Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-10 / 237. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Forintos hírek A nagy sorozatú autóalkat­rész-gyártásnak jó esélye van, hogy néhány év múlva húzóágazattá váljon Ma­gyarországon. Mindez a Vi­lággazdasági Kutatóintézet nemrégiben elkészült tanul­mányából derül ki. A szer­ző a Suzuki esztergomi, a General Motors szentgott­hárdi, a Ford székesfehérvá­ri, valamint az Audi győri gyárának eddigi működését - tekinti át. Az eredmények alapján arra a következtetés­re jut, hogy Magyarország alkalmas egy közép-európai termelőbázis létrehozására. Ez egyébként a külföldi cé­gek érdeke is, különösen ami az Európai Unió autó­gyárait illeti. Európai Ariane rakétával he­lyi idő szerint pénteken Francia-Guayanában egy mexikói és egy thaiföldi táv­összeköttetési műholdat bo­csátottak fel — jelentette a DPA. A két mesterséges hold a Csendes- és az In­diai-óceán fölött 86 ezer ki­lométeres magasságban állt stacionárius pályára. Várha­tólag 14-15 éven át szolgál­nak telefonbeszélgetések és tévéműsorok közvetítésére. Az autóipar újdonságaival, a Ford, az Opel, a Mitsubi­shi, a Hyundai, a Toyota leg­újabb, már nálunk is kapha­tó típusaival ismerkedhettek meg az érdeklődők Székes­fehérvárott, a szombaton megnyitott hagyományos autófesztiválon. A kétnapos bemutatón tucatnyi márka- kereskedő vonultatta fel cé­gének gyártmányait. Egyre több jel utal arra, hogy rövidesen semmivé foszlik a .jugoszláv gazda­sági csoda”, s ismét elszaba­dul az infláció, amely a múlt év végén már elérte a napi több száz százalékot is. Elemzők szerint a prog­ram végnapjait éli, s már csak pszichológiai okokból működik tovább, mivel az emberek hinni akarnak ab­ban, hogy sikerülhet meg­őrizni a stabilitást. Világcég segíti a hazai cukorgyártást Az Erodania Béghin-Say élelmiszer-ipari csoport ré­szét alkotó Béghin-Say Európa egyik legjelentősebb cukoripari vállalkozása. Franciaországban, Olaszor­szágban és Magyarországon összesen huszonnégy cu­korgyárat irányít, közte a Mátra Cukor hatvani és selypi gyárát, a szerencsi, valamint a szolnoki cukor­gyárat. Magyarországi tevékenysé­gét — 1991 -ben történt meg­jelenésétől kezdve — a hazai cukoripar iránti hosszú távú elkötelezettségük vezérli. Ki­alakították a cukorrépa-terme­lők hosszú távú biztonságát garantáló támogatási rend­szert, öt évre szóló cukorré­pa-termelési szerződéseiket, és ez alapján döntöttek a tech­nológia fejlesztésére irányuló beruházások mellett. Szintén távolabbi célokat szolgálnak a hatékony működést biztosí­tó lépések, például az energia­felhasználás racionalizálása és az emberi erőforrások terü­letén. A kampánykezdet előtt né­hány nappal jó közepes ter­mésre számított a Béghin- Say. Az összesen 700 terme­lővel 37 ezer hektárra kötött szerződésre alapozva — vár­hatóan több mint 30 tonnás hektáronkénti termés mellett — mintegy 150 ezer tonna cukor előállítását tervezi a cég. így a hazai cukorterme­lés mintegy 38 százalékát biz­tosítja, és ezzel továbbra is a legjelentősebb magyarorszá­gi cukorgyártó. Az 50 kániku­lai nap és a szárazság ellené­re az utóbbi évekénél jobb eredmény- és termésátlagok nem kis részben az öntözés­nek köszönhetőek. A leszer­ződött terület, mintegy 30 százalékán öntözéssel biztosí­tották a szükséges vízmennyi­séget, és ezt különösen Szol­nok körzetében hálálta meg a cukorrépa. A májusi döntést követően szeptember 20-án megkezdő­dött a hatvani cukorsiló beru­házásának kivitelezése. A siló építése abba a beruházási sorozatba illeszkedik, amely során a Béghin-Say 1991 óta több mint 2 milliárd forintot fordított a technológia javítá­sára. Az elmúlt három év so­rán például így létesült Sze­rencsen a technológiát irányí­tó új számítógépes rendszer, Szolnokon pedig így valósult meg a centrifugasor cseréje, valamint a répamosó és köz­úti ikermérlegek üzembe állí­tása. A beruházások közös vonása, hogy a terveket ma­gyar mérnökök készítik, és a kivitelezést minden esetben a gyár dolgozói végzik. A Mátra Cukor Rt. napok­ban kezdődött kampányához alapanyagot a 16 408 hektár termést adó területről szárma­zó mintegy 500 ezer tonna répa biztosítja. A becsült cu­kortartalom 15 és fél, 16 szá­zaléka így a hatvani és selypi cukorgyár hatvan-hatvan na­pos kampánya során várható­an összesen mintegy 600 ál­landó dolgozója mellett a kampány idején további 400 ideiglenes dolgozót is foglal­koztat. Thomas, Prinzhorn hajlan­dó az Állami Vagyonügy­nökség összes feltételét tel­jesíteni a Szolnoki Papír­gyár újraindítása kapcsán. Az osztrák befektető ezt hét végi sajtótájékoztatón jelentette be azután, hogy napvilágot látott az ÁVU igazgatótanácsának dönté­se a szolnoki gyár elleni fel- számolási eljárás megindí­tásáról. Az osztrák gyáros hangsú­lyozta: a szolnoki társaság­nak nincs túl sok adóssága, számláit kiegyenlítették. A gyártást, amelyet 1992 vé­gén állítottak le, a kisebbsé­gi tulajdonossal, a Papíripari Vállalattal közösen minden­képpen szeretnék újra indíta­ni. Az újraindítás finanszíro­zásához szükséges pénz ren­delkezésre áll, az erre vonat­kozó garanciákat szeptem­ber 30-án eljuttatták az ÁVÜ-höz — állítja Thomas Priznhqm. Az ÁVÜ, a Szolnoki Pa­pírgyár egykori fejlesztésére felvett, ma 2,7 milliárd forin­tot érő hitele miatt indítja meg a felszámolást. Erről az osztrák gyáros úgy nyilatko­zott, hogy azt a Papíripari Vállalatnak kellett volna ki­egyenlítenie a Dunapackért fizetett vételárból. ' A Dunapack-tenderrel kap­csolatban Prinzhom elmond­ta: fenntartja vételi ajánlatát a cég 60 százalékának meg­vásárlására. Ezért 1,6 milli­árd forintot ajánlott, ám a má­sodik pályázatot is eredmény­telennek nyilvánította a va­gyonügynökség. Ismeretes, hogy a Prinzhom-csoportnak opciója van a Dunapack fenn­maradó állami tulajdonrészé­nek megvásárlására.. Amennyiben az ÁVÜ po­zitívan dönt a Dunapack rész­vénycsomagjáról, az osztrák vállalat megkezdi a dunaúj­városi gyárban a termékszer­kezet átalakítását. A dunaúj­városi gyár leányvállalata ugyanis finompapírt gyárt, konkurenciát jelentve a Szol­noki Papírgyárnak. Megkez­denék a szolnoki gyár újrain­dításának előkészületeit is. A termelés megindításához 3-4 hónapra lenne szükség, mely­nek eredményeként évi 10 milliárd forintos termelésre lenne képes a Szolnoki Papír Rt. A Kertészeti Tudomány a Kertgazdaság című folyói­rat jogutódjaként jelenik meg negyedévenként ezer példányban tartalmilag és formailag is megújítva. Az újjászervezett és -szer­kesztett lappal a Földmű­velésügyi Minisztérium a kertészeti ágazat hazai és külhoni tudományos ered­ményei megismertetését szeretné elősegítni. Mind­ezt Manninger Sándor he­lyettes államtitkár mondta az új tudományos folyóira­tot bemutató sajtótájékoz­tatón. Elhangzott: az új folyói­rat a szándékok szerint a tudományos, a gyakorlati szakemberekhez egyaránt szólni kíván itthon és kül­földön is. Ezért a Kertésze­ti Tudományban a teljes kertészeti vertikumot átfo­gó hazai és külföldi publi­kációkat jelentetnek meg a szerkesztők angolul vagy magyarul, ám utóbbi esetben részletes angol nyelvű ismertetővel. Az új folyóirat olyan, szakmai cikkeket szeretne közzé­tenni, amelyeket a szakem­berek itthon és külföldön egyaránt olvasnak és szín­vonalasnak ítélnek, és'így szeretné elérni a lap, hogy úgynevezett hivatkozott orgánum legyen. Ez azt je­lenti, hogy a benne megje­lenő cikkeket a nemzetkö­zi szakmai közvélemény tudományos publikáció­ként fogadja el. E cél el­érését mozdítja elő, hogy a szerkesztőbizottsági ta­gok szakterületük nemzet­közileg elismert tudomá­nyos reprezentánsai. A folyóirat megjelente­téséhez a Földművelés- ügyi Minisztérium 1,4 mil­lió forinttal járul hozzá, ám a későbbiekben szeret­nék az újságot önfinanszí­rozóvá tenni. Tavaly nyáron gyorsabban emelkedtek az árak, mint az idén — derül ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói árak változását elemző közleményeiből. Míg a ta­valy augusztusi árak a júliusit 1,8 százalék­ban haladták meg, ugyanez az idén négytized­del kevesebbet tett ki. És míg ’92—93 nyara között 22,3 százalékkal emelkedtek az árak, a rá következő évben ez 19,5-re csökkent. Az adatokból tehát kiderül, hogy ha kisebb mértékben is, de növekszik az infláció. A leg­utóbbi hónapok áremelkedéseit legnagyobb részt a szeszes italok, a kávé, a cigaretta és az üzemanyagok fogyasztási adójának növelése, valamint az önkormányzati lakbérek emelke­dése okozta. A sertés- és marhahúsárak legin­kább augusztusban lendültek neki, általában 10-15 százalékkal kellett értük többet fizetni. Egy kilogramm sertéscomb augusztusi ára például 424 forint volt az előző havi 372 he­lyett. A kávéárak is számottevően nőttek. Első­sorban júliusban, amikor a növekedés 16 szá­zalékos volt, míg a nyár végén csak 11. A köz­zétett adatok árcsökkenésről is beszámolnak: az ősz közeledtével a zöldségek, gyümölcsök és a ruházati cikkek körében történt némi sze­zonális árleszállítás. Az áremelkedések mellett értelemszerűen növekedett a létminimum határa is. Egy váro­si kétgyermekes családnál ez átlagosan nyolc­száz forintot tett ki, kétszázat fejenként. Az egy főre eső legmagasabb értéket az egyedül élő felnőtteknél állapították meg: itt a városi létminimum 18 800 forint. A legkevesebbet a kétgyermekes családnál kell egy főre költeni: 13 300 forintot, de a két szülőnek itt is 68 ezer forintot kell havonta a családi kasszába összedobnia. Vidéken továbbra is olcsóbb az élet, egy gyermektelen pár például már kétezer forint­tal kevesebből is meg tud élni, mint a város­ban lakó. A nyugdíjas szülőknek 21 900 fo­rintra, az egyedül élő időseknek pedig 12 800 forintra van szükségük a létminimum biztosí­tásához. N. T. Magyar telefonhelyzet Kulcsszerepben a távközlés Ha en Mazda lennek Fő a biztonság Ausztriával egy időben Magyarországon is bemu­tatták az elmúlt napokban a Mazda 323 csúcsmodell­jeit. Az eseményre a Reit- ter Ferenc utca 164. szám alatti Profi Bt. autószalon egyéves születésnapján ke­rült sor, ahol Kriskó Szil­veszter, a cég vezetője, az új szuperjárgány különle­gességeire hívta fel a fi­gyelmet. A gyönyörű formakivi­tel mellett az életvédelmi felszereltség, vagyis a be­épített életvédelem állít új mércét a biztonság dolgá­ban. Ez a világújdonság — az életvédelmi box — egy olyan intelligens konstrukció, mely oldalirá­nyú ütközéseknél meggá­tolja a hátsó ajtó behatolá­sát az utastérbe. így óvja a hátul utazók életét. A frontális ütközésekre is gondoltak a tervezők, hi­szen a motor úgy van be­építve, hogy ilyen jellegű baleseteknél a gumitartó bakok kiszakadnak, ezért a motor egy biztonsági sín­re kerül és nem az utastér­be nyomul be. Minden mo­dellben ezenkívül ABS-, a vezetőt és a mellette ülőt óvó US-légzsák, biztonsá- giöv-feszítő, központi zár, szervokormány és még sok más védelmi felsze­reltség található. A premi­er alkalmából rendezett fo­gadáson megjelent a Maz­dával 6. éve versenyző Érdi Tibor—Varga Ist- ván-kettős is. A showt Steve, a finomságokat a Kéhly vendéglő biztosítot­ta a Mazda asztalára. Ha én Mazda lennék, csak az új 323 F szeretnék lenni. K. G. A magyarországi távközlés helyzetéről közöl cikket pénte­ki számában az International Herald Tribune című, Párizs­ban megjelenő angol nyelvű napilap. Mint úja, 100 lakosra jutó 14,5 telefonvonalával, ami a térségben normális, de csak egyharmada a nyugat-eu­rópai átlagnak, a Matáv egy évvel ezelőtt egy „szegényes csoport magjába” ' tartozott; amióta azonban decemberben a Deutsche Telekom és az Ameritech Corp. megvette a társaság 30 százalékát, azóta a magyar cég kezd elhúzni ke­leti partnereitől. Ennek alátámasztására a lap megírja: a Matáv az idei évre 20 százalékos vonalbőví­tést tervez, s 1994 végéig ösz- szesen 80 százalékkal akarja növelni a telefonellátottságot — míg a volt Szovjetunió te­rületén és Kelet-Európábán ez a bővülés csak 4,5 százalék évente. — Miközben Kelet- Közép-Európában 23 millió­an várnak telefonra, Magyar- ország mellett eddig csak Lett­ország és Észtország adta el hazai telefontársasága egy ré­szét stratégiai befektetőknek. Csehország a jövő tavasszal akaija tenderre bocsátani saját társasága egynegyedét, s ezt — a választásoktól függően — Szlovákia is követheti; Lengyelország viszont a ver­senyt csak a helyi telefonszol­gáltatásoknál engedélyezi, s nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy az országos cég bármely részét is eladja — írja a lap. — A Matáv 1993-as, ösz- szesen 800 millió dolláros bevétele persze elenyésző volt ahhoz képest, hogy újke­letű külföldi partnereinél ez az adat összesítve 48 milli­árd dollárra rúgott. Csak­hogy — mint Clell G. Har- ral, az EBRD telekommuni­kációs részlegének igazgató­ja mondja — a Mátáv-el- adás volt mindaddig Kelet- Európa legnagyobb, s egye­sek szerint legfontosabb üz­lete. — Az információáram­lás ugyanis az ipari társadal­mak éltető ereje, s ennek fi­gyelembevételével talán nem járunk messze az igaz­ságtól, ha azt mondjuk, hogy a távközlési szektor kulcsfontosságú szerepet ját­szik — tette hozzá a bankár. Osztrák befektető Szolnokon Újra indul a papírgyártás Fogyasztói árak változása Emelkedett a létminimum Új kertészeti folyóirat Színvonalas cikkek tára

Next

/
Thumbnails
Contents