Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-13 / 240. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK Gémesi György Válasszunk felelősséggel! Ma már ismert, hogy a köztársasági elnök 1994. december 11-éré kiírta az önkormányzati választásokat. Ismert előttünk az elmúlt hetek nagy vihart kavart, önkormányzatokat érintő törvénykezési vitája és a végső szavazásról való ellenzéki kivonulás. Sokaknak lehet már unalmas, mégis újra szólni kell arról a folyamatról, melynek csak egy töredékrésze érződött az ön- kormányzatokat érintő törvénykezést illetően. Kezdve a polgár- mesteri tisztség parlamenti képviselők által való elláthatóságáról egészen a választásokon való megjelenési küszöb eltörléséig. Miután a korábban ígért és valóban lefolytatott egyeztetések befejeződtek a kormány, a politikai pártok és az önkormányzati érdekszövetségek között, a jelzett észrevételek, megjegyzések és kérések nem jelentek meg az elfogadott törvényekben annak ellenére, hogy azokkal a pártok, az érdekszövetségi delegátusok, a szakminisztériumok képviselői az egyeztetések során egyetértettek. Első megközelítésre érthetetlen, de ha jobban megnézzük, nagyon is érthető egy erős politikai szándék folyamatos érvényesítése, amit mindannyiunk által láthatóan a parlamenti szavazógép könnyedén hitelesít. Történik mindez annak ellenére, hogy tudom, sokan a kormánypártok padsoraiból egyetértettek például azokkal az ellenzéki javaslatokkal, hogy az önkormányzati választásokon egy minimum megjelenési százalékot vagy egy minimális érvényességi küszöböt írjon elő a törvény. Talán ennyivel illett volna megtisztelni az önkormányzati választásokat. A kormányzati oldalról többször nyilvánosan is megjegyezték, talán nem kellett volna változtatni most a korábbi törvényen, és szerintem ők látták jól. Tudni kell azt is, amiről eddig ritkán hallottunk, hogy másfél-két éve megvan az önkormányzati törvénytervezet több változatban a Belügyminisztériumban, melynek előkészítése során a hat parlamenti párt jelentős mértékben egyetértett, így érthetetlen számomra az a védekezés is, hogy a parlament ilyen rövid idő'alatt nem tud új önkormányzati törvényt alkotni. Világosan látszik, hogy a politika keményen blokkolja azokat a törekvéseket, melyek az előző 4 év egyik sikerágazatának, az önkormányzati demokrácm kialakításának folytatására törekszenek, melyek az önkormányzatok önállóságát erősítenék. Világosan látszik, nem érdeke a kormányzati erőknek, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak a politikai egyensúlyaként jelenjenek meg az önkormányzatokban az ellenzéki pártok. Ezt az is bizonyítja, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy bármelyik párt komolyabb többséget szerezzen a képviselő-testületben. A direkt választással bejuttatott polgár- mester pártállása szempontjából ellentétes képviselő-testület között folyamatos feszültség lehet, és elképzelhető, hogy a polgár- mester nem tudja meghirdetett programját teljesíteni, mert a testület folyamatosan leszavazza. Tehát erősen megoszthatja a jövőben az önkormányzatok döntéshozóit, és a kialakuló feszültségek működésképtelenséghez is vezethetnek. A fenti okok miatt a település lakóinak szeme előtt zajló folyamatok negatív élményként közvetítik számára a helyi demokráciát, és ez kiváló lehetőség arra, hogy a kormányzó pártok hibái felől a figyelmet eltereljék. A sok közül ez az egyik megfogalmazható politikai- háttér-szándék. A karácsonyi bevásárlások idejére tett egyfordulós választás egy másik szándékot sejtet, nevezetesen azt, hogy minél kevesebben menjenek el választani. Egy gyorsan lepörgetett, nem átgondolt alacsony részvételi arányú, egyfordulós választás az ország közel 3200 településén 4 évre eldönti a döntéshozókat, és ha ez a kiválasztás nem elég alapos és nem élvezi a valós többség bizalmát, akkor 4 éven keresztül sorozatban hozhatják a település számára a szakmailag nem megalapozott és bizony lehet, mindannyiunk számára sokkal költségesebb döntéseket, tehát az, hogy mi az olcsó, azt más szempontból is érdemes lett volna végiggondolni. A választási kampány arról is szól, hogy kik azok, akikben legjobban megbízik a település, de arról is, hogy kik alkalmasak arra, hogy a rájuk bízott feladatot el is lássák. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormánykoalíció nem gondolta eléggé végig ezt a folyamatot, s kissé kapkodva, elhamarkodottan döntött az őt közvetlenül nem érintő, de hatalmi erejét megroppanható önkormányzatról. Ezért nagyon fontos, hogy a választási küszöb eltörlése ellenére mindenki, aki saját településének jövőjéért felelősséget érez, elmenjen választani. Fontos, hogy mindenki, aki a helyi demokráciát fontosnak tartja, támogassa a településen megjelenő azon progresszív erőket, akik az elmúlt 4 év önkormányzati demokráciájának folytatására törekszenek, akik a helyi érdekek és értékek mentén nem egy központi akarat végrehajtói, hanem tükrözik a település lakóinak igényét és szándékát. Tegyék ezt az ilyen valós szándékot kinyilvánító erők összefogására törekedve, mert ók szétaprózódva nem képeznek azonos fajsúlyú versenytársakat a kormányzati szándék mögött megbúvó politikai erőkkel szemben. Tegyék ezt ne valami ellen, hanem valamiért, nevezetesen településükért a helyi kötődéseket erősítve lokálpatriótaként, azaz helyi hazafiként felelősséggel környezetük jövőjét illetően. Mindezt azért kell végiggondolnunk a választási kampány kezdete előtt, mert az elmúlt 4 évben megteremtődtek a helyi demokrácia feltételei, és úgy tűnik, hogy a helyi közösségek törvény által legalizált megoszlásával nagy veszélye van annak, hogy nem erősödnek meg a településeken az ön- kormányzatoknál ezek a demokratikus folyamatok. Jó lenne, ha a helyi programok és nem a helyi pártok érvényesülnének, jó lenne ha a rátermett és alkalmas emberek és nem a politikai hovatartozás döntene az önkormányzati választásokon. Ha így történik, nagy esély van arra, hogy a településeken kialakult kis- és nagyközösségek komoly erőt képviselhetnek az önkormányzatok fejlődésének következő szakaszában. Horn—Schröder találkozó Gerhard Schrödert, Alsó- Szászország miniszterelnökét tegnap délután hivatalában fogadta Horn Gyula miniszterelnök. A megbeszélés után Gerhard Schröder elmondta: a magyar miniszterelnökkel szót váltottak a közelgő németországi választásokról, Magyarország és Alsó-Szászország gazdasági piaci kapcsolatainak fejlesztéséről. Szóba került az Audi Autógyár magyar piaci lehetősége.. Az alsó- szászországi miniszterelnök kifejtette, hogy nem akarnak különleges jogokat az Audi számára, csak egyenlő esélyt más autógyártó cégekkel. Arra a kérdésre válaszolva, hogy látja Magyar- ország európai unióbeli tagságát, kijelentette: Kelet- Közép-Európa reformországainak kívánságát tiszteletben kell tartani, hogy a lehető leggyorsabban az EU tagjai lehessenek. MDF: Közös főpolgármester-jelöltet! Mindenkivel tárgyalnak Az MDF továbbra is úgy véli: az ellenzéknek közös főpolgármester-jelöltet kell állítania — hangsúlyozta a párt tegnapi sajtó- tájékoztatóján Csapody Miklós országgyűlési képviselő. Az ügy érdekében az MDF minden józan megegyezésre hajlandó — szögezte le Csapody. Érzékeltette azt is, elképzelhető, hogy a párt szerda esti budapesti választmányi ülésén esetleg megváltozik az MDF főpolgármester-jelöltjének személye. (Erről lapzártáig nem érkezett jelentés — a szerk.) Később kérdésekre válaszolva a politikus azt is mérlegelendőnek tartotta, hogy nem az összes ellenzéki párt, hanem csak három állít közös jelöltet. — A hét végéig meg kell állapodnunk, és reméljük, hogy addigra a Fideszben is megérlelődik egy elfogadható megoldás — kommentálta előbbi véleményét Csapody Miklós. Egyébként azt is elmondta, hogy a héten majdnem naponta zajlik egyeztetés az ellenzéki pártok vezetői között, és ígéretet tett arra, hogy ha megszületik a megállapodás, azt rendkívüli sajtótájékoztató keretében be is jelentik. Az országos pártközi egyeztetésekről szólva Csapody hangsúlyozta: az MDF mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki a közös célok érdekében hajlandó a koalícióra. A Magyar Igazság és Élet Pártjával például nem folytatnak pártvezetői szintű megbeszéléseket, de — mint a képviselő leszögezte — koalíciók mindenhol helyben kötődnek, ezért nem kizárt ilyen helyi jelöltállítás sem. A sajtótájékoztatón jelen lévő Arpási Endre, Győr közös MDF— FKGP—KDNP polgármesterjelöltje elmondta: köny- nyen lehet, hogy személye támogatásához hamarosan a Fidesz is csatlakozik. Az is elhangzott: Pest megyében megyei szinten már létre is jött a négyes megegyezés. Más témákról szólva Herényi Károly, az MDF szóvivője utalt arra, hogy az október 29-i elnökségválasztó gyűlésre folyamatosan érkeznek a személyi javaslatok, és ezek között számos „új arc” található. * Alhír az átütemezésről A Honvédelmi Minisztérium cáfolja azt a napokban néhány lapban megjelent hírt, miszerint a pápai va- dászrepülő-ezredet, illetve a honvédség pápai repülőterét meg kívánják szüntetni. A hír minden alapot nélkülöz, sem a honvédség, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tervezi az alakulat Csurka István, a MIÉP elnöke tegnap az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz. A Wachsler-bizottság jelentésével és a vele kapcsolatos híresztelésekkel összefüggésben ismételten leszögezem a következőket: az ügyet akarnokság robbantotta ki, személyes bosszú és a lejáratás szándéka. így, ha megnyilatkozik, magára az áldozatra is árnyék vetül. Tehát elutasítom az egész katonákhoz méltatlan eljárást, amely a mindenkori magyar Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tekintélyét ássa alá. Elképesztő ugyanakkor, hogy az ügyekről, a vizsgálódások tényéről sem engem, sem élettársamat nem tájékoztatták mindmáig. Miután az egész bizottság megismerkedhetett az egykori nyomozások kizárólag magántermészetű eredményeivel... A legutóbb a Népszabadságban kiszivárogtatott adatok szerint már 1993 márciusában elkezdődtek a titkosszolgálati eszközökkel végzett nyomozások. Ez pontatlan: már januárban, az MDF VI. országos gyűlése idején. Az ötletgazda Kerényi Imre, színigazgató, aki a Demokratikus Charta ’92 őszi nagygyűlésén már követelte üldözésefelszámolását — közölte tegnap az MTI tudósítójával Erdélyi Lajos. A minisztérium szóvivője azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ilyen híresztelések különösen kedvezőtlenek az ország légvédelmében fontos szerepet játszó alakulat esetében. met, idegösszeomlásba ker- getésem, hozzátartozóim molesztálását. Azt is elárulom, hogy a vizsgálat su- galmazója nem Gyaraki Károly és nem Für Lajos volt, hanem Antall József. Nem tartotta ugyanis elégséges erejűnek kistarcsai aláírásom bombasztikus feltárását — ha netán fellépek vele szemben az MDF elnökségéért, hanem szeretett volna még élettársam múltjában vagy kapcsolat- rendszerében is találni olyan mozzanatokat, amely- lyel zsarolni tud, amellyek- kel úgy állít félre, hogy elvesztem az MDF-tagság bizalmát is. A sajtóban ez idő tájt (is) képtelen és mindennapos támadásoknak voltam kitéve. És egyidejűleg saját pártom és kormányom is nyomozott utánam. Most pedig ezt a tényt szeretnék felhasználni Für Lajos és Boross Péter és általában az MDF nem liberális részének a lejáratására. De, sajnos, megint nem a tényeket tárják fel, hanem a liberális háttérhatalom igényeit elégítik ki. Beszéljenek talán arról is, hogy külföldi titkosszolgálatok milyen megfigyeléseket folytatnak hazánkban magyar állampolgárokra, milyen adataik vannak magyar politikusokról, beleértve az elhárítás szerveit is. Sokadszor felröppentett, és teljesen alaptalan kacsának minősítette Békési László pénzügyminiszter — az MTI-nek nyilatkozva — a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent véleményt, amely szerint adósságátütemezésekről tárgyalnának majd a Világbank és az IMF képviselői Budapesten. A pénzügyminiszter elmondta: sem az előkészítő megbeszéléseken, sem a konkrét tárgyalásokon még csak fel sem vetődött semmiféle hitelátütemezés gondolata. — Mi egy új megállapodásról és annak a gazdaságpolitikai programjáról tárgyalunk az IMF-fel, és a jövőben is erről fogunk tárgyalni — hangsúlyozta Békési László, aki szerint sok, a német lapéhoz hasonló zűrzavaros információval találkoznak. Ezek forrásáról nincs tudomása, de úgy véli, ebben csapódik le az, hogy sokan rossz hírünket keltik. A jövő héten kezdődő tárgyalások célja: a formálódó 1995-ös gazadasági program költségvetési számainak részletes megtárgyalása. / így tájékoztattok ti A tájékoztatás különös formája vette kezdetét, mióta a közvetítőket, azaz a médiumokat a magukat liberálisnak mondók ragadták magukhoz. A TV-Híradó munkatársai például elmentek a megszűnő Heti Nemzeti Újság szerkesztőségébe, mint arról több kollégámtól is értesültem, s ott fölvettek egy anyagot, ám azóta sem láthatták a nézők. Nyilván egyszerűen arról van szó, hogy fölösleges a kedélyeket ilyen „apróságokkal” izgatni, amikor a hét egyes napjain ugyanezek a nézők elandalodhatnak azon, hogy a 168 óra (régi televíziós műsort meghazudtoló Barba-trükkel) áthelyezte magát horribilis pénzért a rádióból a tévébe. (így persze a szerkesztő uraknak a rádióban fölvett végkielégítést nem kell visszafizetniük.) De ugyanígy a különös tájékoztatás kategóriájába tartozik az is, hogy dr. Bokor Imre, a Kiskirályok mundérban című rendszerváltoztatás előtti bestseller szerzője levelet írt a Vasárnapi Hírek főszerkesztőjének, s levelét, amelyet szeptember 18-án továbbított, a mai napig nemhogy nem közölték, hanem arra választ sem kapott. Bokor Imre levelét rövidesen olvashatják lapunkban, mint azt a levelet is, amelyet Ceglédről küldött szerkesztőségünkbe Szabó Zoltán, ki módfelett föl van háborodva azon, hogy mi a Pest Megyei Hírlapban támadjuk a kormányt. Ez is mutatja, nálunk másfajta szemlélet uralkodik, hiszen gondoljanak csak arra: a budaörsi polgármester, Wittinghoff úr véleményét a Vasárnapi Hírek közölte volna-e, mint közöltük mi, akiket a polgármester támadott. Mi ilyen jellegű különbségeket nem teszünk, s mindazokat a velünk szemben kritikus írásokat is leadjuk, amelyek nem közönséges hangnemben íródnak. Ennek szellemében reménykedünk: a Heti Nemzeti Újságnál készített televíziós riport egyszer csak-csak látható lesz. (Vödrös) Csurka István nyilatkozata Katonákhoz méltatlan Pápai kacsa
