Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-08 / 210. szám
J PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 8.. CSÜTÖRTÖK 3 Elkészült a médiatervezet Önkormányzati törvénymódosítás kérdőjelekkel Megnehezül a függetlenek indulása Az Országgyűlés most tárgyalja az önkormányzati törvény és a választójogi törvény módosítási tervezeteit, amely mint közismert, elég sok vitát kavart. Az ellenzék részérói megkértük Nemes Miklóst, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjét, fejtse ki véleményét a tervezett változtatásokkal és újításokkal kapcsolatban. (Folytatás az L oldalról) Sajó András úgy véli, körülbelül 10 nap alatt dolgozza fel a kodifikációs bizottság az újabb észrevételeket, majd egy egész napos tanácskozást tartanak az érdekeltek bevonásával, ami után újabb technikai szövegezésre kerül sor. A bizottság vezetője szerint tartani tudják az eredeti határidőt. és a hónap végére a kormány elé kerülhet a törvényjavaslat. Arra a kérdésre, hogy miben változott a korábbi tervezethez képest a szöveg, Sajó András elmondta: elálltak a törvénytervezet készítői attól az elgondolástól, hogy a tévé és a rádió elnökét az Országgyűlés hasonló módon válassza meg, mint a köztársasági elnököt. A törvényjavaslat 84. paragrafusa szerint pályázati kiírás alapján történik a jelölés, és az Ország- gyűlés titkos szavazással, az ösz- szes képviselő szavazatának többségével választja meg az MTV és az MR elnökét. Ezt megelőzően ugyanaz az eseti bizottság végzi a jelölést, amely az Országos Rádió-Televízió Testület tagjaira is javaslatot tesz. Ebben az eseti bizottságban 50-50 százalék a kormánypárti és az ellenzéki képviselők aránya. Sajó András arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy figyelembe vették a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsának utolsó pillanatban megfogalmazott igényét, miszerint a rádió dolgozói maradjanak közalkalmazottak. A kodifikációs bizottság ezzel ugyan nem ért egyet, mert megoldatlan, hogyan értelmezzék a közalkalmazotti jogviszony keretein belül az újságírói függetlenséget. Ennek ellenére tiszteletben tartotta a bizottság az MR KT kérését. Jelentős változtatás a törvénytervezetben, hogy az eddigi jogi szabályozással szemben engedélyezi a műsorszolgáltatók hálózatba történő kapcsolódását. Példaként említette a bizottság vezetője, hogy ha a jövőben az MTV nem akaija a jelenlegi időtartamban sugározni a parlamenti tanácskozás közvetítését, akkor ezt egy kábelhálózat-rendszerben más tévétársaságok is megtehetik. Sajó András a továbbiakban még elmondta: csökkentették a szervezetek kifogásolt nagy számát is, például az önálló, panaszbizottság feladatát az Országos Rádió-Televízió Testület veszi át — Mi indokolja az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló és a választójogi törvény ilyen sürgős módosítását? — Véleményem szerint nagyon veszélyes dolog egy négyéves ciklus lejártával a már meglévő jogrenden változtatni, a törvényeket újra alkotni. Ez az új törvényhozási munka bizonyos fokig jogbizonytalanságot eredményez, másrészt jogalapot teremt arra, hogy a következő kormányzatok ugyanilyen módszerrel felülvizsgálják elődeik határozatait. A plenáris ülésen, de a bizottságokban sem hallottunk az elmúlt négy évben olyan felszólalót, aki a törvényt érdemben és alaposan kritizálta volna. — Mik az előnyei és mik a buktatói az új törvénynek? — Előnyt csak egyet tudok említeni: mégpedig azt, hogy az államháztartás szempontjából költségmegtakarítást eredményez az egyfordulós választás, így tehát az adófizetők pénzéből kevesebbet fordítanak rá. Hátránya azonban több van. Először is a kis létszámú ellenzéki pártok számára — ugyan a törvény nem tiltja — nem teszi lehetővé a választási koalíció kialakítását, amint azt a négy évvel ezelőtti rendszer biztosította. Ettől függetlenül úgy gondolom, nem fognak változni a májusban megtapasztalt erőviszonyok. Minden pártnak egyéni listákat kell állítani, így nagyon elaprózódnak majd a szavazatok és nem lesz közös fellépési lehetőségünk a mostani kormánykoalíció pártjaival szemben. A másik veszélye a törvénynek, hogy akik 1990-ben függetlenként kerültek be egy testületbe, vagy lettek polgármesterek, most csak párttámogatottsággal vagy párttagsággal számíthatnak nagyobb esélyre. Ugyan a törvény ezt sem szabályozza, de a szelleme gyakorlatilag ezt határozza meg. — Lát-e ön reális esélyt választási szövetségek alakítására? — Mi, kisgazdák országos szinten nem határoztunk arról, hogy a párt mely más politikai erőkkel köt szövetséget, de azt javasoltuk . a területi szervezeteknek, hogy a mostani kormánykoalíció, illetve a volt MSZMP utódpártjai ne jöjjenek szóba koalíciós partnerként. Minden megyének és választókerületnek saját szuverén döntésén múlik az, hogy mely pártokkal tartja előnyösnek vagy szükségesnek a választási együttműködést. — Mit gondol, meg fogja-e szavazni a parlament a benyújtott törvényjavaslatot? — A FKGP természetesen nemmel fog voksolni, a többi ellenzéki párt véleményét még nem ismerjük. A koalíció azonban ha akarja, megszavazza a törvényt,-hiszen olyan parlamenti többségük van, amellyel bármit el tudnak érni. Még akkor is, ha az ellenzék egy egységes nem szavazattal áll ki, akkor is csak demonstratíve tudunk felszólalni. — Lát-e ön nagyobb mozgásteret azzal, hogy meg kívánják szüntetni a köztársasági megbízotti hivatalt? — Nem tudom, hogy szerencsés-e a törvényességi felügyeleti szervet megszüntetni, az azonban bizonyos, hogy a megválasztott képviselőknek sokkal több feladat és felelősség nehezedik majd a vállukra. (w. b.) Magyar—török sajtókonferencia Sikeresen fejlődő kapcsolatok Országos gyűlés: holnap (Folytatás az L oldalról) Számos újságírói kérdés Bosznia témáját feszegette, nevezetesen, hogyan lépne Törökország abban az esetben, ha feloldanák a bosnyá- kok elleni fegyverembargót. Demirel válaszában kifejtette, a balkáni válságra csakis békés megoldások képzelhetők el, mindenáron meg kell akadályozni a további vérontást, ellenkező esetben az európai együttműködési struktúra, az EBÉÉ is összeomolhat. A török elnök reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi kontaktcsoport által javasolt béketervet végül is sikerül mindegyik hadban álló féllel elfogadtatni. A török köztársasági elnök egyébként tegnap délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett, a délután folyamán jelen volt a Szulejmán és kora elnevezésű kiállítás megnyitóján a Budavári Palotában, este pedig a népstadionbeli magyar—török labdarúgó-mérkőzés szerepelt a programban. Süleyman Demirel — aki törökországi látogatásra invitálta meg Göncz Árpád államfőt — a késő esti órákban vett búcsút Magyarországtól. S. P. KDNP—Iposz találkozó A KDNP és az Iposz vezetői találkozót tartottak tegnap a KDNP székházában. A KDNP delegációját Surján László elnök, az Ipo- szét Szűcs György elnök vezette. A két elnök nevével jegyzett közös közlemény szerint a tárgyaló felek áttekintették a gazdasági helyzetet, egyetértettek abban, hogy a fő hangsúlyt a jövőt illetően a gazdasági stabilizációval egy időben a gazdasági növekedésre, a növekedést elősegítő eszközök bővítésére kell helyezni. Ennek egyik fő feltétele, hogy az alacsony jövedelmű rétegek vásárlóereje, fogyasztói képessége növekedjék, ha kell, állami segítőeszközök igénybevételével is. Fidesz-nem a koalícióra Nemet mondott a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöksége az FKGP, a KDNP és az MDF térségi szervezeteinek ön- kormányzati választási koalíciós ajánlatára. Az MTI nyíregyházi szerkesztőségéhez tegnap eljuttatott közleményében a fiataldemokraták megyei vezető testületé kinyilvánította: a Fidesz Szabolcsban önállóan állít listát az év végi önkormányzati választáson. A párt alternatívát kíván nyújtani mind az MDF— KDNP—FKGP alkotta, a korábbi kormányzati koalíciót felölelő politikai szervezetekkel, mind pedig a Horn-kormány koalíciós pártjaival szemben. Az MDF jelenlegi összetételű elnöksége tegnap esti tanácskozásán véglegesítette a párt VIII. országos gyűlésének menetrendjét — tájékoztatta az MTI-t Herényi Károly szóvivő. Az MDF elnöksége elfogadta az országos gyűlés végleges napirendi pontjait és jóváhagyta az elnökség beszámolóját az elmúlt időszakról. Az MDF Vffl. országos gyűlését, amelyen új elnökséget és elnököt választanak, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szeptember 9-én és 10-én rendezik meg mintegy 800 küldött részvételével. Gyerünk a zaciba be? A BÁV Kinizsi utcai zálogfiókja mellett nyílt meg a Lombard Kft. áruháza és zálogfiókja. A kettős szerep elsősorban az anyagilag szorult helyzetbe kerülteken kíván segíteni azzal, hogy értékeinek esetleg 70 százalékában kölcsönt ad évi 32 százalék kamattal, 6 százalék kezelési költséggel. Az életszínvonalunk zuhanórepülését jól megérző vállalkozók arra is gondoltak, hogy aki esetleg szégyclli a helyzetét, az üzlet másik felében mint jámbor áruházi vásárló válogathat a zálogban maradt tárgyak között Vimola Károly felvétele Konrád György Gimnázium? Petőfi Sándorral kapcsolatban nemegyszer elhangzott, hogy a legmagyarabh magyar költő. Munkássága ismeretében minden bizonnyal senki nem cáfolná ezt, hanem csak tán hozzátenné, hogy hála Istennek nagy formátumú költők, kik elsősorban magyarnak tartották magukat, bőven vannak az egyetemes hazai lírában. Petőfi Sándorhoz visszatérve, teljesen érthető, hogy róla különféle intézményeket neveztek el, Budapesten például gimnáziumot is. Nos, e gimnázium az idei tanévben kiosztotta diákjai ellenőrző könyvét, amelyben a tanulói jogok és kötelességek címszó alatt szinte természetes, hogy magyarságra, hazaszeretetre nézvést semmiféle utalást nem találunk, hanem így fogalmaz a tanulókhoz szóló intelem: „a tanuló végezze munkáját a szocialista társadalom hasznos tagjaként”... Avagy: „a tanuló kötelessége, hogy tartsa meg a szocialista együttélés szabályait, illetőleg védje a szocialista és személyi tulajdont” Fölvetődik bennem a kérdés, ha mondjuk egy nagyon tájékozatlan, elsős nebuló mindezt elolvassa és komolyan is veszi, akkor vajon hogyan és mit fog cselekedni, hogy azzal ennek a sok-sok szocialista követelménynek eleget tegyen. Fölvetődik benne majd a kérdés, hogy köztársaságban él-e avagy szocialista népköztársaságban, s netán az is, hogy ha igaz, most szocialista-liberális kormánya és irányultsága van hazánknak, és onnan Konrád György költő az emberi jogok alapján az enyhe drogfogyasztást próbálja legalizálni, akkor az ellenőrző könyvben szereplő tanulói jogok és kötelességek összeegyeztethetők-e azzal, hogy a kisdiák e brosúra fölötti zavarában rágyújt egy marihuánás cigarettára, avagy ez a cselekedet ütközik az említett irat némely pontjával? Véleményem szerint nem kell semmiféle kábítószer után nyúlnia a gyermeknek, hiszen az ellenőrző könyvhői idézett mondatok már maguk is kábító hatást váltanak ki. Petőfi a legmagyarabh, viszont Konrád a legnagyobb... Igaz, róla még gimnáziumot nem neveztek el. Majd ha igen, hát ott adjanak kábítós ellenőrzőt! (Vödrös)
