Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-29 / 228. szám
I 1 ____________ ______________ ____________________________________1 XXXVIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Fiaskó Horgászni Csípje és szégyen lehet, meg a Pósa Zoltán írása fürödni nem Darázs! (2. oldal) (5. oldal) (7. oldal) A médiabárka összetartó eró' Eljött a szabadságharc ideje A médiahajóval egy időben kifutott a vízre a Velencei- tavon a Magyar Újságírók Közösségének médiabárkája is. Ez utóbbin Stefka István, a MŰK főtitkára szerint azok vettek részt, akik annak idején a rendszerváltás mellé mertek állni. Ä médiabárka tulajdonképpen hasonlatos Noé bárkájához — fogalmazott Stefka István —, hiszen azok tartózkodnak a fedélzeten, akiknek menekülniük kellett, mert üldözték őket, de megmenten- dők. A médiahajóra is kaptak meghívót — igaz, az utolsó pillanatban —, ám azon nem vettek részt, ugyanis, miként a MÚK főtitkára mondta, ott olyan egykori kollégák vannak, akik a bajban nem álltak melléjük, s ezzel a magatartással nem érthetnek egyet. Ám a médiabárkára, erre a szellemi hajóra nem szomor- kodni gyűltek össze a résztvevők, hanem azért, hogy beszéljenek s megbeszéljék egymással teendőiket. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap elindult a médiabárka. El kellett indítani, mivel a liberális médiahajón nem volt helyük a nemzeti szellemű újságíróknak, értelmiségieknek Talum Attila felvétele Holland rendőrök a megyeházán A jobb közbiztonságért A tizenöt tagú holland rendőrküldöttség, mely a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság meghívására tartózkodik Magyarországon, tegnap látogatást tett a Pest Megyei Önkormányzatnál. Bányai Judit alelnök és Erdélyi László főjegyző fogadta a vendégeket. Bevezetőben Komáromi István ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője arról beszélt, hogy a hazai rendőrség átszervezése során jött létre a testvér- kapcsolat Hollandia egyik legszebb régiójával, Fries- landdal. Tavaly kötötték meg az együttműködési megállapodást, mely kiterjed a vezetők rendszeres véleménycseréjére, a szolgálat- szervezésre, a számítógépes információra, a toborzásra, az oktatásra, a lakossági kapcsolatokra és sok egyébre is. A célok között szerepel a hazai rendőrök nyelvtudásának fejlesztése is. Új, egyedülálló kezdeményezés az a közbiztonsági járőrcsere- program, melynek keretében júniusban Pest megyei rendőrök jártak Friesland- ban, most pedig itt tartózkodik a tizenöt tagú küldöttség. A továbbiakban várható a bevetés-irányítási csoportok cseréje, ifjúságvédelmi és számítógépes csereprogram, tapasztalatátadás a gazdaságvédelemről, a bűnügyi technikáról és a hazugságvizsgáló berendezés alkalmazásáról. Az eddigiek azt mutatják, hogy az együttműködésnek nincsenek határai, és hozzájárul ahhoz, hogy a fejekben is leomoljon a vasfüggöny. (Folytatás a 4. oldalon) A küldöttség a megyei önkormányzat udvarán Erdősi Agnes felvétele Ujjgyakorlatok Sokat, nagyon sokat számú a politikusok ujja. Még ha nikotintól bűzük, akkor is... Hogyha humorizáló kedvemben volnék, akár azt is mondhatnám most: őnekik sok is a tíz belőle, hisz egyetlen „ujjvonással” egész térképeket szedhetnek szét, családok és népek millióit szakíthatják el (és szét): gyereket édesanyjától, testvért testvérétől Drágán, nagyon drágán megfizettük Trianonnál — s lám, fizetjük azóta is — a politikus ujjlegyintésél Domokos Pál Péter, a csángó sirámok és a székely balladák kitűnő ismerője mondotta egykoron egyik rádiós műsorában, hogy Budai Ilona tragédiáját az ő megérzése szerint nem az a tény döntötte el — a balladákban panaszolok ajakán —, hogy önszántából hagyta el a „sötét rengetegben” három kicsiny fiát, hagyta szétszóródni valamennyinket a nagyvilágon, hanem valami más... Valami egészen más, mondotta a magyarságkutató tudós: a bűnös politika döntötte el ama tragédiát, a Budai Ilonáét, amely akár az anyanemzet valamikor elkövetett súlyos „történelmi vétke”is lehet És nem csupán a műelemzés szintjén. Igen, a politikusujj akár vétkezhet is. Örökös tüskeként él a Trianonnál megnyomorított országtól elszakított magyarság szívében példának okáért a nagy Churchill nevezetes ujjvonása — szétszaggatott térképünkön. Mondják, de mondani sem kellene, hogy a „nagy” Sztálin is mennyire értett az „ujjgyakorlatokéhoz. Igaz, a pipaszorító ujjakhoz ez esetben vér, s nem is annyira nikotin tapadt. Nem vagyok vicces kedvemben, jogom sem lenne humorizálni A minapi elnöki expozé végighallgatása után azonban mégis megkérdem: minő elnöki meggondolás alapján maradt ki a bemutatkozó szövegből, az eléggé bo- rulékony székfoglalóból a határokon túl élő magyarság — a kisebbség —, hiszen, állítólag egyetlen halandót sem kötelez már az egész Európát felégetett és tönkretett „elvtársi együttműködés és politikai intemaciorudizmus” Úgy tűnik, találóbb volna a kérdés fordítottja: mégis kötelez? A tények tények maradnak. Horn Gyula miniszterelnök úr vagy nem érzékeny a Budai Hona-komplexusra, vagy csak a lesöprő elnöki ujj törvényeit fogadja el S kényszerítene ránk? Atyafiak, mondaná Tamási Áron (s hátha mondani fogja majd Sütő András is, Markó Béla is, Duray Miklós is), ebből is kimaradtunk, akár a forróság a trianoni kásából Bágyoni Szabó István Komoly árat fizetünk Egyebek mellett azokról a veszteségekről is szó esett Hóm Gyula, David Owen és Thorwald Stoltenberg megbeszélésén, amelyeket Magyar- ország volt kénytelen elszenvedni a Kis-Jugoszláviát sújtó nemzetközi embargó miatt. A magyar miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta a Jugoszlávia-értekezlet társelnökeit. A találkozó után Lord Owen újságírók kérdésére válaszolva utalt arra, hogy az ENSZ alapokmánya értelmében mód van azon országok veszteségeinek kompenzálására, amelyek a világ- szervezet szankciós politikáját hajtják végre. A politikus a maga részéről mély sajnálattal állapította meg, hogy a világszervezet még nem élt ezzel a lehetőséggel. A dolog egyik fele, hogy azon államok, amelyek gazdaságát nem érinti az embargó, ragaszkodnak annak betartásához; a dolog másik fele azonban az, hogy a világnak el kellene ismernie: a szomszédos országok komoly árat kénytelenek fizetni az embargó betartásáért. Lord Owen szerint ezen veszteségeket sokkal nagyvonalúbban kellene ellentételezni, mégpedig minél hamarabb. Annál is inkább, mivel az érintett országok amúgy is elkeseredetten küzdenek piacgazdaságuk, demokratikus rendszerük kiépítéséért Kiterjesztik a hatalmukat Az Országgyűlés tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját. A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat, és az alkotmány helyi hatalommal összefüggő részének módosítását kezdeményező törvényjavaslat együttes részletes vitájában Kelemen András (MDF) arra tett javaslatot, hogy a törvényben rögzítsék az önkormányzatokhoz újonnan telepített feladatokhoz és hatáskörökhöz kapcsolódó állami kötelezettségeket. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a kormánypártok ,csigerből, gondolkodás nélkül” utasítják el az ellenzék javaslatait. Ä képviselő asszony óvott attól, hogy a polgámester egyetértése kelljen azokhoz a kinevezésekhez, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a személyzeti kérdések szakmai szintről politikai szintre emelkednének. Kis Gyula (MDF) egészségügyi kérdésekről szólt. Véleménye szerint hiba volna, ha a városi kórházak a megyei önkormányzatok kezelésébe kerülnének, ugyanis így többek között csökkenne a „lokál patriotizmus szülte támogatás” mértéke. (Folytatás a 3. oldalon)
