Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-10 / 237. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTÓBER 10.. HÉTFŐ Magyarok Nagyasszonya-ünnep Honi zarándokok a pápánál A Magyarok Nagyasszonya ünnepén, szombaton, Paskai László bíboros érsek, Bíró László kalocsa— kecskeméti segédpüspök, a magyar püspöki kar családfelelőse, valamint 15 magyar pap koncelebrjilt szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában. A Magyarok Nagyasszonya ünnepének idejére esett II. János Pál pápa és a családok vatikáni világtalálkozója, így a múlt héten a szokásosnál jóval nagyobb számban érkeztek magyar zarándokok Rómába. II. János Pál szokásos szerdai kihallgatásán — amikor a világ minden részéből érkezett hívőknek módjuk van találkozni a katolikus egyház vezetőjével — a pápa magyar nyelven köszöntötte Dankó László kalocsa—kecskeméti érseket, a magyar lelkipásztorokat, a Páneurópai Unió Magyar Egyesülete csoportját, az Országos Lelkipásztori Intézet tagjait, a budapesti, csopaki, érsekvadkerti és miskolci zarándokokat. „A Magyarok Nagyasz- sZonya közbenjárására kísérje az Úr mindnyájatok és az otthoni testvéreket a hit és a remény útján” — szavakkal adta apostoli áldását a magyar zarándokokra a pápa. Markó Béla Amerikában Tájékoztatja a közvéleményt Többhetes amerikai körútra érkezett a hét végén Washingtonba Markó Béla szenátor, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke. Útjának legfőbb célja: tájékoztatni az amerikai politikai közvéleményt és a helyi magyar emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről, egyúttal tájékozódni a kisebbség ügyével kapcsolatos amerikai nézetekről. Programja keretében az RMDSZ-elnök találkozni fog a kormányzat és a törvényhozás vezetőivel. Körútja során több előadást is tart majd. ' Az M-TI érdeklődésére Markó Béla közölte, hogy a látogatás célja világos, hiszen a nemzetközi közvélemény nagy befolyással lehet a magyar kisebbség helyzetének az alakulására: márpedig az Egyesült Államok álláspontja egyike a mérvadó véleményeknek. A szenátor a körút fontosságának megvilágítására utalt rá, hogy nemzetközi garanciák és szabályozás nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen a kisebbségi kérdések megoldása. Újságíróknak elmondta, hogy tisztában van vele: az Egyesült Államok politikai köreiben is kétkedő hangokat lehet hallani a kollektív jogokról és az autonómia fogalmáról. Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy az utóbbi évek nemzetközi tapasztalatai azt bizonyítják: ha lassan is, de van némi előrehaladás az elismerés felé. Azzal kapcsdat- ban, vajon az Egyesült Államoknak támogatnia kellene-e Romániát vagy pedig nyomást gyakorolnia rá, Markó Béla kifejtette, hogy mint általában Közép- és Ke- let-Európa vonatkozásában, helyénvaló a támogatás, főképpen ha a demokratizálódást erősíti és a nacionalista szélsőségek ellen hat. Nem tagadjuk, nyugtalanít bennünket a hír, hogy a Vico, amely napilapot indított Pest megyében azzal az alig titkolt szándékkal, hogy bennünket háttérbe szorítson, ezúttal a Hírlapkiadó Vállalatnál kilincsel. Tartunk tőle: szemet vetett a lapunkra — egyelőre tán csak az elérhető tulajdonrészre —, miután az általa kiadott megyei napilappal csúfos kudarcot vallott. Az egész megyét elárasztó reklám, a lapunk nevével csaknem egyező név, az ingyenpéldányok mérhetetlen tömege sem hozott eredményt: a vásárlók nem mutattak érdeklődést a Népsza- va-cikkekkel és reklámokkal agyontűzdelt lap iránt. A minap a tévében Horn Gyula miniszterelnökkel beszélgettek egyes, meghívott újságírók. Amikor a sajtó érintőlegesen szóba került, s a miniszterelnök ismét hangot adott jól ismert nézetének, miszerint a sajtó éljen meg a piacon, a műsorvezető azzal vágta el a. fonalat, hogy az embereket ez a téma nem érdekli. Nem tudjuk, hogy a tisztelt kolléga ott, a közszolgálati televízió stúdiójában kiknek a megbízásából röpítette világgá e veretes megjegyzését, ám nem nehéz kitalálni, hogy nézetével azokhoz áll közel, akik abban érdekeltek, hogy a sajtó világában zajló folyamatok ne érdekeljék az embereket, s minél kevesebben értesüljenek a berkeinkben folyó kíméletlen leszámolásokról. Akiknek tisztességesek Irak ismét háborúzna? Csapatösszevonások a kuvaiti határnál Tegnap kuvaiti vizekre érkezett a HMS birt hadihajó — jelenti a Reuter Kuv^itvárosból, szemtanúkra és diplomatákra hivatkozva. A kuvaiti határ közelében történt iraki csapatösszevonások hírének második napján feszült nyugalom uralkodott Kuvaitban. A CNN hírtelevízió Kuvaitvárosból érkezett jelentése szerint, amelyet a DPA idéz, az utcaképen alig érződik a feszültség. Újabb kuvaiti katonai alakulatokat irányítanak a határra; felkészültek esetleges összecsapásokra, sebesültek orvosi ellátására. ENSZ-megfigyelők közlése szerint az iraki fegyveres erők eddig nem sértették meg az 5 kilométeres fegyvermentes határszakasz területét. Kuvait a határ északi részén történt iraki katonai mozgások ellenére a megszokott módon teljesíti olajeladásait — közölte a Kuvaiti olaj- társaság. Valamennyi vásárló igényét kielégítik — közölték. Az egyik iraki rádióadó a Reuter dubai jelentése szerint arról számol be, hogy Irak több mint 100 ezer katonát vont össze a kuvaiti és a sza- úd-arábiai határ közelében. A magát iraki katonai rádiónak nevező állomás szerint az iraki köztársasági gárda öt hadosztályát indították el Irak déli részébe. A több mint 100 ezer főnyi katonság azonban polgári öltözékben vonult Irak kuvaiti és szaúdJarábiai határa felé — állítja a rádió. Vesselin Koftov, az ENSZ megfigyelő missziójának szóvivője tegnap az AFP szerint bejelentette, hogy délelőtt Irak déli részén — mintegy egy kilométernyire az Irak és Kuvait között létesített fegyvermentes övezettől — több ezer polgári személy gyülekezik. Ä szóvivő szerint — idézi a DPA — hontalan nomádokról van szó, akik a határ iraki oldalán körülbelül ezer sátrat ütöttek fel, és feltehetően így akarják magukra irányítani a világközvélemény figyelmét. Azt állítják magukról, hogy a kuvaiti hatóságok elűzték, bántalmazták és megfosztották őket állampolgárságuktól. Arra a kérdésre, hogy a nomádokat nem az irakiak űzték-e a határvidékre, hogy ott feszültséget keltsenek, Koftov ezt mondta: erről nincs tudomása, de annyit tud, hogy a nomádok Irak belsejéből érkeztek. * Warren Christopher amerikai külügyminiszter szombat este — közvetlenül közel-keleti látogatásának megkezdése előtt — külön nyilatkozatban jelentette be, hogy az eredeti programtól eltérően felkeresi Kuvaitot is. — Ezzel is kifejezésre kívánjuk juttatni eltökéltségünket, hogy bizonytalan helyzetben .szilárdan Kuvait mellett állunk — hangoztatta. Tájékoztatása szerint telefonon érintkezésbe lépett kuvaiti kollégájával: a beszélgetés során megerősítette, hogy az Egyesült Államok keményen vissza fog vágni, ha Irak megtámadná az emírséget. Megnyílt a légihíd Éhínség törhet ki Földrengés Japánban Újabb erős földrengés rázta meg tegnap délután a legészakibb japán főszigetet, Hokkaidót. Az első jelentések szerint erőssége a hétfokozatú japán skála szerint 4, a Richter-skála szerint pedig 7,3 volt. Epicentruma az óceánmeder Hokkaidótól keletre lévő részében helyezkedett el, körülbelül ugyanott, ahol a kedd éjszakai rengésé. A meteorológiai intézet szerint ez lehetett a legerősebb utórengés. Anyagi károkról, illetve sebesülésekről nem érkeztek jelentések. Tegnap reggel ismét megnyitották a szarajevói repülőteret, amelyet pénteken azért zártak le, mert találat ért két leszálló segélyszállító gépet. Az első repülőgép, egy amerikai C—130-as szállítógép nyolc órakor szállt le a szerb ostromgyűrűben lévő boszniai főváros légi kikötőjében. A tervek szerint a repülőtér vasárnap 20 járatot fogad. Az elmúlt két hétben a repülőtér folyamatosan zárva volt, mivel a szerbek szeptember 22-én egy szarajevói szerb állás elleni NATO-támadás miatt bejelentették, hogy tüzet nyitnak a repülőtér környékén repülő gépekre. A szerbek szerdán vonták vissza fenyegetésüket, s csütörtökön megnyílt a repülőtér, ám pénteken ismét fel kellett függeszteni a légihidat. ENSZ-források szerint a boszniai fővárosnak szánt segélyek nyolcvan százalékát juttatják el légi úton Szarajevóba, s ha huzamosabb ideig zárva kell tartani a légikikötőt, akkor éhínség törhet ki a város mintegy 300 ezer lakosa között. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei * A 145 évvel ezelőtt kivégzett aradi vértanúkra emlékezvén szombaton a szlovákiai Margonyán, Dessewffy Arisztid honvéd tábornok síremlékénél koszorúzási ünnepséget rendeztek. Tegnap hajnalban lakásában meggyilkolták Nyiko- laj Perevoscsikovot, Ud- murtfóld belügyminiszterhelyettesét. Az ITAR- TASSZ jelentése szerint ismeretlen személyek betörték az ajtót, és automata fegyverrel oltották ki - az alvó ezredes életét, meggyilkolták feleségét, idősebb fiát és lányát. A vérfürdőt csak az ezredes veje, kisebbik fia és unokája élte túl. * Warren Christopher tegnap hatnapos közel-keleti kőrútjának első' állomására, Izraelbe érkezett — közölte az izraeli rádió. Az amerikai külügyminiszternek ez az ötödik térségbeli látogatása, melynek elsődleges célja az izraeli—szíriai békefolyamat beindítása. T A’világ több mint száz országából érkezett családok tízezreivel találkozott a hét végén II. János Pál pápa a Vatikánban. A család nemzetközi éve alkalmából rendezett világtalálkozó keretében szombaton majd százezer ember önfeledt ünnepének színtere volt a vatikáni Szent Péter tér. * A hét közepe óta Moszkvában tartózkodó Pavle szerb ortodox egyházfő' II. Alekszíjjel, Moszkva és Oroszország pátriárkájával közös istentiszteletet mutatott be a Kremlben, a Mária mennybemenetelének székesegyházában. Legyözetik a tisztesség? a szándékai, a törekvései, azok nem kerülik a nyilvánosságot. A magyar sajtó ügye közügy. A vak is látja, hogy akiknek az Antall-, illetve a Boross-kormány idején valamiféle sérelmük volt, ma főként az elektronikus sajtó zsíros státusaival vigasztalódnak (némelyikük még intézményt is váltott, hogy ne kelljen visszafizetni a vég- kielégítést). A tévé és a rádió jóvoltából soha nem látott mértékben furakszanak otthonainkba azok, akikből már a pártállami időkben elegünk volt, s akiket rendkívüli módon zavar az a csekélyke változás is, amit a magyar sajtóban az elmúlt négy esztendő hozott. Lássuk be végre, itt egy súlyosan manipulált piac dönti el a lapok, az újságírók sorsát. Itt a hirdetésekre költött milliók nem mindig a hirdetők üzleti érdekeinek megfelelő irányba folydogálnak. Itt a hatalmon lévők tudatosan, a legnagyobb mértékben és mélységben „félreértik” a demokratikus választások eredményét. A győztesek tudatalattijában, -felettijében egy csapásra semmivé foszlott a váltig hangoztatott európaiság. Ki beszél itt a nyugati demokráciák követésre méltó alapvető-értékeiről? S ki gondolja komolyan? Ki törődik azzal, hogy az MSZP és az SZDSZ választói nem azonosak e pártok tagságával, s már az elmúlt három hónapban sokan megbánták közülük májusi ballépésüket? Kit érdekel, hogy hiteles ellenzéki alapállás, hangvétel nélkül nem lehet szó sajtószabadságról, a tájékoztatás szabadságáról? Kit érdekel mindez? Az új kormányt és sajtóköreit a jelek szerint nem. A Pest Megyei Hírlap ma nem csupán egy megyei napilap a sok közül. Ma ez a napilap képviseli a legbátrabban, a legőszintébben a népinek, nemzetinek, konzervatívnak és kereszténynek tartott értékeket, miközben súlyt helyez az alapvető tájékoztatási feladataira is. Akik e lapnál dolgozunk, tudjuk, mit vállaltunk s mit kockáztatunk. Sose fogjuk felpanaszolni a példátlanul alacsony fizetéseket és honoráriumokat, azt, hogy a mi munkatársaink is azok körébe tartoznak, akiket jövedelmük miatt a miniszterelnök is bizonyára a kisemberek kategóriájába sorolna. Azok közé, akik nehezen viselik a rájuk rakott terhek súlyát, s akiket aligha vigasztal, hogy honfitársaikkal együtt az egy főre jutó teherviselés világelsői között tartják őket számon. Nem tudjuk, mi történik a fejünk felett, miféle alkukat kötnek a bőrünkre. Csak azt tudjuk: ha ellenfeleink kezére kerülünk, nem fogunk kegyelemért könyörögni. Ennek ugyanis semmi értelme nem lenne ott, ahol legyözetik a tisztesség. (Bánó Attila)
