Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-08 / 210. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Elmaradt pápalátogatás Merénylet készült ellene? Ausztria hazánk hív támogatója Ejup Ganic boszniai muzulmán alelnök csalódottságának adott hangot amiatt, hogy 11. János Pál lemondta mára tervezett szarajevói látogatását. A BBC jelentése szerint a politikus kijelentette: a pápa látogatása jelentős mértékben hozzájárulhatott volna a katolikus hor- vátok és a muzulmán bosnyá- kok közötti kapcsolatok javításához és a föderáció megerősödéséhez. Ganic bírálta a boszniai ENSZ-békefenntartókat is, akik szerinte nem tettek meg minden tőlük telhetőt a pápa biztonságának szavatolására. Az elnök emlékeztetett arra, hogy áprilisban, a szerb—muzulmán tűzszüneti egyezmény aláírása után, a kéksisakosok demonstratív jelleggel labdarúgó-mérkőzést szerveztek az egyik szarajevói stadionban, és akkor gondoskodtak a biztonságról is. Alija Izetbegovic boszniai muzulmán elnök Francesco Monterisi pápai nunciussal folytatott beszélgetésén sajnálatát fejezte ki a pápalátogatás elmaradása miatt, s hangsúlyozta, hogy a szarajevói út ismét a figyelem középpontjába helyezte volna a szert) ostromgyűrű- ben lévő várost. A találkozón Monterisi átadta Izetbegovic- nak azt a levelet, amelyet Akasi Jaszusi ENSZ-különmegbízott küldött a Vatikánnak. Ebben a japán diplomata hangsúlyozta, nagy veszély fenyegeti a pápát és a szarajevói lakosságot is. A hetekkel ezelőtt bejelentett látogatás időpontjának közeledtével egyre feszültebbé vált a helyzet a boszniai fővárosban: napról napra hevesebb harcok dúltak a szarajevói repülőtér környékén, s kedden szerb fegyveresek tüzet nyitottak két, leszállásra készülő ENSZ-repülőgépre is. A bizonytalanságot az is fokozta, hogy a boszniai szerbek Francesco Monterisi kérésére sem voltak hajlandóak szavatolni a pápa biztonságát. A szer- bek azt állították, hogy a muzulmánok merényletet követhetnek el a katolikus egyházfő ellen, hogy később a szerbekre hárítsák a felelősséget. Vranitzky kancellár és Horn Gyula megnyitó előadásával tegnap a bécsi Ferstel palotában egynapos Magyaror- szág-konferencia kezdődött, amely a kancellár kezdeményezésére infrastrukturális kérdésekkel, Magyarország és a Nyugat közlekedési, hírközlési rendszerének osztrák közvetítési! közelítésének terveivel foglalkozik. A tanácskozásra az osztrák házigazdák külföldi gazdasági és bankszakembereket is meghívtak: jelen van Németh Miklós, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke, a bank közlekedési és környezeti infrastrukturális kérdésekben illetékes igazgatója. Jelen volt és előadást tartott Pál László ipari és kereskedelmi, Lotz Károly közlekedési és hírközlési miniszter is. Vranitzky kancellár bevezető előadásában leszögezte: a közvetlen beruházások, a liberalizált kereskedelem és a korszerű infrastruktúra elengedhetetlen az új demokráciák európai integrációjához. Ausztria kezdeményezése abból a felismerésből is fakad, hogy különösen a nagyobb beruházásoknál hiányzik a hatékony koordináció, a világos rangsorolás, nem utolsósorban pedig a pénzeszközök. Szakembereket idézett, akik szerint a következő évtizedben 100 milliárd dollárt kitevő ipari, illetve infrastrukturális beruházásokra van szükség az Európai Unióval határos reformországokban — s ebben nincs benne a FAK-országok szükséglete. Csak Magyarországnak 16 milliárd dolláros nagyság- rendű beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy legalább tartsa az EU-országok- hoz viszonyított szintjét — mondta. Vranitzky bejelentette, hogy a konferencia eredményének értékelése után kezdeményezését hivatalosan előterjeszti az Európai Unióban, és a tagországokat aktív közreműködésre és támogatásra kéri fel. Ausztria hamarosan Szlovéniával és Szlovákiával is folytatja e kezdeményezést. Azért Magyarország az első, mert Magyarország minden infrastrukturális kapcsolódása Nyugat-Eu- rópához osztrák területen halad át — mondotta a kancellár, majd leszögezte: reméli, e konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy sok ésszerű határokon átlépő beruházás egyengesse az utat Kelet-Eu- rópa reformországainak prosperáló gazdasága, társadalmi biztonsága és politikai stabilitása előtt. Ausztria EU-tagsága új minőség — mondta Horn Gyula magyar kormányfő megnyitóbeszédében, s hozzátette: felgyorsulhat Magyarország útja az Unióba. A miniszterelnök leszögezte: a magyar kormány alapvető célja a mielőbbi csatlakozás az Európai Unióhoz. Ami a feltételek teljesítésének állását illeti, Horn elmondta: a közvetlen beruházások lehetősége már megvan, s éppen az osztrák példa, az a körülmény, hogy Ausztria élen jár ezekben a beruházásokban, bizonyítja: a körülmények megfelelőek. A nagyvilág hírei Tegnap egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Fodor Gábor, a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere. Fodor Gábor Lubo Roman szlovák kulturális tárcavezetővel magyar—szlovák kulturális egyezményt ír alá. Esko Aho finn miniszterelnök háromnapos hivatalos lengyelországi látogatása első napján, tegnap reggel megkezdte tárgyalásait. Először négy- szemközti megbeszélést folytatott Waldemar Paw- lak kormányfővel, ezután került sor a plenáris tárgyalásokra. # Továbbra is folyik az egyeztetés a NATO-tag- országok fővárosai között az augusztusban elhunyt Manfred Wörner főtitkár utódjának kijelölésére, a kinevezést célzó formális tanácskozás összehívásáról azonban még nincs döntés — jelezték Brüsszelben. ■Ní Al Gore amerikai alelnök, a kairói népesedési konferenciáról hazatérőben, tegnap Dublinban félórás megbeszélést tartott Albert Reynolds ír miniszterelnökkel az északírországi rendezés kilátásairól. Al Gore gratulált az ír és a brit kormánynak az eddigi fejleményekhez, és megígérte, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Észak-íror- szág mindkét közösségét a tartós és igazságos rendezés elérésében. F Kanada tartja magát korábban kinyilvánított álláspontjához, és nem hajlandó részt venni a haiti katonai rezsim elmozdítására tervezett intervencióban. Megállítani a csökkenést! A klasszikus demográfiai átalakulás valamennyi mozzanata egyszerre van jelen a világ jelenlegi népesedési problémájában: magas szaporulat és magas halálozási arány jellemző a kevésbé fejlett régiók demográfiai helyzetére, míg alacsony születési arány és kedvező vagy kedvezőtlen halandóság figyelhető meg a fejlett országokban — emelte ki a kairói népesedési konferencián szerdán elmondott beszédében Vu- kovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar küldöttség vezetője. Magyarországgal kapcsolatban elmondta, hogy a népesedéspolitika fő célja a halálozási arány csökkentése, a lakosság számának megőrzése és a társadalom elöregedésének megakadályozása. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a népesség csökken, ugyanakkor a halálozási arány sokkal kedvezőtlenebb, mint a fejlett piacgazdaságú országokban. Éppen ezért a kormány demográfiai stratégiájának legfontosabb feladatai a halálozási arány csökkentése és a népesség számának megőrzése. Panamában a kubai menekültek Kedd este a guantánamói amerikai támaszpontról repülőgépen megérkezett Panamába a közép-amerikai ország által befogadott kubai csónakosok első, 93 főnyi csoportja. A repülőgépből kiszálló menekültek Castro-ellenes jelszavakat kiáltoztak — jelentette az AFP. Panama 10 ezer kubai menekült befogadását vállalta el hathónapos időtartamra. A Pentagon szóvivőjének közlése szerint az ország négy katonai sátortáborának mindegyikében 2500 menekültet helyeznek el. Az Egyesült Államok 38 millió dollárt fizet Panamának a 10 ezer kubai eltartásáért. A Kuba keleti részén lévő guantánamói haditengerészeti támaszponton amerikai katonák jelenleg 21 950 kubai menekültet őriznek — közölte a Pentagon. Lezuhant egy orosz vadászgép Felszállás közben lezuhant kedden a Moszkvától északkeletre fekvő jaroszlavli területen az orosz légierő egy MÍG— 23-as típusú vadászgépe. A gyakorlórepülést végrehajtó gép két pilótája életét vesztette. A balesetről hírt adó Interfax tegnapi jelentéséből nem derült ki, hogy mi okozta a balesetet, illetve hogy melyik katonai repülőtérről szállt fel a szerencsétlenül járt harci gépSzlovák kampány Tegnap Szlovákiában hivatalosan is kezdetét vette az előrehozott parlamenti választásokat megelőző kampány. A szlovák parlament idén márciusban megvonta a bizalmat Vladimír Meciar kormányától. A Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (H-ZDS) az 1992-es választásokat követően hosszabb ideig parlamenti többséget élvezett, majd folyamatosan legyengült, mígnem koalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), amellyel most — noha közel állnak egymáshoz — mégsem együtt indul. Szlovákiának márciustól négypárti koalíciós kormánya van, de sokan — kivált az ellenzékiek — „csendestársnak” tekintik az Együttélésből és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból álló magyar parlamenti koalíciót. E két párt a közelmúltban az egységes szlovákiai magyar politizálás szándékával hozta létre a liberális Magyar Polgári Párttal kibővült hármas magyar koalíciót, s így most együtt, hármasban indulnak a 23 nap múlva esedékes választásokon. Nyílt levél Horn Gyula miniszterelnökhöz T isztelt Miniszterelnök Úr! Elnézést kérünk, hogy személyesen Önt vagyunk kénytelenek terhelni levelünkkel, de oly váratlan és jelentős tényről szereztünk tudomást, mely megváltoztathatja eddigi szemléletünket a határon túli magyarság jogállását illetően. Cúth János ugyanis nemrég tette közzé a Kassán megjelenő Keleti Naplóban ezzel kapcsolatos érveit (i. m. 8. sz., 8—9. o.). Engedje meg, Miniszterelnök Úr, hogy idézzük az idevonatkozó részeket. Amint köztudott, 1919-ben a Szövetséges és Társult Főhatalmak Csehszlovákiával és Jugoszláviával, majd Romániával kisebbség- védelmi szerződést kötött. Szintén tudott dolog, hogy a Nemzetek Szövetsége 1946-ban feloszlott és megalakult az ENSZ. „A kérdés ezek után az, hogy a kisebbségvédel-. mi szerződések hatályukat vesztették-e a végrehajtásukat ellenőrző szerv, a Nemzetek Szövetsége Tanácsának megszüntetésével? — kérdezi Cúth János. Erre a kérdésre választ ad a Hágai Nemzetközi Bíróságnak azon határozata, mely szerint a mandátumból eredő kötelezettségek végrehajtása nem függ össze a Nemzetek Szövetségének fennállásával, ennélfogva ezek a kötelezettségek nem váltak semmissé csupán azon okból, hogy a Nemzetek Szövetsége megszűnt! A mandátum szabályainak megfelelően igazgatott területek lakosságának jogai tehát nem tehetők ettől függővé! (...) (Cour internationale de Justice, Re- cuil, des arréts, etc. 1950, p. 133.) A Nemzetközi Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ENSZ Közgyűlésének joga van a korábban a Nemzetek Szövetsége által gyakorolt felügyeleti jogkör gyakorlására!” A fentiek fényében, csak perbe kellene fogni Csehszlovákia jogutódját a szerződés folyamatos, 1919-től mostanáig tartó, be nem tartása miatt. Közismert számokra hivatkozunk, amikor összevetjük az első és az utolsó csehszlovák népszámlálás Szlovákiára vonatkozó adatait: Nemzetiség: nemzetiség arányszáma 1921 1991 szlovák 65,0 85,6 magyar 21,7 10,8 az összes többi együtt 13,3 3,6 Hogy mikor áll be a következő „felezés” a mi esetünkben, az kimagasló módon attól fog függni, hogy sikerül-e a kor színvonalán álló politikai jogokat kivívnunk. Ezt a mindenkori magyar kormányok nemzetközi diplomáciai tevékenysége nélkül aligha sikerül kiharcolnunk. Egy ilyen jogi eljárás lehetővé tenné a mindenkori szlovák kormányzat számára, hogy hivatkozhasson az egyértelmű nemzetközi jogi szabályozásra saját nemzete közvéleménye előtt. A szlovák közeg túlnyomó többsége a követelt csoportjogok megadását a szlovák állam szuverenitásának és a szlovák nemzet büszkeségének csorbításaként értelmezi, így ebbe minden szlovák kormány beleütközik, mert egyetlenegy szlovák politikai párt sem vállalja a magyar kialíció ehhez kapcsolódó jogainak támogatását. Egy ilyen per kijózanítólag hathatna a szlovák közvéleményre, és rádöbbenthetné arra, hogy a Saint-Germain-i szerződés korlátozta az új állam szuverenitását. A szuverenitásnak ez a szelete így az utódállamnak sem jár, tehát ettől megfosztani már nem lehet, mivel azzal eleve nem is rendelkezett. 1919-ben tehát kötelező elvi megállapodás született, mely hivatott lett volna a számbeli kisebbségbe szorult népcsoportok jogainak biztosítására. A szerződés nem ajánlás jellegű volt, hanem utasításos, és hatályát nyilvánvalóan csak akkor veszíthetné el, ha a trianoni határok megszűnnének. Ez kellő jogalapot nyújthatna az államközi szerződések megkötésénél az érintett országok esetében. T isztelettel kérjük Miniszterelnök Urat, hogy mérlegelje szakértőivel egyetemben a fentieket és tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket. Ehhez kívánunk sok sikert és kitartást. Tisztelettel: Balassa Zoltán, Tamáskovics Lajos (Kassa)
