Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-13 / 240. szám
3U<3N3i.N3£s s Ma MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Válasszunk Kocsériak Kereszty András felelősséggel! kálváriája és Sugár András Gémesi György írása egy kocsival levélváltása (3. oldal) (5. oldal) (6. oldal) Oláh György Nobel-díjas Mélységes megtiszteltetéssel és túláradó örömmel fogadta tegnap Oláh György (George Oláh) amerikai tudós azt a hírt, hogy az idén ő kapta a kémiai Nobel-díjat: a hatvanhét éves kémikus a szénhidrogének tanulmányozása, -és a karbonizálási eljárások terén elért kiemelkedő teljesítményért részesült a kitüntetésben. Az immáron Nobel- díjas Oláh György a Dél-Ka- lifomia Egyetem tudományos karának alapítványi elnöke és szénhidrogénekkel foglalkozó kutatóintézet igaz- . gatója. O már a második magyar származású kutató, akinek munkásságát a Nobel-bi- zottság a tudomány világának legmagasabb kitüntetésével ismerte el az idén. Az 1994-es díjazottak között egyben ő az első, aki nem megosztva, hanem egyedül részesült az elismerésben. A tápiószelei polgármester pert indít a Blikk ellen Sárba taposták becsületét A magyar tömegtájékoztatás újfent .jelesen” vizsgázott. Egy kérdőjeles indíttatású, tettleges cselekményt sikerült országos visszhangot kiváltó politikai töltetű drámává „nemesítenie”. A sértett, Majoros Tibor tápiószelei polgármester sem beszél „véres merényletről”, legfeljebb verésről, ami egy gerincét ért rúgásban csúcsosodott ki. S noha ő állítja, a támadást polgármesteri minőségében szenvedte el az ellenfelei részéről, a lakosság egy jelentős részének más véleménye van erről, bár még az ádáz ellenségei sem zárják ki a politikai szándékot. — Húsz százalék a valószínűsége annak, hogy a disznók közt csúszott el etetés közben, hetven, hogy pénzbehajtók verték el, s csupán tíz százalék az ellentábor megtorló lépése, mivel törvényes úton nem tudták Majorost eltávolítani a közösség éléről — összegzi valaki a szeleiek találgatásait. Majoros Tibori ágyban találom. Napok óta nem borotválkozott. Körül van bástyázva lapokkal, irományokkal és éppen egy beadványt fogalmaz. — Mi a véleménye a Blikkben megjelent állításokról? Kezdjük talán a vesztegetés és hivatali visz- szaélés vádjával, ami miatt eljárás folyik ön ellen. — Ellenem nem egy, hanem tíz feljelentés is történt, ezekben folytatott nyomozást a nagykátai rendőrkapitányság. Augusztusban értesítettek, hogy bizonyítékok hiányában a nyomozást lezárták. Amiért is nem látom okát, milyen jogcímen emelne ellenem vádat a városi ügyészség. Pont a Blikkben megjelentek alapján kérek magyarázatot a főügyésztől. Ha óhajtja, felolvasom a kérdéseimet. Igaz-e a vádemelés ténye és a vád minősítése? Adott esetben az információkat az ügyészség melyik munkatársa szolgáltatta ki a sajtónak, és milyen felhatalmazás alapján; A főügyész úr véleménye szerint hogyan fordulhat elő, hogy e kérdésben érintett személy, vagyis én, semminemű hivatalos információval nem rendelkezik, ugyanakkor a sajtó és az MSZP helyi szervezetének vezetőit tájékoztatták a vádemelés tényéről és okáról? (Folytatás a 4. oldalon) Muzsikusoknak szólt a nóta Először került sor a muzsikus cigánycsaládok szórakoztató rendezvényére tegnap a budapesti Orczy-kert- ben. A baráti találkozót a 100 tagú Budapest Cigány- zenekar Országos Kulturális Egyesület szervezte a család éve alkalmából. Az egész napos vidám programon több mint ötszázan vettek részt, muzsikus cigánycsaládok, azok vendégei. Boross Lajos, a prímáskirály Talum Attila felvétele Rigó Sándortól a híres zenekar főtitkárától megtudhattuk, az összejövetel célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. — A muzsikus cigányok éjjel-nappal dolgoznak, másokat szórakoztatnak, s egy évben egyszer igazán megérdemelnek egy olyan napot, amikor nekik szól a zene — mondta. — Igazság szerint ez az alkalom sem számít szabadnapnak, a rendezvény ugyanis csak három óráig tart, hiszen délután már mindenki dolgozni megy. Nagyon remélení hogy sikerül hagyományt teremteni ebből az alkalomból, mert ennek a napnak a sikere bizonyította: a cigányság igényli az efféle találkozót, a kulturált szórakozás lehetőségét, szeretnének újra közel kerülni egymáshoz. — Minden hónapban szükség lenne egy ilyen „családi napra”, mert az állandó munka miatt alig látjuk egymást — magyarázta özvegy Vitán Domonkosáé. (Folytatás a 4. oldalon) Géniusz lóca Paprikás hangulatban az ország, s még ki sem ürült szervezetéből a méreg, máris új hamisítvány van készülőben. Ezúttal éles elmék nem kevésbé élelmes tulajdonosai a világkiállítást akarják amúgy házilag, kisiparosmódszerekkel összetákolni, szabni-vágni, hamisított zárjeggyel ellátni és a nyakunkba varrni. Miért is ne, mikor ehhez, mármint a hamisításhoz értünk a legjobban. Csináltunk mi már faszeszből konyakot, fűtőolajból motorolajat, vas-oxidból paprikát, hamisítjuk az ötezrest és Szász Endrét, a borainkat pedig már úgy reklámozzuk, hogy ezek biztos nem hamisítványok, mert a Kermi ..., a Kermi ott áll minden borkimérésben. Hamisítunk, mert ezt követeli tőlünk a hely szelleme, azaz a genius loci. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter expóügyben vallott pálfordulásáról a minap kaptak ízelítőt lapunk olvasói. Ugyancsak az expó vonatkozásában idéztünk korábban Szekeres Imre és Gadó György választási kampánybeszédéból, amelyekről — összevetve mai álláspontjukkal — szintén a damaszkuszi út juthatott az eszünkbe. Lehetséges, hogy nem csak Pál, de Imre és György is Saulus? Kérem szépen, ha ezt követeli tólünk a hely szelleme?! Most a szintén hajdan expópárti Mécs Imre rukkolt elő egy konzseniális ötlettel, a Mátyás királyi ítéletet juttatva eszünkbe: gyalog is meg nem is. Mécs azt javasolja, tegyünk úgy, mintha világkiállítást rendeznénk, de nevezzük Génius ’96-nak. Az ötlet, miként nevében is benne rejlik, zseniális. Ostyában talán beveszi a kormány, az SZDSZ pedig majd eldönti, hogy kik is voltak, s kik ma a zsenik Magyarországon. így kell tenni, mert ezt követeli tólünk a hely hamisított szelleme, a Géniusz lóca. Mi mindenesetre mindenre vevők vagyunk, a későbbiekben majd a doktor mondja meg menynyire súlyos az állapotunk. Egyelőre csak a hangulatunk paprikás. Paizs Tibor Válni akar a szövetség A tűzoltók égető» gondjai A tűzoltóság belső, szervezeti ügyeivel az átlagpolgár ritkán foglalkozik, ám az utóbbi időben ezekből is egyre több kerül nyilvánosságra. Tegnap Jókai Oszkár, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke, a szervezet gondjairól tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta: napjainkban, ha a tűzvédelem ügye szóba kerül, akkor annak alapja egy-egy kiemelkedő esemény, amely felkavarja a közvéleményt. Az érdeklődés rövid idő után megszűnik, a következtetéseket jó, ha a közvetlenül érintettek levonják, s ha van módjuk, cselekszenek. A gazdaság közömbös a tűzvédelem iránt, mert az egyéb veszteségek a sokszorosát teszik ki annak, amit a lángok évről évre elpusztítanak. Az utóbbi esztendőkben már a szorosan vett szakma is belefáradt az érdektelenségbe. A tűzoltók döntő többségét csak a személyes sorsa, kisebb részét — talán — a szervezet jövője is foglalkozHa eloltják, az érdeklődés is megszűnik irántuk Erdősi Agnes felvétele tatja. Azok a viták, melyek az utóbbi években az Országgyűlésben a tűzoltóság körül kibontakoztak, a szervezet irányítási rendjére, anyagi ellátásának formájára, a munkáltatói jogkör gyakorlására korlátozódtak. Érdemi megoldást azonban nem hoztak. A szövetségnek több mint húszezer tagja van: önkéntesek, hivatásosak és vállalati tűzoltók. (Folytatás a 4. oldalon)
