Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-10 / 237. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Megkérdeztük Hová lett a dobogókői hó? Az idén meglehetősen korán, az elmúlt hét péntekén leesett az első hó megyénkben, mégpedig Dobogókőn. Molnár Vilmostól, a helyi turistaház vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy találunk-e még havat Pilisszent- kereszt környékén. Véget ért a II. magyar jogászgyűlés Reformokra van szükség Ajánlások elfogadásával és Vastagh Pál igazságügy-miniszter záróelőadásával tegnap véget ért a II. magyar jogászgyűlés Siófokon. A négynapos rendezvényen elhangzott előadások, hozzászólások és javaslatok alapján három témakörben — alkotmányjog, igazságszolgáltatás és gazdasági jog — fogadtak el ajánlásokat, amelyeket a kormányzat és a törvényalkotók figyelmébe ajánlottak. — Az első hó valóban hamar megérkezett — mondja Molnár Vilmos. — S nem is kevés esett, hiszen tizenhárom centiméter körüli volt a hóréteg vastagsága. Gondot is okozott, mivel jó néhány ágat letört. A fákról ugyanis nem hullottak még le a levelek, s a rájuk rakódó hó súlyát nem bírták el. Ám amilyen korán jött a hó, olyan hamar el is tűnt. Péntekről szombatra virradó éjjel, illetve szombaton már csak eső esett. Az ösz- szefüggő hótakaróból így vasárnapra már csak néhány folt maradt meg. A síléceket, szánkókat egyelőre'tehát elég előkészíteni, de használni még nem lehet azokat. Várni kell a következő, minden bizonynyal már komolyabb és tar- tósabb havazásig. Ha a hó sportolásra alkalmassá válik, szívesen látunk minden téli sportot kedvelő vendéget a lesikló-, illetve a lefutópályákon — melyekhez felvonó is tartozik —, s természetesen a szánkópályán is. Egy hónappal hamarabb A fővárosi közüzemi vállalatok, illetve a kivitelezést végző Alterra Kft. és a Betonútépítő Rt. szoros együttműködésnek eredményeként az eredetileg tervezett időpontnál majd egy hónappal hamarabb, 116 nap után befejeződtek a nagykörúti víznyomócsőcsere és villamosvágányrekonstrukció ez évre tervezett munkálatai — jelentette be Schneller István fő- pólgármester-helyettes vasárnap délelőtt, az érintett útszakasz fővárosi átvételekor. Mint mondta ez a példa nélküli esemény nemcsak műszaki, hanem erkölcsi megújulását is jelenti Budapestnek. Pénzes István fővárosi biztos megköszönve a városlakók türelmét kitért arra, hogy a jövő évben újabb két-há- rom hónap alatt a Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca között is kicserélik a több mint 100 éves vízvezetéket, s ezzel teljesen megújítják a gellérthegyi víztározóhoz vezető hálózatot. Az alkotmányozással foglalkozó szekciókon elhangzottakat Kilényi Géza alkotmánybíró összegezte. Mint mondta: az alkotmányozás kiemelkedő szakmai és társadalmi jelentőségére már az első jogászgyűlés résztvevői is rámutattak. A jogásztársadalom örömmel és egyetértéssel fogadja, s ezt állásfoglalásukban is hangsúlyozzák — mondta —, hogy az eddigi megnyilatkozások szerint az alkotmányozást sem az Országgyűlés, sem a kormány nem tekinti egy szűk politikusi és szakmai csoport belügyének, hanem igényt tart a civil szerveződések aktív közreműködésére is. Ezzel kapcsolatosan a jogászgyűlés úgy véli: az alaptörvény-kidolgozásban különösen hasznos lehet a jogászok javaslatainak figyelembevétele, ezért azt javasolják, hogy a szakma az elkövetkező időszakban, orsz4gos és helyi rendezvényeken vitassa meg az alkotmány egyes tárgyköreit. Felhívták a törvényalkotók figyelmét arra, hogy az alkotmányozási folyamatban ne az ütemterv betartására, inkább a minél szélesebb konszenzusra helyezzék a hangsúlyt. Az igazságszolgáltatás helyzetével foglalkozó szekciók állásfoglalását Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke foglalta össze, hangoztatva, hogy szükség van az igazságszolgáltatási szervezetek, valamint a polgári és büntetőeljárás együttes további reformjára. Ennek előkészítése kormányzati feladat — mondta Solt Pál, hozzátéve: szerencsés lenne ezt az új alkotmány kidolgozásával együttesen végrehajtani. A gazdasági joggal foglalkozó szekciókon elhangzottakat, illetve az állásfoglalásban megfogalmazottakat Sárközy Tamás profesz- szor összegezte. Ä jogászok határozott véleménye, hogy erősíteni kell a törvényhozás belső összhangját és tervszerűségét. Az igazságügy-miniszter a tárcát ért kritikai megjegyzésekre utalva kifejtette, hogy a bírósági ügyintézés gyorsítása érdekében hozandó rövid távú intézkedések a kormányzat szerint sem pótolják a hosszú távú és‘ átfogó reformot igénylő lépéseket, a polgári peres eljárások és a büntetőeljárás vonatkozásában. A továbbiakban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium 1995-re tervbe vette a Btk. általános részének újraalkotását. (n) Vélemények a világkiállításról Nem ilyen lovat akartunk A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá a világkiállításért népszavazásra szólító ívet. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük: miként vélekednek az eseményekről, s a népszavazás kezdeményezéséről. — Az expó lemondása minden magyaron kegyetlen érvágás, érzelmi és gyakorlati oldalról egyaránt. Csak ellenségeink, a nemzet ellenségei örülhetnek a kormány döntésének — mondotta egy érdi nyugdíjas. — Állíthatom, hogy nincs polgára e hazának, a politikai határokon kívülre- kedt magyarokat is ideértve, aki a lelke mélyén egyetértene, s ne tudná, hogy kik s milyen érdekből hozták ezt a döntést. A szociálliberális kormány eme határozata releváns példája annak, hogyan s miként szolgálják a nép akaratát. Az anyagi megfontolásra való hivatkozás — ha őszinte lenne is — rövid távú gondolkozásra vall. A laikus is tudja: nem lett volna hiábavaló az áldozat. Én személy szerint nem hiszek a népszavazás döntésmódosító erejében. Azt viszont látom, hogy mint annak előtte, a félelem újra visszatelepedett az emberekre, s nem mernek nyíltan színt vallani. Azok sem, akik pontosan tudják, hogy mindez ellenük irányul. — Végtelenül károsnak, s a nemzet szempontjából kifejezetten rosszindulatúnak érzem a kormány döntését — nyilatkozta egy ceglédi üzletember. — Ä világkiállítás egy olyan nagy és szép cél volt, amely előrevitte volna, de legalábbis megmozdította volna az országot. A lemondás egyben a világot is megakadályozta abban, hogy megismerjen egy ezeregyszáz éves államisággal rendelkező népet. A döntés szakmailag — enyhén szólva is — teljesen megalapozatlan volt. Az expóval évek óta foglalkozó emberek közül egyetlenegyet sem kérdeztek meg, senkitől adatokat nem kértek. Minden bizonnyal az is nagyon fájt volna a jelenlegi kormánynak, ha sikeres expó esetén a dicsőségben az előző vezetéssel is osztozniuk kellett volna. Nem bízom abban, hogy a népszavazás befolyásolhatja a már megszületett döntést, hiszen ezt a nemet már a nemzetközi irodának is elküldték. Ám ha lesz szavazás, ettől függetlenül a világkiállításra adom majd a voksom. N. L. A karácsonyi vásárra helyiségek kiadók Budapesten, a Vili. kerületben, a József körúton. Tel.: 113-9883 Magántulajdonban levő kereskedelmi kft. legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező számítástechnikai munkatársat, rendszergazdát keres, fóti munkahelyre. Jelentkezés: 169-2289, titkárság. Dobbant a Zöld Szív A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédelmi Mozgalom és a Magyar Televízó Natura szerkesztősége szervezésében szombaton délelőtt sikeres akciót rendeztek a Szentendre és Budakalász közötti Duna-parton. Ezúttal a Dera-patakot tisztították meg a kirándulók a természet okozta hulladékoktól. A patak itt még természetes állapotában torkollik a Dunába, közvetlenül a szennyvíztisztító telep mellett. Áz ártéri erdő fennmaradását veszélyeztetik az illegális szemétlerakások, fakivágások, és a gépjárművek egyre gyakoribb megjelenése. A rossz idő ellenére megjelent kis számú, de annál lelkesebb, elsősorban fiatalokból álló csoport így i5 értékes munkát végzett. A patak és a természet legalább egy kis helyen fellélegezhet... Erdősi Agnes felvétele Emlékezés 1945. október 7-re Okosan választott a nép Éppen egy éve, hogy hírt adtunk az Ezerkilencszáznegy- venöt'Alapítvány megalakulásáról. Miért is hozták létre az 1945 és 1948 közötti évek kisgazdapárti, szociáldemokrata, parasztpárti, kereszténydemokrata politikusai ezt a szervezetet? Az 1945-ös budapesti választás évfordulója alkalmából péntek este rendezett emlékünnep műsorfüzetében erről ez olvasható: .Alapítványunk elsősorban a magyar történelem egy fehér foltját szeretné újra élettel megtölteni. 1945 olyan eseménysornak az éve, melyre mindnyájan büszkék lehetünk. Az első — 45 év alatt szovjet megszállta Kelet-Európábán egyetlen — szabad választáson népünk előbb Budapesten abszolút többséget adott a Független Kisgazdapártnak, majd országos választáson 83 százalékban szavazott a kommunisták ellen. Ugyanakkor ez népszavazásnak is beillett Moszkva hatalmával szemben. A háború utáni évek forradalmi változásai — amin részben 1956, részben mai demokratikus rendünk is alapul — kiestek köztudatunkból. A mesterségesen előidézett amnéziát bizonyos körök mintha még ma is mélyíteni akarnák.” Az alapítvány tiszteletbeli elnöke, Varga Béla, ügyvezető elnöke Csicsery-Rónay István, s elnöke, — az ünnepségen elhangzott bejelentés szerint — a napokban éppen az a Kővágó József lett, aki a ’45-ös községi választások után került a főváros polgár- mesteri székébe. A megalakulás óta eltelt egy év alatt a tagok és a tiszteletbeli tagok sokat tettek céljaik megvalósításáért. Számtalan cikket írtak a kor megismertetéséért, emléktáblát helyeztek el annak a Váci utcai háznak a falán, ahonnan 1947-ben elhurcolták Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát, a televízió A Hét című műsorában rövid beszélgetésben emlékeztek meg a szovjet hadsereg eme akciójáról, Nagy Ferenc miniszterelnök halálának tizenöt éves évfordulójára harmincöt perces tévéműsort állítottak össze a kiváló parasztpolitikus életéről és politikai tevékenységéről. Az ügyvezető elnök a Duna Tv-ben szólt az alapítvány célkitűzéseiről. Az emlékünnep a választás évfordulóján, az Operaház Székely Bertalan-termé- ben zajlott le. Felolvasták Varga Béla, a ’45-ös kisgazdapárt egyik vezetője megnyitóját, majd Göncz Árpád köztársasági elnök, Kovács Béla egykori titkára, Varga László kereszténydemokrata képviselő, a fővárosi törvényhozás 1945-ben megválasztott tagja és Csicsery-Rónay István ügyvezető, a választások idején a kisgazda- párt külügyi osztályának vezetője emlékezett meg az első szabad választás és a győzelem jelentőségéről. Kiemelték Varga Béla meghatározó szerepét s- a magyar nép politikai érettségről tanúskodó döntését, mely — a londoni The Times szerint — „a kultúra és a szabadság oázisává” tette hazánkat e régióban. A Capella Savaria kamarazenekar színvonalas műsora után fogadáson vettek részt a jelenlévők. Az Ezerkilencszáznegyven- öt Alapítvány minden támogatást megérdemel, mert arra vállalkozott, hogy hazánk történelmének eredményeivel ismerteti meg a mai magyar társadalmat, melyről annak idején többek között ezt írta a The New York Times a Demokrácia Magyarországon című vezércikkében: „Ha a kisgazdákat hagyják, hogy politikájukat gyakorlatilag is megvalósítsák, Európának legnyugtalanabb vidékén a demokrácia fellegvárát fogják felépíteni, mely lelkesítheti mindazokat, akik a környező országokban a demokráciáért harcolnak.” Sajnos nem hagyták befejezni korszakos munkájukat. Ez most ránk vár. Reméljük, nekünk megadja a Sors, hogy megvalósítsuk mindazt, ami nekik a külső beavatkozás miatt nem sikerült. Török Bálint
