Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-10 / 237. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Molnár-bemutató Kartalon Jó darab, még kitűnőbb előadás Anekdota három felvonásban — így határozta meg Játék a kastélyban című színdarabját maga Molnár Ferenc, s ha tekintetbe vesszük, hogy az anekdota milyen nagy hagyományú műfaja magyar irodalomnak, hogy legnagyobb prózaíróink mily elűszeretettel művelték, Miszáth Kálmán regényei nem is mások, mint egy-egy anekdota kibontásai felejthetetlen alakokkal, széles, színes társadalomképpel, éles megfigyelésekkel, elsöprű iróniával és szelíd szeretettel, tudhatjuk, ezzel nem kevesebbet, de többet állított, mintha egyszerűen azt írta volna odalcím alá: vígjáték. A szereplők összegyűlnek egy elegáns tengerparti hotelban — kastélyban —, a szerelmesek már-már szakítanak, de végül is minden jóra fordul — mennyivel könnyedebben, mennyire felhőtlenül vidámabban írta volna meg ezt egy mindig valamivel gyürkőző magyarnál, mondjuk, egy francia szerző, aki azért is eszünkbe juthat, mert elő- adatik a színen egy álfrancia darab, egy darab a darabban. Molnár Ferencnek, akiről számtalanszor leírták már, hogy kisujjában a színműírás technikája, oly sokrétű az „anekdotája”, hogy felfejteni e rétegeket nagyobb tanulmány témája lehetne, de röviden megállapíthatjuk: az elegáns társalgási színjátéktól a fájdalmas bohóctréfáig jut el a három felvonás során. A Molnár Ferenc-szere- pek jutalomjátékai lehetnek nagy színházak nagy színészeinek, ugyanakkor sikert ígérő vállalkozás az is, ha amatőr színjátszók birkóznak meg velük, mivel mozgalmas, pergő, élénk játékra s az emberi lélek mélyének ábrázolására egyaránt alkalmat adnak. Akik megnéztük szombaton a kartali művelődési házban a Kamaraterem Aszód 1994 társulata tagjainak előadásában a Játék a kastélybant, igazolva láthattuk, hogy jól választottak darabot. Volt pillanat, s nem kevés, mikor úgy éreztem, semmivel sem maradnak alatta hivatásos színházak produkciójának. Már a díszlet is „profinak” bizonyult. Szegényes- segnek, szedett-vedettségnek nyomát sem mutatta, s mi több, minden a helyén volt, használhatón, mikor kellett, kéznél levőn. A rendező, Magyar Zoltán maga is játszott, a darabbeli egyik színműírót, az aggodalmaskodó, segítőkész, de nem túl lelményes Gált finom, ideges figuraként. Az eseménynek mozgatója, Túrái, László Ferenc megszemélyesítésében biztosan megy a maga útján, akár a mozdony. Tudja, hogy nem siklik ki, legfeljebb megáll egy-egy kis időre. Gondolkodni. Vagy a jól végzett munka után megpihenni. Nem vár hálát, nem kíván csodálatot. László Ferenc minden mesterkéltségtől, minden amatőr „félénkségtől” mentes alakításában egy olyan Túráit állít elénk, aki egyszerűen éli az életét — csak hát színműíróként éli, mert annak született. Egészen kiválóak a „kis szerepek” alakítói. Péter Balázs „faarc” mögé rejti azt a csavaros eszű és beszédű kisembert, aki valójában. Az ő fanyar, visszafogott, Buster Keaton-i típusú humorával szemben Tóth Attila mint titkár, a felszabadult bohóc. Fergeteges tempójú játékának magukkal ragadó perceket köszönhetünk. A titkár a harmadik felvonásban jelenik csak meg fellépésével mintegy bevezetve az egészen eddig előkészített, mulatságos, ám nem kevés fájdalmat is magában rejtő tréfa megvalósulását. Az Almádyt — a szerelmi háromszög egyik tagját — játszó Győrfi János többször is tapsra készteti a közönséget, ahogy kivágja a végtelenül hosszú francia neveket, melyekre 1 » * Ji t\:4 f L j T* m 1 £ I f * ‘ i* m : ! * 1 I1T Odler Zsolt, Magyar Zoltán és László Ferenc a fináléban Krekács Róbert felvételei szerepe kényszeríti. Annie — Hajdú Szilvia — is itt, a harmadik felvonásban talál magára, lesz azzá a színésznővé, akit játszik, aki primadonna, aki előtt férfiak hevernek. Odler Zsolthoz, a zeneszerző vőlegényhez jobban illik az elégedett boldogság, hogy — talán — mégsem csalták meg, mint a féltékenység. Nádudvari Anna A játék a kastélyban további előadásainak időpontja a kartali művelődési házban: október 12., 15., 19., 23., 26., 29., este 7 óra. Ugyancsak a Kamaraterem Aszód 1994 együttese Molnár Ferenc Az Ibolya című vígjátékát is játssza a kartali művelődési házban.'Időpontok: október 10., 13., 17., 20., 27., 30., este 7 óra. Hajdú Szilvia és Győrfi János Se zsűri, se díjazás Független művészek tárlata a Patakyban A Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület II. országos nemzetközi kiállítása nyílt meg szombaton a Pataky Művelődési Központban. E független képzőművészeti egyesület a párizsi „Függetlenek” példáját követve indította el a mozgalmát, a művészek szabadságának érvényesítéséért. Fő célkitűzésük — amint megfogalmazták —: „se zsűri, se díjazás”. Első kiállításukat a Stefánia Galériában rendezték meg. A kétszáz művész közül — ennyien állítanak ki — ezúttal hármat mutatunk be. Bak Péter Róbert festőművész tanulmányait édesapja, P. Bak János műtermében kezdte, majd a képzőművészeti és iparművészeti iskolán, később a képzőművészeti és iparművészeti főiskolán diplomázott. A Moholy-Nagy László Művészeti Iskolában Fischer Ernő és Kokas Ignác voltak á tanárai, többek között. Lakott a bajai, szolnoki, szentendrei művésztelepeken. Jelenleg Budapesten él. A művész így vall önmagáról: „Számomra természetes volt, hogy festőállvány előtt fogom leélni az életemet, hiszen ebben a világban nőttem fel. Már gyermekkoromban körüllengett az alkotás varázsa, amely egy életre rabul ejtett.” Jelen kiállításon Ősz a Hyde parkban című olaj- festményét láthatjuk. Juhász Sándor László fotóművész ritka szerencsés embernek vallja magát, hiszen a hobbija a munkája. Tízéves kora óta fotózik, kezdetben édesapja felügyelete alatt, majd az érettségi után a Práter utcai Fotó Iskolában sajátította el e szakma csínját-bín- ját. Fényképeinek fő témája a természet, de portrékat is találni a képei közt. A tárlaton Házak című nagyméretű fotóján nádtetős parasztházak láthatók. . Szőke Sándor szobrász- művész így vall önmagáról: „Kötegyánban élek feleségemmel és két kisfiámmal. Már gyermekkoromban megfogott valami nagyapám kovácsműhelyében, ami elvezetett a szobrászathoz. Igazi fordulatot életemben Ungvári Mihály jelentett számomra, mert sokat festettünk együtt”. A szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett, majd a fővárosi képző- művészeti főiskola szobrász-restaurátor szakára került, ahol Kő Pál volt a mestere. Jelen kiállításom Novici- us fiú című terraköttaszob- rával mutatkozik be. (A tárlat október 16-ig látogathaEszteró Rozália Archipel Archipel címmel bemutató előadás lesz holnap este 7 órakor a Művész Színházban. A Company „Art of Dance” produkciója háromrészes: az „Utazások” bolíviai népzenére írt koreográfia előadói: Strasszer Helga, Szabó Helga, Szigeti Oktávia, Veress Zsuzsa, Egerházi Attila, Födi Béla és Za- chár Loránd. Koreográfus Földi Béla. A második rész címe „Requiem az ifjúságért”. A Dvorák zenéjére komponált művet Egerházi Attila koreográfiájával Szabó Helga, Szigeti Oktávia és Venekei Marianna (m. v.) táncolják. Az utolsó rész az „Archipel” címet viseli, zenéje válogatás, Raza Ham- madi állította színpadra,- Marosi Edit (m. v.). Strasz- szer Helga, Szabó Helga, Szentiványi Kinga, Szigeti Oktávia, Veress Zsuzsa, Egerházi Attila, Födi Béla és Zachár Loránd adják elő. SZÍNPAD Premier a Nemzetiben Panoptikum, avagy a király füle Péntek este mutatta be a Nemzeti Színház századunk egyik legismertebb drámaírója, Molnár Ferenc „Panoptikum” című, 1942-ben írt vígjátékát. A darabot mindeddig csak külföldön játszották, eredeti szövegét a New York-i városi könyvtártól, szerezték meg. A komédiát fergeteges sikerrel adta elő a társulat; jó volt látni, hogy telis-teli voltak a széksorok. A groteszk hangvételű darab pellengérre állítja a hazug és képmutató, kicsinyes és fantáziátlan monarchiabeli osztrák arisztokratákat, akik közül kikerülő római nagyköveti család botrányos szerelmi afférba keveredik, miközben kiderül, hogy komornyikjuk és építészük az orosz kémszolgálat embere. A komornyik (Sinkovits Imre) és az építész (Végh Péter) sziporkázó- an jeleníti meg a szentimentális orosz lelket, ellenpontozva a „karót nyelt” osztrákokat (Huszár László, Tóth Éva, Béres Ilona, Moór Marianna, Agárdy Gábor, Tóth Sándor és Tahi József). Sinkovits és Végh Péter hosszú perceken át színtiszta oroszsággal önti ki egymásnak „nagy orosz lelkét”, nem kis derültséget keltve ezzel is a közönség soraiban. A Molnár-darabot Bodo- lay Géza rendezte. A mű hitelességét biztosítja a szerző kiléte: Molnár Ferenc első világháborús haditudósítóként, majd hosz- szú nyugati tartózkodása alatt alaposan megismerte azt a két világrészt, amelyek közt őrlődik hazánk. T. Sz. Esztergomi lemezújdonság Magyar és olasz népdalok címmel hang- és CD-lemez jelent meg az esztergomi Monteverdi és az olaszországi Monteforde d’Alpone Ars Nova nevű kórus előadásában. A két együttes az elmúlt időszakban kiváló szakmai és baráti kapcsolatot alakított ki egymással, s számos rendezvényen szerepeltek együtt — ennek köszönhető az olasz támogatással készült közös mű. Az esztergomiak a lemezfelvételkor Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Karai József és Csenki Imre több ismert művét adták elő, míg az Ars Nova népdalokat énekelt. Csángófesztivál Csángófesztivált rendeztek nemrég Gyimesközéplo- kon. Az immáron huszonötödik évadját köszöntő ünnepségen részt vettek a gyimesbükkiek, Lészped, Pusztina, Külsőrekecsin, Zajzon, Tatrang művelődési együttesei, valamint a Csíkszeredái József Attila Iskola csángó diákjai. A csángófesztiválon fellépett a sepsiszentgyörgyi Tilinka együttes is. A résztvevőket a gyimesközéploki művelődési házban fogadták, majd valamennyien szentmisét hallgattak meg a helyi katolikus templomban MTI-felvétel
