Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-27 / 226. szám
l PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 27., KEDD 5 Egy kihaló szakma képviselője Látogatóban a vácrátóti kádárnál Amíg nem olyan régen még három kádár élt és dolgozott Vácrátóton, addig ma már egyedül az 55 éves, tősgyökeres vácrátóti Fábián József űzi a községben ezt a kihalófélben lévő ősi mesterséget. — Az egész országban, így a környéken is nagyon kevesen foglalkoznak hordókészítéssel és -javítással. Tudomásom szerint, legközelebb Lajosmizsén található ilyen szakember — mondja Fábián József, aki idén három évtizede kezdte a szakmát, aminek óriási tapasztalata, gyakorlata révén már nem is mestere, hanem ha lehet ilyet mondani egy ilyen prózai foglalkozás esetében, művésze. Művésze, hiszen az úgymond normális méretű hordók mellett ajándék- tárgynak két deciliter űrtartalmút is tud készíteni, ami bizony már nem egyszerű jártasságot igényel a mesterségben, hanem annál jóval többet. — Aki kádár akar lenni, annak mestervizsgát kell tennie. Én ezt a próbát 1964-ben álltam ki — válaszolja érdeklődésemre Fábián József. — A felmenőim között nem volt kádár, mégis volt kitől örökölnöm a fával való foglalatoskodás sze- retetét a családon belül: nagyapám bognár és ács volt, s én gyermekkoromban szinte minden szabad időmben körülötte sündörögtem, amikor dolgozott. Figyeltem őt, s persze magam is kézbe vettem, kipróbáltam á szerszámait. A legnehezebb munkafázishoz, a dongák meghajlításához tűz segítségére van szükség Talum Attila felvétele Fábián Józsefnek, aki ma már „hivatalosan” nyugdíjas, a kádármesterség aktív korában nem a főfoglálkozása volt: előbb az Egyesült Vegyiművekben, majd a vácrátóti botanikus kertben, végezetül pedig a tűzoltóságnál dolgozott, s csak kenyérkereső munkája mellett, szabad idejében készített és javított hordókat. — Lévén, hogy nagyon kevés kádár található a környéken, rendkívül kiterjedt a megrendelői köröm, s az volt korábban is — mondjtf a mester. — Előfordult, s gyakorta ma is megtörténik, hogy még a Börzsöny vidékéről is kapok megrendelést, s noha a ráfordított munka, az anyagköltség sok esetben többe jön ki, mint ameny- nyit a megrendelő fizet, senkit nem utasítok el. — Mi az oka annak, hogy anyagilag nem minden megrendelésnél jár jól? — Elsősorban az, hogy íhivel hordó készítéséhez csak teljesen göcs- és szi- jácsmentes (a fa bőre alatt lévő fehér réteg) fa használható fel, rengeteg, átlagosan 75 százaléknyi anyag veszendőbe megy. — Drága manapság a fa? — Mi nem az? Persze hogy drága. Ám van egy másik, ennél még súlyosabb gond is: az utóbbi időben egyre körülményesebb a beszerzés. A vácrátóti kádármesternek nagy bánata, hogy jelen pillanatban úgy néz ki: nem lesz kinek átadnia a stafétabotot. — A fiam meghalt, s bár van egy lányom, lévén, hogy a kádármesterség nem női szakma, ő természetszerűleg nem fogja folytatni a hivatást — mondja, majd szomorúan hozzáteszi: néhány helybéli, illetve környékbéli fiatal megpróbálkozott ugyan már nála a szakma alapjainak elsajátításával, de egytől egyig valamennyien túl nehéznek ítélték a munkát, s rövid úton elment a kedvük a kádármesterségtől. — Remélem, akad azért majd még érdeklődő, akit megtaníthatok e gyönyörű szakma fortélyaira. Nem szeretném a tudásomat sírba vinni. Ribáry Zoltán Emlékmű készül Nagymaroson Tisztelgés a hősök előtt Emlékművet kíván állítani Nagymaros a település első és második világháborús áldozatainak, a málenkij robotra el- hurcoltaknak s az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak. Az emlékmű a község főterén lesz majd látható, s elkészítésére Szervátiusz Tibor szobrászművészt kérték fel. Zoltái Mihály alpolgármestertől megtudtuk: egy hasonló emlékhely ugyan már van a nagymarosi temetőben, ám az itt élők körében nagy volt az igény arra, hogy legyen egy közterületen álló is. Míg az előbbinél imádkozni lehet, az utóbbinál tiszteleghetnek majd a hősök s az áldozatok előtt. Az emlékmű felállításáért a helyeik alapítványt hoztak létre. Az elhunytak nevét három, egyenként három és fél méter magas kőoszlopra vésik fel, s az oszlopok mindegyike hét tonna súlyú. S hogy az áldozatok közül senki neve ne maradjon le az emlékműről, hirdetést adtak fel: jelentkezzenek a még élő hozzátartozók. A felhívásra még Pécsről is érkezett válasz — jegyezte meg Zoltai Mihály. Az emlékmű avatását — ünnepség keretében — halottak napja előtt, október 29-én tartják Nagymaroson. (n) Kocsikázás szirénával A ködös idő miatt kissé késve kezdődött a hét végi falunapi program Galgagyörkön. Áz ünnepélyes megnyitót Matej- csok János polgármester tartotta, s egyúttal átadta a falu lakóinak azt az aszfaltborítású kispályát, mely helyszínül szolgált az eseményekhez. A falu éjszakai biztonságát a Gödöllői Tenkes Security Kft. biztosítja szeptember Fjétől. A kft. dolgozói ízelítőt adva munkájukból, önvédelmi és kutyás őrző-védő bemutatót tartottak. A délelőtti órákban a falu csendjét többször is megzavarta a rendőrségi és két mentőautó szirénája. Az Országos Mentőszolgálat Aszódi Mentő- állomás és a Váci Városi Rendőrkapitányság közösen életmentési és helyszínelési gyakorlaton adtak számot tudásukról egy imitált közlekedési balesetnél. Ezután Korsós Attila, a mentőállomás vezetője és a rendőrség munkatársai az érdeklődőknek megmutatták a mentőautók és a helyszínelő rendőrségi autó belsejét, felszerelését, majd szirénázva fuvarozták végig a falun a kíváncsi gyermekeket. A községi általános iskola énekkara dalcsokorral, a diákok aerobicbemutatóval, az óvodások karikagyakorlatos műsorral lepték meg a falubelieket. Az ebédszünet ideje sem maradt program nélkül. Tizenegyesrúgó és bikagoló versenyt szerveztek. Ezt követően az ovisok és az iskolások a futballpályán játékos sorversenyeken vettek részt. Az aszfaltos pályán lejátszották a Galga- györki Vándorkupa '94 labdarúgó-mérkőzéseit. Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk és a galgagyörki lakatosüzem öreg- fiúk csapatai mérték össze tudásukat. A kupát végül is Galgagyörk csapata vehette át. Áz esti utcabálon a Hévíz- györki Premier együttes szolgáltatta a zenét, s az éjszakába jócskán belenyúló mulatozáson már több mint ötszázan vettek részt, köztük igen sokan a környékbeli településekről. Varga Mária Iskolások a szakmai kiállításon A kiskertek mesterei lesznek Kisiskolások és óvodások hada népesítette be tegnap a háromnapos po- mázi terménybemutató zárórendezvényét. A szervezők a Porpáczy Aladár Kertbarát Klub vezetőinek ötletét megvalósítva a helyi oktatási intézmények elhozták tanulóikat a „Kiskertek mesterei” című kiállításra. A cél egyértelmű: mind a klubtagok, a tárlat szervezői, mind pedig a nevelők azt szeretnék, ha a kicsinyek közül sokan válnának a jövőben a szakma nagymestereivé. A pomázi művelődési ház, rendhagyó módon, a tegnapi délelőttön is megtelt: iskolaidőben, egymást váltva érkeztek az elemis diákok, illetve kísérték el a helyi óvodáscsoportokat nevelőik arra a színes, sok látnivalót kínáló kiállításra, melyet a szakma és az érdeklődő közösség már hét végén megcsodálhatott. A „Kiskertek barátai" címet viselő tárlat a helyi kertbarát klub 150 tagjának ez évi munkáját dicséri. (Erről a kiállításról még az e heti gazdaköri oldalunkon is olvashatnak képes beszámolót.) Annak érdekében, hogy ne unatkozzanak a legkisebb tárlatlátogatók sem, illetve, hogy a látványtól kedvet kapjanak a fiatalok a kertművelésre, a kézimunkára, a pomázi kiállítás szervezői több olyan programot is kiötlöttek a tegnapi délelőttre, melyekkel elsősorban a kicsinyek figyelmét kívánták lekötni. A művelődési ház nagytermében berendezett látványos tárlaton, ahol asztalról asztalra változott a kínálat, az iskolások egy kosárfonótól leshették el a kihalófélben lévő szakma rejtelmeit. Az ügyesebbek a kiállítás egy másik szegletében szalmaszálból tanulhattak babát, faldíszt készíteni. A helyi klub egyik mestere zenével szórakoztatja a fiatal éreklődőket. A természet kincseinek látványával betelt kis látogatók, miután egy-egy fürt szőlőt, egy- egy házi készítésű pogácsát, a saját kiskertekben termesztett mosolygós almát kaptak a szervezőktől, a pomázi asszonyok által hímzett, varrott térítőkben, az idősek otthonában készült babákban, párnácskákban is gyönyörködhettek. (mé) Berek Zsigmond helyi kertbarát egyedülálló tégelyes paprika- és paradicsomtermesztési módszerével aratott nagy sikert Az idős mester három napon át a látogatók előtt fonta kosarait Erdó'si Agnes felvételei
