Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-07 / 209. szám
MEGYEI HÍRLAP ..................... ^ X XXVIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. SZEPTEMBER 7., SZERDA Az évezred Tűzzel-vassal Fej lövés üzlete dúló rácok a Mercedesben Sándor András írása Makkay János írása Gyálon minden kapható... (2. oldal) (12. oldal) (16. oldal) Gyálon aknára bukkantak Ötvenéves haláltánc Az elmúlt vasárnap, a reggeli órákban, henger alakú, nehéz tárgyra bukkantak Gyálon a Toldi utcában dolgozó csatornaépítők. Első látásra hordónak, bojlernak látszott, s csak miután már fent volt egy IFA platóján, akkor ismerte fel a kocsi sofőrje. — Emberek, ez egy bomba! — kiáltotta rémülten, majd hanyatt-homlok elfutott a helyszínről. — Sajnos nem tévedett, a markológép valóban egy II. világháborús bombába botlott, pontosabban egy szokatlanul nagy, 400 kilós légiaknára — mondja Bata Ambrus törzszászlós, a gyá- li rendőrőrs parancsnoka, akit elsőnek riasztottak a környék lakói. A helyszínre siető rendőrtiszt — aki mellesleg fegyver- és lőszerszakértő — azonosította a tárgyat, behatárolta a veszély nagyságát, intézkedett a környék lezárásáról, majd értesítette a hatástalanításban illetékes tűzszerészeket. Ekkora kráter keletkezett a felrobbant bomba nyomán, mutatja Csicsa Ferenc rendőr zászlós. A tűzszerészek szerint ez elegendő lett volna fél Gyál elpusztítására Vimola Károly felvétele Parlamenti napló Éles vita a választásokról Az Országgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának általános vitájával kezdte tegnapi ülésnapját. A vita tegnapi szakaszában délelőtt a vezérszónokok fejtették ki frakcióik véleményét a benyújtott törvényjavaslatról. — Amennyiben a javaslat szerint változik meg az önkormányzati választási törvény, akkor egyértelműbben fejeződhet majd ki a választópolgárok akarata, egyben gyorsabb és olcsóbb lesz a választási rendszer — hangoztatta Szabó György, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Az egyik legfontosabb változásnak azt nevezte, hogy az egyfordulós, alsó küszöb nélküli lenne az új választási rendszer. Részletesen cáfolta a módosítással szemben már eddig is felvetett érveket. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első forduló jobban tükrözi a szavazók szándékát, mivel a másodikban a szavazatok aránya általában eltolódik a legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjének irányába. Az egyfordulós választással egyben felnőttnek tekintenék a választópolgárt és nem büntetnék azzal az első fordulóban szavazatot leadókat, hogy újból kell választaniuk. Salamon László (MDF) szerint a módosítások irányai elfogadhatatlanok pártja számára. Véleménye szerint az egyfordulós választási rendszerre való áttérés és ezzel párhuzamosan az úgynevezett korrekciós lista alapján megválasztható képviselők számának csökkentése növeli az aránytalanságokat az önkormányzati választási rendszerben. — Különösen igaz ez ott, ahol nem két-három, hanem nyolc-tíz jelölt verseng a képviselői helyért -- mondta. Számításai szerint az új rendszerben az egyéni jelöltekre leadott voksok hatszór annyit érnek, mint a korrekciós listára kerülő szavazatok. A jelenlegi érvényességi küszöb megszüntetése pedig akár olyan eredményhez is vezethet, hogy a szavazásra jogosultak négy százaléka választja meg a polgármestert. Az MDF vezérszónoka óvott attól, hogy az olcsóság érvével legyen korlátozható a demokrácia. Végezetül — érveire hivatkozva — arra kérte a koalíciót, hogy vonja vissza az előterjesztést. Magyar Bálint (SZDSZ) értetlenségének adott hangot, hogy miután a törvény- javaslatról az előkészítés során korrekt egyeztetés folyt a pártok között, most ilyen heves támadások érik azt az ellenzéki pártok részéről. (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarjáni sortűz Az 1956-os salgótarjáni sor- tűz-ügyben, a Fővárosi Bíróság Strausz János vezette büntetőtanácsa folytatta a tanúk kihallgatását. Házi Sándor egykori honvéd vezérőrnagyot 1956 novemberében azzal bízták meg, hogy segítsen Salgótarjánban a rend helyreállításában. A feladat részét képezte a már tevékenykedő fegyveres karhatalommal és a városban tartózkodó szovjet katonai alakulattal való együttműködés. A nyugalmazott tábornok elmondta, hogy december 8-án még a sortűz eldördülése előtt telefonon tájékoztatta felettesét, Úszta Gyulát, valamint Tömpe István belügyminiszter-helyettest a tömegtüntetésről. Tömpe — a tanú állítása szerint —, azt üzente Szabó István akkori főkapitánynak: „nem azért vannak ott, hogy folytonosan meghátráljanak”. (Folytatás a 3. oldalon) Kezdetben vala az ütés Mondhatnánk, hogy bizarr helyzeteket teremt a történelem. Mondhatnánk, ha amolyan fölszabadulton, valamelyes biztonságérzettel szólamlanánk, de még mindig nem vagyunk olyan világban, hogy humorunknál maradhassunk. Körülöttünk szomszédaink minduntalan azt hangoztatják, hogy Magyarország a térség viszonyainak a megrontója, a nyughatatlan. Ezért sürgősen meg kell kötni az alapszerződéseket. A legkönnyebb lenne az ok-okozati összefüggésekre fölhívni a figyelmet, de hát a történelemben, különösen a nagyhatalmak által diktált békék háza táján ne keressünk logikát. Ha kisebbségi sorsba belényomorított magyar milliókért emel végre szót a magyar nemzet és ország, az „belügyekbe való beavatkozás, uszítás, a jó viszony rontása”. Salamon Ernő' erdélyi zsidó-magyar költő' (Ukrajnába hurcolták, majd leló'tték olasz fasiszták, a mi halottunk ó' is) írja Példa a hangszerfáról című versében 1941-ben: Ne sírjon, akit ütnek, ne kiáltson, vagy hogyha sír, botozója ne tudja, a gazkedv derül a minél több gyászon. Tiszta, egyenes beszéd. Csak hogy ez a líra logikája. Ha magyar milliókat vernek három országban, akkor a jajra válaszolni kell! Mert elébb van az ütés, utána a jaj. Mehetünk közelebb is. Ne mozogjanak a (magyar) fák, és akkor nem fúj a szél — mondják a testvéri szlovák, román, szerb szomszédok. A magyar engedje át magát a szenvedésnek, akkor nem lesz zivataros a térség, a nagynemzeti szomszédok szerint. Még közelebb. És már nevetve. A budapesti rádió évek óta használja naponta ezt a megfogalmazást: Zivatar idején a szél megélénkül... Nos? Eme jelentés logikája szerint elébb van a zivatar, s aztán abban megélénkül a szél... Ne mozogjanak a magyar fák és nem fúj akkor a román, szlovák, szerb szél. Ilyen logika kedvéért tüsténkedik a mostani magyar az alapszerződések aláírására. Még egy ilyen választási győzelem, mint az idei Magyarországon, és úgy körül leszünk bástyázva alapszerződésekkel, akár Temesvár 1514-ben karóba húzott magyar parasztokkal. Czegő Zoltán Egyszerre fizessék ki a nyugdíjakat! A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tegnapi, soron kívüli ülésén elutasította mindkét, a visszamenőleges nyugdíjemeléssel kapcsolatos pénzügyminisztériumi javaslatot. A testület ezzel fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a szeptember 1-jétől életbe lépő 8 százalékos nyugdíjemelés visszamenőleges összegét egyszerre fizessék ki. Mészáros, Tamás, az ön- kormányzat elnöke a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Pénzügyminisztérium által előterjesztett első variáció szerint, a jövőben a nyugdíjakat nem a nettóke- reset-növekedéshez, hanem az éves inflációhoz viszonyítva emelnék. Ennek értelmében a nyugdíjasok a 8 százalékos emelést idén két hónapra visszamenőleg kapták volna meg, jövőre viszont a 12—13 százalékra tervezett nettókereset-nö- vekedéshez viszonyítva mintegy 5—7 százalékos pluszjövedelemre tehetnének szert. Az önkormányzat nem tekintette tárgyalási alapnak ezt a javaslatot. Legfőbb érvük az, hogy e variáció törvénymódosítást igényelne. A másik javaslat értelmében novemberben két hónapra visszamenőleg fizetnék ki az emelést, a fennmaradó részt pedig január vagy február folyamán kapnák meg a nyugdíjasok. (Folytatás a 4. oldalon) — Ennél az aknatípusnál — a németek használták — a robbanást egy elektromos detonator idézi elő, ami a becsapódás pillanatában lép működésbe. Ez volt a szerencse. Mert, ha a mágneses gyújtószerkezetes változatra találnak, az a markológép érintésére azonnal felrobban. (Folytatás az 5. oldalon)
