Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-26 / 225. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Megkérdeztük Ki csatlakozhat a Habsburg Ottó Baráti Körhöz? A napokban választották Habsburg Ottót Budaörs díszpolgárává. Az ünnepélyes szertartáson a Habs­burg Ottó Önkormányzati Díszpolgári Baráti Kör alapítója, Gyaraki F. Frigyes a körhöz való csatlako­zásra kérte fel a budaörsi önkormányzatot. — Mely települések léphetnek be a társaságba? — kérdez­tük Gyaraki urat, aki Nagymaros alpolgármestere. — Ez a kör nemzetisé­gi-felekezeti hovatartozás­ra és pártállásra való tekin­tet nélkül mindenkit béfo- gad, aki Magyarország jö­vőjét az Európai Unióhoz való csatlakozásban látja — válaszolta. — Nagyma­roson találkoztak március­ban azoknak az önkor­mányzatoknak a polgár- mesterei, amelyek díszpol­gárrá avatták a Páneuró­pai Unió elnökét, s meg­alakították a baráti kört. Az alapító ülésen részt vett Velem, Bánk, Dombó­vár, Tokaj, Sóskút, Tisza­füred, Makó, Budapest V. kerületének és Nagymaros­nak az önkormányzata. Azóta Császártöltés, Palo- tabozsók, Celldömölk, a gödöllői Agrártudományi Egyetem és Budaörs is csatlakozott, így tizenné­gyen vagyunk. Ezek az ön- kormányzatok állandóan tartják egymással a kap­csolatot, elküldjük egy­másnak településünk helyi lapját, s minden egyes ese­ményen, melyen Habs­burg Ottót díszpolgárává avatják részt veszünk, s felkérjük a települést, lép­jen be társaságunkba. (varga) Templomáldás Kőszegen A lelki megújulás jele Főpapi szentmisén áldották meg vasárnap Dunántúl leg­szebb és legnagyobb neogót stílusú templomát, a kőszegi Jézus Szíve plébániatemplo­mot. Most fejeződött be ugyan­is az éppen százéves templom egy évtizedig tartó felújítása. Konkoly István megyés püs­pök áldása után Seregély Ist­ván egri érsek, a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia el­nöke mondott szentbeszédet, kiemelve azt, hogy a templom újjászületett szépségében, an­nak a lelki megújulásnak a je­le, amely elkövetkezett Ma­gyarországon és amelyhez ha­zánk jövőjét főzzük az elkövet­kezendő évezredben is. Sere­gély érsek egyébként 1980—1986 között hat évig szolgált kanonok-plébános­ként a történelmi városban, a most eredeti pompájában meg­szépült templomban. Felaján­ló imát — mint 50 éve az ak­kori polgármester — Básthy Tamás, a város jelenlegi első embere mondott. Vélemények a világkiállításról A lemondásra nincs pénz A kormány expóval kapcsolatos döntése felkavarta az or­szág közvéleményét. A lakosság nagy része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely a népszava­zásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az alá­írókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről: — Az expóval bebizonyít­hatná az ország, hogy mire képes, egyszóval egyenesen vezetne az út az önbecsülé­sünk felé — vélekedett Har­matit László szentendrei mér­nök. — Ha mérnökként nem is, de a vendéglátás és falusi turizmus terén én is be tud­nék kapcsolódni a rendez­vénybe. A kormány közel­múltban tett kijelentése, nem túlzók, ha azt mondom, sok­kolt. Hóm Gyulát nem tar­tom miniszterelnökömnek, a kormány nem ért semmihez, egyetlen olyan intézkedést nem hoztak mióta munkába álltak, ami megnyerte volna a tetszésem. Ellenzik az ex­pót, de egyetlen számokkal alátámasztott érvvel sem pró­bálták meggyőzni a nyilvá­nosságot, a másik oldal szá­mításai viszont elég meggyő­zően hangzanak. A kijelen­tést, miszerint a rendezvény­re nincsen pénz, blöffnek tar­tom. Szerintem az expó le­mondására nincs pénz, hi­szen a szerződések felbontá­sa, a beruházások félbeha­gyása óriási összeget emész­tene fel, és azt senki nem tud­ja velem elhitetni, hogy a vi­lágkiállítás nem térülne meg. Jó lenne, ha népszavazás nél­kül is sikerülne megtartani a rendezvényt, hiszen minden­ki tudja, hogy a népszavazás még laposabbá tenné az or­szág pénztárcáját. A közvet­len környezetem szintén az expó pártján áll, s tudom, hogy ha sor kerül a népszava­zásra, nagyon sokan el fog­nak menni. A baj csak az, hogy a kormányt abszolút hi­degen hagyja a lakosság véle­ménye. V. Cs. Hazai értékelés a nemzetközi fórumon Nem veszít lendületéből a családév Magyarországot is felkérte az Egyesület Nemzetek Szer­vezete, hogy októberi közgyűlésén, melyen az egyik téma az 1994-re meghirdetett nemzetközi családév lesz, számoljon be a téma kapcsán végzett munkáról. Ez vi­tathatatlanul a hazai programok, a helyi kezdeményezé­sek elismerését jelenti. Ugyanakkor a kormány, s ezen belül a népjóléti tárca illetékes vezetése változatlan len­dülettel, s az év első feléhez hasonló anyagi feltételek mellett támogatja a szakmai programokat. Pócs Gyula, a minisztéri­um Nemzetközi Családév Titkárságának főtanácsosa — akitől a fenti összegzést is kaptuk — eredménynek tart­ja, hogy országszerte elter­jedt „üggyé vált" a családév. — Az elkövetkező hóna­pokra előretekintve is mond­hatom, hogy mind a közpon­ti rendezvények, mind a he­lyi, egyházi, alapítványi, magán, illetve a társadalmi szervezetek részéről kezde­ményezett programok meg­valósították a szakmai év fő alapgondolatát, azt, hogy a családra mindenkinek szük­sége van, a család minden­kire számít. Talán ennek is köszönheti hazánk, hogy az ENSZ az októberben esedé­kes közgyűlésén a mi szak­emberünket is meg kívánja hallgatni arról, mit is végez­tünk e nagyon fontos téma országos megismertetése te­rén — mondta a főtanácsos. Pócs Gyula ezután azt részletezte, hogy az elkövet­kező négy hónapban milyen rendezvényeket kíván támo­gatni a szaktárca. Ezek kö­zül is kiemelkedik a „Mit tennék a csalóidért, ha mi­niszter lennék?” címet vise­lő pályázati felhívás, melyre a középfokú intézmények ta­nulóinak, tehát a 14 és a 18 év közötti ifjúságnak az írá­sait várják a szervezők. Meg- szólíttatnak természetesen a kisebbek is: tőlük a koruk­nak jobban megfelelő formá­ban kértek pályamunkákat a titkárság szervezői. Eddig több mint 13 ezer — s nem csak hazánkban, de a határa­inkon túl is élő — elemis diák küldte el rajzba foglalt véleményét a • családról. Ezék a színes válaszok egy­ben a gyermekek üzenetei is a felnőtt társadalomról, a fel­nőtt társadalomnak. A család szinte csonká­nak számít idősek nélkül. Ezért is tartja a szakvezetés fontosnak az öregek, a nagy- és dédszülők megszó­laltatását, idén a nemzetkö­zi családévben is. Szekszár- don kínálkozik e hó végén alkalom arra, hogy — az idősek világnapjához kap­csolódóan — az unokák és a nagyszülők, a nyugdíja­sok és a szakemberek is valljanak önismereti kérdé­sekről. A generációk egy­más mellett élését hirdeti meg az az országos mozga­lom is, melyet a program szervezői a „Szülők, a gyer­mekekért, a gyermekek a szülőkért" címmel éppen a fenti rendezvény alkalmá­val kívánnak országosan is útnak indítani. Természetesen az idei év utolsó hónapjai is kínálnak alkalmat a téma tudomá­nyos megvitatására. Októ­ber közepén például, mint­egy 120 hazai és külföldi szakértő tanácskozik majd Salgótarjánban a családdi­namika és a pszichodráma időszerű kérdéseiről. Ezek azok a nevükben kevéssé is­mert, de a gyakorlatban sok­szor előkerülő módszerek, melyekkel a szakemberek újabban igyekeznek megkö­zelíteni a gondokkal küszkö­dő társadalmi kiscsoporto­kat. Hasonló érdeklődés vár­ható azon a november végi, szegedi rendezvényen, ahol a családi vállalkozások, a vállalkozó családoké lesz a főszerep. E fórumon a szer­vezők számos nemzetközi tapasztalatot szeretnének az érdeklődők elé tárni azzal a nem titkolt céllal, hogy a ha­zai családok mind teljesebb képet kaphassanak lehetősé­geikről. Mintegy ezt a té­mát egészíti ki várhatóun az a november végi, budapesti tudományos konferencia, ahol a mai magyar családok helyzetével, a hazai család intézményeivel illetve an­nak gondjaival foglalkoz­nak majd a szakemberek. December közepén Ka­posváron, a megnyitóhoz ha­sonló ünnepélyes keretek kö­zött tartják az idei családév zárórendezvényét. Az itt el­hangzó összegzések várható­an hasznosíthatóak lesznek az elkövetkező esztendők­ben, tehát a már nem hivata­losan meghirdetett szakmai évben gyakorolt hazai csa­ládpolitika számára is. M. É. Kisállatfesztivál Érden Számoló uszkárok Az érdi állatfesztiválon a gyerekek szórakoztak a leg­jobban, s persze az volt igazán boldog, aki újdonsült gazdiként térhetett haza A szerző' felvétele Első alkalommal rendeztek Érden kisállatfesztivált. A kisállat-bemutató és -vásár a művelődési központ előt­ti téren zajlott tegnap és számos érdeklődőt csaloga­tott ki otthonából a napsüté­ses hétvégén. A legtöbben kutyájukat hozták el, de szép számmal akadt macs­ka is a gyerekek örömére. A rendezvényre az érdi na­pok keretein belül került sor. A kutya- és macska­szépségversenyt a Fekete István Országos Állatvédő Egyesület kezdeményezte. Nyitrai Attilától, az egyesü­let szakmai titkárától meg­tudtuk: szeretnék az állatvé­delemmel kapcsolatos ren­dezvényeket a főváros pe­remterületeire, s a vidékre is kiterjeszteni. — Mivel Érden első al­kalommal hívtuk össze az állatbarátokat, még nem olyan nagy az érdeklődés, de második, harmadik alka­lommal már sok mindenki­re számítunk, hiszen szeret­nénk ebben a városban is rendszeresíteni egy napot, amikor az állatvédelem kö­rül forog a világ —- mond­ta. — Ennek a napnak az a célja, hogy találkozzanak az állattulajdonosok, vagy állatbarátok, hogy felhív­juk a figyelmet arra: a ku­tyának, a macskának, vagy bármilyen jószágnak, törő­désre, gondoskodásra van szüksége és persze véde­lemre. Rendhagyó volt a szép­ségverseny, mert a kutyák­nak, macskáknak nem kel­lett fajtisztának lenniük, így mindenki benevezhette kedvenc állatát. S/ámos há­ziállat gazdára is talált, hi­szen a versenyzés mellett vásárnap is volt a tegnapi. A rendezvény meglepe­tést is tartogatott, ugyanis egy számolni tudó uszkár­páros is fellépett, s az ösz- szegyűltek elismeréssel adóztak a két kutyus pro­dukciójának. Varga Csilla Tisztelgés Szent Gellért emlékének Szent Gellért neve napján, szombaton a pedagógusok védőszentjeként is tisztelt vértanú nevét vette fel a kiskunmajsai ka­tolikus általános iskola. Az ünnepi eseményen megjelent vendé­gek sorában a tanulók virággal köszöntöt­ték a római katolikus egyház képviselőit, közöttük Angelo Acerbi bíboros, pápai nunciust. Az éppen száz esztendeje alapí­tott, majd hosszas szünet után a közel­múltban újraindított iskolában a diákok irodalmi műsorával kísért névadó ünnep­ségen megemlékeztek az egykori alapítók­ról is. így Csontos Károlyról és feleségé­ről, valamint a Kiskunmajsán egykor tevé­kenykedett Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek áldozatkész mun­kájáról. Polgárok napja Önkormányzati napot tartot­tak szombaton Székesfehér­várott. A dunántúli megye- székhelyen immár harmad­szor rendezték meg a város polgárainak ünnepét. Az eseményt gazdag kultúrmű­sorral igyekeztek vonzóvá tenni: a város főterén fúvó­szenekari koncert, szüreti felvonulás, valamint a Kalá­ka együttes szórakoztatta az érdeklődőket. Magára talált a város (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett a zeneiskola pedagógusainak farsangi kon­certjére, a Turini Százas kör torinói látogatására, a közgaz­dasági szakközépiskola be­kapcsolódására a nemetközi oktatási programba, a Ven­dégváró Cegléd kötet megje­lenésére, a nemzetközi dobos­gálára. Szólt az egyházakkal aláírt közoktatási megállapo­dásról, a rendőrség épületé­nek átadásáról, a testvérváro­si kapcsolat megkötéséről, egy moldáviai és öt erdélyi te­lepüléssel, a Szabadság tér és a szökőkút felújításáról, az or­szágban egyedülálló informa­tikai rendszer megvalósításá­ról. Sokat számított az, hogy a városi könyvtár és a műve­lődési központ alkotóműhe­lyeként működött. Király László, a polgármes­ter ismertetőjét kiegészítve is­mertette a a baráti kör tagjai­nak munkásságát. Az elnök végezetül beszélt leendő kiad­ványuk előkészületeiről. (f. f.)

Next

/
Thumbnails
Contents