Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-12 / 239. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 12., SZERDA 3 Miguel Angel Martínez a külügyi bizottságnál A kisebbségek kérdése nem belügy Parlamenti napló — Azonnali kérdések órája Igazságosabb a pénzek elosztása Miguel Angel Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke magyarországi tartózkodásának második napján találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával a Parlament épületében. A megbeszélés előtt ünnepélyes keretek között magas kitüntetést adott át Bratinka Józsefnek, az előző parlament delegációja vezetőjének, aki Magyarországot képviselte az Európa Tanácsban, s személyes érdemeire való tekintettel elnyerte az Európa Tanács örökös tagságát is. Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság vezetője a találkozó után az MTI-nek elmondta: Miguel Angel Martinez tapasztalatai alapján azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek kérdése nem Magyarország belügye, nem csak magyar—román, magyar—szlovák ügy, hanem az emberi jogok kérdése — s ennek megfelelően kell támogatnia az Európa Tanácsnak Magyarország minden ilyen jellegű törekvését. A Nyilvánosságra hozta 12 oldalas összefoglaló jelentését az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, valamint nemzetbiztonsági bizottsága a Katonai Biztonsági Hivatal tevékenységével kapcsolatos vizsgálatról. A sajtótájékoztatón ismertetett dokumentum szerint mindkét testület arra a következtetésre jutott, hogy nem halogatható tovább a nemzet- biztonsági törvény megalkotása. Jogi felelősség megál„Miért és hogyan sérült az alkotmány és az önkormányzati törvények módosítása nyomán a magyar demokrácia” „címmel tartott nemzetközi sajtótájékoztatót tegnap az MDF, a KDNP és a Fidesz a képviselői irodaházban. Szabó Iván, az MDF képviselőcsoportjának vezetője arra hívta fel a külföldi újságírók figyelmét, hogy a módosítások kapcsán igen alacsony legitimitással kerülhetnek pozícióba képviselők, polgár- mesterek. — A kormánykoalíció egy 1989 óta létező, konszenzusra törekvő szokásjogot sértett meg most — szögezte le Deutsch Tamás, a Fi- desz-frakció helyettes vezetője. Szerinte súlyos veszélyekkel járhat ez a folyamat, és végül alkotmányos válsághoz is vezethet. A fideszes képviselő utalt arra, hogy ha az új alkotmányt szintén az ellenzék egyetértése nélkül fogadja el a parlament, akkor könnyen előfordulhat, hogy a magyar közjog a jövőben csupán a koalíció szándékát és érdekeit fogja tükrözni. Füzessy Tibor, a KDNP külügyi bizottság tagjaitól arról is tájékozódott a közgyűlés elnöke, hogyan vélekednek az Európa Tanács kibővítéséről, nem kell-e attól tartani, hogy „felhígul” és ellenőrizhetetlenné válik az eredeti cél megvalósulása. A külügyi bizottság vezetője azt is elmondta: Martinez szerint erősíteni kell az ellenőrzést, hogy a tagországok a belépéskor tett ígéreteiket megtartják-e. Eörsi lapítására egyik testület sem tartotta magát illetékesnek, és megoszlott a vélemény a tekintetben, hogy a volt honvédelmi minisztert terheli-e politikai felelősség a vizsgálatot kiváltó ügy kapcsán. A honvédelmi bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy igen, a nemzetbiztonsági bizottság — ugyancsak többségi véleménnyel — nem állapított meg politikai felelősséget. frakciójának vezetője arra emlékeztetett, hogy pártja mindig is úgy vélte: az önkormányzati választásokra 1995-ben kellene sort keríteni. Ám — mint mondta — a koalíció érdekei ezzel merőben ellentétesek voltak, ezért részükről a konszenzus keresése csak látszat volt. Kérdésekre válaszolva Szabó Iván kitért arra: a televízióban és a rádióban történt személycserék a nemzetközi és a hazai sajtóban is sokkal kisebb nyilvánosságot kaptak, mint a korábbiak. Szabó Iván egyébként úgy vélte: tömeges elbocsátásokra a médiatörvény hatályba lépése után lehet számítani, mert akkor a jelenleginél sokkal kisebb vég- kielégítést kell fizetni. Utalt arra is, hogy az ÁV Rt. igazgatótanácsában történt leváltások csak a kezdetet jelentik a gazdasági élet szereplőinek lecserélésében. Füzessy Tibor azt sérelmezte, hogy például az Új Demokrata című lap szerkesztőségében történteket hivatalosan senki nem ítélte el, és hír is alig jelent meg róla. tájékoztatása szerint ehhez a közgyűlés elnöke hozzátette: az ellenőrzés alól nem mentesülhetnek a nyugati demokráciák sem. Ez azonban nem azt jelentené, hogy két részre szakadna az Európa Tanács — ellenőrzőitekre és ellenőrzőkre. A megbeszélés során a bizottság tagjai azt is megfogalmazták: Magyarország képes lenne arra, hogy mindkét funkciót egyszerre betöltse. Vissza kell terelni a Dunát! (Folytatás az 1. oldalról) A levélben szól az október 22-ére, a Duna-elterelés évfordulójára Bősre tervezett tüntetésről. Mint írja, egyetemes üzenetet adhatnak a tüntetők a világnak: a Dunát vissza kell terelni. Ezért a szlovákiai magyarság demokratikusan választott képviselőit is kéri, jelenlétükkel támasszák alá ezt az üzenetet. Célszerűnek tartaná a szlovák nemzetiségű képviselőket is bevonni, mert ha a Duna áttör a gáton, akkor — mint írja — a szlovákok éppúgy áldozatai lehetnek az „őrült iparosítok” művének, mint a magyarok. (Folytatás az 1■ oldalról) Többen annak a reményüknek adtak hangot, hogy az EBEÉ a volt Jugoszlávia területén folyó háború befejezése után jelentős szerepet játszhat az európai értékrend helyreállításában. A holland és a román küldött azt javasolta, hogy máris kezdődjön meg a dialógus Kis-Jugoszláviával, amelynek tagságát az EBEÉ nemrégiben felfüggesztette. A küldöttek nagy része azt várja a budapesti konferenciától, hogy hozzájárul az EBEÉ megújításához. Mint az egyesült államokbeli küldött fogalmazott: az állam- és kormányfők december elején sorra kerülő csúcstalálkozójára a felülvizsgálati konferenciának egy rövid, lényegre törő politikai nyilatkozatot kellene (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Pál a felvetésre reagálva hangsúlyozta, hogy nem korlátlan külföldi tulajdonszerzést sürgetett az említett cikkben, csupán ésszerű, a helybéliek érdekeit szorgalmazó üzletkötéseket. Ugyanezt támasztotta alá Torgyán Józsefnek adott válaszában Raskó György is. A ház ezután megkezdte a választott bírósági eljárásról és ellenőrzésről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Vastagh Pál igazságügyminiszter expozéjában arra emlékeztette a törvényhozást, hogy a választott bíróságoknak régi hagyománya van a magyar jogrendben. A második világháború után ez a fajta bíráskodás háttérbe szorult, de az utóbbi évek változásai ismét szükségessé tették létét és működésének szabályozását. A törvényjavaslat — amelyet még az előző kormányzat készített el —- a gazdasági szféra egészét felöleli, lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdasági jellegű vitákat a felek ne a hosszadalmas bírósági eljárás során tisztázzák, hanem az általuk választott bíróság döntsön az ügyben. A bíróságok és a választott bíróságok nem vetélkedjenek, hanem kiegészítsék egymást. A kormányzat reményei szerint a választott bíróságok hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjenek az amúgy is túlterhelt bíróságokra nehezedő terhek. A választott bíróság intézményének bevezetése nem jelent kiadásokat a költségvetésnek, sőt még bevételt is hoz az állami büdzsének. — A törvény- javaslat megfelel a fejlett államokban érvényben lévő hasonló jogszabályoknak — mondta végül Vastagh Pál. A miniszteri expozé után az SZDSZ, az MSZP és a Független Kisgazdapárt vezérszónokai mondták el véleményüket a tervezetről. A felszólalók egyöntetűen dicsérték a javaslatot, njég a máskor igen megfogalmaznia, s ebben kifejezésre juttatni az EBEÉ-tagállamok közös célját: a biztonságos, stabil és demokratikus jövőt. A déli szünetben sajtó- konferenciát tartott az EBEÉ Parlamenti Közgyűlése delegációjának vezetője. Javier Ruperez arról beszélt, hogy meg kellene változtatni az EBEÉ döntési mechanizmusát, mert a 100 százalékos konszenzushoz kötött döntések korlátozzák a szervezet működőképességét. A Parlamenti Közgyűlés ezért azt javasolja: az EBEÉ 90 százalékos többséggel hozza meg határozatait. Ez tudniillik lehetővé tenné egyes tagállamok tevékenységének bírálatát is, másrészt jobban biztosítaná az EBEÉ dinamikusabb működését. kritikus Torgyán József (FKGP) is csak jót mondott a kormányzat elképzeléséről. Az Országgyűlés ezután folytatta a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvénymódosítás általános vitáját. Gyimóthy Géza (FKGP) arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a tervezet lehetetlenné teszi az aprófalvak számára az ivóvízellátás megoldását és a csatornarendszer kiépítését. Szentkúti Károly (SZDSZ) arra emlékeztette a T. Házat, hogy 1993-ban már pontosan látszott: a költségvetés nem képes finanszírozni a beérkezett igényeket. Kónya Imre (MDF) szerint a címzett és céltámogatások bevezetésével igazságosabb lett az állami pénzek elosztása az önkormányzatok között. Izsó Mihály (FKGP) szerint a javaslat egyik nagy hibája, hogy a kétezer fő alatti települések csak együtt pályázhatnak a szennyvíztisztító telepek építésére, ez csak drágábbá teszi a beruházásokat. Demeter Ervin (MDF) nehezményezte, hogy a javaslat megvonja az önkormányzatok alanyi jogát a támogatásra. Torgyán József (FKGP) a törvényjavaslatot a vidék elleni merényletnek nevezte, mert annak alapján kevesebb pénz jut a tanyasi iskolák, és az ivóvízvezeték fejlesztésére. Dombach Alajos (SZDSZ) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan a jövőre nézve. Az ez évre a költségvetés által jóváhagyott 33 milliárd forintos kereten felül a már benyújtott pályázatokra 28 milliárd forint kelt el, vagyis ennyi már eleve terheli a jövő évet. Csehák Judit (MSZP) aláhúzta, hogy a változtatások többsége olyan módosítás, amelyet az Állami Számvevőszék is javasolt a rendszer eddigi tapasztalatait gyűlés rátért Gyimóthy Géza (FKGP) országgyűlési határozati javaslatának általános vitájára, amelynek célja a munkanélküliség enyhítése. Az Országgyűlés első alkalommal tartotta meg az azonnali kérdések óráját, amelyet az új házszabály vezetett be a törvényhozás munkarendjébe. — Mit óhajt tenni a kormányzat a mezőgazdasági szövetkezetek használatában, de magánszemélyek tulajdonában lévő üzletrészek körül támadt vita feloldására? — fordult Pápai Mihály az agrártárca vezetőjéhez. Lakos László földművelés- ügyi miniszter hansúlyozta, hogy megoldásnak a mező- gazdasági jövedelemhaszon növekedését kell szolgálnia. Ennek jegyében adókedvezményekkel és kedvezményes hitelekkel segítik az üzletrészforgalom meggyorsítását. A központi adóbevételek alakulása felől érdeklődött Surján László (KDNP). Békési László pénzügyminiszter elmondta, hogy a két hónapja kezdett hátralékbehajtási akció eredményeként 16 milliárd forint folyt be az államkasszába, s reményei szerint ez az összeg az év végére túllépi a 20 milliárdot. A máig felderítetlen hármas magyarországi robbantássorozat nyomozásának állása felől érdeklődött ezután Tirts Tamás (Fidesz). Katona Béla, titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter beszámolt arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével, a titkosszolgálatok, a határőrség és más érintett szervezetek bevonásával operatív bizottság alakult. Megállapították a robbanóanyagok és -szerkezetek eredetét, több száz személyt megfigyeltek, számos embert meghallgatosszegezve. tak, de erőfeszítésük eddig Ezt követően az Ország- nem vezetett eredményre. Meddig parázslik?... Az utóbbi időben telefonon, levélben és személyes találkozások alkalmával sokan megkérdeztek, vajon mi módon segíthetnének nekünk abban, hogy a Pest Megyei Hírlapot talpon tudjuk tartani. Korábban, talán még emlékeznek rá, közöltük, hogy Szörényi Levente létrehozta a Parázs Alapítványt, amivel az ismert művész több más felkarolandó ügy mellett célul tűzte ki a Pest Megyei Hírlap támogatását is. Az alapítványt azóta bejegyezték s ezt követően számlát nyithattunk a Konzumbanknál. A számlaszámúnk 217-98948, a pénzforgalmi jelzőszám pedig KO 1-87951. Sokan javasolták, tegyünk csekket az újságba, de tájékoztattak minket: egy darab csekk négy forintba kerül, s a lapba való behelyezéséért is további két forintot kellene darabonként fizetni, amire sajnos nincs módunk. Nagyon hálásak lennénk azoknak, akik a Konzumbanknál adakoznának a Pest Megyei Hírlap megsegítéséért, de az sem rossz megoldás, hogy ha valaki teheti, hát egy-egy hónapban fizesse elő a Pest Megyei Hírlapot, esetleg ne csak önmagának, hanem ha teheti, hát ismerőse vagy ismerősei számára is. Csak ebben bízhatunk, mert e pillanatban más reményt keltő dolgot nem tapasztalunk. (Vödrös) Ellentétes vélemények Ellenzéki pártok sajtótájékoztatója Megtépázott demokrácia Felerősödött az agresszív nacionalizmus Kovács László külügyminiszter hivatalában fogadta Miguel Angel Martínezt MTI-felvétel
