Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-26 / 225. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ 3 A filozófus és a munkáslevelező Olvasom, hogy az SZDSZ büszkesége, a nagy magyar filozófus, Tamás Gáspár Miklós (barátainak Gazsi) mosakodik. Majd kezét-lábát töri, hogy közhírré tegye: soha sehol nem támadta meg Göncz Árpád köztársasági elnököt. Rágalmazás, amit bizonyos Surányi nevű munkáslevelező állít róla valahol, miszerint nekiment volna a „legelső magyar embernek, a legfontosabb magyar szabadelvű államférfinak”(az idézet T. G. M.-tól való). Az igaz, hogy egyik írásában nagyon szőrmentén, de igazán szőrmentén célzott az elnök úr kínai és indonéziai utazásai kapcsán bizonyos emberi jogokra, mármint Hogy miként is állnak azokban az országokban az emberi jogokkal, s mi a véleménye elnök úrnak erről, dehát nem támadás volt az! Legfeljebb bírálat, vagy még az sem, inkább csak „baráti kritika”a „közös eszmények jegyében”. Ha T. G. M. tudja, hogy ebből a csekélységből ekkora cirkuszt csap Surányi munkáslevelező, dehogy nyúl bele ebbe a hangyabolyba! Máskülönben az a bizonyos „szöveg” éppen „Göncz Árpádnak, az új magyar demokrácia érinthetetlen jelképének és legnagyobb alakjának a védelmében íródott”(az idézet ismét csak T. G. M.-tól való). Nagyon igaza van a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete igazgatójának, hogy tisztázta a félreértéseket. Nem is értem, miért rágalmaz ez a Surányi nevű munkáslevelező! (d. g.) Ülésezett az MDF országos választmánya Emberbarát kampányt terveznek Emléktábla-avatás A Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szövetsége emléktáblát állított Sopronkőhidán azoknak a magyar polgároknak, akiket a szovjet katonai bíróságok 1945 és 1948 között ártatlanul elítéltek, majd 10—12 évig tartó kényszermunkára a Szovjetunióba szállítottak. A szombaton felavatott emléktáblát a sopronkőhidai börtön külső falára helyezték el, mert az említett időszakban a szovjet elhárítás használta e börtönt a politikai rabok és kényszermunkára ítéltek gyűjtőhelyéül. Innen vitték őket a Szovjetunióba, 29 rabot pedig Sopronkőhidán végeztek ki. Közöttük volt páter Kiss Szaléz ferences atya és Bakay Szilárd tábornok; Menczer Gusztáv, a szövetség elnöke avatóbeszédében emlékeztetett: 1945 és 1948 között a több tízezer magyar embert a Szovjetunió legfelsőbb bírósága utólag rehabilitálta. Az MDF országos választmánya Csapody Miklós országgyűlési képviselőt bízta meg az önkormányzati választások kampányfőnöki feladataival. Mint a szombati zárt ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott: a választmány annak elismeréseként bízta meg Csapody Miklóst ezzel a pozícióval, hogy az egyéni MDF-es képviselők közül ő érte el a legjobb eredményt az országgyűlési választásokon. Az országos választmány Für Lajos pártelnököt bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki változatokat az önkormányzati választások költségeinek finanszírozására. Mint Gémesi György, a választmány ön- kormányzati választásokat előkészítő bizottságának vezetője hangsúlyozta: az MDF anyagi helyzete közismert. A még később meghatározandó összeget adósságátütemezéssel kívánják előteremteni, de a kampányhoz várják az MDF-ta- gok, sőt az önkormányzati választásra készülő jelöltek saját anyagi hozzájárulását is. Gémesi György beszámolt arról, hogy az önkormányzati ágazat az elmúlt négy évben az MDF sikerágazata volt. Sikerült megteremteni a helyi demokráciát, ezért a választmány nem kis aggodalommal szemléli a törvénymódosítási szándékokat. Példaként említette a címzett és céltámogatási rendszer teljes megváltoztatásának tervét, amelynek következtében — a pótköltségvetési törvényjavaslat ismeretében — az önkormányzatok az idén, illetve a jövő évben működési gondokkal küzdenek majd. Ilyen körülmények között nem sok tere marad az új polgár- mestereknek és az önkormányzati testületek képviselőinek — tette hozzá. Csapody Miklós hangsúlyozta: az MDF ember- és környezetbarát kampányt szeretne, amelynek során tájékoztatni kívánja a polgárokat döntésük tétjéről. A Magyar Demokrata Fórum nem csak a többi ellenzéki párttal, hanem a különböző civil szervezetekkel is együtt kíván működni. A tájékoztatón az is kiderült, hogy az MDF budapesti főpolgármester-jelöltjének megnevezése a párt budapesti választmányának feladata, amely előreláthatólag szerdán dönt e kérdésben. Ezután kezdődhet meg az egyeztetés az ellenzéki pártokkal. Döntött a Fidesz Nyitott a jelöltállítás A Fidesz budapesti főpolgármester-jelöltje — ha a párt országos választmányának október 15-ei ülése jóváhagyja — Zupkó Gábor Kispest alpolgármestere lesz. Erről szombati ülésén döntött a Fidesz budapesti választmánya. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott: az eredetileg három jelölt közül Illés Zoltán és Pokomi Zoltán végül nem fogadta el a jelölést. Illés Zoltán indoka szerint Zupkó Gábor — aki jelenleg alpolgármester és a Fővárosi Közgyűlésnek is tagja — alkalmasabb erre a feladatra. Zupkó Gábor leszögezte: ha az ellenzék mégis megegyezik egy közös, pártokon kívüli jelölt támogatásában, úgy visszalép. Azt azonban fontosnak tartja, hogy a pártnak van saját főpolgármesterjelöltje. Ez ugyanis jól mutatja, hogy a Fidesznek van önálló koncepciója, amelynek középpontjában a fővárosi polgárok állnak. Tirts Tamás, a választmány elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ellenzéki pártok közül az MDF-fel és a KDNP-vel továbbra is egyeztetnek az együttműködés lehetőségeiről. E tárgyalásokon ő és Kövér László képviseli a Fideszt. Nem adja fel az NDSZ A további működés mellett döntött szombati rendkívüli küldöttközgyűlésén a Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ). Az eseményt követően Pozsgay Imre pártelnök elmondta: a küldöttek száztíz igen, két tartózkodás és egy ellenszavazat mellett határoztak a párt megmaradásáról. A küldöttgyűlés elfogadta a választmány, az elnök és a társelnök lemondását, majd megbízta Pozsgay Imre volt elnököt és Bíró Zoltán volt alelnö- köt, hogy ügyvivőként készítsék elő a januári rendes közgyűlést. Pozsgay megerősítette, hogy amennyiben januárban ismét az NDSZ elnökévé jelölnék, azt elvállalná. Elmondta még, úgy látják: a nyilvánosság és az eszközök hiánya volt az elsődleges oka választási vereségüknek. Békességet kíván a hazai németség A kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokról és lehetőségekről beszéltek tegnap Bonyhádon a Magyarországi Németek Szövetségének Tolna megyei nagygyűlésén. Hambuch Géza, a szövetség ügyvezető elnöke kijelentette: „Békességben szeretnénk élni a jövőben is a többségi nemzettel, nem akarunk konfliktusokat.” Mint mondta, nagyon várják, hogy a választási törvények a jövő hét végére megszületnek, s a módosítás a kisebbségek javát szolgálja. Hambuch Géza véleménye szerint ez felelne meg a Magyarországon élő kisebbségeknek és a határon túl élő magyarok érdekeinek egyaránt. Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatok munkája minőségi előrelépést hozhat a nemzetiségi kérdés rendezésében, mert ez a szervezeti forma lehetővé teszi, hogy közvetlenül beleszóljanak az őket érintő kérdésekbe. Az MSZP megmakacsolta magát Természetes súrlódások a kormánykoalícióban Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint elengedhetetlen az önkormányzati törvény és az ön- kormáhyzati választási törvény megváltoztatása, mert a helyhatóságok nem tudnak működni azok között a feltételek között, amelyeket a most érvényes jogszabályok meghatároznak. A választójogi törvény módosítására sem azért van szükség, mert az új változat az MSZP számára előnyösebb lenne, hanem az ország hosszabb távú érdeke, hogy világos, a demokrácia szabályait jobban tükröző választójogi törvénye legyen. Szekeres Imre minderről tegnap beszélt a szocialisták ön- kormányzati kampánymenedzsereit felkészítő budapesti tanácskozáson, amelyen abbéli reményének is hangot adott, hogy a T. Ház a héten el tudja fogadni az említett törvényeket, és így december 4-én sor kerülhet a helyhatóságok megválasztására. Az ügyvezető alel- nök különös fontosságot tulajdonított az önkormányzati választójogi törvény módosításának, és kulcskérdésnek nevezte a tervezett változtatás három elemét: a polgármesterek közvetlen választását, az egyfordulós szavazást és azt, hogy a megyei önkormányzatokat is válasszák. A kormánykoalícióról szólva úgy vélekedett, hogy annak működése során természetesek a súrlódások, a viták, tekintettel arra, hogy két független, önálló párt kormányoz együtt. Az országnak nem szo- ciálliberális kormánya van, hanem szocialista-liberális kabinetje — mondta Szekeres Imre. Hozzátette: az országnak nem azt kellene várnia, hogy ne legyenek nézetkülönbségek, hanem azt, hogy a vitákat megoldják. Szabaddemokrata tisztújítás Kunczét nem támogatja az SZDSZ? Magyar Bálint úgy véli: biztosnak tűnik Pető' Iván szabaddemokrata pártelnök újraválasztása a párt októberi küldöttgyűlésén — tudhatták meg az újságírók az SZDSZ vasárnapi sajtótájékoztatóján, amelyen egyebek mellett a párt októberi küldöttgyűlésére és az önkormányzati választásokra való készülődés jegyében a jelöltállítás helyzetéről számoltak be. Elhangzott, hogy az október 21—22-én megrendezendő küldöttgyűlés tisztújítást hajt végre, megválasztja a párt elnökét, ügyvivőit és az országos tanács húsz tagját. .Az SZDSZ minden tagja tehet október 1-ig javaslatot a jelöltállító bizottságnál, jelölt akkor lesz valaki, ha a jelölést elfogadja. A Kuncze Gábor (SZDSZ) belügyminiszternek a rádió műsorában elhangzott, az ön- kormányzati választási törvénynyel kapcsolatos kijelentésének értelmezését firtató kérdésekre Magyar Bálint némileg kitérő' választ adott, azt azonban elmondta: ő jónak tartja a T. Ház előtt fekvő tervezetet, és nem lát olyan nyomós indokot, amely miatt a törvényjavaslatot vissza kellene vonni. Ha ez a gondolat komolyan felmerülne az SZDSZ-ben, akkor ezt a két kormánypárti frakció, illetve a koalíciós egyeztetőtanács elé kellene vinni. Magyar Bálint nem hiszi azonban, hogy erre szükség lenne. Bűnbánatra váró recskiek A társadalmi megbékélés elsődleges feltétele, hogy a bűnösök nyilvánosan megbánják tetteiket. Ezt Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára hangoztatta azon a megemlékezésen, amelyet a recski intemálótábor felszámolásának 41. évfordulója alkalmából tartottak szombaton Recsken, az egykori láger területén álló emlékműnél. Zimányi Tibor hangsúlyozta, hogy a Recski Szövetség elutasítja azt a hivatalos helyről is támogatott tervet, miszerint közös, úgynevezett megbékélési emlékművet kellene állítani mindazoknak, akik ’56-ban akár az egyik, akár a másik oldalon estek áldozatul. Miket beszélnek! Törőcsik Mari színművésznőt megvédő írásomra reagál egy kedves olvasónk oly módon, hogy fordítva ülök a lovon... Hosszasan ecseteli a témát, majd utóiratként ezt a mondatot biggyeszti leveléhez: „Biztos vagyok benne, hogy az olvasói levelek közül írásomat nem meri leközöltetni”. Nem tudom, a levélíró, ki dr. PY-nal jelöli magát, honnan veszi a bátorságot, hogy az én merészségemmel kapcsolatosan mondjon véleményt akkor, amikor én eddig minden véleményemet aláírtam, jelenleg is aláírom, míg ő sem nevét, sem címét nem meri velünk közölni. Azt sem értem, hogy ezt a lovon üléses példát honnan veszi, hiszen aki ennyire gyáva, az életében még egyetlen lovat sem mert megközelíteni, ebből kifolyólag aztán fogalma sem lehet arról, egy lovon hogyan és mint kell ülni. Nincs ma Magyarországon lap, amelyik ha névtelen mocskolódó levelet kap, azt betenné az újságba, ám ha nem hisz nekem kedves dr. PY, akkor tegyen ilyen jellegű kísérletet, mondjuk a Népszabadságnál. Ennél a történetnél sokkal érdekesebb a Magyar Nemzetben megjelent Kőszeg Ferenc-interjú azon része, amelyben azt mondja: „Horn Gyula környezete nyomul a médiában”. Az SZDSZ-es Kőszeg tehát MSZP-s nyomulást vél fölfedezni, mi viszont egyértelműen az SZDSZ nyomulását látjuk a rádióban és a televízióban, s az újságokban is. Kitűnően mutatja ez a példa, hogy azok, akik az elektronikus és írt sajtóban 1990-tól mételyezik a légkört Magyarországon, milyen ragyogó két-, sőt többkula- csosságra képesek adandó alkalommal. Képesek eljátszani mindenféle színeváltozást, s még az e téren átlagosnál jobb szemű Kőszeget is meg tudják tévesztem, hacsak nem Kőszeg maga az, aki ily módon is vezényli a médiában működők mindennapos viselkedését. Am Kőszegnél is meglepőbb Farkasházy Tivadar Kurírbeli kijelentése, aki nemes egyszerűséggel mondja: „Tulajdonképpen az a nagy eredményem, hogy sokkal többet gondolnak rólam az emberek, mint ami igazán vagyok”. Ki kell ábrándítanom a nyilatkozót, egyáltalán nem gondolunk róla többet, mint ami. No, de ez a kijelentés is illik a Kőszeggel kapcsolatos véleményünkhöz, lám csak hogy el tudják adni magukat ezek a „kitűnő médiaszakemberek”. (Vödrös)
