Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-12 / 239. szám

Gyásznapot tartottak Udmur- tiában a vasárnap hajnalban meggyilkolt udmurt belügy­miniszter-helyettes, Nyikolaj Perevozcsikov emlékére, akit tegnap kísértek utolsó út­jára. Mint lapunk hétfői szá­mában hírül adtuk, az alvó politikusra és családjára éj­jel rontottak géppisztolyos fegyveresek, kioltva a mi­niszterhelyettes több család­tagjának életét is. A tragikus esemény után Udmurtia Leg­felsőbb Tanácsának elnöke rádióbeszédében elmondta, hogy nem fogják megenged­ni, hogy a maffia eluralkod­jék a Káma-parti volt auto­nóm köztársaságban. Horvátország politikai médiaharca Seprő és porszívó A volt Jugoszlávia térségének politikai alakulásában ke­vésbé jártas ember azt hihetné, hogy a despotizmus csu­pán az aktuális szerbiai rezsimre jellemző, s a volt nyu­gati-északnyugati köztársaságokban (Horvátországban és Szlovéniában) mindinkább kifejezésre jut a nyugat­európai típusú demokrácia. Erről azonban szó sincs. Annak • ellenére ugyanis, hogy a horvátok egyre erőtel­jesebben az Európai Unió és a NATO felé igyekeznek kö­zeledni, határain belül egyér­telmű elnöki tekintélyuralom fedezhető fel. S mint mind­egyik rezsim, a horvát is tisz­tában van azzal, hogy elsősor­ban a tömegtájékoztatási esz­közöket, mindenekelőtt azon­ban a televíziót kell ellenőrzé­se alatt tartania, ha hosszú tá­von megszeretné őrizni hatal­mát. Éppen ezért még 1990-ben a tudjmani rezsim valóságos nagytakarítást vitt véghez a lapoknál és az elekt­ronikus médiákban. Hozzáve­tőleg hatszáz újságíró maradt munka nélkül, mert nem volt hajlandó kritikátlanul kiszol­gálni a Horvát Demokratikus Közösség hivatalos politiká­ját. Újságok tucatjai szűntek meg, hogy a rádióban és a té­vében véghezvitt őrségváltás­ról ne is beszéljünk. Az utób­bi időben azonban ezen a té­ren is gyökeres változások ta­pasztalhatók. Szinte egymás után jelennek meg az elárusí­tóhelyeken az új lapok, ame­lyek keményen támadják a re­zsimet. Példányszámuk mere­deken felfelé ível, és egyik­másik már messze maga mö­gött hagyta az állami szer­kesztőségek által készített új­ságok olvasottsági szintjét. Az is kiderült, hogy a HDK- ból kivált ismert politikusok csoportja mögött igen jelen­tős gazdasági-pénzügyi erő­vel rendelkező, valódi de­mokráciát igénylő lobby áll, amely képes akár havi 5-6 ezer márkának megfelelő ku- nát (horvát pénzt) fizetni az újságírás kiválóságainak, míg a rezsimhű sajtónál dol­gozók kénytelenek beérni a hatalom asztaláról lesöpört morzsákkal. Ma már Horvát­országban sem lehet párt- és egyéb vonalon fegyelmezni az újságírókat, hiszen akik va­lamit érnek, azoknál egyre ki­fejezettebb a „seprő és a por­szívó fegyelme”. Az anya­gilag erős ellenzéki lapok ugyanis pénzükkel a maguk táborába „söprik”, vagy „szippantják” a horvát sajtó nagy neveit, és ezzel olyan el­lentábort alakítottak ki Fra- nyo Tudjman, Tito volt gene­rálisa despotista rezsimjével szemben, hogy az elkövetke­ző választásokon akár le is sö­pörhetik őt és követőit a poli­tikai színtérről. (b. m.) Bevetésre váró nehézbombázók Washington nem enged Iraknak Bili Clinton elnök hétfő esti közlése szerint az Egye­sült Államok nem tapasztal­ta jelét annak, hogy az ira­ki csapatok visszavonulná­nak a déli határkörzetből. — Csak a tettek számíta­nak, nem a szavak. A té­nyeknek hiszünk, nem az ígéreteknek — szögezte le a Fehér Ház ovális irodájá­ból sugárzott beszédében. Bejelentette, hogy az ameri­kai erők telepítése rendület­lenül folytatódik, és a tér­ségbe vezényelt repülőgé­pek száma hamarosan meg fogja haladni a háromszá­zötvenet. Az elnök szerint Szad- dám Húszéin múltbeli ma­gatartása tanúsítja, hogy nem lehet megbízni benne. — Nem fogjuk megenged­ni, hogy Irak szembeszáll­jon a nemzetközi közösség, az Egyesült Államok akara­tával, sem azt, hogy fenye­getést jelentsen a szomszé­daira. Továbbra is elkötele­zettek vagyunk Kuvait terü­leti épségének és szuvereni­tásának megóvása mellett — hangoztatta Bili Clinton. Mint rámutatott, az Irak ellen bevezetett szankciók feloldásának egyetlen mód­ja van: Bagdadnak mara­déktalanul teljesítenie kell az ENSZ határozatait. j — Amíg nem hajtja vég­re teljes mértékben a hatá­rozatokat, nem lehet szó a tilalmak megszüntetéséről — mondta. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és ébersé­get fog tanúsítani. Az elnök beszédének el­hangzásával egy időben ka­tonai forrásokból jelezték, hogy a térségbe irányított repülőgépek között B—52-es nehézbombázók is vannak. A köteléket rész­ben A—10-es harckocsi-el- hárítók, illetve F—15-ös és F—16-os harci gépek egészítik ki. Hetven gép az ÜSS George Washington repülőgép-hordozó fedélze­tén várakozik bevetésre. Jó néhány repülőszázad ál­lomásozik Szaúd-Arábiá- ban és Törökországban, a többieket az Egyesült Álla­mokból vezényelték a Per­zsa (Arab)-öböl térségébe. A tengerészgyalogos- és lö­vészegységek létszáma el fogja érni a harmincnyolc­ezret. A katonai források meg­erősítették, hogy semmi sem mutatja, miszerint Irak megkezdte volna csapatai hátravonását a bászrai kör­zetből, sőt egyes jelentések szerint hétfőn újabb csapa­tok érkeztek délre. Szlovák kinevezés Éva Mitrovát, a Szlovák Köz­társaság budapesti nagyköve­tét a szlovák kormány tegnap kinevezte a Duna Bizottság állandó szlovák küldöttségé­nek vezetőjévé. A Moravcík- kabinet tegnapi ülésén szüle­tett döntés előtt visszahívta az állandó szlovák küldöttség eddigi vezetőjét, Július Hau­sen és helyettesét, Ján Kelét. Ezt az érintettek egyéb mun­kaköri elfoglaltságával indo­kolta a kormány. Éva Mitrová ez év tava­szán, azt követően lett Szlo­vákia budapesti nagykövete, hogy a poszt egy évig betöl­tetlen volt. A nagykövet asz- szony Budapest előtt az Euró­pa Tanácsban dolgozó stras- bourgi szlovák képviselet ve­zetője volt, Magyar—ukrán beruházásvédelmi egyezmény Gyógyszerek a keleti piacra Beruházásvédelmi egyez­ményt írt alá tegnap Kijev- ben Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter, illet­ve Szergej Oszika ukrán kül­gazdasági miniszter. A ma­gyar politikust előzőleg fo­gadta Olekszandr Moroz parlamenti elnök is, majd sajtóértekezleten értékelte kétnapos ukrajnai tárgyalá­sait. Pál László leszögezte: Magyarország nemcsak kényszerűségből fordult a keleti piacok felé. Ukrajna esetében hosszú távú part­nerről és nagy felvevőképes­ségű országról van szó. Ki­emelte, hogy az elmúlt évek­kel ellentétben nem ragad­tak le az általánosságoknál, hanem már a mostani, első tárgyalásokon is túlmentek az ismerkedésen és meg­kezdték az ágazati keret­egyezmények kidolgozását. Rendkívül fontosnak ne­vezte, hogy magyar gyógy­szerek, gyógyszeripari tech­nológiák és gyógyászati se­gédeszközök ismét megje­lenhetnek Ukrajnában. Ugyancsak reményteli a ma­gyar élelmiszerek és élelmi­szer-ipari feldolgozótechno­lógiák exportja. Szó esett a műtrágya- és vetőmagszállí­tások növeléséről, illetve az állat-egészségügyi egyez­mény véglegesítéséről. Az ukrán partnerek szorgalmaz­ták magyar mintaboltok, il­letve kisebb élelmiszer-ipa­ri vegyes vállalatok létreho­zását. A nagyvilág hírei % Az Indiát és a világ jó részét rémülettel el­töltő pestisjárvány teg­nap alábbhagyott: a ha­lálozási mérleg megálla­podott, az új betegek száma apadt, sokan pe­dig elhagyhatták a kór­házat. A Reuter szerint a járvány az elmúlt négy nap során nem szedett több halálos ál­dozatot Indiában, a hi­vatalos országos mér­leg változatlan maradt: 55 halott. * Azzal, hogy Lech Wa­lesa lengyel államfő meg­erősítette: a drawski had­gyakorlat után a hadse­reg vezető tábornokai megvonták bizalmukat a nemzetvédelmi miniszter­től, azt is megerősítette —„a hadsereg kiváló te­repe a politikai manőve­reknek, s a tábornokok fülig merültek a politiká­ban” — állt a Zycie War- szawy tegnapi számában. * Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet vezetője lesz az idei Nobel-békedíj kitünte­tettje — derült ki az Af- tenpost című norvég na­pilapban megjelent ér­tesülésből. ^ A közelmúltban Kíná­ba disszidált a második számú észak-koreai veze­tő, O Dsin U védelmi mi­niszter fia, mert felhábo­rította a Kim család di­nasztikus hatalomátörö­kítése és diktatórikus uralma. Ezt az értesülést a Yonhap dél-koreai hír- ügynökség közölte, egy „észak-koreai ügyekben járatos kínai forrásra ” hivatakozva. Jörg Haider, az ügyeletes mumus A sokak által óhajtott európai egység még létre sem jött, amikor földrészünket az eddigi katonai szövetsé­gek helyett a demokratikus választásokon született eredmények kezdik újfent megosztani. Az egykori szocialista tábor gazdaságilag lerongyolódott, a nyu­gati bankok adóssághálójában vergődő és szinte már a harmadik világ infrastruktúrájának szintjén megra­gadt országainak polgárai a demokrácia eljötté után sorra segítik ismételt politikai hatalomra a volt kom­munista pártokat. Azokat az erőket, amelyek a szov­jet tankok és a Moszkva által kiépített helyi kollabo- ránsok jóvoltából negyvenöt esztendőn át közvetlen előidézői voltak a mostani kelet-európai szomorú va­lóság létrejöttének. Az átfestett felségjelekkel, de szinte változatlan személyi összetétellel megmérkő­ző egykori urak az érintetlenül hagyott gazdasági te­kintélyük mellé az elmúlt másfél évben egymás után hódítják vissza politikai hatalmukat is Lengyelország­ban, Litvániában, Ukrajnában, Magyarországon és egyebütt. A régi-új uralkodó osztály kelet-európai restauráci­ójával párhuzamosan Nyugaton a több mint fél évszá­zados kormányzati múlttal és kultúrával rendelkező szociál- és kereszténydemokrata pártok kezdik elve­szíteni a választópolgárok bizalmát. Az első ilyen földcsuszamlásszerű változásra Berlusconi hatalomra jutása volt Olaszországban. Berlusconi jött, látott és győzött — majd a magyarországi szociálliberálisok- hoz hasonlóan teljes egészében kisajátította a médiát. Az újfasiszták támogatta Berlusconi választási győ­zelmén persze csak azok csodálkoznak, akik nem kí­sérték figyelemmel az elmúlt években (évtizedek­ben) az olasz kormányok tagjai által művelt megvesz­tegetési botrányokat, a sógor-komaságon alapuló, és még a közel-keleti társadalmak baksisvilágát is meg­szégyenítő gazdasági és politikai rendszereinek a fel­építését. Pontosan ezek az Ausztriában is felszínre került szindrómák — amelyek persze nem olyan súlyosak, mint Itáliában — tántorították el az osztrák polgáro­kat is a múlt hét végén megtartott parlamenti válasz­tásokon a második világháború óta kormányzó szoci­áldemokrata és néppárti vezetéstől. A Vranitzky kan­cellár irányította Szociáldemokrata Párt a vasárnapi választásokon 7,6 százalékkal rosszabbul szerepelt, mint négy évvel korábban, míg a tőlük jelentős mér­tékben jobbra álló koalíciós partnerük, a konzervatív Néppárt 4,5 százalékkal kapott kevesebbet, mint 1990-ben. A szociáldemokrata-konzervatív koalíció a látványos fiaskó ellenére is újabb négy esztendőn át irányíthatja — persze teljesen más parlamentáris erőviszonyok között — Ausztria ügyeit, miután a mostani választások igazi győztesével, a harmadik he­lyen végzett Jörg Haider vezette Osztrák Szabadság- párttal, még megtépázott babérokkal sem hajlandók frigyre lépni. A hagyományos osztrák pártok ugyanis tartanak a nemzetközi hírközlő szervekben máris mu­musként felmutatott pártvezető, Jörg Haider szemé­lyétől. A Néppárt vezetőjét már évek óta „az antisze­mita és fasiszta” Kurt Waldheim szellemi utódjának tartják, akitől minden eszközzel óvni kell Európát, de még magukat az osztrákokat is. A mostani választási eredmények kitudódása után meg is kondították a vészharangot New Yorktól Bostonig és Jeruzsálem­től Budapestig. Óvnak, féltenek és intenek ettől a számyrakapott félelmetes lénytől. Nos, az osztrák választók közel 23 százaléka adta le voksát Jörg Haiderre, illetve az általa vezetett Sza­badságpártra. Ezt viszont azzal lehet magyarázni, hogy nyugati szomszédaink közül sokaknak elegük van — vagy legalábbis kezd elegük lenni — a törté­nelmi, intézményesült osztrák pártok alakította kor­mányok gazdasági botrányaiból, az elszegényedő pol­gári, illetve munkásrétegek társadalmi problémáinak elhanyagolásából. De főleg elegük van az Ausztriát is egyre inkább elárasztó, a helyi szokásoktól telje­sen eltérő kultúrájú külföldi bevándorlók kiváltotta társadalmi feszültségekből. Tagadhatatlan, hogy Hai­der sok szavazatot éppen azért kapott, mert az idege­nek bevándorlásának feltartóztatását tűzte választási zászlajára. Ki merjük mondani azt, hogy ilyen szán­dékok hangoztatása miatt a mostani, megváltozott eu­rópai világunkban egyetlen politikust sem lehet a fa­siszta vagy a fajvédő jelzőkkel illetni. A kelet-euró­pai és a tőlünk még távolabbra fekvő (török, pakisztá­ni, kínai stb.) világ gazdasági bajait nem kivándorlás­sal, hanem az ottani gazdasági élet talpra állításával lehet és kell is megoldani. A talpra állítás folyamatához viszont a többi nyu­gati, gazdaságilag fejlett országhoz hasonlóan Auszt­riának is segítséget kell nyújtania, lett légyen annak kormánya Vranitzky, vagy éppen Haider vezetése a'att- Hering József Udmurti gyász

Next

/
Thumbnails
Contents