Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-10 / 237. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 10., HÉTFŐ 3 Címerhasználat Az Alkotmánybíróság válasza Megyénk önkormányzatának jogi és ügyrendi bizottsága az idén nyáron úgy határozott, hogy július 15-i hatály- lyal megvonja lapunktól a megye címerének használati jogát. A Magyarok Nemzeti Szövetsége akkor azonnal az Alkotmánybírósághoz fordult ez ügyben. Beadványukra most válaszolt Holló András, az AB főtitkára. A Magyarok Nemzeti Szövetsége a Pest Megyei Önkormányzat bizottságának diszkriminatív jellegű „címerhasználat megvonása” ügyében haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordult. Sokáig kellett várni a válaszra, amely végül október 6-án megérkezett. íme a válasz: „Az Alkotmánybírósághoz intézett beadványára válaszolva az álábbialoől tájékoztatom. A kérelmében jelölt önkormányzati határozat felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az 1989. évi XXXII. törvényben foglaltak alapján nincs hatásköre. A törvény értelmében ugyanis az Alkotmánybíróság jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányossági vizsgálatát végzi az erre irányuló határozott kérelem alapján. Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §-a értelmében az önkormányzat egyedi határozata nem minősül az állami irányítás egyéb jogi eszközének, így a beadványban foglalt címerhasználatra korábban kiadott engedély visszavonása tárgyában született megyei önkormányzati határozat érdemi vizsgálatával az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában foglalkozni nem tud. Tájékoztatom továbbá, hogy a beadványban felvetett azon probléma vizsgálata, miszerint a képviselő-testület átruházhatta-e a döntési jogosultságát önkormányzati bizottságra, szintén nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, azzal a Köztársasági Megbízott Hivatalához fordulhat. Kérem tájékoztatásom tudomásul vételét. Budapest, 1994. szeptember 20. Dr. Holló András s.k., az Alkotmánybíróság főtitkára * * * A Magyarok Nemzeti Szövetsége azt remélte, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörrel rendelkezik az 1989. évi XXXII. törvény értelmében a fenti ügy vizsgálatánál, hiszen ezen törvény 1 §. d., e., pontjaiban szerepel „Alkotmánybíróság hatásköre” fejezet alatt: — az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása, —• mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése — kitétel. Tévedtünk. Mert van egy rendelet, amely az önkormányzat „egyedi” határozatát mentesíti az Alkotmánybíróság hatásköre alól. (1987. évi XI. törvény 46. §.) Tehát „egyedi” határozatban bármely önkormányzat kivonhatja magát az Alkotmány kötelezettsége alól. Bravó! Még csak annyit, hogy megnéztük a Magyar Törvénytár 1987. évi XI. törvény bevezető szövegét, amely az 1994. évi júliusában kiadott pótlap szerint így szól:.,Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a szocialista demokráciára kiteljesedését szolgálja,...” Igaz: alul ott a magyarázat: „formailag még hatályos, bár idejétmúlt szöveg”. Mindezek után: lehet, hogy a magyarázat idejétmúlt? Tisztelettel kérjük az alkotmányjogászokat: ne adjanak lehetőséget egyedi határozatok terén megsérteni az Alkotmány jogszabályait! 1994. október 6. MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE Véget ért az MSZP kongresszusa Békési és a csodadoktorok Szombaton reggel mintegy 700 küldött, valamint számos hazai és külföldi meghívott részvételével megkezdte IV. tisztújító kongresszusának nyilvános _ programját a Magyar Szocialista Párt Budapesten, az Építők Székházában. A megnyitót követően Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök értékelte az elmúlt időszak politikai folyamatait és a szocialisták tevékenységét. A szónok az MSZP gyökereihez visszanyúlva emlékeztetett arra, hogy éppen öt esztendővel ezelőtt alakult meg a szocialista párt, s ezzel 40 év Után elsőként Magyarországon jött létre egy európai baloldali demokratikus párt. — Az MSZP-vel olyan párt alakult, amelynek révén a baloldal egyenrangú erővé sorakozott fel a liberális és a konzervatív irányzatok mellé — hangsúlyozta Horn Gyula. Majd kijelentette: az MSZP nélkül nincs remény Magyarországon a szabadságra, az igazságosságra és a szolidaritásra. Miként arra sincs, hogy a következő évezredben megteremtsük a jóléti társadalmat. A pártelnöki beszámoló és a korreferátumok felett nyitott politikai vitával folytatta IV., tisztújító kongresszusának harmadik munkanapját vasárnap a Magyar Szocialista Párt Budapesten, az Építők Székházában. A délelőtt folyamán a küldöttek mellett a kormány több tagja is felszólalt. Békési László pénzügyminiszter beszédében a párt előtt álló nyitott kérdésekről szólt. Elsődlegesnek tartotta, hogy a párttagság mielőbb eldöntse: választási győzelmüket akarják mindenáron megőrizni, vagy felelősen vezetik az országot. Ő ez utóbbi mellett tette le voksát. Mindez viszont azzal jár, hogy következetesen végig kell vinni vállalt programjukat, s nemcsak annak pozitív elemeit. Halogatni lehet ugyan a problémákkal való szembenézést, de megspórolni nem — hangoztatta. Az állandó kompromisszumkötéssel Békési szerint csak az időt húzzák, és nem a megoldást szolgálják. A másik választható út — miként kifejtette — az lehet, ha új megoldásokat keresnek a mai problémákra. Ennek kapcsán elmondta: időnként feltűnnek csodadoktorok, akik arra biztatják á pártot, hogy hagyjanak fel programjukkal, s néhányan a tagok közül hajlanak is szavukra. Békési szerint azonban nincsenek új csodák, új megoldások; ez az alternatíva nem működik. Az egyedüli járható út programjuk megvalósítása. Békési hitet tett az őszinte politizálás mellett, és óvott a valóság szebbre festésétől. Kijelentette: az MSZP pontosan ismeri a gazdaság helyzetét, ehhez minden adat birtokában van. Tudja a kivezető utat is, azt fogalmazta meg programjában. A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a gazdaság mai állapotáért nem őket terheli a felelősség. Azért viszont igen, hogy megváltoztassák a helyzetet. Végül azt kívánta: legyen egyetértés a párton belül a teendőkben. Ha ennek az az ára, hogy új gazdasági program kell, ő lesz az első, aki félreáll, és valósítsa meg az új programot az, aki arra képes. A pénzügyminisztert követő felszólalók sorra biztosították Békésit arról, hogy elengedhetetlennek tartják a kormányprogram végigvitelét, még ha az népszerűtlen intézkedések meghozatalával jár is. Ezt hangsúlyozta beszédében Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter is azzal: nem hagyhatják, hogy eltérítsék őket programjuktól, ugyanakkor nem lehetnek süketek a társadalom jelzéseire. Állandó társadalmi párbeszédben kell felmérniük az igényeket, s meg kell találniuk az optimumot a gazdasági és társadalmi kockázatok között. Döntéseik jó és rossz hatásaival pedig mindig szembesíteniük kell az érintetteket. A miniszter asz- szony a továbbiakban azt fejtegette, hogy vajon „erőből poli- tizál-e” az MSZP, ha él parlamenti többségével. Meggyőződése, hogy nem kell minden kérdésben feltétlenül megnyerni az ellenzék támogatását. Azt sem hiszi, hogy a mai ellenzéknek joga lenne arra, hogy véleményét azonosítsa a társadalom kontrolljával. Kovács Pál népjóléti miniszter szintén azt hangsúlyozta, hogy a kidolgozott program alapján kell haladniuk. Illúziónak tartotta ugyanakkor azt hinni, hogy egy beteg, izolált, képzetlen és képezhetetlen társadalomban elképzelhető a modernizáció. Keleti György honvédelmi miniszter ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak mindig tisztában kell lennie a társadalmi tűrőképesség határaival. Ezt pedig csak folyamatos párbeszéddel lehet feltárni. A kongresszus befejeztével az MSZP új és újraválasztott vezetői nemzetközi sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire. Hóm Gyula elmondta, hogy nagy nyomás nehezedik a kormányzatra a társadalmi partnerek részéről a gazdasági intézkedések enyhítésére. Véleménye szerint egyes partnerek nem tanúsítanak kellő önmésrékletet elvárásaikban. Mindeközben az egyes tárcák is sorra előállnak jogos igényeikkel. Ebben a helyzetben a miniszterelnök meglátása szerint a jövőben nemigen születhet olyan döntés, amelyet ne előzné meg kompromisszum. * Az MSZP 12 tagú elnökségének névsora a következő: Baja Ferenc, Fedor Vilmos, Földes György, Kiss Gábor, Kiss Péter, Kása Ferenc, Kovács László, Lendvai Ildikó, Pál László, Sárdi András, Simon Gábor és Vargáné Kerékgyártó Ildikó. Az MSZP elnökévé újból Horn Gyulát választották. Befejeződött az MSZDP XL. kongresszusa Nincs politikai irányváltás Az alapszabály módosítását, a vezető tisztségviselők megválasztását, valamint a politikai nyilatkozat és program elfogadását követően tegnap befejeződött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XL. kongresszusa. Szavazzunk minél többen! A harmincnál több országos szervezettel és mintegy félezer civil szerveződéssel együttműködő Társadalmi Egyesülések Szövetsége arra hívja fel tagsága figyelmét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a helyhatósági választásokon. De ne országos és pártprogramokra, hanem hiteles, jól ismert' személyiségekre, s azok programjaira szavazzon. Egyebek között ezt hangsúlyozták a szövetség országos és területi vezetőinek hétvégi, Gárdonyban megtartott tanácskozásán, ahol a következő időszak feladatait, a soron következő közgyűlés előkészítésével kapcsolatos tennivalókat vették számba. Mint Borbély Endre al- elnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, a küldöttek Kapo- lyi Lászlót választották elnöknek, a két alelnök Borbély Endre és György Ilona, míg az országos ellenőrző bizottság elnöke Vej- kei Kálmán lett. Tiszteletbeli elnökké Guba Dezsó't választották. Kapolyi elmondta: a legfőbb feladatnak jelenleg a szervezet társadalmi befolyásának növelését tekintik. Ez á feltétele ugyanis annak, hogy értékelhető módon részt vehessünk a magyar poltikai életben — hangsúlyozta. Az elnök szerint tudatosítaniuk kell a közvéleményben, hogy a párt „bal-balközép politikát” folytat. Mint mondotta, a közeljövőben javasolni kívánják az MSZP-nek a legfelsőbb szintű kapcsolat- felvételt, s emellett minden, a szociáldemokrata értékrendet felvállaló szervezettel hajlandóak együttműködni. Kapolyi hangsúlyozta: elnökké választása nem jelent irányváltást, mivel már a tavaly októberi egyesítőkongresszus programtervezetének kimunkálásában is jelentős szerep hárult rá. Ismét Thürmer Éles nézetkülönbségek jellemezték a Munkáspárt szombaton kezdődött kétnapos kongresszusának nyitónapját. Thürmer Gyula beszámolójában bírálta a párt tanácsadó testületét, amely kritizálta a pártelnök vezetési módszereit. Thürmer a Mukáspárt Szabadság című hetilapját is bírálta, amely véleménye szerint egy szűk értelmiségi csoportosulás szócsöve. A pártelnök a szervezet legfontosabb feladatának a fiatalítást nevezte, mivel ez vezethet el a Munkáspárt modernizációjához és megújulásához. Az elnök bírálta továbbá a jelenlegi kormányt, mivel véleménye szerint az elődje gazdaságpolitikáját folytatja, csak taktiku- sabb módszerekkel. Az MSZP-ről szólva kijelentette: nem jött létre együttműködés a két párt között, mert a szocialisták nem törekedtek erre, hanem csak baloldali szavazatokat akartak. Az elnöki hozzászólás előtt vita bontakozott ki, mivel Nyíró' Sándor — küldöttcsoportok véleménye alapján ■— a politikai nyilatkozatot szerkesztő bizottság kibővítését kérte. Thürmer Gyula viszont bejelentette: amennyiben bővítik a testületet, úgy ő nem vesz részt annak munkájában. A küldöttek végül a pártelnök véleményét fogadták el, Nyírő arra is felhívta a küldötteket, hogy Thürmer felszólalását magánvéleményként kezeljék, mivel az elnök beszédét nem egyeztette a központi bizottsággal és újraválasztották Thürmer Gyulát. Kereszténydemokrata frakcióülés Hódmezővásárhelyen A párt megkezdte a választási kampányt A péntek óta Hódmezővásárhelyen tanácskozó keresztény- demokrata frakció munkájáról szombaton tájékoztatta az újságírókat Füzessy Tibor frakcióvezető és Surján László pártelnök. Elmondták, hogy az Országgyűlés KDNP-frakci- ójának háromnapos kihelyezett ülésén elemezték a parlament politikáját, a Kereszténydemokrata Néppárt tevékenységét, fórumon találkoztak a város vállalkozóival és lakossági politikai fórumon vettek részt. A frakcióvezető a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kihelyezett ülésük egyben a párt választási kampányának nyitása is. A parlamenti többség fölénye birtokában kierőszakolta az önkormányzati választási, valamint az önkormányzati törvényt, az ezekhez kapcsolódó alkotmánymódosítással együtt. S miután rákényszerítette az ellenzékre, hogy az idén legyenek az önkormányzati választások, a KDNP megkezdte a kampányt. A frakció szerint a választások időpontja helytelen, a jó döntés az lett volna, ha a parlamenti választások felezőidőpontjában történik az önkormányzati választás. Akkor már ugyanis higgadt légkörben, a kormányzat és az ellenzék politikájának alaposabb ismeretében voksolhatott volna a lakosság. A koalíciónak azonban érdeke a minél gyorsabb lebonyolítás, amikor még reménykedhet ugyanabban a sikerben, amely az országgyűlési választásokon kísérte szereplését. A frakcióvezető bírálta továbbá a kormányt azért, mert sebtében akar összeütni olyan törvényeket, amelyek ugyancsak a választási sikerhez segítenék hozzá. A kettő együtt már egy kicsit sok — mondta Füzessy Tibor, hangsúlyozva továbbá, hogy alkotmányt módosítani csak széles körű nemzeti konszenzussal lehet, a többségben lévő koalíció mögött azonban a szavazóknak csak csekély arányú többsége áll. Sutján László bírálta a sajtót, amiért nem adott hírt kedden arról, hogy az ellenzék a nyugdíjkérdésben leszavazta a kormányt. Ennél nagyobb sikert az ellenzék nem tud elérni, s nagy baj, ha erről a lakosság nem kap tájékoztatást — mondta a pártelnök. A frakció a sajtótájékoztató után folytatta munkáját. Kihelyezett ülésének zárásaként a képviselők tegnap részt vettek a 41. vásárhelyi őszi tárlat megnyitásán.
