának nevezett módszer arra is alkalmas, hogy a közel s távolabbi múltat, illetve a jövőben várható eseményeket is megjelenítsük általa. A múlt súlyát lelkűnkben hordozzuk: ugyanakkor ez gátolja a jelen és a jövő megélését — mondják a szakemberek. — Előbbi terhétől úgy szabadulhatunk meg, hogy újrajátsszuk annak történéseit. M. E. (Folytatás az 1. oldalról) A hivatásosok átlagkeresete bruttó húsz-harminc- ezer forint, ami távol sincs arányban azzal, hogy nap mint nap kockára teszik az életüket. Ilyen körülmények között óriási gondokat okozott a tizenharmadik havi illetmény megvonása, valamint az, hogy idén nem volt béremelés. Jókai Oszkár hangsúlyozta, hogy az elnökség véleménye szerint mégsem kizárólag az anyagi nehézségek — a technikai ellátottságot is beleértve — rontják a helyzetüket. Az 1993-ban történt átszervezés, mely a tűzoltóság felső vezetését összevonta a polgári védelemmel, szervezeti anomáliákat okozott. Ezzel összefüggnek- a személyi kérdések, s mindezt tetézi a pénzhiány. (Folytatás az 1. oldalról) Bár a cigányság igen ösz- szetartó nép, kezdenek egymástól elszakadni a családok. Azt hiszem, nem csak az én véleményem, hogy egyre inkább kivet magából minket a világ. Azt Szeretnénk, ha egy-egy ilyen napon nem csak mi szórakoznánk, hanem velünk együtt a maAz elnökség állásfoglalása szerint az integráció szakmailag és jogilag elhibázott döntés volt, mert egyrészt indokolatlanul megduplázta a vezetési szinteket, ebből adódóan a döntési folyamatok lelassultak, párhuzamosságok, áttételek keletkeztek. Másrészt az irányítás költségei növekedtek. Szó volt a tájékoztatón arról, hogy a kisvállalkozásoknál nincs gazdája a tűzvédelemnek. Az új technológiai rendszerek telepítésénél gyakran „megtakarítják” a tűzvédelmi beruházásokat. Különösen tragikus az erdőgazdaságok helyzete. A szövetség különböző intézkedéseket kezdeményez, mert úgy érzik, túl vannak a tűréshatáron. Az országos elnökség ismételten az Alkotmánybírósághoz fordult azzal az előterjesztéssel, hogy semmisítsék meg a tűzvédelem és a polgári védelem központi irányításáról szóló kormányrendeletet. Ezen túlmenően Jókai Oszkár, Kuncze Gábor belügyminisztert kérte, hogy a Belügyminisztérium tekintse át a tűzvédelem és a polgári védelem országos irányításának egységes rendszerét. Amennyiben a szakmai várakozásoknak nem felel meg, kezdeményezzék a szükséges változtatásokat. Az újságírók kérdéseire válaszolva Jókai Oszkár kifejtette, hogy a különválás bonyolítása nem jelentene költségeket, a továbbiakban pedig jelentős megtakarítást eredményezne. (ga. j.) Csak adjanak rá esélyt Muzsikusoknak szólt a nóta gyár emberek is. Békében, barátságban szeretnénk együtt élni mindenkivel, csak adjanak rá esélyt. A találkozón neves előadók, művészek szórakoztatták a közönséget. A gyerekek mulattatásáról bűvész, bohóc, bábművész, parodista, énekesek és kiváló zenekarok gondoskodtak. Cigány származású írók dedikálták megjelent könyveiket, s festőművészek is kiállították alkotásaikat. A szervezők elégedettek lehettek munkájukkal, hiszen remek hangulatban telt el a nap annak reményében, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen alkalom. Varga Csilla Majoros Tibor pert indít a Blikk ellen Sárba taposták becsületét (Folytatás az 1. oldalról) — Mi igaz abból, hogy önnek két vállalkozása is zátonyra futott, köztük a kátai szállodaépítés, s az így támadt pénzügyi gondjai megoldására bizonytalan eredetű kölcsönöket vett fel? — A vállalkozásaimhoz csakis bankoktól vettem fel kölcsönt, magán- személytől soha. Márpedig az aligha elképzelhető, hogy egy pénzintézet verőlegényeket küld ki, s így próbálja behajtani a kinnlevőségét. — Találgatásokra ad okot, miért nem rögtön, hanem csak két nappal később jelentette a rendőrségen megveretése tényét. — Pénteken este támadtak meg, de csak szombaton jelentkeztek a gerincemen ért rúgás következményei. Ekkor hívtuk ki az ügyeletes orvost, akitől három injekciót kaptam. Neki elmondtam, mi történt, de kértem tartsa titokban. Nem akartam pánikot kelteni, mely rossz fényt vethet a községre. Végül is az alpolgármester, Rédei Ferenc arra a következtetésre jutott, hogy a hallgatásunkat megfélemlítésnek tekinthetik a tettesek, másrészt nem megengedhető, hogy egy demokratikus országban tettleges atrocitásokat kövessenek el egy polgármester ellen. Végső soron tehát nem én, hanem Rédei Ferenc tette meg a feljelentést. — Ön lojális, nem akart rossz fényt vetni a községre. Ezzel szemben a lakosság — vagy annak egy része — kiszolgáltatta önt a sajtónak. Gondolok itt a horogkeresztre és a kétrendbeli nemi erőszakra, * amivel önt vádolják. — A csehszlovákiai megszállás idején 1968-ban valaki egy horogkeresztet rajzolt az úttestre a Rákóczi utcában, ahol mi is laktunk. Nem tudom, miért pont nekem tulajdonították. Mellesleg 13 éves voltam akkor. Kérdem én, számon kérhető egy 40 éves embertől, hogy mit követett el gyerekként? A nemi erőszak ténye merő hazugság. S még ha mondott is valaki ilyet rólam az újságírónak, jellemző a magyar sajtóban uralkodó állapotokra, hogy nincsenek tekintettel két kiskorú gyermekemre, a köz- tiszteletben álló, családcentrikus feleségemre. Velem együtt az ő becsületüket is a sárba taposták. Ön az első, aki ezeket a dolgokat nyíltan megkérdezte tőlem, a többiek esélyt sem adtak arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt védekezhessek. — Milyen ellenlépéseket kíván tenni? — Sajtópert indítok a Blikk ellen. Becsületsértés, rágalmazás és hitelrontás címén, amit ráadásul választási időszakban követtek el. Rontva ezáltal az esélyeimet, erkölcsi és anyagi károkat okozva. Milliós nagyság- rendű vagyoni kártérítést fogok kérni, s mély meggyőződésem, hogy megnyerem a pert. — A találgatások során az is elhangzott, nem kizárt, hogy az elhúzódó gázprogram miatt hátrányt szenvedők bántak el önnel. — Nem tudom, miért nekem tulajdonítják, holott pont én voltam, aki sürgettem a hitelfelvételt, mely feltétele volt a félbemaradt munkálatok folytatásának. Ezt végül is szeptember 27-én megszavazta a testület, s legkésőbb október 20-án gáz lesz az utcákban kiépített vezetékekben. Vagyis nem látni okát ezen a címen a szeptember 30-ai atrocitásnak. Logikailag az az érv is sántít, hogy Majoros Tibor a választások előtt ezzel a trükkel próbál szimpatizánsokat szerezni magának, azt sugallván, lám engem megvertek a községért. Mert akárhogy is vesszük, az ügy kapcsán felkavart • szenny többet árt, mint használ a polgár- mesternek, s alighanem sovány v'gasz lesz számára, ha egy esetleges választási kudarcot követően az évekig elhúzódó sajtópert megnyerve tisztázza magát a valótlan állítások alól. Matula Gy. Oszkár Rendelet a törvényhez Választási határidők
