Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-07 / 209. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. SZEPTEMBER 7., SZERDA 7 Beruház a Huber Tricot Uj márka a magyar piacon Szabolcs megye nem mond le az expóról Forintos hírek Stabilizálódott a kárpótlási jegyek ára a Budapesti Ér­téktőzsdén augusztus 29- től szeptember 2-ig. Az át­lagár 439 forintról indult az elmúlt héten, míg a hét második felében végig 450 forint volt. Az átlagár 447 forintot ért el. A tőzsdén egyébként 284 üzletkötés­ben több mint 137,5 millió forint összegben forogtak a jegyek. Megvásárolta a Billerbeck Budapest Kft. Részvényei­nek 49 százalékát a Főváro­si Ruhaipari Vállalattól a svájci Merkur konszern. A cég így most már teljes egészében svájci tulajdon­ban van. A cég tőkéje jelen­leg 70 millió forint, évi for­galma 500 millió forint kö­rüli. Jövőre mintegy 3,5 millió dollár értékben szeretne számítástechnikai berende­zéseket értékesíteni hazánk­ban a Távől-Kelet egyik leggyorsabban fejlődő in­formatikai nagyvállalata, a tajvani ACER vállalkozás. Termékeik még szélesebb körű megismertetésére két­napos bemutatót rendeztek Budapesten, a Béke Szálló­ban. Kiosztották a XXIV. orszá­gos borverseny díjait teg­nap Budapesten, a Corvi- num Palotában. A borverse­nyen 343 bor vett részt. Kö­zülük a zsűri 100-nak ítélt aranyérmet, 163 termelő ezüstérmet, 54 bronzérmet, 26 pedig oklevelet kapott. A japán pénzügyek két leg­magasabb rangú irányítójá­nak egybehangzó értékelé­se szerint a több mint há­rom éve tartó recesszió után a szigetországban megindult a fellendülés, és a derűlátásra okot adó je­lenségek közül elsősorban a személyes fogyasztás bő­vülése érdemel figyelmet. Akár lesz világkiállítás, akár nem, Szabolcs-Szat- már-Bereg megye megtart­ja az expó idejére tervezett rendezvényeit. Erről a szer­vezők és az érintett vállalko­zók döntöttek tegnap Nyír­egyházán, ahol egyébként bemutatták a holland—ma­gyar Hídfő Alapítvány tá­mogatásával elkészült, az 1996-os nyírségi programo­kat tartalmazó, előzetes ese­ménynaptárt. A tanácskozáson elhang­zott: a tervezett rendezvé­nyek jól szolgálják a térség idegenforgalmi nyitását, ép­pen ezért azokról akkor sem mondanak le, ha a par­lament az expó elmaradása mellett dönt. Ebben az eset­ben a millecentenáriumhoz kapcsolódó országos feszti­vál térségi programjaként tartják meg a rendezvénye­ket. A megyei önkormány­zat már felajánlotta támoga­tását, s remélik, hogy a sza­bolcsi települések helyi kép- viselő-testületei ugyancsak segítenek. A Primom Vállal­kozásélénkítő Alapítványra Csaknem 45 ezer négyzetmé­teren, 36 ország részvételével nyitja meg kapuit pénteken a Budapesti Nemzetközi Vá­sár, a fogyasztási cikkek ha­gyományos őszi seregszemlé­je. A tegnap tartott előzetes sajtótájékoztatón a Hungex- pó vezetői elmondták: a részt vevő több mint 900 magyar cég mellett mintegy 250 kül­földi kiállító mutatkozik be. Ezúttal mind az öt kontinens megjelenik a BNV-n. Kenya az idén első alkalommal lesz jelen, és ismét jönnek kiállí­tók Ausztráliából, Törökor­szágból és Tunéziából. Az olasz, német és osztrák cégek a korábbinál jóval nagyobb számban mutatják be termé­keiket. A külföldi kiállítók csaknem fele ebből a három országból érkezik. A jelek szerint a környező volt szo­cialista országok is nagy fon­tosságot tulajdonítanak a BNV-nek: többek között 19 szintén számíthatnak a be­fektetők. Az érintettek sze­retnék, ha a megyei önkor­mányzat és a kormány által közösen létrehozott fejlesz­tési közalapítvány is felvál­lalná a munkahelyteremtő idegenforgalmi beruházá­sok támogatását. A ’96-os nyírségi prog­ramtervben egyébként szá­mos nemzetközi szakkiállí­tás és vásár, kongresszus, konferencia, illetve találko­zó szerepel. Máriapócs ad otthont a magyar görög kato­likusok világtalálkozójának és a búcsújáró helyek II. nemzetközi kongresszusá­nak. A magángazdálkodók szántó-vető világbajnoksá­gát Tiszavasváriban rende­zik. Lesz színház-, néptánc-, film- és televíziós fesztivál. A természeti ritkaságokat kedvelő turistákat gazdag idegenforgalmi programra, így a vízi-, kerékpár- és lo­vastúrákra várják a még há­borítatlan Szatmár-Bereg tá­jaira. Részt vehetnek a híres beregi lakodalmakon, esti lekvárfőzéseken. lengyel, 2 román, 13 szlovák és egy szlovén cég jelentke­zett. Hiányzik azonban az idei résztvevők közül például Oroszország, és Ukrajna is mindössze egy kiállítóval mu­tatkozik be. A vásár ez évi díszvendé­gei a CEFTA-országok lesz­nek. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium által is támo­gatott díszvendég országok­nak a kiemelt esemény kap­csán az eddiginél is széle­sebb bemutatkozási lehető­ség kínálkozik. A CEFTA-or- szágokból érkező gazdasági szakemberek a vásáron is sze­retnék bővíteni magyarorszá­gi kereskedelmi kapcsolatai­kat. Az 1994. évi BNV újabb árucsoportokkal gazdagodott. Az ország több mint 40 ezer négyzetméteres kirakatában a lakáskultúrától a híradástech­nikán keresztül a játékkínála­tig szinte minden megtalálha­tó, amit a fogyasztók egyút­tal meg is vásárolhatnak. Pénteken nyit a BNV Újabb áruk a vásáron Nagyapja 1896-ban kiállított Wenzel úr expópárti Robert Wenzel a 347 éves pincében, melyben bormatu­zsálemeket is találni a pókhálós polcokon Enyhe emelkedőn kanyar- gunk felfelé, a kaptató tete­jén elénk tárul a Fertő-tó, s körülötte Burgenland sző­lőskertje, a borairól híres Rust-vidék. A látvány le­nyűgöző, jó volna elnéze­lődni a mesteri tökéllyel megmunkált szőlősorok közt, ám erre nincs idő. Rustban vár bennünket az egyik kert gazdája, a kör­nyék, sőt Burgenland jó nevű borásza, Robert Wen­zel. Robert Wenzel nációja nem egészen tisztázott, ősei a 17. században vetődtek a Fertő tó vidékére, Rustba, s alighanem Tótországból ér­keztek. A hauptrassei mű­emlékházat s alatta a pince­labirintust a szépapa építet­te 1647-ben, s a borgazda­ságnak is ő vetette meg az alapjait ugyanebben az év­ben, kései leszármazottja pedig most készül a staféta­botot átadni fiának, az ifjab- bik Robertnek. Gyors ismerkedés, aztán irány a pince. Ami nemcsak a hordók és évjáratonként rendezett pókhálós palac­kok tárháza. Itt van a házi múzeum meg a vetítőterem, ahol az érdeklődők végigkö­vethetik a Wenzel-borok születését, kezdve a kora ta­vaszi munkáktól egész a szüretig. A bemutatóhoz, majd az ezt követő borkóstolóhoz nincs szükség tolmácsra, Robert Wenzel, sőt a pince­mester is jól beszél magya­rul. A leanderekkel körül­vett lugasban egymást vált­ják az üvegek az asztalon. Orosz rizling, furmint, sár­ga muskotály, kékfrankos, s egy ’90-es évjáratú aszú­bor, melynek 200 schilling literje. Kóstolgatunk, csettintge­tünk, kaszinózunk. S hogy, hogynem, szóba kerül az expó is. Robert Wenzel arca elfelhősödik, s bár visz- szafogottan, kifejti csalódá­sát a kormánydöntésről. — A nagyapám — ő volt a fénykor a családban — 1896-ban ott volt a budapes­ti világkiállításon, még dí­jat is nyert az egyik borá­val. El nem tudják képzel­ni, mennyire megörültem, amikor tudomásomra jutott, hogy 1996-ban újra a ma­gyar főváros ad helyet a so­ron következő világrendez­vénynek. Itt az alkalom, gondoltam, hogy stílusosan fejezzem be a pályafutáso­mat, mielőtt átadom a gaz­daságot a fiamnak. Mint a nagyapám. Nagyon szeret­tem volna ott lenni Pesten a boraimmal, összemérni az erőmet a magyar termelők­kel. Nagy kár, hogy nem lesz belőle semmi, a terve­im nem valósulnak meg, s anyagilag is sokat vesztek. Persze nem annyit, mint a magyar gazdák — legyint az őszülő gazda, s mozdula­tában kimondatlanul is ben­ne van, hogy mit gondol a magyar gazdaságpolitikáról. Próbálom provokálni, szeretném megtudni az oszt­rákok véleményét e kérdés­ben. Közben elkottyintom, hogy újságíróként vagyok kíváncsi, mire ő arra, hogy melyik orgánum színeiben jeleskedem a magyar zsur­nalisztika dzsungelében. Mi­kor megtudja, felderül a ké­pe. — Tudja-é, hogy sokan olvassák a lapjukat Rust­ban? Ha elmegy a községi könyvtárba, meggyőződhet róla, egy-két példány min­dig akad a Pest Megyei Hír­lapból. Úgy hozza be a la­kosság, ha kint jár, s miután elolvasták, leadják a könyv­tárban. Szeretjük a lapot a harcos hangvételéért, be­csüljük azt a nyíltságot, ahogy a magyar közállapo­tokat tálalják. Mi újat mond­hatnék én vagy a többi oszt­rák a lemondott expóról? Kimondták azt már maguk a lapban az egész ország ne­vében, és helyettünk is. Sze­rintem nagy könnyelműség volt egy ilyen lehetőséget elmulasztani, s pont most, amikor az államalapítás 1100. évfordulójára készül a magyarság. Matula Gy. Oszkár Tízmilliárddal tartoztak a vámosoknak A zálogjogot is bejegyzik Intézkedéstervezet készül a vám- és pénz­ügyőrségnél. Azokat a tennivalókat összeg­zik benne, amelyek révén a jövőben hatéko­nyabban hajthatja majd be a VPOP kintle­vőségeit — tájékoztatott Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője. Amint azt a szóvivő elmondta: a vám- és pénzügyőrségnek mintegy 10 milliárd forint kintlevősége van. Ebbe az összegbe nem szá­mítják be azokat a tartozásokat, amellyel a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló cégek tartoznak, márcsak azért sem, mert ez állandó­an változik. Nehezen behajthatok azok az ősz- szegek, amelyekkel jogutód nélkül megszűnt, illetve fiktív cégek tartoznak a vámhatóság­nak Ezekben az ügyekben csak akkor remél­hető, hogy a pénznek legalább egy része meg­térül a költségvetésnek, ha a büntetőeljárások befejeződnek. Sajnos ezeknek a kintlévősé­geknek megtérülése nem valószínű — véli Laczó László. A nem fizetők között akadnak olyanok, akik úgy nem teljesítik fizetési kötelezettségü­ket, hogy a vámhatóság által küldött inkasszót hagyják figyelmen kívül. Ezekben az esetek­ben a jövőben a vámhatóság élni fog törvé­nyes jogával, amely alapján az adós ingatlan­vagyonára zálogjogot jegyezhet be, és azt érté­kesíttetheti az adósság fejében. Ismét csökkent a munkanélküliek száma Augusztusban tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Az Országos Munka­ügyi Központ jelentése szerint: csaknem 5700-as csökkenéssel az augusztusi zárónapon 550 000 munkanélkülit tartot­tak nyilván. így a munkanélküli­ségi ráta — a gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanélküli­ek aránya — 11 százalékra mér­séklődött. A regisztrált munka- nélküliek száma hosszú idő óta csökken, csak júliusban érzékel­tek kisebb mértékű növekedést, a pályakezdők nagyarányú je­lentkezése miatt. Augusztusban a nem pályakezdők számának nagyarányú csökkenése ellensú­lyozta a nagyszámú pályakezdő regisztrálását. A pályakezdők száma csaknem 8000-rel emel­kedett, a nem pályakezdőké vi­szont 13 600-zal csökkent. Miután Magyarország beszerzési piacként növekvő je­lentőségre tett szert, itt az ideje, hogy mint értékesítési piacot is egyre erőteljesebben figyelembe vegyék — mondta Otto Huber, a Huber Tricot GmbH Götzis ma­gyarországi lerakatának ügyvezető igazgatója a tegna­pi sajtótájékoztatón. Az osztrák cég több mint 2000 foglalkoztatot­tal és 200 millió US-dol- lárt meghaladó forgalmá­val Európa egyik legjelen­tősebb fehérneműgyártója. Megalakult a budapesti Hu­ber Tricot Kft., s ezzel a cég megkezdte az általuk gyártott márkák közül a „Huber Tricot” és a „Skiny” márkák professzio­nális magyarországi beve­zetésének alapjait. — Az értékesítési leány- vállalat megalakításához döntően hozzájárult az a fel­ismerés, hogy a magyar piacon elérendő sikerhez kényszerítőén szükséges a piaci munka fokozása — tudhattuk meg Otto Huber- től —, a piaci munkát a helyszínen saját értékesítési managementtel, külső mun­katársakkal és saját raktár­ral valósítjuk meg. Magyar- ország az indulási nehézsé­gek ellenére is nagy potenci­ával rendelkező, érdekes piaccá fog válni — mondta. E piacon elérendő siker szempontjából döntő lesz a marketingkoncepciónak a magyar piaci viszonyokkal történő pontos illesztése, s ezért ’94 őszén speciálisan ennek az országnak a piacára kifejlesztett, a vásár­lókhoz és a kereskedőkhöz szóló reklámakciókkal ve­zetjük be a „Skiny” nevű fiatalos fehérneműmárkát.

Next

/
Thumbnails
Contents