Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-12 / 239. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 12., SZERDA 5 Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? A helyi gondok fontosak, nem az országos politika f \ közelmúltban már olvashattak lapunk ha­sábjain különböző polgármesteri véleménye­ket a közeledő önkormányzati választások elő­szelében arról, kívánnak-e újra indulni, s ha igen, akkor milyen párttámogatással. Most megszólal­tatunk újabb öt polgármestert, akik arról is szólnak, hogy a családjuk hogyan viszonyul a sok időt és fá­radságot igénylő munkához. Harcsa Lajos, Budaka­lász polgármestere: Igen, tervezem a válasz­táson való részvételemet, méghozzá mint lokálpatrió­ta kívánok szerepelni. Eh­hez eddig már három párt támogatását sikerült meg­nyernem. A családom az el­múlt négy évben is tudomá­sul vette a munkámmal járó nehézségeket. A felesé­gem úgy fogja fel, mintha horgászni, sakkozni vagy futtballmeccsre mentem volna. Azt hiszem, az a leg­fontosabb, hogy a család tá­mogasson. Bujáki Antal, Délegyhá­za polgármestere: Én teljes mértékben a vá­lasztópolgárokra bízom azt, hogy elindulhatok-e decem­berben vagy sem. Ha össze­jön a megfelelő támogatott­ság, akkor elindulok, még­hozzá függetlenként, hi­szen ott lesz mögöttem egy jelentős lakossági támoga­tás. A családomról csak any- nyit, hogy nem lelkesednek azért, hogy ismét polgár- mester szeretnék lenni. Hozzáteszem, nincsenek egyéni ambícióim e téren. László József, Majoshá- za polgármestere: Mindenképpen tervezem az újraindulásomat, mégpe­dig mint független jelölt. Nem hiszem, hogy a helyi MSZP-szervezet jelentősen támogatna, ha azonban megválasztanának, akkor biztosan elfogadnának ők is. Mivel nyugdíjas va­gyok, így több szabadidőm van, mint más polgármeste­reknek. Ettől függetlenül a családom nem lelkesedik a munkámért. Ilyenkor nincs alkalmam itthon besegíteni, és ez biztos megnehezíti az itthoni teendőket Búza Attila, Ocsa polgár- mestere: Nem szeretem a pártos­kodást, így tehát független jelöltként kívánok ismét in­dulni. Véleményem szerint, a nagypolitikának nem sza­bad bevonulnia a kistelepü­lésekre, mert mindenhol megvannak azok a problé­mák, amelyeket meg kell ol­dani. Nagyon fontos, hogy a közéleti és magánéleti te­endőket össze kell hangol­ni, és ezzel a családnak is, a tisztségviselőknek is köny- nyebb lesz a munkájuk. Nagy Gábor, Őrbottyán polgármestere: Igen, elindulok újra. Azt még nem tudom, hogy mi­lyen támogatottsággal, meg­mondom őszintén, még nem is foglalkoztam vele. A feleségem nagyon nehe­zen tűri a megpróbáltatáso­kat. Ha viccelődnék, azt mondanám, rövidesen bead­ja a válópert. Ez azonban csak vicc, össze fogjuk tud­ni hangolni a családot és a munkát. (w. b.) Sóskúti fejlesztések Csupán a látvány alapján nehéz elhinni, hogy e kao­tikus kép rövidesen megszűnik. Erre kerek két hét áll az építők rendelkezésére, akkor kell készen átad­niuk a 10 millió forintos költséggel épült egészség- ügyi központot. A beruházási összegben az orvosi műszerek és gépek is benne vannak, s mindez összes­ségében 2500 ember korszerű egészségügyi ellátását szolgálja. Az egészségügyi központ elkészültével az önkormányzati testület maradéktalanul eleget tesz az 1990-es választások során meghirdetett községfej­lesztési programnak. (gyé) Van-e megoldás Dabas-Sáriban? Válasz a „Hogyan segít a dabasi önkormányzat”című cikkre Hogyan segítene Pataki Kálmán dabasi nevelőtanár? Aki egy kicsit is ismeri Horváth István polgármes­tert, tisztába van az önkor­mányzati iskolának nyújta­ni akaró segítőkészségé­vel. Immár több mint egy éve azért nem alszik nyu­godtan, mert a megoldáson gondolkodik. Sajnos azon­ban a részrehajlás rossz ta­nácsadónak bizonyult, s ad­dig, amíg a polgármester nem próbálja meg igazsá­gosan és elfogulatlanul megközelíteni ezt az akut problémát, addig nem fog­ja megtalálni az egyébként nagyon egyszerű kompro­misszumos megoldást, melynek kulcsa a fal. Igen­is az a fal, amely még ta­valy engedély nélkül, a munka és tűzvédelmi elő­írásoknak nem megfelelő­en épült az egyházi iskola vezetőinek jóvoltából, és a mai napig kettéosztja — aránytalanul, igazságtala­nul — a két iskolarészt. Itt szeretném megkérdez­ni .a polgármester úrtól és a sári részönkormányzattól, akik mellesleg úgy képvise­lik a választópolgáraikat, hogy még fogadóórájuk sincs: hol van az előírva, hogy az önkormányzati is­kolát szabad elsorvasztani azért, hogy ezáltal működő­képessé váljék az egyházi iskola? Ez a demokrácia, ez a vallásszabadság? Ismert tény, hogy az egy­házi iskola az önkormány­zati iskola egyik felében működik, és ezen iskola ud­varán épít az egyház továb­bi tantermeket, illetve ká­polnát. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az egyhá­zi iskolának kell alkalmaz­kodni az önkormányzati­hoz úgy, hogy lehetőleg ne zavarja ott a tanulást, és fő­leg ne rontsa a színvonalas oktatáshoz elengedhetetle­nül szükséges tárgyi feltéte­leket. Ennek érdekében azonnal le kell bontani a fa­lat, és a végső megoldásig vissza kell állítani a lét­számarányos iskolamegosz­tást. A felszabaduló tanter­mekbe beköltözhetnek a sátrakból és a folyosóról az önkormányzati iskola ta­nulói, az egyházi iskolából pedig az így kiszorult 20-25 gyermek, ha más­képp nem fér el nyugodtan mehet tanulni a polgármes­ter által oly készséggel fel­ajánlott faluházba. És ha ez a megosztás sem felel meg, akkor a helyzet nor­malizálása szempontjából a legjobb megoldás az, ha az egyház felhagy a jogta­lan telekfoglalással, és va­lahol máshol építi fel a fele­kezeti iskolát. Levelem közlését azért tartom fontosnak, mert az önök lapja, a Pest Megyei Hírlap sorozatosan a való­ságtól eltérően, egyoldalú­an tájékoztatja az olvasó­kat. Én, a község egyik la­kója úgy látom, hogy a da- bas-sári iskolaügyről a köz­ség egyébként szintén kato­likus felekezetű felnőtt la­kosságának túlnyomó több­sége így vélekedik. Pataki Kálmán Dabas-Sári Aki egy kicsit is ismeri Pataki Kálmán dabasi nevelőtanárt, az tisztában van azzal is: meny­nyire a szívén viseli az egyhá­zi iskola sorsát. Immár több, mint egy éve azért nem alszik nyugodtan, mert azon gondol­kodik: miképpen tudná lebon­tani a két iskolát elválasztó fa­lat. Azt a falat, melyet ha sike­rülne megszüntetni, akkor nem is két — egyébként jogta­lanul követelt — tantermet sze­rezhetne azonnal az önkor­mányzati intézmény felekezeti szomszédjától. Mindjárt ötöt. Pataki Kálmánnal szemben még akkor sem merül fel a részrehajlás gyanúja, ha tud­juk: felesége — Kamilla tanár­nő — a magukat világnézeti­leg semlegesnek vallóak kö­zött tanít. Itt szeretném megkérdezni a polgármester úrtól és a sári részönkormányzattól — előb­binek hétfőn egész nap a hiva­talban, csütörtökön pedig ki­lenctől délig a gyóni faluház­ban, az utóbbinak nyolctól ti­zenkét, illetve tizenháromtól ti­zenhét óráig a hivatalban van fogadóórája — az alábbiakat. Vallásszabadság-e az, hogy a felekezeti iskola tábláját hu­szonnégy órán belül leszaggat­ták? Demokrácia-e az, hogy a helyi plébánost s a polgármes­tert életveszélyesen megfenye­gették az egyházi intézmény létesítése miatt? Ismert tény, hogy a feleke­zeti iskola nem az önkormány­zati iskola egyik felében műkö­dik. Feladatát —- törvényesen és szabályosan — az önkor­mányzat ingatlanjában látja el. A színvonalas oktatásról szót ejtve kérem Pataki Kálmánt, ugyarwilágosítanafel mindany- nyiunkat arról, hogy mi történt az önkormányzati iskolában a nyelvi laborral? S arról is, hogy most mely helyiségben találhatóak az onnan elvitt rela­xációs székek? Ha a falat lebontanák, ak­kor a gyermekeknek a sátrak­ból való beköltözéséhez a tele­vízió segítségére lenne szüksé­gük. Ugyanis az is ismert tény, hogy a sátrakban csak ad­dig folyik oktatás, míg a tévé, vagy valamely újság fotósa a helyszínen van. Ha a falat lebontanák, vég­re sikerülne elüldözni az egy­házi iskolát. Mehetnének a pol­gármester által oly készsége­sen felajánlott faluházba. A té­vedések elkerülése érdekében: a faluház termeit Nagy Fe­renc, a világnézetileg semlege­sek igazgatója is elfogadta vol­na. Am, a rendkívüli szülői ér­tekezlet úgy döntött: inkább a sátor! Mielőtt belebonyolódnánk abba az ostobaságba, hogy az egyházat jogtalan telekfogla­lással vádoljuk, mindenki sep- regessen egy kicsit a saját por­tája előtt is. Mondjuk azon a részen, hogy ki adott enge­délyt a sátrak felállítására, s ha azokban valóban van tanítás, akkor azt ki engedélyezte? Beszélgetéseim, s a doku­mentumok átnézése alapján úgy vélem, hogy a dabas-sári iskolaügyről a község egyéb­ként szintén katolikus felekeze­tű felnőtt lakosságának túlnyo­mó többsége így vélekedik. Nádai László Gombnyomás Biatorbágyon Újabb koncepciók ki­dolgozásának megkez- | déséről döntöttek a bi- 1 atorbágyi képviselők. Ennek alapján a község társa­dalmi és kulturális egyesületei­nek bevonásával a választásig tető alá hozzák a közművelő­dés hosszú távú fejlesztésének tervét. A következő önkor­mányzatnak ebben többek kö­zött a faluház színházteremmel való bővítését és uszoda meg­építését javasolják majd. Az ügyrendi bizottságnak a biator- bágyi polgármesteri hivatalban már meglévő számítógépes tér­informatikai rendszert tovább kell fejleszteni. Közvetlen kap­csolatot kívánnak kiépíteni or­szágos hatóságok hasonló infor­mációs rendszereivel. Ha ez si­kerül, az előadó egy gombnyo­mással tájékozódhat az APEH vagy a Tákisz rendelkezésre álló adataiban. (n.) Egyedülálló tervezet Kész az idegenforgalmi koncepció Lévén, hogy a hét­í,főn megtartott soros /$míí\ képviselő-testületi ^ • ülésen a városatyák hosszan elhúzódó vita után áldásukat adták rá, immáron ,,hivatalos” irat Vác város nemrégiben elkészült idegen- forgalmi koncepciója, ami­hez hasonló részletes és ala­pos tervvel, elképzeléscso­maggal csak nagyon kevés te­lepülés rendelkezik hazánk­ban. A helyzetelemzéssel kiegé­szített tervezet kidolgozása, melyben közvetlenül a pol­gármesteri hivatal négy mun­katársa vett részt Philipp Fri­gyes városi főépítész irányítá­sával, tavasszal kezdődött, s több önkormányzati képvise­lő, helybéli vállalkozó, külső szakember, valamint a Ma­gyar—Svájci Turisztikai To­vábbképző Intézet hathatós segítségével a múlt hónap vé­gén fejeződött be. A koncepció hat részletre tagolódik, melyek közül az első és egyben az egyik leg­fontosabb a helyzetelemzés, ami egyebek mellett a város elmaradottnak ítélt turiszti­kai infrastruktúráját (bár szükség lenne rá, nincs példá­ul szálloda Vácott), a termé­szeti környezet sajátosságait, a város kulturális életét, in­tézményeit, épített környeze­tét, a lakosság jellemző men­talitását tekinti át összességé­ben megállapítva: földrajzi fekvése, egyedülálló műem­lékekkel gazdag városképe, kulturális értékei alapján Vác turisztikailag vonzó tele­pülés. A következő fontos feje­zet a város alapvető és az ide­genforgalom fejlesztésének alapjául szolgáló arculatának meghatározása („Vác a ba­rokk kultúra Duna-parti váro­sa”), illetve maga az idegen- forgalmi fejlesztési koncep­ció. Ez egyebek mellett Vác testvérvárosi kapcsolatainak a város mindennapi életébe történő fokozatos beépítését, a környező településekkel való folyamatos kapcsolattar­tásra, évenkénti eseménynap­tár összeállítását, régi városi hagyományok felélesztését, illetve a meglévők ápolását, az idegenforgalmat segítő képzések indítását tartja meg­valósítandó feladatnak, s fel­veti: szükség lenne egy helyi gasztronómiai különlegesség­re, ami valamennyi vendéglá­tóhelyen kapható lenne a vá­rosban. R. Z. Változatok egy témára A sátorban csak addig oktatnak, amíg ott van a te­levízió... Vimola Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents