Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-12 / 239. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 12., SZERDA 5 Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? A helyi gondok fontosak, nem az országos politika f \ közelmúltban már olvashattak lapunk hasábjain különböző polgármesteri véleményeket a közeledő önkormányzati választások előszelében arról, kívánnak-e újra indulni, s ha igen, akkor milyen párttámogatással. Most megszólaltatunk újabb öt polgármestert, akik arról is szólnak, hogy a családjuk hogyan viszonyul a sok időt és fáradságot igénylő munkához. Harcsa Lajos, Budakalász polgármestere: Igen, tervezem a választáson való részvételemet, méghozzá mint lokálpatrióta kívánok szerepelni. Ehhez eddig már három párt támogatását sikerült megnyernem. A családom az elmúlt négy évben is tudomásul vette a munkámmal járó nehézségeket. A feleségem úgy fogja fel, mintha horgászni, sakkozni vagy futtballmeccsre mentem volna. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy a család támogasson. Bujáki Antal, Délegyháza polgármestere: Én teljes mértékben a választópolgárokra bízom azt, hogy elindulhatok-e decemberben vagy sem. Ha összejön a megfelelő támogatottság, akkor elindulok, méghozzá függetlenként, hiszen ott lesz mögöttem egy jelentős lakossági támogatás. A családomról csak any- nyit, hogy nem lelkesednek azért, hogy ismét polgár- mester szeretnék lenni. Hozzáteszem, nincsenek egyéni ambícióim e téren. László József, Majoshá- za polgármestere: Mindenképpen tervezem az újraindulásomat, mégpedig mint független jelölt. Nem hiszem, hogy a helyi MSZP-szervezet jelentősen támogatna, ha azonban megválasztanának, akkor biztosan elfogadnának ők is. Mivel nyugdíjas vagyok, így több szabadidőm van, mint más polgármestereknek. Ettől függetlenül a családom nem lelkesedik a munkámért. Ilyenkor nincs alkalmam itthon besegíteni, és ez biztos megnehezíti az itthoni teendőket Búza Attila, Ocsa polgár- mestere: Nem szeretem a pártoskodást, így tehát független jelöltként kívánok ismét indulni. Véleményem szerint, a nagypolitikának nem szabad bevonulnia a kistelepülésekre, mert mindenhol megvannak azok a problémák, amelyeket meg kell oldani. Nagyon fontos, hogy a közéleti és magánéleti teendőket össze kell hangolni, és ezzel a családnak is, a tisztségviselőknek is köny- nyebb lesz a munkájuk. Nagy Gábor, Őrbottyán polgármestere: Igen, elindulok újra. Azt még nem tudom, hogy milyen támogatottsággal, megmondom őszintén, még nem is foglalkoztam vele. A feleségem nagyon nehezen tűri a megpróbáltatásokat. Ha viccelődnék, azt mondanám, rövidesen beadja a válópert. Ez azonban csak vicc, össze fogjuk tudni hangolni a családot és a munkát. (w. b.) Sóskúti fejlesztések Csupán a látvány alapján nehéz elhinni, hogy e kaotikus kép rövidesen megszűnik. Erre kerek két hét áll az építők rendelkezésére, akkor kell készen átadniuk a 10 millió forintos költséggel épült egészség- ügyi központot. A beruházási összegben az orvosi műszerek és gépek is benne vannak, s mindez összességében 2500 ember korszerű egészségügyi ellátását szolgálja. Az egészségügyi központ elkészültével az önkormányzati testület maradéktalanul eleget tesz az 1990-es választások során meghirdetett községfejlesztési programnak. (gyé) Van-e megoldás Dabas-Sáriban? Válasz a „Hogyan segít a dabasi önkormányzat”című cikkre Hogyan segítene Pataki Kálmán dabasi nevelőtanár? Aki egy kicsit is ismeri Horváth István polgármestert, tisztába van az önkormányzati iskolának nyújtani akaró segítőkészségével. Immár több mint egy éve azért nem alszik nyugodtan, mert a megoldáson gondolkodik. Sajnos azonban a részrehajlás rossz tanácsadónak bizonyult, s addig, amíg a polgármester nem próbálja meg igazságosan és elfogulatlanul megközelíteni ezt az akut problémát, addig nem fogja megtalálni az egyébként nagyon egyszerű kompromisszumos megoldást, melynek kulcsa a fal. Igenis az a fal, amely még tavaly engedély nélkül, a munka és tűzvédelmi előírásoknak nem megfelelően épült az egyházi iskola vezetőinek jóvoltából, és a mai napig kettéosztja — aránytalanul, igazságtalanul — a két iskolarészt. Itt szeretném megkérdezni .a polgármester úrtól és a sári részönkormányzattól, akik mellesleg úgy képviselik a választópolgáraikat, hogy még fogadóórájuk sincs: hol van az előírva, hogy az önkormányzati iskolát szabad elsorvasztani azért, hogy ezáltal működőképessé váljék az egyházi iskola? Ez a demokrácia, ez a vallásszabadság? Ismert tény, hogy az egyházi iskola az önkormányzati iskola egyik felében működik, és ezen iskola udvarán épít az egyház további tantermeket, illetve kápolnát. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az egyházi iskolának kell alkalmazkodni az önkormányzatihoz úgy, hogy lehetőleg ne zavarja ott a tanulást, és főleg ne rontsa a színvonalas oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételeket. Ennek érdekében azonnal le kell bontani a falat, és a végső megoldásig vissza kell állítani a létszámarányos iskolamegosztást. A felszabaduló tantermekbe beköltözhetnek a sátrakból és a folyosóról az önkormányzati iskola tanulói, az egyházi iskolából pedig az így kiszorult 20-25 gyermek, ha másképp nem fér el nyugodtan mehet tanulni a polgármester által oly készséggel felajánlott faluházba. És ha ez a megosztás sem felel meg, akkor a helyzet normalizálása szempontjából a legjobb megoldás az, ha az egyház felhagy a jogtalan telekfoglalással, és valahol máshol építi fel a felekezeti iskolát. Levelem közlését azért tartom fontosnak, mert az önök lapja, a Pest Megyei Hírlap sorozatosan a valóságtól eltérően, egyoldalúan tájékoztatja az olvasókat. Én, a község egyik lakója úgy látom, hogy a da- bas-sári iskolaügyről a község egyébként szintén katolikus felekezetű felnőtt lakosságának túlnyomó többsége így vélekedik. Pataki Kálmán Dabas-Sári Aki egy kicsit is ismeri Pataki Kálmán dabasi nevelőtanárt, az tisztában van azzal is: menynyire a szívén viseli az egyházi iskola sorsát. Immár több, mint egy éve azért nem alszik nyugodtan, mert azon gondolkodik: miképpen tudná lebontani a két iskolát elválasztó falat. Azt a falat, melyet ha sikerülne megszüntetni, akkor nem is két — egyébként jogtalanul követelt — tantermet szerezhetne azonnal az önkormányzati intézmény felekezeti szomszédjától. Mindjárt ötöt. Pataki Kálmánnal szemben még akkor sem merül fel a részrehajlás gyanúja, ha tudjuk: felesége — Kamilla tanárnő — a magukat világnézetileg semlegesnek vallóak között tanít. Itt szeretném megkérdezni a polgármester úrtól és a sári részönkormányzattól — előbbinek hétfőn egész nap a hivatalban, csütörtökön pedig kilenctől délig a gyóni faluházban, az utóbbinak nyolctól tizenkét, illetve tizenháromtól tizenhét óráig a hivatalban van fogadóórája — az alábbiakat. Vallásszabadság-e az, hogy a felekezeti iskola tábláját huszonnégy órán belül leszaggatták? Demokrácia-e az, hogy a helyi plébánost s a polgármestert életveszélyesen megfenyegették az egyházi intézmény létesítése miatt? Ismert tény, hogy a felekezeti iskola nem az önkormányzati iskola egyik felében működik. Feladatát —- törvényesen és szabályosan — az önkormányzat ingatlanjában látja el. A színvonalas oktatásról szót ejtve kérem Pataki Kálmánt, ugyarwilágosítanafel mindany- nyiunkat arról, hogy mi történt az önkormányzati iskolában a nyelvi laborral? S arról is, hogy most mely helyiségben találhatóak az onnan elvitt relaxációs székek? Ha a falat lebontanák, akkor a gyermekeknek a sátrakból való beköltözéséhez a televízió segítségére lenne szükségük. Ugyanis az is ismert tény, hogy a sátrakban csak addig folyik oktatás, míg a tévé, vagy valamely újság fotósa a helyszínen van. Ha a falat lebontanák, végre sikerülne elüldözni az egyházi iskolát. Mehetnének a polgármester által oly készségesen felajánlott faluházba. A tévedések elkerülése érdekében: a faluház termeit Nagy Ferenc, a világnézetileg semlegesek igazgatója is elfogadta volna. Am, a rendkívüli szülői értekezlet úgy döntött: inkább a sátor! Mielőtt belebonyolódnánk abba az ostobaságba, hogy az egyházat jogtalan telekfoglalással vádoljuk, mindenki sep- regessen egy kicsit a saját portája előtt is. Mondjuk azon a részen, hogy ki adott engedélyt a sátrak felállítására, s ha azokban valóban van tanítás, akkor azt ki engedélyezte? Beszélgetéseim, s a dokumentumok átnézése alapján úgy vélem, hogy a dabas-sári iskolaügyről a község egyébként szintén katolikus felekezetű felnőtt lakosságának túlnyomó többsége így vélekedik. Nádai László Gombnyomás Biatorbágyon Újabb koncepciók kidolgozásának megkez- | déséről döntöttek a bi- 1 atorbágyi képviselők. Ennek alapján a község társadalmi és kulturális egyesületeinek bevonásával a választásig tető alá hozzák a közművelődés hosszú távú fejlesztésének tervét. A következő önkormányzatnak ebben többek között a faluház színházteremmel való bővítését és uszoda megépítését javasolják majd. Az ügyrendi bizottságnak a biator- bágyi polgármesteri hivatalban már meglévő számítógépes térinformatikai rendszert tovább kell fejleszteni. Közvetlen kapcsolatot kívánnak kiépíteni országos hatóságok hasonló információs rendszereivel. Ha ez sikerül, az előadó egy gombnyomással tájékozódhat az APEH vagy a Tákisz rendelkezésre álló adataiban. (n.) Egyedülálló tervezet Kész az idegenforgalmi koncepció Lévén, hogy a hétí,főn megtartott soros /$míí\ képviselő-testületi ^ • ülésen a városatyák hosszan elhúzódó vita után áldásukat adták rá, immáron ,,hivatalos” irat Vác város nemrégiben elkészült idegen- forgalmi koncepciója, amihez hasonló részletes és alapos tervvel, elképzeléscsomaggal csak nagyon kevés település rendelkezik hazánkban. A helyzetelemzéssel kiegészített tervezet kidolgozása, melyben közvetlenül a polgármesteri hivatal négy munkatársa vett részt Philipp Frigyes városi főépítész irányításával, tavasszal kezdődött, s több önkormányzati képviselő, helybéli vállalkozó, külső szakember, valamint a Magyar—Svájci Turisztikai Továbbképző Intézet hathatós segítségével a múlt hónap végén fejeződött be. A koncepció hat részletre tagolódik, melyek közül az első és egyben az egyik legfontosabb a helyzetelemzés, ami egyebek mellett a város elmaradottnak ítélt turisztikai infrastruktúráját (bár szükség lenne rá, nincs például szálloda Vácott), a természeti környezet sajátosságait, a város kulturális életét, intézményeit, épített környezetét, a lakosság jellemző mentalitását tekinti át összességében megállapítva: földrajzi fekvése, egyedülálló műemlékekkel gazdag városképe, kulturális értékei alapján Vác turisztikailag vonzó település. A következő fontos fejezet a város alapvető és az idegenforgalom fejlesztésének alapjául szolgáló arculatának meghatározása („Vác a barokk kultúra Duna-parti városa”), illetve maga az idegen- forgalmi fejlesztési koncepció. Ez egyebek mellett Vác testvérvárosi kapcsolatainak a város mindennapi életébe történő fokozatos beépítését, a környező településekkel való folyamatos kapcsolattartásra, évenkénti eseménynaptár összeállítását, régi városi hagyományok felélesztését, illetve a meglévők ápolását, az idegenforgalmat segítő képzések indítását tartja megvalósítandó feladatnak, s felveti: szükség lenne egy helyi gasztronómiai különlegességre, ami valamennyi vendéglátóhelyen kapható lenne a városban. R. Z. Változatok egy témára A sátorban csak addig oktatnak, amíg ott van a televízió... Vimola Károly felvétele
