Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-27 / 226. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. SZEPTEMBER 27., KEDD A kishalak elúsznak Mit hoz a magánosítás Gödöllő konyhájára? Milliók kárpótlási jegyből A Balkán nem volna az, ami, ha ott nem történne jóformán minden a logika ellenirányá­ban. Erre többek között kittinő példa a devizabetétesek soha nem látott méretű megkárosítá­sa. Tudjuk, hogy a volt Jugo­szlávia polgárainak az állam több mint 6,5 milliárd márká­val tartozik. Az sem titok, hogy még három évvel ezelőtt is a hivatalos politika által az egekbe emelt Jezáimir Vaszili- jevics, népszerűbb nevén: Jez- dó gazda, a Jugoskandic, vala­mint a Dafiment magánbank a „nemzet anyjának” kikiáltott tulajdonosa, Dafina Miláno- vics százmilliós' nagyságrendű összeget lopott el a gyanútlan, általában vékonypénzű betéte­sektől. Az állami és a két ma­gánbank adósságával már par­lamenti ad hoc bizottság is fog­lalkozik. Emellett városonként egyre-másra alakulnak a meg­károsított betétesek egyesüle­tei és egyre erélyesebben köve­telik pénzüket. Bírósággal, sőt az őket megkárosítók kinyírá­sával fenyegetőznek. Az úgynevezett „nagy ban­kok” mellett azonban számos kis takarékszövetkezet is ala­kult, amelyek tevékenységéről a közelmúltig szinte semmit sem lehetett hallani. Pedig egyes információk szerint há­rom évvel ezelőtt a szerb-mon- tenegrói államszövetség terüle­tén több mint háromezer-öt­száz személy jegyeztetett be ilyen tevékenységet a cégbíró­ságon. Legnagyobb részük szorosan követte a „nagyok” példáját és a begyűjtött deviza- takarékpkkal egyszerűen el­tűnt a szem elől. Volt olyan re­dőnykészítő, aki szó szerint zsákkal hordta montenegrói ki- rendeltségéből szerbiai köz­ponti irodájába a márkát, ame­lyet igen gyorsan Ciprusra me­nekített. Egy találékony hölgy ugyancsak a hatalmas, havi 15-20 százalékos devizakama­tok ígérgetésével jókora össze­get szedett össze, amikor elér­kezett a visszafizetések ideje, feljelentést tett a rendőrségen, mivel „betörtek” a bankjába és elvitték az összes pénzt! Egyes számítások szerint a „kishalak” több mint egymilli- árd márkával károsították meg a kevéske pénzükre ígért nagy kamatából eltengődni szándé­kozókat, de minden jel szerint még a tőkéjüket is elveszítik. A dolog érdekessége, hogy a csalók túlnyomó többsége szabadon császkál Belgrad, vagy valamelyik másik szer­biai város utcáin és a haja szá­la sem görbül meg. Igaz, egye­seket tisztes távolságból két­méteres gorillák kísérnek, de ők nem az állam, hanem a fel­bőszült betétesek „ellensúlyo­zására” léteznek. Az állam és az igazságügyi szervek eddig semmit sem tettek ellenük. Csupán a Dafiment, a Jugos­kandic és a Nemzeti Bank a hi­vatalos téma. Megbukott tehát a szólásmondás, hogy „fejétől bűzlik a hal, de a farkánál kez­dik tisztítani”. # Részvények, üzletré­szek formájában a magánosítás az ön- kormányzatok költ­ségvetését is gyarapítja, igaz, több esetben még a vállalatok átalakulása sem fejeződött be. Gödöllőn az első fecske a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rt. volt, a 2 miihó 840 ezer forint címletértékű részvénycsoma­got az önkormányzat tavaly októberben kapta meg. Az An­tenna Hungária Rt. már értesí­tette a városházát, hogy a bel­területi földek ellenében két­millió forint névértékű rész­vénycsomag illeti meg. A Del­ta Elektromos Gép- és Készii- lékjavító Vállalatot — az egy­kori gödöllői Gelkát — 3 mil­lió 860 ezer forint egzisztenci­ahitel és közel 2 millió 300 ezer forint részletfizetési ked­vezmény igénybevételével vá­sárolták meg, ezt egyenlő részletekben, öt év alatt kapja meg az önkormányzat. A legnagyobb falat a Gö­Japán vontatott ütemű növeke­désének és Európa folytatódó recessziójának köszönhetően az ipari államok gazdasági te­vékenysége még inkább lelas­sult, és az országcsoport tavaly csupán 1,2 százalékos bővü­lést tudott felmutatni. A Világ­bank hét végén közzétett éves jelentése szerint ezzel szem­ben a délkelet-ázsiai és a csen­des-óceáni térség továbbra is elképesztő ütemben fejlődik, a régió gazdasági teljesítménye 9,4 százalékkal növekedett. Közép- és Kelet-Európábán a kibocsátás viszont ismét csök­kent, mégpedig 7,4 százalék­kal, jóllehet a térség gazdaságá­nak zsugorodása a korábbi évekhez képest valamelyest le­lassult. Jelentésének összefoglaló ré­szében a pénzintézet rámuta­tott, hogy Közép- és Kelet-Eu- rópában (beleértve a FÁK tag­államait is) a teljesítmény ta­Az APEH Üldözöttéinek Szö­vetsége (APÜSZ) természete­sen helyteleníti az olajszőkí­tést, a paprikahamisítást és ál­talában a feketegazdaság je­lenségeit. Ám fel kívánja hív­ni a figyelmet mindezek létre­jöttében az állam felelősségé­re — áll az APÜSZ közlemé­nyében, melyet az Országos Sajtószolgálat tett közzé. Mert nyilvánvalóan képte­lenség, hogy egyazon termék­nek két, egymástól nagyon kü­lönböző ára legyen a piacon, mint ahogyan azt a háztartási tüzelőolaj és a dízelolaj eseté­ben megpróbálják érvényesíte­ni. Elméletileg levezethető, hogy ilyen árkülönbözet ese­tén törvényszerűen hamisítás fog következni, ki kell alakul­nia az olajmaffiának. Az már csak ráadás, ha az üzletbe be­száll a megfelelő kapacitással és infrastrukturális háttérrel rendelkező honvédség is. Éppígy megjósolható, döllői Autójavító Vállalat. Hi­telből és kárpótlási jegy fel- használásával 45 millióért vá­sárolták meg. Ebből csaknem 31 millió illeti meg a várost a belterületi föld értéke, illetve az alapítói jog ellenértéke­ként. A közeljövőben így több millió forint értékű kár­pótlási jegyhez jut az önkor­mányzat, amit gyarapít a me­zőgazdasági telkek eladásá­ból származó hasonló formá­jú fizetőeszköz, s a bérlaká­sok kezdődő értékesítése is növeli ezt a készletet. Hogy a kárpótlási jegyeket ne értéken alul, készpénzért értékesítsék, a képviselő-testü­let úgy döntött, szerződést köt a Vektor Pénzügyi és Befekte­tési Tanácsadó Rt.-ve 1. Ez le­hetőséget ad arra, hogy a gya­korlott cég adatai, illetve ja­vaslatai alapján állami ingatla­nok vagy értékálló részvé­nyek megvásárlásával a város­nak hasznot hozó, értéknöve­lő módon fektessék be a kár­valy több mint hét százalékkal zuhant, ami legnagyobb részt a FÁK-országok újabb 13 szá­zalékos visszaesésének tulajdo­nítható. A világbanki beszámo­ló ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Lengyelországban már második éve tart a növekedés, Csehország és Magyarország esetében pedig megállni 'lát­szik a hanyatlás. Az utóbbi há­rom államban a magánszektor egyre jelentősebb mértékben — egyes esetekben megköze­lítve az ötven százalékot — já­rni hozzá a gazdaság teljesít­ményéhez, illetve a fellendülés megalapozásához (főképpen a szolgáltatások, az építőipar és a kereskedelem terén). A közép- és kelet-európai térséggel külön foglalkozó feje­zetben a Világbank aláhúzta, hogy a régió országainak ked­vezőtlen külső környezetben a nyugat-európai recesszió árnyé­kában — kell megküzdeniük hogy ha egy termék termelői ára — a rárakódó extrém ma­gas adótartalom miatt — na­gyon távol esik az eladási ár­tól, akkor az meg fog jelenni a feketepiacon. Márpedig itt ki van téve a hamisítás veszé­lyének. Az csak esetleges, hogy a paprika esetében a szí­nezőanyag ólomszármazék, tehát mérgező. Nem véletlen azonban, hogy hamisítják az ecetet, az alkoholt — és még sorolhatnánk, de előre meg­mondható, hogy ilyen adópo­litika mellett egyre több ter­mék jut hasonló sorsra. A ha­rácsoló, kapzsi állam szocioló­giai értelemben törvénysértés­re, esetenként bűnözésre ösz­tönzi, sőt kényszeríti állampol­gárait. Egyben elveszti erköl­csi jogát arra, hogy számon kéije a hatályos törvényeket. Természetesen az ÄPÜSZ tisztában van azzal, hogy az állam bizonyos mértékig kényszerpályán mozog, és pótlási jegyeket. A megbízás kiadásával az önkormányzat nem vállal kockázatot, mert a Vektor Rt. a megbízási díjra sikeres befektetés esetén, juta­lék formájában tart igényt. Az önkormányzati tulajdon­ba került vagy kerülő üzletré­szek, illetve részvények hasz­nosításáról még idő előtti len­ne javaslatokat kialakítani, mi­vel a Dunamenti Regionális Vízmű Rt., a Fantázia Ingat­lanhasznosító Kft., a Pilisi Ál­lami Parkerdő' Rt., a Tigáz Rt. és a Budapesti Elektromos Művek Rt. 'esetében a várost érintő folyamat még nem zá­rult le. A Vektor Rt. nem új part­nere a városházának, március­tól szerződés keretében mér­te fel többek között azt, hogy minden állami vállalat beje­lentette-e átalakulását, mely­nek során az önkormányzatot részvény vagy üzletrész illeti meg. B. G. gazdaságuk átalakításának problémáival, amelyeket a poli­tikai és társadalmi reformok gondjai is nehezítenek. A nyu­gati partnerek rossz gazdasági helyzetét kellett részben meg­szenvednie az olyan országok exportjának, mint Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia. A jelentés szerint több országban az átmenetet megkönnyítik a külföldi tőke- és technológia-beáramlások: Magyarország tavaly is egymil- liárd dollárnyi közvetlen beru­házást vonzott, de Csehország és Lengyelország ugyancsak je­lentős élvezője volt a külföldi tőkebefektetéseknek. A beszámoló megállapítása szerint a privatizáció általános­ságban gyorsuló ütemben foly­tatódott az átalakuló országok­ban. A kisvállalkozások ma­gánkézbe adása gyakorlatilag befejeződött a visegrádi régió­ban. nem jókedvében folyamodik ilyen eszközökhöz. Ám rossz megoldásnak tartja, hogy a kényszerhelyzetből üldözéses adórendszerrel próbál kikerül­ni. Hiszen ezáJtal egyre na­gyobb tömegeket szorít illega­litásba, és egyben veszít el az adóbeszedés számára. A szi­gorító intézkedéseknek csak akkor van értelmük, ha az adók mértékét és azok felhasz­nálását illetően társadalmi konszenzus alakult ki. Nem jó törvények azok, amelyeket az állampolgárok többsége megszeg: Áz APÜSZ ismétel­ten hangsúlyozza, hogy nem a meglévő, többszörösen ku­darcot vallott adórendszert kell reformálgatni, hanem tel­jesen új, igazságos adórend­szer kidolgozására van szük­ség, amelynek alapelveit rög­zíteni kell az alkotmányban is. Szerdahelyi Szabolcs. az APÜSZ elnöke Forintos hírek Mintegy 100 ezer fővel nö­vekszik a Európa Biztosító Rt. ügyfélköre annak a teg­napi megállapodásnak a nyomán, amelyet a biztosí­tótársaság, valamint a Mű­szaki és Tudományi Egye­sületek Szövetségi Kamará­ja (MTESZ) írt alá. Két, nullkilométeres autót indított útnak tegnap Buda­pestről a Toyota Hungary, hogy a Toyota Megamara- ton 100 ezer kilométeresre tervezett távot a Győr mel­letti Rába Ringen lefussák. A megbízhatósági pró­ba célja annak igazolása: a mindennapos használat­ra tervezett autók — ha be­tartják a gyárilag előírt kar­bantartási utasításokat — képesek erre a teljesít­ményre. Gépbörze Az Állami Vagyonügynökség megkezdi a használaton kívü­li, ám még termelőképes álla­mi tulajdonban lévő gépek, be­rendezések eladását. Áz első privatizációs gépbörzét ma tartják Taksonyban, amelyet továbbiak követnek. A gépe­ket főként készpénzért szándé­koznak eladni, azonban kár­pótlási jegyet is elfogadnak a helyszínen aznapi vételi árfo­lyamon. A taksonyi gépbörzén 55 vállalat 1250 gépét lehet meg­vásárolni. Az összértékük el­éri a 220 millió forintot. A be­rendezések többsége textilipa­ri és mezőgazdasági gép, jár­mű. Az ÁVÜ adatbázisában könyv szerinti értéken 3-4 mil­liárd forintnyi értékesíthető gép szerepel. A börzén felkí­nált állami vagyontárgyakat az akcióval megbízott Econo- mix Rt. 10 millió forint vagyo­nérték alatt árverés útján, efe­lett pedig pályáztatásssal érté­kesíti. Vége a szűk esztendőknek? Hét éve nem látott erősségű vi­lággazdasági növekedéssel számol 1995-ben Michel Cam­dessus, a Nemzetközi Valu­taalap vezérigazgatója. Az El País című madridi lapnak nyi­latkozva azt mondta: Úgy lát­szik, hogy véget ért a hét szűk esztendő'. Camdessus, aki szervezeté­nek közelgő' madridi közgyűlé­se eló'tt adott interjút a spa­nyol lapnak, ugyanakkor óva intett a korábbi fellendülési ciklusok hibáinak megismétlé­sétől. A vezérigazgató minde­nekelőtt a munkanélküliség és a költségvetési hiányok leépí­tésének elmulasztását rója fel a korábbi kormányok hibájául. Közölte, hogy kérni fogja a közgyűlést az IMF-hitelkereté- nek 50 milliárd dollárral törté­nő emelésére a növekvő — fő­ként a harmadik világ részéről megnyilvánuló szükségletek — kielégítése céljából. B. M. A tej ára Mennyibe kerül egy liter tej? Ezen egyszerű kérdésre napja­inkban alig találni két olyan embert, aki egyforma választ tudna adni. Hiszen ahány üzlet, illetve ahánvféle — csoma­golásában, összetételében változó — árucikk, mindnek más és más ára van. Ezzel ellentétben a Jermelók megközelítőleg egységesen válaszolnának a kérdésre: arról ugyanis mind­annyian meg vannak győződve, hogy egy liter tej ára jóval többe kerül a boltokban, mint amennyit a begyűjtőállomá­son kapnak érte. Éppen ez az, amiért az utóbbi hónapokban egyre hango­sabban zsörtölődtek a tejesgazdák Mert azt még csak meg­szoknék valahogy, hogy a terményárak a takarmányért kifi­zetett összegek évről évre növekednek Ez — mondhatni — az időjárástól, s az egyéb természeti tényezőtől szorosan füg­gő ágazatban még elviselhető tehernek számít. Am, ami az utóbbi hónapokban, hetekben éri őket, arra már nincs ma­gyarázat. A begyűjtó'állomások ugyanis, eme gazdákra ter­helik —folyamatosan emelkedő mértékben — a megnöveke­dett energiaköltségeket. Legújabban például a hűtőházak dráguló villanyszámláinak illetve a tejbegyűjtés benzinkölt­ségének hányadát is a termelőkkel kívánják megfizettetni. Hallani löbbfelé az országban, sőt egyes mezőgazdasági szaklapok is foglalkoztak már ezzel a témával, hogy lassan­ként munka nélkül maradnak a begyűjtőállomások A gaz­dák főként a kisfalvakban, ahol a központtól való nagyobb távolság miatt vetítetten még többe lenne a termelőktől el­várt benzin-hozzájárulás, az érintettek megköszönik szépen azt a megszámolásra is alig érdemes kis pénzt, amit a hajna­lonként, s az esténként lefejt tej után kapnak ám tovább nem kívánnak — a fenti feltételek mellett — üzletet kötni. Mennyibe kerül majd, mindezek után egy liter tej? Az em­lített jelenség következményeit latolgatva, nem nehéz kitalál­ni, hogy lesz akiknek nagyon sokba, míg másoknak keveseb­be. Az áremelkedések terheit ekképpen megérző gazdák szá­mára ugyanis kínálkozik egy megoldás: eladhatják portéká­jukat az adott településen, avagy szállíthatják azt maguk is egy-egy szomszédos faluba, városba. (Úgy, ahogyan ez egy­koron működött.) Az itt élők tehát jó árut, s megfizethető áron kapnak majd... Arra a kérdésre, hogyan fogja mondjuk a városi, a gyár­ban dolgozó megfizetni a fenti okok miatt központi elosztás­ba be sem kerülő tejet, majd —remélhetőleg — az a sok je­les közgazdász adja meg a választ, aki alig néhány évtizede kidolgozta a „falu tartsa el a várost!”, illetve a „paraszt ter­melje meg a munkás kenyerét (s tejét)!" hangzatos jelszava­kat. Mailár Éva Megállhat a gazdasági hanyatlás Igazságos adórendszerre van szükség A kapzsi állam törvénysértésre késztet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents